6. oldal Önkormányzati hírek
Vállvetve, felelős elkötelezettséggel
Hatszemközti beszélgetés Gromon István polgármesterrel és Szakszon József alpolgármesterrel
Egy 1998 decemberében készült interjú idéződött fel bennem, amikor megkértem Gromon István polgármestert és Szakszon József alpolgármestert egy rendhagyó hatszemközti beszélgetésre. Akkori tevékenységükkel bizonyították, hogy – alpolgármesterként – jól meg tudják osztani a feladatokat, együtt tudnak működni a város érdekében. A nyolc évvel ezelőtt velük készített interjú óta rengeteget fejlődött a település, de a feladatok is megsokasodtak. S ezzel együtt a felelősség is. Erről és más közérdekű témákról kérdeztem Őket a városháza polgármesteri dolgozószobájában.
– Polgármester úr, a kettőjük között kialakult munkamegosztás sokban hasonlít a nyolc évvel ezelőttihez. Tudván azt, hogy ilyen jól együtt tudnak egymással működni, tudatosan készültek-e már a kampány időszakában is arra, hogy hatalomra kerülésük esetén így osszák meg a feladatokat?
|
Gromon István és Szakszon József a mögöttük
lévő másfél hónap tanulságait elemzik |
G. I.: A „hatalomra kerülés” kifejezés helyett én inkább a „megválasztás” szót használnám. Ami a kérdés lényegét illeti: én eleve úgy vállaltam a helyi Fidesz-tagság előtt a polgármester-jelöltséget, hogy világossá tettem: amennyiben bizalmat kapok a választóktól, legközelebbi munkatársként Szak-szon Józsefre kívánok támaszkodni. De függetlenül az én egyéni szempontjaimtól: úgy gondolom, hogy Pilisvörösvár, mint város és kistérségi központ már megérett arra, hogy legyen egy főállású alpolgármestere. Ez a lényeg. Hogy hogyan osztottuk meg a feladatokat a polgármester és az alpolgármester között, az természetesen előképzettségünktől, jártasságunktól függött. A feladatok elosztásánál az is segített, hogy korában már kipróbálhattuk, hogyan működik a kettőnk közötti munkamegosztás.
Egyébként úgy látom, hogy az eltelt másfél hónap igazolta a főállású alpolgármester beállításának helyességét. A napi aprómunka mennyisége akkora, hogy azt egy ember az általunk ígért minőségben, megfelelő alapossággal nem tudná ellátni. Sok munkát adnak folyó beruházásaink, miközben a város napi életével kapcsolatosan is számosak a tennivalónk. Nem is beszélve a folyamatosan érkező lakossági bejelentésekről, panaszokról, igényekről, amikkel szintén foglalkozni kell. Ezek nagy részét a Hivatal elvégzi ugyan magától, de jelentős részük tulajdonosi döntést igénylő ügy, ezekben a Hivatal nem tud önállóan eljárni. – És hát mindez csak az alap. Mert a legfontosabb feladatunk természetesen a stratégiai gondolkodás, az előre tekintés, új ötletek, kezdeményezések elindítása.
– Alpolgármester úr, Ön ugyanúgy a gazdálkodással, városfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat vállalta, mint nyolc évvel ezelőtt. Munkaköri leírásában például a következő áll: „Önállóan eljár a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Osztályával és a Műszaki Osztállyal kapcsolatos önkormányzati ügyek előkészítése, bonyolítása, végrehajtása során.” Mit jelent pontosan ebben a megfogalmazásban az „önállóan” kifejezés?
Sz. J.: A képviselő-testületi munkának van egy döntés-előkészítő szakasza és van egy végrehajtó szakasza. A döntés-előkészítő munka végeredménye egy előterjesztés, amit képviselő-testület tárgyal. Alpolgármesterként most vagyok először abban a helyzetben, hogy a döntés-előkészítő szakaszban szervezzem a Hivatal munkáját, és gazdálkodási, fejlesztési témákban előterjesztést tegyek. A képviselő-testület döntése utáni végrehajtó szakaszban is önállóan járhatok el, nyomon követem a döntés megvalósulását, egy beruházás menetét. Feladatkört kaptam, nem hatáskört, azt a polgármester a törvény szerint nem adhat át. Ezekben az ügyekben is természetesen a polgármester ír alá, de megköveteli, hogy a papírokon rajta legyen az én szignóm is, hiszen én készítettem elő, én foglalkoztam a témával, a köztünk lévő munkamegosztás alapján sokszorosan több időt szentelve rá, mint ő.
