5. oldal Közlekedés
Tájékoztató a 10-es számú főút Pilisvörösvár–Dorog szakaszának környezeti hatástanulmányáról
Újságunk múlt havi számában tájékoztatta dr. Krupp Zsuzsanna, mb. jegyző a lakosságot, hogy a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megküldte a Polgármesteri Hivatalnak a 10-es számú főút 15+200 és 34+700 km szelvény közötti szakaszának előzetes környezeti hatástanulmányát. A környezeti hatástanulmány és az ehhez kapcsolódó tervek a Polgármesteri Hivatal Műszaki és Építési Osztályán hivatali időben tekinthetők meg. Véleményezni a hirdetmény kifüggesztésétől számított 30 napon belül (azaz március 16-ig) lehetett. (Az újság információi szerint a véleményezési időszak egy hónapja alatt mindösszesen egy vörösvári polgár tekintette meg a dokumentációt.)
|
Váradi Zoltánné, a Műszaki Osztály vezetője
a dokumentációt tanulmányozza |
Ezen hirdetménnyel egyidejűleg kifüggesztésre került a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által készített HIRDETMÉNYI KIVONAT is az előzetes környezetvédelmi hatástanulmány összefoglaló tartalmáról.
Az alábbiakban ennek szövegét közöljük.
Hirdetményi kivonat
A Pest Megyei Állami Közútkezelő Kht. által benyújtott, az új 10. sz. főút 15+200 - 34+700 km. szakasz környezetvédelmi engedélyezési eljárásához készült előzetes környezeti hatástanulmány és annak kiegészítése alapján a tevékenység rövid leírása.
Tervezett beruházás célja:
A régi út – vonalvezetése, kiépítése miatt – nem alkalmas a megnövekedett forgalom balesetmentes elvezetésére, valamint a főút melletti településeken a környezeti helyzet is szükségessé tette a gazdasági fejlődést elősegítő, a lakott területeket elkerülő új útszakasz kiépítését.
Tervezett nyomvonal helye:
A tervezett új nyomvonal a 26 km sz.-ig Pest megye, azt követően Komárom-Esztergom megye területét érinti. Egyes települések beépített területétől a következő távolságokra halad el: Pilisvörösvár: ~ 900 m; Pilisszántó: ~ 900 m; Piliscsév: ~ 550 m; Kesztölc: ~ 850 m
A tervezett főút műszaki jellemzői:
Nyomvonal leírás a 16+000- 34+700 km szelvény között
("Piros" változat):
– Az új 10. sz. főút II. szakaszának tervezett nyomvonala a 16+000 km sz.-ben, a FŐMTERV RT. által tervezett I/3. szakasz végén épülő külön szintű csomóponttól indul. Elkerüli a Házi-réti-víztározót, amit a 16+500 km sz. térségében mintegy 100 m-re közelít meg. A patakot a torkolattól 180-200 m-re a 16+710 km sz.-ben épülő völgyhíddal keresztezi, majd egy bal ív után Pilisvörösvár beépített területétől 850-1000 m-re, a domb északi oldalán halad egy meglévő földút nyomvonalát követve, a Határréti-árokkal közel párhuzamosan, azt 300-500 m-re megközelítve, egészen a 21 km sz.-ig. (A nyomvonal ezen a szakaszon a korábbi engedélyben szereplő nyomvonaltól 450-500 méterre északra tolódott)
– A 18+505,85 km sz.-ben "Csobánkai", a 20+992,80 km sz.-ben a "Pilisszántói" külön szintű csomópont épül. Ez utóbbitól egyenesen halad tovább a nyomvonal, majd a 22+200-22+700 km sz.-ek között a jobb oldalon lévő karám és a bal oldalon benyúló erdőnyelv között inflexiós ívekkel halad el. A 23+800 km sz.-ig 60-70 m távolságra párhuzamosan követi a mélyvonalat. A 23+860 km sz. térségében lép be Pilisszántó területére és innen a mélyvonal bal, majd jobb oldalán haladva inflexiós ívekkel éri el a megyehatárt, belépve az erdős területre. A 27+700 km sz.-ig a mélyvonalat követve, illetve azt több helyen keresztezve ér el, ahol kilép az erdőből, de továbbra is fás-bokros területen haladva a piliscsévi pincesor északi oldalán halad el, egy nagysugarú bal ívvel. Eközben a 27+980 km sz.-ben völgyhíddal keresztez egy észak-déli irányú mélyvonulatot, földutat. A pincesor nyugati végén, a 28+900-29+350 km sz.-között több horhost keresztez, majd a 29+620 km sz.-ben völgyhíddal halad át a mélyvonulatban lévő földút felett. Egy nagysugarú jobb ívvel átvágja a dombos területet, miközben Piliscsév lakott területének nyugati szélét 350 méterre, a meglévő nagynyomású gázvezetéket ~90 méterre megközelíti a 30+150 km sz. térségében. A 30+843,49 km sz.-ben épül a "Piliscsévi" külön szintű csomópont, a régészeti emlékek figyelembe vételével. Az ezt követő szakasz mezőgazdasági területen halad, a 32+400-33+050 km sz. között 120-140 méterre megközelítve a Topolyka-patakot. Ezt követően egy jobb ívvel csatlakozik a meglévő 117. sz. főúthoz, a kapcsolatot a 33+961,67 km sz.-ben épülő külön szintű csomóponttal biztosítva.
