5. oldal Közlekedés
Az útdíj „eredménye”: teherautó-folyam a Duna parton
Április elsejétől az ország számos köz- és gyorsforgalmi útját fizetőssé tette a GKM (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium). Pest Megye Önkormányzata – más önkormányzatokhoz hasonlóan – kizárólag a sajtóból értesülhetett erről. Az első sajtóhíreszteléseket követően Csenger-Zalán Zsolt, Pest Megye közlekedési tanácsnoka levélben kért tájékoztatást Kóka János minisztertől, a döntést megalapozó hatástanulmányokról. Sajnos mind a mai napig nem érkezett semmilyen válasz.
Pest Megyét közvetlenül három útszakasz fizetőssé tétele érinti:
2/A gyorsforgalmi út, Budapest–Vác:
A szakasz az összes tehergépkocsi számára (D2,D3,D4 kategória) csak díjfizetés esetén vehető igénybe április 1-jétől. Ennek következtében jelentős teherautó forgalomnövekedés tapasztalható a Dunakeszi–Göd–Sződliget–Vác útvonalon. Ezeken a településeken, a megnövekedett áthaladó forgalom jelentősen rontja az életminőséget és a közlekedésbiztonságot.
10-es főút Pilisvörösvár–Budapest:
A fizetőssé tétel jelentősen növelheti egyrészt a Zsámbéki-medencén áthaladó közút forgalmát, mely már ma is elviselhetetlen mértékben túlterhelt. Az érintett települések Zsámbék–Tök-Perbál-Tinnye lakói hosszú évek óta folyamatosan – sokszor félpályás lezárásokkal – tiltakoznak. A díjszedés másik következményeként a teherforgalom részben átterelődhet a Pilis–szentiván–Solymár–Budapest II. kerület irányába, jelentős környezetterhelést okozva.
51-es főút Kiskunlacháza–Dömsöd:
A kötelező matrica valószínűleg eltereli a teherforgalmat Kiskunlacháza–Apaj–Kunszentmiklós–Tass vonalra, mely teljesen alkalmatlan nehéz tehergépkocsik közlekedésére. A ráckevei célforgalom a Csepel-szigeten, Csepel–Szigethalom– Tököl–Sziget–újfalu településeken keresztül fog bonyolódni.
Az intézkedés céljáról csak feltételezéseink vannak, hiszen semmilyen tájékoztatást nem kaptunk. Magyarázatként vélhetően azt hallhatjuk majd, hogy a tárca a teherforgalmat a matricavásárlás kikényszerítésével az autópályákra akarja terelni. Véleményünk szerint e cél csak az ország útjait tranzitforgalomban igénybevevő nemzetközi teherforgalom esetén valósulhat meg. A helyi, kistávolságú helyközi forgalom az elkerülő lehetőségeket preferálja majd, jelentős környezeti terhelést és az ott élők számára komoly életminőség romlást okozva. A bevezetéstől remélt államháztartási bevételnövekedést megkérdőjelezi egyrészt a rengeteg tábla, tájékoztatóanyag költsége, másrészt a hatékony ellenőrzés kivitelezhetetlensége a gyakorlatban.
Véleményünk szerint a normál főutak egyes szakaszainak díjkötelessé tétele alkotmányossági kifogásokat is felvethet, hiszen a telephelyükre csak ilyen útvonalon eljutni tudó vállalkozásokat komoly versenyhátrány érheti más vállalkozókkal szemben.
Mindezek alapján, arra szólítjuk fel a GKM-et és Kóka János miniszter urat, hogy ezt a sebtében összelapátolt, átgondolatlan és jelentős károkat okozó rendelkezést Pest megye területén vonja vissza.
Szűcs Lajos elnök, Csenger-Zalán Zsolt tanácsnok
Pest Megye Közgyűlése
Gulyás Dénes
Pest megye 10. sz. vk. egyéni országgyűlési képviselő fogadóórája
Idő: minden hónap 2. csütörtökén 15:00-tól 16:30-ig.
