5. oldal Emlékérmeseink
BOKOR ÁRPÁDNÉ
1938. december 26-án született Pilisvörösváron.
Édesapja hivatásos katona volt századosi rangban. Négyéves korában lett árva, édesapja a II. világháborúban hősi halált halt. Óvodába és általános iskolába is szülőfalujában járt, majd a cinkotai tanítóképzőt végezte el, mint bentlakó diák. 1957-ben férjhez ment. Férje, Bokor Árpád szintén pedagógus volt. Két fiúgyermeknek adott életet. Idősebb fia 1979-ben autóbaleset áldozata lett.
Pedagógusi pályafutását szülőfalujában, Pilisvörösváron a Vásár téri általános iskolában kezdte meg 1957-ben, ahol 1992-ig, nyugdíjba vonulásáig dolgozott. Kezdetben csak első osztályos fiúkat tanított 45 fős osztálylétszámmal, majd első és másodikos vegyes osztályok tanítását végezte.
Szerette a választott pályáját, hivatásnak tekintette, szívesen foglalkozott a kisgyermekkel. Fontosnak tartotta nevelő-oktató munkája során azt, hogy kialakuljon a gyermekekben a megfelelő szokásrend, kiemelt feladatának tekintette a rendszeres és önálló munkára nevelést. Céljának tartotta azt, hogy növendékei képesek legyen az önálló tanulásra, a felelősségvállalásra, és hogy megalapozott tudással kerüljenek ki a kezei közül.
Munkáját mindig magas szaktudással, igényesen végezte. Határozott egyénisége, következetessége, rendkívüli munkabírása elősegítette azt, hogy a gyermekek egyéni képességei kibontakozhattak, sikeresen teljesíthették a követelményeket. Oktató-nevelő munkája során fontosnak tartotta, hogy a gyermekek minden nap sikerélményhez jussanak. Célja az volt, hogy a szülőkkel közösen következetes munkával minden gyermekből az adottságainak megfelelő maximumot hozhassa ki. Jó alapokat teremtett ahhoz, hogy a gyermekek további tanulmányaikat eredményesen végezhessék. Az idő múlásával a volt tanítványok gyermekeit nevelhette, ami segítette pedagógusi munkáját.
Mint céltudatos pedagógusnak hitvallása az volt, hogy a reá bízott gyermekek megfelelő oktatása és nevelése érdekében a szülői házzal közösen végzett rendszeres munka alakítja, formálja megfelelően a gyermeket. Ennek érdekében a szülőkkel folyamatosan jó kapcsolatot alakított ki.
Sok fiatal kollégát vezetett be a pedagógus pálya rejtelmeibe. 1985-től alsó tagozatos munkaközösség-vezetőként segítette kollégái oktató-nevelő munkáját. Bátran vállalta az új módszerek bevezetését. Gyakran tartott helyi és térségi bemutató órákat.
Munkájának elismeréseként 1985-ben Kiváló Munkáért kitüntetést, 1992-ben Szolgálati Emlékérmet kapott.
Margittai Csabáné
Margittai Csabáné, sz. Frech Éva, 1950. augusztus 16-án született Budapesten.
Általános iskolai tanulmányait Budapesten végezte, 1968-ban érettségizett a Táncsics Mihály Gimnáziumban. 1968-ban a Fogtechnikai Vállalatnál helyezkedett el adminisztrátorként. 1980-ban ment férjhez Margittai Csabához, három gyermekük született: Réka, Nóra, Eszter.
1974. márciusától – az akkor nyíló – budapesti Szél Utcai Napközi-otthonos Óvodában képesítés nélküli óvodapedagógusként kezdte meg pályafutását. Munka mellett levelező tagozaton 1977-ben a Budapesti Tanítóképző Főiskola Óvónői szakán szerzett diplomát. 1988. november 11. óta dolgozott Pilisvörösváron óvodapedagógusként. 1989. augusztus 16-tól haláláig volt tagja a Német Nemzetiségi Óvoda közösségének.
Mindig tele volt optimizmussal, vidámsággal, lelkesedéssel, még akkor is, amikor már komoly fájdalmak gyötörték, és tudta, hogy betegségére nincs orvosság.
Élete során sok száz gyermeknek szerzett naponta örömet meséivel, dalokkal, játékokkal. Személyisége nyugalmat, derűt árasztott.
Munkáját lelkiismeretesen, kiemelkedő szakmai tudással, nagy odaadással, szeretettel, és önzetlenül végezte. Egész életútját, pályafutását a lelkiismeretesség, szakmai igényesség, a gyermekek iránti szeretet és megbecsülés jellemezte. Fontos volt számára a gyermekek teljes személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása.