– Polgármester úr, érték-e váratlan meglepetések, amikor hivatalát átvette, képletesen szólva: dőltek-e ki „csontvázak” a szekrényből?
G. I.: Ahhoz, hogy igennel vagy nemmel felelhessek a kérdésre, a csontvázak fogalmát pontosan kellene meghatároznunk. Mindenesetre elmondhatom, hogy értek kisebb-nagyobb meglepetések. Például éppen ma került asztalomra a város 3/4 éves gazdálkodásáról szóló beszámoló, amelyben a következő áll: „Az előző évekhez hasonlóan tovább folytatódik az a tendencia, hogy a fejlesztési bevételek a fejlesztési kiadásokat nem fedezik, az eltérés jelen esetben 434.745 eFt.” (Vagyis: durván 435 millió forint a fejlesztésekkel kapcsolatos hiány. – Ez több, mint amire számítottam.) Meglepett a menet közben átvett beruházásokkal kapcsolatos problémák mennyisége és jellege is. További gondot jelentenek az örökölt vitás ügyek különböző intézményekkel, cégekkel és magánszemélyekkel. Ezek közül hét ügyben perben is állunk, ráadásul 3 ügyben alperesként. Meg kell említenem a Rubányi-házzal kapcsolatos „meglepetést” is. S mindehhez vegyük még hozzá azokat a meglepetéseket, amelyeket az állami költségvetés tervezetéből sejteni lehet: az állami támogatások csökkenése komoly nehézséget jelent iskoláink, óvodáink, egyéb intézményeink működtetése, közfeladataink ellátása szempontjából.
– Említette, hogy sok munkát adnak a folyó beruházások. Melyek ezek, és mik a legfőbb problémák?
G. I.: Három áthúzódó beruházást vett át az új önkormányzat: út- és parkoló építéseket, a Rákóczi utcai óvoda átalakítási munkálatait és a Művészetek Háza építését. Alpolgármester úr az ezekkel kapcsolatos munka nagy részét leveszi a vállamról azzal, hogy a nap nagy részében kint van a helyszíneken, és figyelemmel kíséri a munkálatokat. De még így is jut bőven számomra is tennivaló – különösen a Művészetek Házával kapcsolatban. A problémák zöme abból adódik, hogy a közbeszerzési eljárás során elfogadott tervek nem elég részletesek, elnagyoltak, így az építésvezetők gyakran tőlünk várnak választ a kérdéseikre. Hogy példákat is mondjak: tőlem várták el például, hogy megmondjam, mekkora legyen a Művészetek Házában a színpad. Mert ami az eredeti tervben volt, az kicsi a zeneiskola számára, ami a módosított tervben van, az meg elfoglalta volna a nézőtérnek pontosan a felét. Aztán tőlem kérdezték meg például, hogy milyen színű legyen a Rákóczi utcai óvoda homlokzata, mivel a tervdokumentációban a színkódot nem adták meg, csak egy látványképet mellékeltek hozzá, amelyről le kellett volna olvasni a tervező által elképzelt színt. De talán a legutóbbi példa a legmeghökkentőbb: valamelyik nap éppen ebédeltem, amikor telefonon megkértek, hogy döntsem el, miből készüljön a Művészetek Háza lábazatának burkolata, méghozzá lehetőleg azonnal... Megmondom őszintén, engem váratlanul ért, hogy a beruházásokba a polgármesternek ilyen szinten kell beavatkoznia.
– Mennyire fontos az Önök állandó jelenléte ezeken az építkezéseken?