"Zöld" változat a 26+025-30+257,22 (30+431,26) km sz. között:
– A 27+800 km sz.-ig erdőben halad, a "Piros" változat nyomvonaláról fokozatosan déli irányba eltérve. A 28+118 km sz. és a 29+200 km sz. között a település és a pincesor közötti sávban alagút épül, a pincesort 40-50 méterre megközelítve a 28+440 km sz. térségében. Az alagút előtti szakasz a régészeti emlékeket elkerüli. Az alagút után a nagynyomású gázvezetékkel 100 méter távolságra párhuzamosan halad, majd egy bal ívvel visszaköt a "Piros" változathoz, a beépített területet 300 méterre megközelítve.
Útkategória: külterületi I. rendű főút K III. C
Hossza: 19,50 km
Tervezési sebesség: 90 km/h
Koronaszélesség: 14,50 m /24+200-24+700 km sz. között 25,60 m/
Forgalmi sávok száma: 2x1 /24+200-24+700 km sz. között 2x2+kapaszkodó sáv/ Forgalmi sávok szélessége: 3,50 m
Külön szintű csomópontok száma: 5 db
Műtárgyak:
-15+656,29 aluljáró az "AB" csomóponti ág alatt
-16+710,00 völgyhíd a Házi-réti patak és földút felett (~170 m h.)
-18+513,00 aluljáró a 1109. j. út alatt
-20+992,80 aluljáró a 11108. j. út alatt
-21+866,07 aluljáró földút alatt
-22+678,00 felüljáró vadátvezetés felett
-23+860,00 felüljáró földút felett
-24+496,00 felüljáró vadátvezetés felett
-25+995,00 aluljáró földút alatt
-27+317,00 felüljáró vadátvezetés felett
-27+980,00 völgyhíd földút felett (~ 150 m h.)
-29+092,00 felüljáró földút felett
-29+620,00 völgyhíd földút felett (~ 150 m h.)
-30+843,49 aluljáró a 11125. j. út alatt
-33+524,00 felüljáró 11126. j. út felett
-33+675,00 patakhíd
-33+961,67 felüljáró csomópont ág felett
A földmunkák volumenei az alábbiak:
- humuszletermelés: 405 000 m3
- bevágásból kitermelendő föld: 980 000 m3
- töltéshez szükséges föld: 1 600 000 m3
A tervezett út területfoglalása: kb. 90 ha.
A forgalomba helyezés várható időpontja: 2007. év vége
A nyomvonal végig külterületen halad, döntő mértékben mezőgazdasági, illetve erdőterületet vesz igénybe.
A környezeti hatásvizsgálat alapján a várható környezeti hatások összefoglalva:
A beruházó a vizsgált területen a jelenleg elérhető legjobb technológiák, technikai megoldások alkalmazásával biztosítja, hogy a beruházás létesítésével és működésével járó környezetterhelések az egyes környezeti elemek esetében kisebbek legyenek és a beruházás területén túl terjedő hatások is minimálisra csökkenjenek.
Az elvégzett számítások, vizsgálatok eredményei alapján összességében megállapítható, hogy a tervezett beruházás a vonatkozó hatályos jogszabályok betartása esetén környezetvédelmi szempontból megfelelő, a tervezett beruházás nem okoz olyan terhelést, mely a környező területhasználatot, illetve környezeti elemeket károsan befolyásolná.
Biztonságosabb vasúti átjárók Vörösváron
Fél-csapórudas sorompókat telepített a MÁV
2003. május 9-én reggel szörnyű tragédia rázta meg az országot, Siófok közelében, egy nagy forgalmú vasúti átjáróban egy turistákkal teli német rendszámú busz a fénysorompó tilos jelzése ellenére a sínekre hajtott és összeütközött egy vonattal. A katasztrófában 33-an haltak meg. A közvéleményt ért sokkot fokozta, hogy ugyanebben az átjáróban 1980-ban már történt egy hasonló baleset, amelynek 20 halálos áldozata volt. A vizsgálatok mindkét esetben a sofőr mulasztását jelölték meg a baleset okaként. A sorompó nem volt csapórúddal ellátva.
|
Félsorompó a Mátyás király
utcai vasúti átjáróban |
A tragédia és az azt követő felháborodás hatására a Csillag István akkori gazdasági és közlekedési miniszter újabb három évvel meghoszszabbította az 1998 óta folyó programot, amely nagy forgalmú átjárókban a fénysorompók csapórudakkal való kiegészítését irányozta elő. A program keretében 1998 óta közel 300 sorompó egészült így ki.
