9. oldal Kultúra
Márciusi kulturális est a Mű-hely Galériában
A Mű-hely Galériában március 3-án rendezett esten egy kitűnő, erdélyi fafaragó és festő munkáiból nyílt kiállítás, mely után a színpadon az Alig Színház előadásában Petőfi Sándor: A helység kalapácsa című művét láthatták az érdeklődők. A tárlatra és a műsorra sokan voltak kíváncsiak, s az est újra teltházas volt.
Az alkotásait bemutató művész, Szabó Ottó 1953-ban született az erdélyi Kézdivásárhelyen. Az elemi iskola elvégzése után Marosvásárhelyen és Aradon tanult festészetet, szobrászatot, majd később visszatért szülővárosába, ahol Jakabos István népművész oktatta a magyar hagyományokra, melynek köszönhetően kialakította sajátos faragótechnikáját. Munkáin – festményein éppúgy, mint faragott képein – a magyar
mitológia, történelem és népélet egyes jelenetei kelnek életre a művészi megjelenítés tökéletes ábrázolásaiban. Az emberi és állati figurák mozdulatai, az alakok testfelépítése mind az anatómia pontos ismeretét bizonyítják, a képeken hitelesen jelennek meg a különböző személyek és a környezet, melyben elhelyezve lettek.
Az alkotó 1992 óta az anyaországban, Százhalombattán él és dolgozik, de rendszeresen tesz látogatásokat szülőföldjén, hogy az erdélyi miliőből ihletet merítsen. Helyi kiállítását egyik legkedvesebb barátja, dr. Tóth Béla orvos nyitotta meg, aki maga is számos alkalommal terelte művészi pályáján az alkotót. Ő mutatta be későbbi tanárának, Márton Bélának, aki később úgy nyilatkozott róla, mint leghűségesebb tanítványáról. Nagyböjti időszak lévén kiemelten beszélt a képek visszatérő témájául szolgáló megfeszített Jézusról, valamint a szenvedéstörténet párhuzamaként, Trianonról, mely tragédiánk szintén, fába faragva, tekinthető meg a hónap végéig a Mű-hely Galériában.
A kiállításmegnyitót követően, a már fentebb említett Petőfi-mű, A helység kalapácsának újabb színpadi feldolgozását mutatták be az „Alig Színház” ifjú színészei. Nagyszerű költőnk klasszikus vígeposzát Simon István írta színpadra, aki szintén költő lévén, a maga módján hozzátett a történethez, kikerekítette azt, illetve aktualizálta a mai kornak megfelelően. Mindezek ellenére az eredeti cselekményfűzés változatlan maradt, az átiratban is az a szerelmi mozzanat válik a történet alapjává, melyben Szemérmetes Erzsók kegyeiért esedező Kántor esetlen próbálkozásai vezetnek a mulatságos jelenetekhez. A darabot Németh József, a koreográfiát Kampós Csaba rendezte.
A Mű-hely Galéria a következő hónapban is sűrű programokkal várja vendégeit. A hónap elején, április 7-én, este 7-kor Szapphó címmel verses, zenés műsort láthatnak a T. M. Stúdió előadásában, mely előtt Andreé Annamária festményeiből és Andreé László fafaragó munkáiból nyílik kiállítás, akiknek műveit Zolder Klára művészeti író méltatja. Az ünnepre való tekintettel április 1-jén, valamint április 8-án 14 órai kezdettel húsvéti vásárra várják az érdeklődőket.
Ritkán hallható, érdekes előadásokat is tartanak, melyre mindenki figyelmét szeretném felhívni: április 10-én és 24-én este 7 órakor dr. Czeglédi Katalin kutató nyelvész és egyetemi tanár a magyarok eredetéről tart előadást ugyanitt (Mű-hely Galéria, Pilisvörösvár, Hunyadi u. 70.). Ezeken kívül állandó programokat is rendeznek hónapról hónapra minden korosztálynak: keddenként délelőtt 9.45, 10.45,
illetve délután 16.30 órai kezdettel zeneóvoda várja a legkisebbeket, Magyar Táncház pedig minden hónap utolsó szombatján 17 órától kezdődik.
Vörös Ildikó
Gulyás Dénes koncertje az énekkarral
Nagy sikerű koncertet adott február 19-én, este Gulyás Dénes operaénekes Pilisszentivánon, az iskola tornacsarnokában, melyre a környező településekről, sőt, távolabbról is érkeztek érdeklődők, hogy részesedjenek a
nem mindennapi zenei élményből. A meghívott polgármesterek közül Pénzes Gábor és Szőnyi József tisztelte meg a rendezvényt. A Pilisszentiváni és a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Kórus mellett egy nagy tehetséggel megáldott fiatal lány, nevezetesen Feigl Zsuzsa is énekelt, aki Kodály és Bartók gyűjtötte, magyar népdalokat adott elő. A kórus és híres operaénekesünk repertoárjában pedig olyan nagyszerű darabok sorakoztak, mint Wagner Lohengrinjének Nászindulója, Ernesto Decurtis Ne felejts el engem című szerzeménye, Verdi Lombardok című operájából a Zarándokok kórusa, Smetana Az eladott menyasszony című vígoperájának Menyegzői kórusa, a Bécsi vér Straußtól, Händl Xerses című művének Largo-ja, Caesar Frank Panis Angelicusa, vagy Mozart-év lévén néhány dal a komponistától, ráadásként pedig a Vater Unser dallamai csendültek fel. Az felejthetetlen est fényét tovább emelte, hogy az egyes darabok között, Gulyás Dénes tolmácsolásában, Márai Sándor Füveskönyvének idézetei hangzottak el, mint például a Köszönet a nőknek, Az istenről, Az igényről jól ismert és tanulságos sorai. A rendezvényen Mirk Marika konferált, zongorán Hajnóczy Zsuzsa és Vörös Árpád kísérték a fellépőket. Jó hírünk azoknak, akik lemaradtak erről a csodálatos estről, és azoknak, akik még többször szeretnék hallani Gulyás Dénest: április 2-án ugyanitt, a pilisvörösvári fúvósok kíséretében újra színpadra áll a kiváló operaénekes.
Vörös Ildikó
Nevelés-oktatás
Hová írassa hiperaktív gyermekét?
Egy hiperaktív gyermek édesanyja hívta fel szerkesztőségünk figyelmét egy olyan iskolára, ahol az övéhez hasonló gyermekeket tanítanak. Kérte, hogy újságunkban jelentessük meg az iskola adatait, segítendő más szülőket is ezzel.
Kincsesház Általános Iskola
Az alapítványi iskola 2000-ben jött létre Budapest északi részén, Békásmegyeren.
Nyolc évfolyamon, de kis létszámú osztályokban folyik az oktatás. Évente 10 tanulót iskoláznak be az előkészítő osztályba, ahol az első tanév anyagát 2 tanévre elhúzva, játékosan tanítják meg.
A tanórák a gyerekek terhelhetőségéhez igazodóan csökkenő időtartamúak. Az iskolában speciális viselkedésterápia is segíti a hiperaktív gyerekek beilleszkedését.
Az iskola címe:
Kincsesház Általános Iskola
1039 Bp., Bárczi Géza u. 2/a
Telefon: 1-454-7071
E-mail: barczi@kincseshaz.hu
Internet: www.kincseshaz.hu