Sz. J.: Fontos, hogy a képviselő-testület részéről meglegyen a napi kontrollja a városban folyó beruházásoknak. Ez a Polgármesteri Hivatal dolgozóinak munkáját is segíti. Az előző ciklusban a pénzügyi bizottság elnöke látta el ezt a koordináló feladatot. Müller János urat levélben kértem fel, hogy vegyen részt az áthúzódó építkezésekkel kapcsolatos munkában – annak érdekében, hogy az Önkormányzat érdekei a lehető legnagyobb mértékben érvényesüljenek ezeknél a beruházásoknál. Müller úr a felkérést elfogadta, így az esetleges egymásra mutogatás helyett energiáinkat a megoldásra fordíthatjuk. Közös célunk kell legyen, hogy a folyamatban lévő beruházások minél jobb minőségben és minél előbb befejeződjenek. Az eddig eltelt időben sikerült tisztázni a problémákat az egyik útépítő céggel, akikkel néhány napja még perközeli helyzetben volt az önkormányzat. Bár a kivitelező nagyon későn kezdte el a munkát, halad a Rákóczi utcai óvoda rekonstrukciója is. A határidőcsúszás és az esetleges elszámolási viták ellenére hamarosan befejeződhet ez az építkezés. A legtöbb problémát és gondot valóban a Művészetek Háza okozza. Számos műszaki probléma vetődik fel nap mint nap, és a határidőcsúszás is már jelentős mértékű. Ennek ellenére mindnyájan azon vagyunk, hogy a lehető legjobban „jöjjünk ki” ebből a beruházásból is.
– És mi a helyzet az útkarbantartással? Sokkal kisebb jelentőségű ügy egy ásító lyuk az aszfaltban, mint a Művészetek Háza színpada vagy az óvoda homlokzatfestése, de a lakosság mindennapjait nagyon is megkeseríti, és rossz hangulatot kelt.
Sz. J.: Feltérképeztük a Műszaki Osztály munkatársaival a kátyúkat, mind az aszfalt-utakon, mind a földutakon. A kátyúzás már meg is kezdődött, sőt talán mire ez az interjú megjelenik, már nagyobb részt be is fejeződik.
G. I.: Hozzá kell tennem, hogy amiről alpolgármester úr beszélt, az csak az önkormányzati tulajdonú utakra vonatkozik – a Fő útra, a Szabadság útra vagy a Csobánkai útra nem. Ezeknek az állami tulajdonú utaknak a kezelője, karbantartója a Magyar Közút Kht. Az elmúlt hetekben már kétszer is tárgyaltam a kht. illetékes vezetőjével, s ő megígérte, hogy a közeljövőben a Fő úton is lesz kátyúzás.
– Alpolgármester úr, Öntől mint a Fidesz helyi elnökétől kérdezem a következőt. Az Önök pártja 11 fővel abszolút többséget élvez a képviselő-testületben. Ezzel együtt nagy tehát a felelőssége is. A döntések előkészítésére tartanak-e frakcióüléseket?
Sz. J.: A választások után a pártok és a civil szervezetek listavezetőivel folytatott megbeszélésen kifejtettem, hogy bár a fideszes képviselőké a fő felelősség, de a munka mindannyiunké. Mindenkinek a munkájára számítunk, rengeteg a tennivaló, a politika ilyenkor háttérbe kell hogy szoruljon. Utakat kátyúzni nem lehet pártok szerint. – Másként működik ez a dolog a megyei közgyűlésben, ahová pártlisták alapján jutott be minden képviselő, így magam is. Itt, kisvárosi szinten viszont a 18 képviselőnek pártszínektől függetlenül együtt kell tudnia dolgozni, közösen kell felelős döntéseket hozni. Nem lehet leszűkíteni a város működtetését 11 emberre.
G. I.: Visszatérve a konkrét kérdésre: nem tartunk frakcióüléseket, sőt, nincs is frakció. Természetesen ez nem zárja ki azt, hogy egyes kérdésekben telefonon vagy személyesen egyeztessük a véleményünket. De eddig erre alig volt idő. Még Fidesz-taggyűlés sem volt a választások óta. Érzek is némi lelkiismeret-furdalást azért, hogy miközben rengeteg embert fogadtam az elmúlt hetekben, a választási győzelmet kivívó képviselő-társaimra és a helyi Fidesz-tagságra nem jutott sok időm – az önkormányzati munka kiszorítja a pártpolitizálást. Egyébként a pártérdek fogalma szerintem nem is értelmezhető önkormányzati szinten. A helyi Fidesz tagjai ugyanúgy vörösvári polgárok, mint a település bármely lakója. Ugyanazok az érdekeik is, mint a város többi lakójának: útjaink, tereink, járdáink legyenek rendben, iskoláink, óvodáink, szociális és egészségügyi intézményeink működjenek jól stb. Ezért már a polgármesteri programbeszédemben is világossá tettem, hogy az önkormányzatban minden egyes képviselő-társam munkájára igényt tartok – pártállástól függetlenül. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem lehetnek köztünk szemléletbeli különbségek, de mindennapi munkánkat a város érdeke kell, hogy meghatározza.