A MÁV hálózatán 5852 vasúti átjáró található, ezek csaknem fele valamilyen típusú sorompóval biztosított. (Németországban is nagyjából ez az arány.) A 2750 sorompóval ellátott vasúti átjárónak 30 %-a volt 2005 végén félsorompóval ellátva. Csak 2005-ben 600 millió forintot költött a MÁV a vasúti átjárók biztonságosabbá tételére. (Egy új fény- és félsorompó felszerelési költsége 30-35 millió forintba, meglévő fényjelző készülék fél-csapórúddal történő kiegészítése 10 millió forintba kerül.) Pilisvörösvár 5 vasúti átjárója közül 2005-ig mindössze a Fő úti volt fél-csapórúddal ellátva.
2005 márciusban a Közlekedési Főfelügyelet kötelezte a MÁV-ot, hogy a Kápolna utca alsó részén és a Görgey utcában lévő vasúti átjárók meglévő fénysorompóit egészítse ki fél-csapórudas sorompókkal. A teljesítés határidejeként 2006. január 31-t határozták meg.
(2003 júliusában – nem sokkal a siófoki tragédia után – Grószné Krupp Erzsébet polgármester is kezdeményezte a MÁV Pálya- és Mérnöki Létesítmények Igazgatóságánál a település lakóinak biztonsága érdekében a Görgey utcai vasúti átjáróban félsorompó telepítését. Ebben az átjáróban már több halálos kimenetelű baleset történt.)
A határozatban megjelölt határidőre a fél karos sorompók elkészültek és a MÁV üzembe állította azokat. (Februári számunkban már közöltünk egy fotót a Kápolna utcai sorompóról. A mostani fotón látható, hogy a vasúti átjárót érintő változásokra táblával hívják fel a közlekedésben részt vevők figyelmét.)
A fél-csapórúddal ellátott fénysorompók biztonságosabbak, jobban észrevehetők, és remélhetőleg hatékonyak is lesznek, és többé nem fordul majd elő figyelmetlenség miatt vasúti baleset se a Görgey, se a Kápolna utcában.
Megismételjük: remélhetőleg. A MÁV statisztikái szerint ugyanis a fél karos átjárók sem akadályozzák meg az autósokat abban, hogy – akár megrongálva a sorompót – ráhajtsanak a sínekre. Évről évre nő a fél-csapórudas vasúti átjárókban történő balesetek száma. A következtetés egyszerű: nemcsak az átjárókba kell
sorompót telepíteni, hanem az emberi gátlástalanság, felelőtlenség útjába is. Elég, ha a német példát nézzük: ott is csak a vasúti átjárók fele van biztosítóberendezéssel ellátva, mégis jóval kevesebb baleset történik, mint nálunk. A német autósok ugyanis jóval fegyelmezettebbek, mint a magyarok.
Szomorú kivétel, intő példa ez alól a borzalmas siófoki tragédia.
F. A.
„Ezen a számon előfizető nem kapcsolható”
Levélváltás a MÁV-val
Utasi Ilona lapunk februári számának a MÁV fejlesztéseiről szóló cikke nyomán levelet írt a vasúttársaságnak a következő kérésekkel:
„Az egyik kérés néhány fényforrás lenne, ami sötétedés után megvilágítaná Újpest, Aquincum, Óbuda, Üröm, Solymár állomások nevét, mert még sejteni sem lehet, hogy hol áll meg a vonat.
A másik kérés pedig, hogy szíveskedjenek visszaállítani a pilisvörösvári állomás helyi telefonvonalát. Semmilyen módon nem lehet ugyanis elérni az állomást, ha menetrendi vagy forgalmi felvilágosítást kér egy helyi (vagy bármilyen) lakos vagy utas. Nem várható el, hogy mindenkinek legyen saját menetrendje, vagy internet hozzáférése. De az talán elvárható, hogy a MÁV egy már meglévő lehetőségéből ne lépjen vissza. Adja meg azoknak az utasoknak is az érdeklődés lehetőségét, akiknek az infrastruktúrából csak a telefon adatott meg.
Ez a helyzet a napokban derült ki, amikor hiába hívtam a 26 330-057-es telefont, ugyanis azon már előfizető nem volt kapcsolható.”
A MÁV illetékese válaszlevelében közölte, hogy a világítást illető kérést továbbította az ügyben érintett osztálynak. A telefonnal kapcsolatban pedig azt a választ adta, hogy az utasok telefonon történő tájékoztatása a 06 40 49 49 49-es helyi tarifával hívható MÁVDIREKT-ben történik, ahol munkatársai készséggel állnak az utasok rendelkezésére.