Meghatározó, szerény, de aktív tagja volt a nevelőtestületnek. Javaslataival, ötleteivel segítette a közösség munkáját. Igyekezett az új módszereket megismerni, elsajátítani, alkalmazni.
Pályafutása során fontosnak tartotta az önképzést. Az alábbi továbbképzéseken vett részt: 1989. Ének-zene továbbképzés, 1992. Drámapedagógiai továbbképzés, 1992/93 Budapesti Tanítóképző Főiskola intenzív továbbképzése, Goethe Intézet intenzív német nyelvtanfolyam, 2000. Logopédia óvónőknek.
Fiatalabb kollégái, és a szülők egyaránt bizalommal fordultak hozzá, kérve segítségét, melyet sosem tagadott meg. Családi élete példaértékű volt.
2006. április 28-án mély fájdalommal és szomorú szívvel vettünk tőle végső búcsút.
Laknerné
Fazekas Krisztina
Budapesten született 1980. augusztus 1-jén. Az Ady Endre Gimnáziumban tett érettségi vizsgát, majd a Semmelweis Egyetem testnevelés-tudományi kar sportmenedzser szakán folytatta tanulmányait, szerzett diplomát.
A világbajnok sportolónő a bátyja unszolására kezdett el foglalkozni a sporttal, aki kenuzott. Elment vele, kipróbálta a vizet, és mivel meleg nyár volt, megtetszett neki a dolog. Nem bánta meg, hogy ezt a sportágat választotta, bár megesik, hogy a monoton edzésektől gyötörten nem szívesen gondol a kajakozásra.
Kitartó, céltudatos, igazi küzdő egyéniség. Elhivatott a választott sportággal. Felvállalta, felvállalja az edzésekkel járó fáradságot, nehézségeket, melyek gyakran komoly áldozatokkal, lemondással jártak, járnak együtt. Akkor is küzdött, edzett, amikor az egyesület nem tudta kiemelkedő eredményeihez méltóan támogatni, a versenyekre való felkészüléshez szükséges feltételeket biztosítani. Kiváló csapattag, hisz és bízik társaiban.
Sportegyesületei:
1990-1997 BSE, 1997-2002 UTE, 2002-2008 MTK
Kiemelkedő eredményei :
1997 ifi. Világbajnokság Lahti Kajak 4-es 500 m I.
2000 U23 Európa Bajnokság Bologne sur Mer Kajak 4-es 500 m I.
2001 Európa Bajnokság Milánó Kajak 2-es 1000 m III.
2001 Európa Bajnokság Milánó Kajak 4-es 200 m I.
2001 Világbajnokság Poznan Kajak 4-es 200 m I.
2002 Világkupa Duisburg Kajak 2-es 1000 m III.
2002 Világkupa Duisburg Kajak 4-es 500 m III.
2002 Világkupa Duisburg Kajak 4-es 200 m II.
2002 Világkupa Duisburg Kajak 4-es 1000 m I.
2003 Világbajnokság Gainesville Kajak 4-es 1000 m I.
2005 Európa Bajnokság Poznan Kajak 4-es 200 m II.
2006 Európa Bajnokság Racice Kajak 4-es 500 m I.
2006 Világbajnokság Szeged Kajak 4-es 500 m I. Kovács Katalinnal,
Janics Natasával, és Paksy Tímeával.
Kitartóan edzett, fáradhatatlanul készült a szegedi világbajnokságra, bízott abban, hogy a kajak 4-esben aranyérmet szerez. A versenyre már több pilisvörösvári sportkedvelő is elkísérte, szurkolt honfitársának, együtt örült győzelmének, bravúros sikerének. A győzelem után a következőket nyilatkozta: „Én még mindig nem ocsúdtam fel, teljesen a világbajnokság hatása alatt állok. Hihetetlen volt a hazai közönség, a hangorkán az utolsó kétszáz méteren szinte repítette a magyar hajókat. Az 1998-as világbajnokságon szurkolóként én is ott voltam, de teljesen másként éltem meg azt a versenyt, mint a mostanit.”
Pilisvörösváron is hatalmas ováció, üdvrivalgás fogadta a győzelem hírét, melyet a „Pilisvörösvári napok” rendezvényén jelentettek be.
Továbbra is kitartóan dolgozik, edz, céltudatosan készül a versenyekre. Az elmúlt évek eredményei önmagukért beszélnek. Célja, hogy 2008-ban indulhasson az olimpián.