– A választások után sokan azt várták, hogy „fejek hulljanak”, hogy megkezdődjék az ilyenkor szokásos „rendcsinálás”. Talán csalódottak is némelyek, hogy ez ezúttal elmaradt...
Sz. J.: Nem értem, miért kellene bárkit is elbocsátanunk. Munka van bőven, mindenki megkapja a lehetőséget, hogy dolgozzon. Azt szeretném, hogy mindenki nyugodt körülmények között, lelkiismeretesen végezhesse a munkáját, és városunk fejlődése az előttünk álló négy évben biztosítva legyen.
G. I.: Október 23-i beszédemben is utaltam arra, hogy meggyőződésem szerint a rendcsinálást mindig magunkon kell kezdenünk. A „békés átmenet” tehát nem gyengeség vagy megalkuvás, hanem tudatos elhatározás eredménye. Egyrészt mindenkinek szeretném megadni az általános emberi tiszteletet, másrészt mindenkinek a munkáját személyes tapasztalataim alapján akarom megítélni, nem számomra ellenőrizhetetlen mendemondák alapján. Meggyőződésem, hogy az emberi szempontokon túl ez a város alapvető érdeke is, hiszen mindenkinek a tudására, szakértelmére szükségünk van, aki hajlandó együttműködni velünk. Azt mondhatom, hogy eddig sok pozitív tapasztalatot szereztem e téren.
Mindez természetesen együtt értendő azzal, hogy a következő négy évben mindenképpen meg kívánjuk valósítani választási programunkat. Erre hatalmaztak fel a város polgárai, amikor szavazataikkal az önkormányzatba juttattak minket. – A választópolgárok azt várják el tőlünk, hogy előrébb lépjünk a törvényesség maradéktalan betartatása, az ügyek jobb átláthatósága, a nagyobb nyilvánosság tekintetében. Azon leszünk, hogy ezt minden erőnkből, legjobb tudásunk szerint megvalósítsuk. Ehhez kérjük a város polgárainak is cselekvő, jó szándékú támogatását. Amikor a választások éjszakáján koccintottunk a sikerre, mindnyájan tudtuk: valójában nem győzelmet arattunk, hanem egy lehetőséget kaptunk arra, hogy tegyünk városunkért valamit. – Köszönjük a bizalmat, igyekszünk megszolgálni.
Fogarasy Attila
Gulyás Dénes
Pest megye 10. sz. vk. egyéni országgyűlési képviselő fogadóórája
Idő: minden hónap 2. hetében, csütörtökön 15:00-tól 16:30-ig.
Hely: Polgármesteri Hivatal, Tanácsterem (földszint)
További információ: www.gulyasdenes.hu
Tájékoztató a Képviselő-testület határozatairól
(Határozati kivonatok)
2006. október 31. rendkívüli ülés
A „Ligeti lovarda” területénekszabályozásáról
A Képviselő-testület úgy döntött, hogy a „Ligeti lovarda” településszerkezeti tervmódosítás, szabályozási terv és Helyi Építési Szabályzat államigazgatási eljárásra bocsátható, azzal a feltétellel, hogy a szabályozási terv jóváhagyása előtt, a szabályozási terv szerint kialakítandó utakról az ingatlan tulajdonosa nyilatkozatban, kártérítési igény nélkül lemond az Önkormányzat javára. A szabályozási terv jóváhagyásával egyidejűleg, településrendezési szerződés keretében kerül rögzítésre a területen áthaladó utak tulajdonjogviszonya, az előzőeknek megfelelően.
209/2006. (X. 31.) Kt. sz. határozata – 17 igen szavazattal.
A Közbeszerzési Bizottság tagjainak megválasztásáról
A Képviselő-testület úgy döntött, hogy a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 8. § (3) bekezdése alapján a Közbeszerzési Előkészítő és Bíráló Bizottságot újra megalapítja és a Bizottságba a következő tagokat választja:
1) Gromon Istvánt elnöknek,
2) Kőrösy Jánost tagnak,
3) Preszl Gábort tagnak.
210/2006. (X. 31.) Kt. sz. határozat – 15 igen, 1 nem és 1 tartózkodás szavazattal.