Utasi Ilona újabb levelében ezt írta:
Kérdezem, hogy akik hiába hívták a pilisvörösvári állomást, honnan tudhatták volna meg a levélben leírt telefonszámot az utastájékoztatásra vonatkozóan?
Sajnos ma Magyarországon nem általános az internet, vagy az e-mail lehetősége, ezért nem várható el mindenkitől, főleg az idősebb korosztálytól, hogy ezen a módon kérjenek információkat. Van egy eléggé széles réteg, aki a hagyományos módon szeretne, vagy tud tájékozódni. Jó lenne rájuk is tekintettel lenni.
Vagyis marad a kérdés: a 06 40 49 49 49-ről honnan tudhat az, aki igénybe veszi a MÁV szolgáltatásait általában?
A MÁV újabb válasza szerint az állomásokon hirdetmények útján, szórólapokon és más formában is igyekeznek elérhetővé tenni az utasok számára elérhetőségeiket.
Utasi Ilona ezt a választ nem fogadta el:
„Nem fogadom el a válaszát a következők miatt: Ha ismerné a helyi viszonyokat, akkor jobban át tudná érezni azt a helyzetet, amikor az ember áll a Pilisvörösvár-Karátsonyi-liget megállóban és nem jön a vonat Esztergom felől. Felhívnám a vörösvári állomást, mert ott tudják leginkább, hogy a vonalon közlekedő vonat miért is késik, de, mint tudjuk, itt megszüntették a telefont. A szórólapot nem tudom felhívni, sem a hirdetményt. Főleg, ha leszaggatják.
Az említett Karátsonyi-ligeti állomáson menetrend sincs, de más sem, csak egy esőbeálló bódé. Természetesen nagyon örülünk a megálló létezésének, mert évek harcába került, hogy létrehozták és a ligeti emberek nagy gondját oldja meg, de infra-struktúrája nincs, csak a főállomásnak – volt.
Mi saját magunk (utasok) megoldjuk az infra-strukturális problémáinkat (mobiltelefon). Még nyugdíjas létemre is képes vagyok erre. Bár a 10-es úton való közlekedés rémsége és bizonytalansága miatt voltam kénytelen venni, mert biztonságot nyújt.
Ezt a szempontot próbálják átgondolni a XXI. században, mert a távközlés erre való.
Ezermilliárd jut majd a vasút fejlesztésére
A MÁV-nak minden adottsága megvan ahhoz, hogy megteremtse a versenyképes szolgáltatás feltételeit – hangsúlyozta Dióssy Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) politikai államtitkára az Utazás 2006 kiállításon.
Dióssy Gábor úgy véli, hogy a parlament
által tavaly elfogadott új vasúti törvényben megteremtődtek a verseny feltételei. Szerinte Magyarország a vasutak közötti versenyben előnyre tehet szert, ha jól használja ki földrajzi lehetőségeit.
Az államtitkár kitért arra, hogy a következő 8-10 évben 1000 milliárd forint áramlik a vasúti infrastruktúra fejlesztésébe. Jelentős korszerűsítés várható a páneurópai IV-es és V-ös közlekedési folyosókon, és folytatódik a járműpark korszerűsítése.
A MÁV átalakulásával kapcsolatban a GKM államtitkára elmondta: 2006. január elsejétől önálló szervezeti egységként működik az árufuvarozási részleg, a MÁV Cargo, emellett 2007. január elsejétől a személyszállítási illetve a gépészeti üzletág is önállósul. Az államtitkár utalt arra, hogy a magyar vasút is alkalmazkodik az EU liberalizációs törekvéseihez.
Gaál Gyula, a MÁV Rt. elnök-vezérigazgatója szólt arról, hogy hamarosan megnyitják központi jegyirodájukat a fővárosban a Bajcsy-Zsilinszky úton. Az internetes jegyfoglalást a tervek szerint kiterjesztik a nemzetközi járatokra is, és dolgoznak azon, hogy a jegyvásárlást is meg lehessen oldani az interneten keresztül.
Forrás: www.mfor.hu
Csúcsforgalom
Lukács András szerint a lakosság már Vörösváron is a Levegő Munkacsoport álláspontját támogatja
s Február 7-én ismét Pilisvörösvárról jelentkezett a Petőfi Rádió „Csúcsforgalom” című műsora. A helyszín – akár a 2004. szeptember 24-i adás idején – a Spar parkolója volt. A sűrű hóesés most az épület eresze alá űzte Lantos Gábor műsorvezetőt, a műsorban nyilatkozó Grószné Krupp Erzsébet polgármestert, Pénzes Gábor polgármestert valamint a tűzoltóság, a rendőrség és a mentők vezetőit. A szerkesztők telefonon kapcsolták Lukács Andrást, a Levegő Munkacsoport elnökét. Az alábbiakban a műsor szerkesztett, rövidített változatát olvashatják.
|
Demonstrálók az új 10-es megépítéséért
2005. március 18-án |
– Mi változott, amióta itt voltunk, 2004. végén? – kérdezi a műsorvezető Grószné Krupp Erzsébet polgármestert.