Hely: Polgármesteri Hivatal, Tanácsterem (földszint)
További információ: www.gulyasdenes.hu
Gulyás Dénes kétperces felszólalása a parlamentben 2006. december 12-én
Tisztelt Ház! A Pest megye 10. számú választókerületén keresztül vezető 10-es út régen húzódó anomáliáiról szólnék, mivel ez a probléma élhetetlenné teszi azokat a településeket Ürömtől Jászfaluig, de választókerületem határán túl is, amelyeken ez az út átvezet. A 10-es az egyik legrégebbi nemzetközi jelentőséggel bíró, 160 százalékos terheltséget meghaladó út az országban, történelmi jelentősége egészen a római korig nyúlik vissza. A problémaáradat megoldása elodázhatatlan, mert a 10-es úton átkelni szándékozók komoly életveszélyben vannak. Magam láttam olyan gyermeket, aki 8-10 percig várt, mire átmehetett az út másik oldalára. Arrafelé az a mondás járja, ha át akarsz jutni a 10-es út másik oldalára, egyszerűbb lett volna odaszületned.
A kamionok a települések házainak falától pár méterre dübörögnek, komoly károkat okozva ezzel az ingatlanokban. Több kilométeres forgalmi dugókban araszoló járművek a környezetet rombolják, a levegőt mérgezik. Csúcsforgalomban Pilisvörösváron, az út környezetében fáj még a lélegzetvétel is.
Visszalapozva az Orbán-kormány költségvetéseire, azokban bizony megtalálható volt a 10-es út fejlesztésére vonatkozó fejezet. Még az alapkőletételre is sor került. A Medgyessy-kormány az építés kezdését 2006-ra tervezte. Vajon mi történt az önök kormányzása alatt, hogy megtorpant a beruházás? Nem várhat tovább az út mentén élő több tízezer ember jogos igényének teljesítése! Gondoljunk gyermekeinkre, akik biztonságban, nyugalomban szeretnének élni! Elismerve a környezetvédők törekvéseinek helyes voltát, tiszteletben tartva minden szabályozót, amely környezetünk megóvását célozza, mégis felmerül a kérdés: a 10-es út mentén élőket nem illeti meg ugyanaz a figyelem, ami a környezetet? Kérem, illesszék a jövő évi költségvetésbe, és természetesen az ismert jogi akadályok elhárítása után kezdjék el a munkálatokat.
M10-es helyett 105-ös út
Drámai bejelentést tett az új 10-es úttal kapcsolatban a képviselő-testület március 29-i ülésén Szakszon József alpolgármester. Elmondta, hogy a kormány módosítja az Országos Területrendezési Tervet. A módosítás tervezetét megküldték véleményezésre a Pest Megyei Közgyűlésnek is. Az erről szóló közgyűlési előterjesztésben találkozott – megyei képviselőként – azzal a ténnyel, hogy az OTrT módosítása már nem számol az új 10-es úttal, mint gyorsforgalmi úttal, hanem a Vörösvárt elkerülő új út 105-ös számmal alsóbbrendű útként szerepel a tervben. A 10-es számú gyorsforgalmi út szerepét az OTrT módosítási javaslata szerint az ún. M11-es gyorsforgalmi út venné át.
Az alábbiakban szó szerint idézzük a Pest Megyei Önkormányzat közgyűlésére készült előterjesztésben megfogalmazott véleményt az OTrT módosításának tervezetében a közúthálózat Pest megyét érintő elemeiről, így a tervezett elkerülő útról is:
„A közúthálózatok Pest megyét érintő elemei közül a legjelentősebb módosítást a korábban tervezett 10-es gyorsforgalmi út (M0 Budapest–Dorog–Esztergom–Duna-híd /Szlovákia/) törlése jelenti, melynek szerepét a törvényjavaslat szerint a Budapestet és a környező településeket elkerülő, Pest megye nyugati határa közelében húzódó M11-es gyorsforgalmi út veszi át, a korábbinál kedvezőbb vonalvezetéssel. Ez a gyorsforgalmi út, amely Ercsi térségében az M6-os autópályához kapcsolódik, kiváló kapcsolatot biztosít Szlovákia és közvetve a többi északi ország felé. (Ercsi térsége /M6/ – Zsámbék – Kesztölc – Esztergom – /Szlovákia/).
Ez az észak-déli irányú országos jelentőségű főút az M0 nyugati szektorával párhuzamosan halad, és kedvező vonalvezetésével elkerüli a sűrű települési szövettel rendelkező főváros környéki térséget.”