Hozzájárulás adásáról
A Képviselő-testület úgy döntött, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 33/A. § (2) bekezdésének b) pontja értelmében, Szakszon József főállású alpolgármesternek megadja képviselő-testületi hozzájárulását, annak érdekében, hogy főállású alpolgármesterként változatlanul lehessen a kérelemében leírt 2 gazdasági társaság (Docca Kft., GLF. Kft.) vezető tisztségviselője és felügyelő-bizottsági tag (Vörösvár Vízművek Kft.)
211/2006. (X. 31.) Kt. sz. határozat – 14 igen és 2 nem szavazattal.
Érdekeltségi hozzájáruláshoz fedezet biztosítása
A Képviselő-testület úgy döntött, hogy a Pilisvörösvár 8090 hrsz-ú, az Önkormányzat tulajdonában lévő dupla nagyságú telek után 2 x 1.350.000,- Ft, összesen 2.700.000,- Ft érdekeltségi hozzájárulást megfizeti. A közművesítés szennyvízcsatorna, víz-, gáz-, elektromos ellátás és telefonvezeték kiépítését, valamint csapadékvíz elvezetését tartalmazza. Az érdekeltségi hozzájárulást az Önkormányzatnak az előzetes egyeztetések alapján három egyenlő részletben kell megfizetnie a következők szerint: 900.000,- Ft-ot 2006. 11. 15-ig, 900.000,- Ft-ot 2007. 05. 31-ig, és 900.000,- Ft-ot 2008. 02. 25-ig,
212/2006. (X. 31.) Kt. sz. határozat – 17 igen szavazattal.
Csapadékcsatorna a Nagy-tóhoz
A Képviselő-testület úgy döntött, hogy a Nagy-tó délnyugati végén a tó csapadékcsatornáról történő megtáplálásához tulajdonosi hozzájárulását adja. Az egyéb engedélyezési eljárás lefolytatása a Pilisvörösvári Horgász Egyesület feladata. A beruházás következtében a patak vízhozamából és a vízminőségéből eredő esetleges kárért az Önkormányzat felelősséget nem vállal. Az élet- és balesetvédelem érdekében, mind a ki- és betorkollást teljes körűen védjék le.
213/2006. (X. 31.) Kt. sz. határozat – 17 igen szavazattal.
Státusz további biztosítása
A Képviselő-testület úgy döntött, hogy a Gradus Óvodában a nyugdíjba vonuló óvodapedagógus státuszát továbbra is biztosítja. A Képviselő-testület felkéri a Jegyzőt, hogy a 2007. évi költségvetés-tervezetet a a fentiek alapján állítsa össze, nyújtsa be jóváhagyás céljából.
214/2006. (X. 31.) Kt. sz. határozat – 17 igen szavazattal.
Igazgatóhelyettes foglalkoztatásának további biztosítása
A Képviselő-testület úgy döntött, hogy a Templom Téri Általános Iskola részére határozott időre, a 2006/2007-es tanévre biztosítja a harmadik igazgatóhelyettes működési feltételeit, melynek 2006. évi fedezete az intézmény bérmegtakarítása. A Képviselő-testület felkéri az intézmény vezetőjét, hogy a belső szabályzatokat ennek megfelelően módosítsa.
215/2006. (X. 31.) Kt. sz. határozat – 12 igen és 5 nem szavazattal.
Határozat visszavonásáról
A Képviselő-testület visszavonta a Pilisvörösvár, Fő utca 60. szám alatti ingatlan megvásárlásáról szóló 190/2006. (IX. 25.) számú határozatát, tekintettel arra, hogy a fent nevezett ingatlant időközben a REHA Kft. megvásárolta, és így a határozat végrehajthatatlan.
216/2006. (X. 31.) Kt. sz. határozat – 15 igen és 2 tartózkodás szavazattal.
Rendeletek
18/2006. (XI. 03.) rendelet a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 4/1999. (IV. 12.) rendelet módosításáról.
19/2006. (XI. 03.) rendelet a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 4/1999. (IV. 12.) rendelet módosításáról.
Összeállítottuk a képviselő-testületi ülés
jegyzőkönyvi kivonata alapján
Az ülés jegyzőkönyve megtekinthető a Városi Könyvtárban és a város hivatalos honlapján:
http://www.pilisvorosvar.hu/lakossagi/jegyzokonyvek.htm
„A füstbe ment terv”
A Képviselő-testület kénytelen volt visszavonni a Fő út 60. sz. alatti ingatlan megvásárlásáról szóló korábbi határozatot, mivel az ingatlant időközben megvásárolta a REHA Kft.