– 2004-ben még azt reméltük, hogy a 10-es út építése a közeljövőben elkezdődik, majd megdöbbenve vettük tudomásul, hogy a Levegő Munkacsoport megtámadta a Környezetvédelmi Főfelügyelőség határozatát. Hosszú procedúra kezdődött: 2005 azzal telt el, hogy vártunk a bíróság döntésére.
– Most hol tart az ügy?
– 2005. december 7-én a bíróság újbóli eljárásra kötelezte a hatóságot, ami azt jelenti, hogy a környezetvédelmi hatástanulmányt ki kell terjeszteni, és ezt követően újból elindítani az engedélyezési eljárást.
– Önök azért küzdenek, hogy kisebb legyen az átmenő forgalom a 10-es főúton Pilis-vörösvárott. Mi az, aminek meg kellett volna valósulnia az elmúlt másfél évben ehhez?
– Meg kellett volna születnie az első szakasz építési engedélyének. Ez a szakasz Budapest közigazgatási határától, Solymár érintésével Pilisvörösvár közigazgatási határáig tart. Januári tiltakozó akciónkkal azt kívántuk hangsúlyozni, hogy bármit is mondanak a környezetvédők, mi, akik itt élünk, s akik itt dideregtünk az út szélén a demonstráció alatt: nagyon várjuk az elkerülő út megépítését.
– Ehhez lezártak egy fél útpályát…
– Igazából az útlezárással csak saját magunknak okozunk további bajt és bosszúságot. Hiszen mi használjuk az utat, mi megyünk rajta haza a családunkhoz, mi töltünk hosszú órákat rajta fárasztó utazással és nem azok, akik akadályozzák az elkerülő út megépítését. Mindennap lezárhatnánk tiltakozásul az utat, de nem tesszük, mert nem akarunk saját magunknak ártani.
– Csökkent vagy nőtt a forgalom az elmúlt másfél évben?
– Az elviselhetőség határán túl van a forgalom, és cseppet sem csökkent. Mitől is csökkent volna, hiszen annak, aki az északnyugati iparterületről igyekszik a főváros irányába, nincs választása. Annak ezt a 10-es utat és a mi városunk főutcáját kell használnia.
– Önök milyen gondokkal küzdenek? – kérdezi a riporter Pénzes Gábor pilisszentiváni polgármestert.
– Ami eddig Vörösvárt sújtotta, az most már minket is sújt, a forgalom egy része ugyanis átterelődött Pilisszentivánra. Sokan a Szentiván– Solymár–Hidegkút útvonalat választják, hogy bejussanak a fővárosba. Akkora már a forgalom nálunk is, hogy valóságos túlélőtanfolyamot jelent iskolásaink számára átjutni a közlekedési lámpánál. Olyan nagy az áradat, hogy az autósok egyszerűen nem állnak meg.
– Önökön is segítene a 10-es út új elkerülő szakaszának megépítése?
– Nemcsak Pilisvörösváron és Pilisszentivánon segítene, hanem az egész kistérségnek is Tinnyéig, Zsámbékig bezárólag, ha az M0-ás és az új 10-es megépülhetne. Ennek ma szerintem egyetlen lehetősége van, ha a parlament törvényileg szabályozná, hogy egy civil szervezet ne akadályozhassa meg egy ilyen fontos beruházás megvalósítását. Hogy tíz-húsz-harminc környezetvédő ne tehesse százezrek életét keserűvé.
– A lakosság az új beruházások mellett áll? Valóban csak tizenöt-húsz környezetvédő az, aki „keresztbe tesz”?
– Az itt élő emberek közül nem találkoztam kettőnél többel, aki az útépítés ellen tiltakozott volna. Az emberek véleménye az, hogy a lehető legrövidebb időn belül ezt a beruházást meg kell valósítani.
– Ez persze nemcsak Pilisvörösvár és Pilis-szentiván problémája – teszi hozzá Grószné Krupp Erzsébet polgármester. – Ugyanez a forgalom átmegy Piliscsabán, Pilisjászfalun, Leányváron és így tovább a dorogi elkerülő szakaszig. Ezért mi egy olyan új út mellett tesszük le a voksot, amely az összes települést elkerüli.
Az adásba telefonon bekapcsolják Lukács Andrást, a Levegő Munkacsoport elnökét, akitől Lantos Gábor a következőt kérdezi:
– Nem mondhatnám, hogy a népszerűségi indexe az egekbe szökik a térségben. Mi a problémája a Levegő Munkacsoportnak a 10-es főút új elkerülő szakaszának megépítésével?
