10. oldal Ünnep
Az idősek nemzetközi napján
„...öleljük szívünkre az öregséget, és szeressük: tele van gyönyörűséggel, ha élni tudunk vele...” - írja Cicero egyik híres esszéjében. A bölcs tanácsot a nagy ókori gondolkodó 62 éves korában adta kortársainak. Akkoriban ez aggastyánkornak számított, ma még ebben a korban sokan dolgoznak, sőt képezik magukat.
|
| Gromon István polgármester városunk legidősebb férfi polgáraival: Garam Bélával (balról) és Papp Józseffel |
Változnak a korok, változik a világ. Legalább egyben azonban nemigen változott Cicero óta: az öregeket, időseket, hajlott korúakat ma is ugyanúgy tiszteljük, bölcsességükre, intelmeikre, hosszú évek, évtizedek érlelte tapasztalataikra, jó szándékú tanácsaikra ugyanúgy szükségünk van, mint annak idején.
Erre is gondolva nyilvánította az ENSZ közgyűlése 1991-ben október 1-jét az idősek világnapjává. Minden évben ilyentájt világszerte ünnepségeket szerveznek az idősek tiszteletére.
Városunkban idén erre a szeretetteljes tisztelgő ünnepségre október 7-én került sor a zeneiskola koncerttermében. A rendezők versekkel, dalokkal, táncokkal kedveskedtek időseinknek, és süteménnyel, üdítővel kínálták őket.
Elsőként Hoós Sándor, a zeneiskola igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd Kutassy Anikó, a Speciális Otthon lakója szavalta el saját költeményeit. (Lásd 17. oldal – a szerk.)
Holló Noémi és Holló Mi-rella német dalokat adott elő. Csengő hangjuk, csörgő hegyi patakok friss tisztaságát idézte a terembe. Mindig szívesen és ámulattal hallgatjuk őket.
Kedves szokás, hogy ezen a napon a város polgármestere szól az idősekhez. Gromon István – aki polgármesterként első ízben lépett nyilvánosság elé – elmondta, örül annak, hogy új tisztségében első szavaival az idősek iránt érzett háláját fejezheti ki. Meghatódottan mondott külön köszönetet a teremben helyet foglaló szüleinek, akik tanítása, példamutatása, áldozata nélkül ő ma nem állhatna itt, és Janka Bandi bácsinak, akinek derűs világlátása, rendíthetetlen optimizmusa mindig elbűvöli, ha találkoznak.
|
| Peller Anna valósággal elbűvölte az idős embereket. Felvételünkön Wenczl Józsi bácsit köszönti énekével |
„Ez a nap mindenekelőtt a köszönet napja – hangsúlyozta a polgármester úr. – Mi, fiatalabbak, mit köszönünk meg ma az időseknek? Mindenekelőtt a szülői létüket. Azt, hogy életet adtak nekünk, hogy felneveltek minket, hogy tanítottak és taníttattak minket, és hogy jó példát mutattak nekünk. Én magam is elmondhatom, hogy ilyen szülők gyermeke vagyok, és ezért büszke vagyok rájuk, és hálás vagyok nekik. Megköszönjük továbbá az idősebbeknek azt, hogy megteremtették nekünk azt a világot, amiben mi most élünk. Egy világot, amely sok szempontból könnyebb, kényelmesebb, színesebb és gazdagabb annál, amilyen az övék vagy a szüleiké volt. Köszönjük az önzetlenségüket és áldozatukat, amelyet megkövetelt ennek a jobb világnak a felépítése.
Ez a nap a bocsánatkérés napja is. Az emberi élet nem képzelhető el nehézségek, konfliktusok, viták nélkül. De a nehézségeket le lehet győzni, a vitákat lehet rendezni, a sérelmeket fel lehet oldani. Én most az egész fiatalabb generáció nevében bocsánatot kérek azért, hogy nekünk fiatalabbaknak nincs mindig elég türelmünk, energiánk ahhoz, hogy meghallgassuk az idősebbeket, elegendő figyelmet fordítsunk rájuk.
Ugyanakkor mi, fiatalabbak is kérünk egy kis megértést, nyitottságot ahhoz, hogy elfogadják a mi életünket. Hogy megadják nekünk azt a függetlenséget, szabadságot az életünk alakításában, amire annak idején a ma idősei is vágytak. Kérjük, hogy türelemmel nézzék a mi csetlésünket-botlásunkat, ami az ő szemükben esetleg előre látható bukásnak tűnik. Az együttműködés ugyanis kétoldalú dolog: mindkét részről megköveteli a türelmet és a toleranciát.
Mi, fiatalabbak azt várjuk, hogy az idősek adják át nekünk tapasztalataikat, segítsenek, támogassanak minket küzdelmeinkben. Cserébe pedig igyekszünk viszonozni a gondoskodást a mindennapi életben, és segíteni őket abban, hogy lelkileg könnyebben fogadják és viseljék el az idős kor terheit. Kívánom, hogy az idős kor legyen a megtalált egyensúly, az érettség és a bölcsesség kora.
Olvastam valahol, hogy az idős kor lehetősége és feladata a szeretni tudás és a veszíteni tudás művészetének elsajátítása. Kívánok és kitartást, sikert és örömet ehhez a feladathoz!” – fejezte ki jókívánságait beszéde végén Gromon István polgármester a teremben ülő idős embereknek.
A nagy tapssal fogadott beszéd után a polgármester úr köszöntötte Papp Józsefet (97), Garam Bélát (97) és Wenczl Józsefet (94), városunk azon legidősebb férfi polgárait, akik személyesen is megjelentek az ünnepségen. (A legidősebbek közül többeket otthonukban keresett fel a polgármester úr.)