Tudni való, hogy nem átlagos ingatlanról van szó, hanem egy jövendő városközpont kialakítása szempontjából rendkívüli fontosságúról. A Városházával szemközti területen több önkormányzati ingatlan is található, ezek egyesítésével, a fölösleges épületek lebontásával, átgondolt tervezéssel egy új, korszerű városközpont lenne kialakítható. A 60-as számú ház későbbi lebontásával ez a közösségi tér egészen a Városházáig nyúlhatna.
Az október 31-i képviselő-testületi ülésen élénk vitát váltott ki az eset.
Molnár Sándor képviselő szerint a város kárát fogja látni az adásvétel meghiúsulásának. Nagyon megfelelt volna az Önkormányzat számára ez az épület. Elmondta, nem érti, miért nem volt a Hivatal egy kicsit „rámenősebb” ez ügyben. Kérdésére, hogy jogilag lehet-e tenni még valamit, Szakszon József alpolgármester így válaszolt: „Sajnos nem tudunk tenni semmit. Szóbeli egyeztetés történt Grószné Krupp Erzsébet polgármester és az örökös között, ez alapján született meg az előző képviselő-testület határozata.”
Dr. Kutas Gyula képviselő szerint a jog nem tiltja, hogy a várományossal egyeztetéseket folytassanak. Egy ilyen teleknél – ahol Városközpontról van szó –, az Önkormányzatnak elemi érdeke lett volna tárgyalásokat folytatni. A tárgyalásokat követően írásba kellett volna foglalni az ajánlatot. Ez valamelyest köti a feleket, másrészt foglalót is lehetett volna fizetni, melynek jogi következményei vannak.
Pándi Gábor képviselő véleménye szerint, ha elővásárlási jogot jegyeztetett volna be az önkormányzat az ingatlanra, akkor nem kerültek volna ilyen helyzetbe.
Akárhogy is volt, sajnos „ez a hajó elment”. A tanulságokat persze nem árt levonni belőle, hogy legközelebb mindenképpen a közösség érdekei érvényesüljenek. Reméljük, mindennek ellenére Vörösváron egyszer mégiscsak megépül a korszerű városközpont. Anno...
A Polgármesteri Hivatal közleményei
Tájékoztató a közgyógyellátási igazolványokról
Tájékoztatom a Tisztelt Lakosságot, hogy 2006. július 1-jétől a közgyógyellátás rendszere megváltozott. A szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt) 49-53. §-ai szabályozzák az eljárás menetét, az ügyintézés minden lépésében a rendelkezésre álló határidőt, így a kérelem beérkezését követően
– 3 napon belül a jegyző a Pest megyei Egészségbiztosítási Pénztártól (MEP) (írásban) a szakhatósági állásfoglalást megkéri;
– a MEP az állásfoglalását a jegyzőnek 15 napon belül megküldi;
– a jegyző az állásfoglalás birtokában 8 napon belül határozatot hoz, erről a közgyógyellátási igazolvány kiadása érdekében a MEP-et értesíti;
– a kártyát a MEP a jogosultság kezdő időpontjáig kiállítja (a határozat közlésétől számított 15. nap).
Fentiekből látható, hogy az eljárás bonyolultsága miatt a kérelem benyújtásától a közgyógyellátásra jogosító igazolvány kiadásáig rendelkezésre álló határidők betartása esetén is legalább 30 nap szükséges.
Ennek felgyorsítására a jegyző az állásfoglalás kézhezvételét követően haladéktalanul meghozza a határozatot, és legkésőbb a rá következő nap megküldi a MEP felé.
A késedelem oka az, hogy a MEP a szakhatósági állásfoglalását a 15 napos határidővel szemben többnyire 60 nap elteltével küldi meg. Ez az ügyfélre nézve kedvezőtlen lehet, amennyiben új kérelmező, vagy régi igazolványa már lejárt.
Ezért felhívom a közgyógyellátásban részesülők figyelmét arra, hogy meghosszabbítás iránti kérelmüket még az igazolvány érvényességi ideje alatt, annak lejártát megelőző három hónapban is benyújthatják.
Új igénylők – jövedelmük függvényében (2006. évben 25.800.- Ft/hóig, egyedülélőnél ennek 150 %-áig) – a gyógyszerköltség mérséklésére átmeneti segély iránti kérelmet nyújthatnak be.
