19. oldal Magyarság
Út az ősi hithez
A Pilisi Turul Társaság rendezvényéről
A november 4-i nemzeti gyásznapon tartotta soron következő összejövetelét a zeneiskola színháztermében a Pilisi Turul Társaság.
|
Csepin Péter társaival körbelovagolta
a történelmi Magyarországot |
A történelmi dátum a rendezvény programjában is aktuális szerepet játszott. Több olyan rövid előadás is elhangzott, amely az 50 évvel ezelőtt történteket idézte. Többek között megemlékeztek Méhes Attila, 1956 egyik fiatal áldozatának mártíriumáról. Méhes Attilát egy felkelőnek öltözött ávós tiszt egy szovjetek által elfoglalt épületbe csalta, ahol november 7-én (baljós dátum!) öt társával együtt kivégezték. Az álnok gyilkosságra ma egy emléktábla emlékezteti az utókort a volt Katonai Műszaki Akadémia falán.
Nagy Kálmán, nyugalmazott huszárezredes, a társaság legidősebb tagja, aki az idén töltötte be 97. életévét, egy rendkívüli találkozásról számolt be. Elmondta, hogy a forradalom és szabadságharc évfordulójára Budapestre érkezett Floridából az az egykori amerikai katona, aki az események idején őrmesterként az amerikai nagykövetségen szolgált.
Nagy Kálmán november 4-én élete kockáztatásával átvezette Mindszenty József hercegprímást és titkárát a parlamentet célba vevő szovjet tankok között az amerikai nagykövetségre. A kaput az előbb említett amerikai katona tárta ki, hogy beengedje a hercegprímást és titkárát. Mindszenty megköszönte a segítséget, és kezet fogott Nagy Kálmánnal. Ezt a jelenetet fényképezte le egy amerikai fotós. Később ez a fénykép is szerepet játszott abban, hogy Nagy Kálmánt bebörtönözték. A néhány perces „sétáért” 8 évre ítélték.
Az egykori amerikai katona nagy szeretettel ölelte meg Nagy Kálmánt a fél évszázaddal későbbi találkozáson, elmondta, hogy élete egyik legnagyobb élménye volt szerepet játszani a történelmi eseményekben.
Izgalmas, vetített fotókkal illusztrált élménybeszámolót tartott Csepin Péter, aki barátaival együtt 4 hónap alatt körbelovagolta az 1914-es térkép szerinti magyar országhatárt.
A „Nemzet Polgármesterei” sorozatban Szenes Lajos, Tát község polgármestere mutatkozott be, elénk tárva a Duna-menti település szépségeit és kincseit.
Zachar József történész, egyetemi tanár, az MTA tagja „Egy az Isten, egy a nemzet” címmel tartott előadást, hasonló címen megjelent műve alapján.
Zachar József e könyvében az ősmagyarok hitvilágáról szóló kutatásait összegzi. A korabeli hiteles forrásokból a történész tudós arra a megállapításra jutott, hogy a magyarok nem Szent István korában vették fel a keresztény hitet, hanem évszázadokkal korábban, a vándorlások során.
A régi források szerint a szkíták – amely népcsoportba a magyarok is tartoztak – egyistenhitűek voltak. A nyugati és a keleti egyház szakadásakor a magyar népcsoport a keleti egyház tanításait követte tovább. A Kárpát-medencében
tehát nem pogány törzsek települtek meg – természetesen jóval a hivatalos honfoglalás dátuma előtt –, hanem a keleti keresztény vallást követő egyistenhívő népek. Rendkívül érdekes volt az a fejtegetése miszerint Szent István és Koppány harcában nem a kereszténység és pogányság ütközött meg, hanem a nyugati és a keleti kereszténység. Szent István győzelmével Róma hite vált uralkodóvá a Kárpát-medencében.
Zachar József előadásában hangsúlyozta, hogy a magyarság már kétezer év óta egyistenhiten él, egy az Isten, egy a nemzet, és a jövőben is ez kell hogy vezérelje tetteinket.
Dr. Miklauzic István, a Pilisi Turul Társaság elnöke, a rendezvény házigazdája örömmel ismertette azon elképzelést, miszerint jövő nyáron Unokamentő Nemzeti Tábort szerveznek Pilisszántón.
„Az Unokamentő Nemzeti Tábor jurtáiban három nemzedék fog lakni egy-egy hétig, egyszer a legkisebbek, aztán a tizenévesek, majd a huszonévesek. A hét határon túlról is mindig lesz egy-egy fiú és lány, akik majd viszik haza az itt szerzett tudást és élményt. A táborban unokáink a reggeli énekes zászlófelvonás és az esti tárogatós
|
| Nagy Kálmán huszárezredes |
zászlólevonás között élik tartalmas napi életüket. Délelőtt felkeressük a Pilisben az épített történelmi emlékeket és maradványokat, a szent helyeket, eldugott kegyhelyeket, fürkésszük a természet csodáit, növényeit. Délután ugyanilyen tárgykörökben előadásokat tartunk– a korosztályok tantervének ismeretében és azokat kiegészítve –, szabadidőben pedig, ősi kézművességet, főzést, éneklést tanítunk, sportolunk. Szülők, tanárok, természetjárók máris sokan jelentkeztek, hogy közreműködnének” – ismertette a táborral kapcsolatos elképzeléseket a házigazda.
A rendezvényen hallhattuk ősi hangszerünket, a tárogatót, Kovács Zoltán sámándobos az ősök szellemét hívta sámándobjával, Pavuk László ősi táltos imát mondott, és hallható volt felvételről a székelyföldi Szentegyházi Gyermekkórus.
A közel négyórás rendezvényt Dr. Miklauzic István szavai zárták:
„A mai összejövetelünkkel is megerősödtünk. A hitünk erősödött meg, aminek útján képesek leszünk megtalálni végre őseinket. Őseinkhez kell fordulnunk, mert ha nem ezt teszszük, nem kapunk segítséget tőlük. Megnyílhat azonban az út hozzájuk, de csak akkor, ha megvalljuk az ősi keresztény hitünket, ami szerint ők is éltek.”
F. A.