– Nem tudom, honnan veszi, hogy a népszerűségi indexünk olyan alacsony, ugyanis a Levegő Munkacsoport több lakossági fórumon vett részt a térségben és mindenütt azt tapasztaltuk – Pilisvörösvár kivételével, de azt hiszem, hogy most már ott is változott a közhangulat –, hogy a lakosság a Levegő Munkacsoport álláspontját támogatja. A Levegő Munkacsoport semmiféle elkerülő út ellen nem lépett fel, sőt a Levegő Munkacsoport az, amelyik kezdetektől fogva a Pilisvörösvárt elkerülő út megépítését támogatta. Úgy látjuk, hogy Pilisvörösvár polgármestere és még néhány másik személy pedig minden módon szabotálja ennek az útnak a megépítését. Az az út, amit a polgármester asszony szorgalmaz, Pilisvörösvár keleti széle és Budapest között lenne, kétszer két sáv, ami nem enyhítene semmit, a semmiből a semmibe vezetne, egyik vége a kétszer egy sávos pilisvörösvári Fő utcába menne, a másik végén pedig a kétszer egy sávos Bécsi útba. Tehát hat sáv torkollna két sávba és ez még nagyobb dugókat okozna. Egyetlen egy oka van, szerintem, hogy ezt az utat mindenáron meg akarják építeni, hogy odaépült egy bevásárlóközpont, és annak kell egy út. És most az adófizetők 13 milliárd forinttal járuljanak hozzá ennek a bevásárló sztrádának a megépítéséhez...
– A 10-es elkerülő út megépítése nemcsak a vörösvári polgármesternek, hanem minden itt élőnek a szándéka – teszi hozzá felháborodottan Grószné Krupp Erzsébet polgármester. – Mi nem találjuk megoldásnak egy csak Vörösvárt elkerülő út megépítését, amelyre semmiféle tervdokumentáció, hatástanulmány nem készült. Mi a Budapesttől Dorogig tartó 27 kilométer út megépítését támogatjuk, amelynek az építése már megkezdődhetett volna, ha önök azt nem akadályozták volna meg.
– Az elkerülő út, amiről szó van, benne van Pilisvörösvár szerkezeti tervében – folytatja Lukács András. – Az egész 9 milliárd forintból megvalósítható lenne. Ezzel szemben 13 millió forintot kívánnak költeni egy olyan útra, ami sehova sem vezet. Egyébként, ha el is kezdik építeni a 27 kilométeres utat, akkor sincs semmi garancia arra, hogy azt belátható időn belül be tudják fejezni, ugyanis egy szakaszon – mivel Natura 2000 terület – alagútba kell építeni iszonyú költségekkel. Nagy valószínűséggel nem kapják meg rá a környezetvédelmi engedélyt rá. Tehát rengeteg probléma van…
– Ön utazott már elnök úr, reggel hét órakor a 10-es úton Pilisvörösvárról befelé, vagy délután fél öt és hét óra közt Budapestről kifelé? Mert én itt most csak annyit látok, hogy ez katasztrófa! – kezd Lantos Gábor maga is vitát a Levegő Munkacsoport elnökével.
– Tudom, hogy katasztrófa… De elnézést… Azt mondják, hogy „elkerülő út”, csak egyetlen települést nem kerül el. Ezt a „kis” települést
elfelejtették megemlíteni, úgy hívják, hogy
Budapest. Biztos vagyok, hogy Budapesten nem talál senkit, aki azt akarná, hogy még nagyobb járműforgalom jöjjön be a fővárosba. Ez így nem megoldás. A megoldás csak az lehet, hogy korlátozzák a gépkocsiforgalmat és megfelelő tömegközlekedést alakítanak ki. A világ minden nagyvárosában, ahol valamilyen sikert elértek ezen a területen, ez így történt.
– Úgy tudom, a Levegő Munkacsoport aggályát fejezte ki az M0-ás építésével kapcsolatban is…
– A keleti szakasz megépítését támogatjuk a gödöllői átkötés nyomvonalán. Ezt már több mint 10 éve szorgalmazzuk, nem a mi hibánk, hogy nem épült meg. Más dolog az északi szakasz, illetve az északi híd. Ha az megépül,
akkor az M3-asról jövő forgalom nagy része átzúdul a hídon és Békásmegyeren, Óbudán, a pilisi településeken, köztük Pilisvörösváron fog átmenni, tehát még nagyobb katasztrófa lesz. A kamionok ki fogják használni, hogy van itt egy rövidebb út…
– Csak arra nem gondol, hogy azok a kamionok jelenleg Budapesten haladnak át?
– Épp ezért kell megépíteni a keleti szakaszt…
– És az északit?
– Nézzen rá a térképre, hova mennek ezek a kamionok, ha átmennének az északi hídon? Mondja meg az utat!
– A 11-esre és a 10-esre.
