17. oldal Kultúra
Jótékonysági est
Jótékonysági estet rendezett szeptember 29-én a Pilisi Kulturális Örökségünk Védelméért Alapítvány a zeneiskola koncerttermében.
 |
 |
A Napos Oldal Szociális Központ Idősek
Klubjának kórusa a színpadon |
Dancs Ezsébet megszólaltatja
a híres kőhegedűt |
Az idén létrejött alapítvány javára szervezett est egyik látványossága a Molnár Sándor kőfaragó mester irányításával a Varázskő Kft. műhelyében készített márványhegedű volt, amelyet ezúttal is Dancs Erzsébet szólaltatott meg. Sax Józsi bácsi sváb nótákat adott elő, humorral megspékelve. A Speciális Otthon lakói verset mondtak és zenéltek, a Napos Oldal Szociális Központ Idősek Klubja pedig egy alkalmi kórussal lepte meg a közönséget. Szokás szerint nagy tapsot kapott a Breier Anita vezette gyermek tánccsoport. A szünet után Hegyi Erzsébet operettrészletekkel és magyar nótákkal szórakoztatta a közönséget. A Kolibri Táncegyüttes és a csábos hastáncosok is szép sikert arattak. A programot Peller Anna énekművész fellépése zárta. A jótékonysági est műsorvezetője Wels Dianna, a Budapest Tv munkatársa volt.
Az alapítvány kuratóriuma köszönetet mond a fellépő művészeknek, vörösvári polgároknak, amiért önzetlenül vállalták a fellépést.
F. A.
A Mű-hely Galéria kulturális estjéről
Október 6-án, a Nemzeti Gyásznapon „A walesi bárdok” halhatatlan sorai zengtek fel a Mű-hely Galériában:
Ötszáz, bizony, dalolva ment
Lángsírba velszi bárd:
De egy se birta mondani
Hogy: éljen Eduárd. -
Ez a csodálatos vers – amit magam a magyar irodalom öt legnagyobb verse közé sorolok – egyik meghatározó szövege volt a Teátró Színház előadásának, amit versekből, levél- és naplórészletekből, visszaemlékezésekből állítottak össze, s amely Arany János életét és költészetét volt hívatva bemutatni, röpke egy órában. Sikerrel.
Jó aránnyal vagdosta egybe a rendező az egyes életszeleteket, az életmű meghatározó műveit, s a négy színész szinte eszköztelenül idézte meg kis életképekben a kor hangulatát és olykor drámai jelenetekben a történelmi eseményeket.
Ajánlom figyelmébe iskoláinknak ezt a remek előadást, rendhagyó irodalomóraként. Sokat nyerne vele a tanulóifjúság. Irodalmi ismeretekkel, hazafias érzelmekkel egyaránt gazdagodna általa.
(Képünkön Izsó Miklós Arany Jánosról készített mellszobra.)
A Mű-Hely Galériában ezen a napon H. Molnár Magda festményeit és Endrődi Gyula üvegintarziáit láthatta a közönség. Művészetüket Vörös Ildikó művészettörténész méltatta.
F. A.
A vörösvári temetők története
„Meg kellene írni a vörösvári temetők történetét” – vetette fel Breier Mártonné az elmúlt évben. Az Oktatási és Kulturális Bizottság felkarolta az ötletet és pályázatot hirdetett a helytörténeti munka elkészítésére. Összesen 150 ezer forint pályadíjat kitűzve. (Egyaránt 50-50 ezer Ft-ot ajánlott fel Breier Mártonné, a Vörösvár Környezetéért Egyesület és az OKB.)
A pályázatra – melynek benyújtási határideje 2006. augusztus 31-e volt – egyedül Fogarasy Attila és Sax Ibolya pályamunkája érkezett be „Temetők könyve” címmel. A pályamunkát egy öttagú bíráló bizottság értékelte: Breier Mártonné, Gábeli Endre, Müller Márton, Sax László és Váradi Monika Mária. A pályázat eredményhirdetésére szeptember 22-én este került sor a zeneiskola koncerttermében a partnerkapcsolati ünnepség keretében.
A „Temetők könyve” című pályamunkát a bíráló bizottság nevében Sax László értékelte:
„A kézirat szerzői rendkívül alapos munkát végeztek. Levéltári anyagokra, személyes visszaemlékezésekre, újságcikkekre támaszkodva mutatják be a vörösvári temetők – az öreg és újtemető, a zsidótemető, a kegyúri nyugvóhelyek – történetét. A sváb ősökre emlékezve Sax Ibolya ad áttekintést a halálhoz, temetéshez kapcsolódó hagyományokról, szokásokról, hiedelmekről, sírfeliratokról. A „Temetők könyve” Vörösvár története egyben, emlékezés az ősökre, tiszteletadás a közösségért sokat tett jeles emberek előtt. Így ez a könyv összeköti a település múltját a jelennel, az eltávozottakat a még itt lévőkkel.
Köszönet a szerzőknek a nagy munkáért! Noha egy-két kiegészítés, pontosítás még vár rájuk, reméljük, hogy a kézirat hamarosan nyomdába kerül és hozzáférhetővé válik a vörösváriak számára, ahogy azt is, hogy a nemzetiségi oktatás tananyagának részévé válik. Úgy hisszük, nem lehet kétséges, hogy a megszületett kézirat méltó a támogatásra, megjelentetésre.”
Ezek után Temesvári Anna, az OKB elnöke ünnepélyes keretek közt átadta a szerzőknek a megérdemelt pénzjutalmat.
A szerzők a következőképpen köszönték meg a jutalmat és a méltatást:
„Megköszönve az önkormányzat Oktatási és Kulturális Bizottságának pályadíját, amellyel szerény munkánkat elismerte, megismételjük korábban tett felajánlásunkat, és a teljes összeget átadjuk annak az intézménynek, amely megítélésünk szerint az elmúlt 10 évben a legtöbbet tette városunk kultúrájáért: ez a Cziffra György Zeneiskola. Adományunkkal, amellyel a zeneiskola egy koncertjének megrendezését támogatjuk, példát is szeretnénk mutatni arra, hogy a kultúrára, a hagyományok ápolására igenis áldoznunk kell.”
Hoós Sándor igazgató meleg szavakkal köszönte meg a szép gesztust, és elmondta, hogy az összeget februárban a Strauss Zenekar koncertjének megszervezésére fogják felhasználni.
A „Temetők könyve” című helytörténeti munka részben elérhető az Interneten is a www.temetokkonyve.hu címen.
- f -