A köszöntés után lépett a színpadra Peller Anna, aki előadásával valósággal elbűvölte az időseket. A műfaji változatosság, az olykor szenvedélyes, olykor érzelmes, olykor játékos előadásmód, a közvetlenség, a humor, a biztos énektudás és a lényéből áradó szeretet felejthetetlenné tették ezt a röpke félórát. Köszönjük Annának az idősek nevében is ezt a szép ajándékot!
A műsort a Német Nemzetiségi Táncegyüttes zárta. A színpadon felváltva szerepeltek a gyermek és a felnőtt táncosok. Míg a gyerekeknél a kiforratlanságukban is bájos mozdulatok, a pajkos igyekezet, a felnőtteknél a kitörő érzelmek, az élettel átitatott temperamentum aratott sikert az idősek körében, akik örömmel nyugtázhatták ismét, hogy a hagyományok, a sváb zene és néptánc tovább élnek szülővárosukban és még sok szép percet, órát szerezhetnek nekik és minden itt lakónak.
Köszönetet mondva a műsor szervezőinek, hadd zárjuk beszámolónkat egy másik ókori gondolkodó, Cato megszívlelendő szavaival – különös tekintettel nyugtalansággal teli országunkra, mai világunkra: „...nem a testi erő, nem a testi gyorsaság vagy ügyesség kell a nagy dolgok véghezviteléhez, hanem belátás, tekintély, véleményadás. Ezekben nemcsak hogy nem fogyatkozik, hanem még gyarapszik is az öregség. A leghatalmasabb államokat a fiatalok ingatták meg, de az öregek támogatták és állították helyre...” Úgy legyen!
Fogarasy Attila
Látogatóban időseinknél
Gromon István polgármester az Idősek napja tiszteletére rendezett ünnepség után felkereste legidősebb polgáraink közül azokat, akik egészségi állapotuk miatt nem tudtak jelen lenni a meghitt zeneiskolai rendezvényen. Három idős embert a Szent Erzsébet Otthonban látogatott meg, ahol nagy szeretettel fogadták őt.
 |
 |
| Greisiczky Margit néni (95) nagyon megörült a polgármester által vitt csokornak |
Boday Jenő (94) jezsuita atya egy Petőfi-
verset is elszavalt látogatójának |
 |
 |
| Ugrin Eszter (94) ugyanott szerezte tanári diplomáját, ahol polgármesterünk |
Fogarasy-Fetter Mihály (89) kéziratban
lévő munkáit mutatta meg |
Greisiczky Margit néni elmondta, hogy az öregkornak is megvannak a maga szépségei, szórakozásai. Ő például rendszeresen bridzspartikat rendez a lakásában.
Ugrin Eszter nyugdíjas középiskolai tanárnőről kiderült, hogy – akárcsak a polgármester úr – Szegeden szerezte meg tanári diplomáját. Ettől kezdve nagyon könnyű volt a beszélgetés fonalát gombolyítani. Eszter néni meleg szavakkal dicsérte meg az otthon vezetését, a családias légkört, a sok-sok törődést.
Boday Jenő jezsuita atya misszionáriusi munkájáról beszélt. Volt is mit, hiszen térítő tevékenysége során az atya bejárta szinte az egész világot. A látogatás végén hibátlanul elszavalta Petőfi Sándor „Élet vagy halál!" című hazafias versét.
Október 11-én a polgármester úr felkereste Fogarasy-Fetter Mihály nyugdíjas pedagógust is. Miska bácsi kéziratban lévő helytörténeti munkáit és három kötetes életrajzát mutatta meg látogatójának.
A polgármester úr Szikla Manci néninél is szerette volna tiszteletét tenni. Sajnos azonban az idős hölgy nem sokkal az idősek napi ünnepség után elhunyt.
F. A.
Kutassy Anikó versei
Kérés embertestvéreimhez
Embertestvérem! Óh, én jól tudom,
Hogy te is nehezen lépsz az úton,
Az Életúton, amely tövises,
Gyakran vérzik fel lábad és szíved.
Hát induljunk ketten: add a kezed:
Hol én vezetlek, hol meg Te vezess.
Hidd el nekem! Ha együtt indulunk,
Egymást segítve tán többre jutunk!
Te is figyelj rám kedves Fiatal!
Kinek útja még csupa diadal.
Ki még hetykén lépsz: van erőd s hited!
Lásd, idős vagyok! Szánjon meg szíved,
Hisz egyszer majd Te is idős leszel.
S azt kapod vissza, amit ma teszel.
Dérlepte őszi ágon
Dérlepte őszi ágon
LOMB vagyok,
Vigyázz rám, mert
LEHULLOK!
Nap-perzselte prérin
FŰ vagyok,
Vigyázz reám, mert
KIGYÚLOK!
Sötét hideg éjben csöppnyi
FÉNY vagyok,
Vigyázz reám, mert
KIHÚNYOK!
Üszkösödő rőzsehegyen
LÁNG vagyok,
Vigyázz reám, mert
HAMVADOK!
Gránát végében a fojtás
KÓC vagyok,
Vigyázz reám, mert
ROBBANOK!
Halvány arcon leheletnyi
PÍR vagyok,
Vigyázz reám, mert
SÁPADOK!
Letört virág lankadt szirmán
HÍM vagyok,
Vigyázz reám, mert
HERVADOK!
Tenyereden pihe csillog,
HÓ vagyok,
Vigyázz reám, mert
OLVADOK!
Haldokló hattyú csőrén
DAL vagyok,
Vigyázz reám, mert
LANKADOK!
Átfagyott földben
MAG vagyok,
Vigyázz reám, mert
SORVADOK!
Egy lüktető, égő, forró,
SZÍV vagyok,
Vigyázz reám, mert
MEGHALOK!