– Igen? És tudja, mi van most a 11-esen és a 10-esen? Azt akarja, hogy ott még egy kamionnal is több menjen?
– Nem, én azt szeretném, ha megépülne az M0-ás és körbe érne – fejezi be a vitát határozottan a műsorvezető.
A műsorban a tűzoltóság, a rendőrség és a mentők vezetői is nyilatkoztak – ők is ott dideregtek az áruház eresze alatt az egyre sűrűbb hóesésben.
Kovács Zsolt tűzoltóparancsnok:
– A 10-es út mérhetetlen forgalma rendkívüli akadályokat gördítenek a fővárosból érkező tűzoltók számára. Sok esetben előfordul, hogy bármilyen gyorsan is érkeznek, 20-22 perc alatt érkeznek ki Vörösvárra. Mindkét irányban nagy a forgalom és a tűzoltóautók, annak ellenére, hogy megkülönböztető jelzést használnak, beszorulnak. Ezért is van nagy jelentősége annak, hogy megfelelő eszközökkel rendelkezve ütőképes csapatot alkotunk és a baleseteknél be tudunk avatkozni. 2005-ben 82 alkalommal vettünk részt közúti balesetek következményeinek elhárításában.
Koczka Gábor őrsparancsnok:
– Az, ami a 10-es úton folyik, az egy közlekedési káosz. Itt napi szinten több tízezer autó halad át, köztük nagyon sok teherautó, és ha ezen az útszakaszon baleset történik, akkor órákig kénytelenek vagyunk lezárni a 10-est. A személyi sérüléses baleseteket a Budaörsi Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztálya jogosult kivizsgálni. Amíg ők a helyszínre érnek, 30-35 perc telik el. Ez idő alatt a 10-es úgy bedugul, hogy kilométeres sorok állnak mind Budapest, mind Dorog irányában. … Nagyon nehéz a feladatunk, a lakosságnak pedig igenis jogos igénye, hogy normális körülmények között tudjon közlekedni.
Dr. Mártai István, a Pest Megyei Mentőszolgálat vezetője:
– A Pilisvörösvári Mentőállomás 2005-ben 2400 mentési feladathoz vonult ki, és 2700 egyszerű betegszállítást végzett. A mi munkánkat a 10-es út több szempontból is befolyásolja, egyrészt az eseti feladatok ellátásához a gyors kiérkezés szükséges, amit jelentősen megnehezít a nagy forgalom, és még inkább megnehezíti, hogy Pilisvörösvár és térsége mindenféle kórházi ellátás tekintetében a fővároshoz tartozik. Nagyon sok a gázolásos baleset Pilisvörösváron, sajnos minden évben történik halálos gázolás is. Ez összefügg azzal, hogy igen nagy az átmenő
forgalom. A betegszállító mentőink rendkívül nehezen közlekednek, az időre menő betegek szállítása 1-1,5 órát is csúszhat. A megoldás mindenképpen az, hogy csökkenteni kell az átmenő forgalmat, tekintettel arra, hogy a 10-es út az egyik legszűkebb bevezető út a fővárosba.
A Csúcsforgalom adását sokan hallgatták városunkban, volt, aki újságunk hasábjain is reagált rá. (A Csúcsforgalom című műsor szerkesztőinek. Vörösvári Újság, 2006. február, 8. oldal.) Szerkesztőségünk azért döntött a műsor írott változatának közléséről, hogy e döntő fontosságú témában mind többen ismerhessék meg az ott elhangzottakat és mind többen reagálhassanak rá. Jelen körülmények között a legfontosabb, hogy a vörösvári polgárok hallassák a hangjukat és érvényesítsék 13000 ember érdekét egy tucatnyi „fogadatlan prókátorral” szemben.
Reméljük, újabb másfél év múlva már nemcsak tehetetlen elkeseredéssel fogjuk hallgatni a Csúcsforgalom újabb adását, hanem a megkezdett útépítés reményteljes tudatában.
Fogarasy Attila
Vélemény
„Túl a földön, felhők közelébe...”
Lukács András nagy tévedése
Lukács András nem mond igazat.
Nem tudom, hogy szándékosan vagy csak butaságból, jóhiszeműen vagy gyűlöletből, az emberiség megmentéséért gyakorolt buzgalomból vagy haszonszerző cinizmusból.
Lukács úr hittel, meggyőződéssel harcol a környezet védelméért, szándékainak tisztaságában nincs okunk kételkedni. Elkötelezett harcáért tisztelet illeti őt.
|
Lukács András
(Fotó: www.zpok.hu ) |
Más kérdés, hogy az a küzdelem, amit az új 10-es út megépítése ellen folytat, véleményem szerint fölösleges és nagy véráldozattal járó „utóvédharc”. Csak késleltetheti ennek a megtervezett vagy akár egy másik, ehhez hasonló jellegű új útnak a megépítését. Szerencsés lenne, ha ez az új, szélesebb, nagyobb kapacitású út nem a Pilisben menne, de valahol mégiscsak mennie kell, mert a 10-es út már régóta nem alkalmas a megnövekedett forgalom át- és elvezetésére. Magyarország kinőtte ezt az utat, a tömegközlekedés fejlesztése – ez a Levegő Munkacsoport alternatívája – ésszerű ugyan, de egyelőre kevésbé életszerű. (Elég, ha a már-már összeomló MÁV-ra gondolunk.)