Egyúttal tájékoztatom a közgyógyellátásban részesülőket, hogy a 2006. július 1-jét megelőzően kiadott és
a) 2006. október 1-jén még érvényes közgyógyellátási igazolványok az igazolványon feltüntetett érvényességi időpontot követő második hónap utolsó napjáig, de legfeljebb 2007. július 1-éig,
b) a 2006. július 1. és október 1. között érvényüket vesztő, a 2006. szeptember 30. napján hatályos szabályozás alapján 2006. október 1-éig felhasználható közgyógyellátási igazolványok 2006. november 30-ával bezárólag felhasználhatóak.
2007. július 1-jétől a 2006. július 1-jét megelőzően kiállított közgyógyellátási igazolványok nem használhatók fel.
Dr. Krupp Zsuzsanna jegyző
Tájékoztatás a 2007-ben életbe lépő gépjárműadó-változásokról
Felhívom a Tisztelt Lakosság figyelmét, hogy 2007. január 1-jétől jelentős változás lép életbe a gépjárművek után fizetendő adó vonatkozásában. A gépjárművek adóztatásának jogszabályi alapja a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény.
A 2007-től érvénybe lépő szabályozás szerint a személygépjárművek esetén az önsúly helyett a környezetvédelmi igazoló lapon (zöldkártyán) feltüntetett kilowattban kifejezett teljesítmény lesz az adó alapja.
Az adó mértékét a teljesítmény és a gépjármű gyártási évétől eltelt idő fogja meghatározni a következők szerint:
– gyártási évben és az azt követő 3 naptári évben: 300 Ft/kilowatt;
– gyártási évet követő 4-7. naptári évben: 260 Ft/kW
– gyártási évet követő 8-11. naptári évben 200 Ft/kW – gyártási évet követő 12-15. naptári évben 160 Ft/kW
– gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő években 120 Ft/kW
Megmarad viszont az önsúly szerinti adóztatás az autóbuszok, nyergesvontatók, lakókocsik esetén. A tehergépjárművek esetén szintén nem változik az adóalap, amely az önsúly + a raksúly 50%-a.
Nagy változás várható a motorkerékpárok adókötelezettségénél is. Olyan motorkerékpárok után is adót kell fizetni jövő évtől, amelyek eddig nem voltak adókötelesek. Ilyenek a 250 cm3 alatti, rendszámtáblával ellátott és forgalomba helyezett motorkerékpárok.
A változásokról a következő évi fizetési kötelezettségről szóló határozatok alapján személyesen értesítjük az érintett gépjármű-tulajdonosokat.
Pilisvörösvár, 2006. november 3.
dr. Krupp Zsuzsanna
jegyző
Tájékoztató a gázártámogatásról
Az egyes szociálisan rászorult családok 2006. évi gázár- és távhő-szolgáltatási támogatásáról szóló l38/2006. (VI. 29.) Korm. rendelet egy új, december 31-ig biztosítható ellátást vezetett be, melyek közül településünkön – a jogszabályban nyitva álló 2006. augusztus 1. és október 31. közötti időszakban – összesen 186 család nyújtotta be gázártámogatás iránti kérelmét Pilisvörösvár jegyzőjénél. E támogatás a megállapítást követően a gázszámlákon kerül jóváírásra.
A kormányrendelet a támogatást a kérelmezők „rászorultságához” köti, melyek alapján a kérelmezőnél több feltételnek kell egyidejűleg teljesülnie ahhoz, hogy a támogatásra jogosulttá váljon. Ezek:
1.) Hátrányos helyzete alapján, ha:
– fogyatékossági támogatásban vagy
– magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy
– nagycsaládos
2.) Jövedelme alapján, ha:
– az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át (ez az összeg jelenleg 51.600.- Ft/fő), egyszemélyes háztartás esetén 300%-át (ez az összeg jelenleg 77.400.-Ft/fő).
3.) Gázfogyasztása alapján, ha:
– az éves háztartási célú gázfogyasztás meghaladja az 51 000 MJ-t, de nem éri el a 170 000 MJ-t.
A jegyző az 1.) - 2.) pont szerinti feltételeket vizsgálva 160 kérelmezőnek állapította meg a gázártámogatásra való jogosultságot, a gázszolgáltató azonban csak azon jogosultak részére írhatja jóvá a támogatást, akiknek a mért gázfogyasztása a 3.) pontban meghatározott értékek közé esik.
Polgármesteri Hivatal