A Levegő Munkacsoport az M0-ás körgyűrű északi szakaszának, s vele együtt az M0-ás északi hídjának a megépítését is ellenzi.
Nem vagyok közlekedési szakember, de logikus megoldásnak tartom, hogy az új 10-es forgalmának egy részét, így például a tranzit kamionforgalmat az M0-ás vezesse el, mentesítve a fővárost. Ezért sem értettem világosan vajon mit is akart mondani ezzel kapcsolatban Lukács András a Csúcsforgalom adásában.
Lukács András nem mond igazat akkor, amikor azt ismételgeti, hogy az általuk megtorpedózott 4 kilométernyi út a semmiből sehová vezet, és azért akarja 13 milliárd adófizetői forintból a kormányzat megépíteni, hogy az Auchan „bevásárló sztrádája” legyen.
Úgy vélelmezem, hogy „szándékosan vagy butaságból?” kérdés itt az előbbi javára látszik eldőlni. Lukács András is jól tudja, hogy egy 27 kilométeres út egyik szakaszáról van szó, amelynek nyomvonalát, amikor először papírra vetették, még híre sem volt Magyarországon az Auchannak.
Demagóg, álságos érvek ezek Lukács András szájából, mivel azonban nagyon jól hangzanak, a cél érdekében beveti a szócsatákban. (Politikusok használnak jellemzően ilyen érveket, és a közönség nyeli, mint kacsa a nokedlit, míg a szakemberek higgadt, de túl bonyolult és száraz érvelése senkit sem érdekel…)
Kérdésem, vajon mivel fog érvelni Lukács András, amikor a Vörösvári Újságnak tett egy évvel ezelőtti nyilatkozata szerint a Vörösvártól Dorogig tartó szakasz környezetvédelmi
engedélyét is meg fogják támadni? Ez az út is a semmiből a semmibe fog vezetni talán? Vagy hirtelen keres hozzá valahol egy újabb bevásárlóközpontot?
Lukács András nem mondott igazat, amikor az ATV egyik februárvégi adásában azt nyilatkozta, hogy egyedül a vörösváriak nem támogatják a Levegő Munkacsoport elképzeléseit az elkerülő útra vonatkozóan, mivel itt az emberek „félre lettek vezetve”. Úgy vélelmezem, hogy a „szándékosan vagy butaságból?” kérdés itt az utóbbi javára látszik eldőlni.
Tisztelt Lukács András!
Nem lettünk félre vezetve, úgy vélem, inkább Ön van „eltájolva”.
Mi a Dorogtól Budapestig tartó kétszer két sávos teljes elkerülő út megépítését támogatjuk, az M0-ás körgyűrű északi szakasza és az M0-ás északi hídja megépítésével együtt.
Megértjük az Ön érveit, és a természeti táj védelmét szolgáló tevékenységét. Mi sem szerettünk volna egy új aszfaltcsíkot a Pilis szélén. De itt a muszáj a nagy tervező. Jobb, ha az erdő fái kötik meg a kipufogógázok káros anyagait, mint a mi tüdőnk a Fő utca mentén.
Az a kétszer egy sávos elkerülő út, amit önök forszíroznak, számunkra nem jelentene megoldást, mert hurokba szorítaná a várost és nem enyhítené a forgalmat.
És Ön téved, amikor azt gondolja, hogy megváltozott a közhangulat a Levegő Munkacsoport tevékenységét illetően Vörösváron. Ha ma ellátogatna városunkba, ugyanúgy rendőrök és polgárőrök védelmében lenne kénytelen távozni, mint a 2005. márciusi fórum végén. Ami persze nem lenne jó, de be kell látnia, hogy évtizedek óta szenvedünk már a 10-es út forgalma miatt és a türelmünk fogytán van. És mint Ön is tudja, a harag rossz tanácsadó…
Nem akarjuk se bántani, se megbántani Önt – de jobb lenne, ha nem áltatná magát azzal, hogy mennyire népszerű a Pilisi-medencében. Tisztelendő dolog az, amit Ön és társai a természet védelme érdekében tesznek, de úgy vélem, időnkét túlságosan magasra ragadja önöket a világmegváltás szándéka, és messze eltávolodnak a realitások talajától. Ott messze a fellegek között pedig már nem veszik észre az embereket. Minket.
Fogarasy Attila