„A 10-es gyorsforgalmi út elhagyásával párhuzamosan szerencsés módon megjelenik a 105. számmal jelzett pilisvörösvári elkerülő út (Pilisvörösvár /10. sz. főút/ – Piliscsaba – Dorog – Tát /10. sz. főút/), de hiányzik a felsorolásból a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervében is szereplő Zsámbék – Tök – Perbál településeket elkerülő főút.”
A bejelentés drámaiságát cseppet sem enyhítette, hogy már korábban is voltak információink az elkerülő út státuszának megváltozásáról. Az M6-oshoz kapcsolódó észak-déli irányú gyorsforgalmi út ötletéről már évekkel korábban is beszéltek (informálisan) közlekedési szakemberek.
A Vörösvári Újság 2007. februári számában Felsmann Balázs gazdasági és közlekedési szakállamtitkár levelében egészen konkrétan a következőket írja:
„Az OTrT a 10. sz. főút fejlesztését távlatban még M10 gyorsforgalmi útként tartalmazza, de az újragondolt szakmai elképzelések szerint nem lesz M10, a jövőben a 10. sz. főút településeket elkerülő tervezett szakasza agglomerációs főútként szolgálja majd a térség közúti forgalmának lebonyolítását.”
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapján (www.gkm.gov.hu) megtekinthető a Közlekedési Operatív Program (KözOp) tervezete, amelynek mellékletében a 2007-2013 közötti időszakban megvalósítani tervezett közlekedésfejlesztési projektek listája tartalmazza a 10-es sz. út Budapest és Kesztölc közötti új szakaszát is. Itt is tetten érhető azonban, hogy a fejlesztés jellegénél nem gyorsforgalmi utat, hanem „új út építés”-t jelöltek meg a tervezők – a kivitelezés várható kezdetét 2009-re „jósolva” meg.
E sorok írójának, nem lévén közlekedési szakember, sejtelme sincs, hogy a változások a fejlesztési szándékokban pozitív hatással lesznek-e Vörösvár számára vagy ellenkezőleg: mégiscsak az eredeti elképzelés lenne a jobb. Egy biztos: minden lehetséges megoldás közül a legrosszabb, hogy ha semmi sem történik. Már pedig mi, 10-es út mellett élők évtizedek óta ebben élünk. Mintha egyenesen ránk íródott volna az Üvegtigris című film dalszövege:
| |
|
 |
 |
| A 2003-ban hatályba lépett Országos Területrendezési Tervben az új 10-es még kétszámjegyű főútvonalként szerepel |
Az OTrT módosításában már alsóbbrendű útként szerepel és a térképen megjelenik az új észak-déli irányú gyorsforgalmi út |
Lesz másik nap,
Az embernek szava sincs…
Csak megy az idő, s odaér…
Az újabb fejleményekről mindenesetre folyamatosan tájékoztatjuk olvasóinkat.
Fogarasy Attila
Aquincumig két vágányon
őszig elkészülnek a Budapest–Esztergom vasútvonal északi összekötő vasúti híd – Piliscsaba szakasza felújításának engedélyezési tervei
A Vörösvári Újságban többször hírt adtunk már arról (2004. augusztus, 2005. október), hogy a MÁV tervbe vette a Budapest–Esztergom vasútvonal teljes felújítását. Jó hír, hogy ennek keretében hamarosan elkészülnek a vasúti hídtól Pilis-csabáig húzódó vonalszakasz felújításának engedélyezési tervei. A tervezők folyamatosan egyeztetik elképzeléseiket a tervezett nyomvonalakról a vörösvári önkormányzattal.
|
Szabad a pálya! – Desirók és nosztalgiavonat
a vörösvári állomáson. Fotó: F. A. |
Az északi vasúti Duna-híd budai hídfő – Piliscsaba vasútállomás közti vonalszakasz korszerűsítéséhez a komplex engedélyezési terveket a MÁV Tervező Intézet Kft. (MÁVTI) készíti. A tervek elkészítésének tervezett határideje: 2007. IV. negyedéve.
A MÁVTI ennek kapcsán megkereste a város önkormányzatát, hogy a pálya nyomvonalának módosítása, valamint két-vágányúsítása miatt szükséges állásfoglalását adja meg. Pajer Árpád, a MÁVTI Kft. témafelelőse a képviselő-testület március 29-i ülésén személyesen tájékoztatta a képviselőket a készülő engedélyezési tervekről.
A tervezés során a MÁVTI szakemberei három lehetséges nyomvonal vizsgálatát végezték el. Ezen változatok 100 km/h, 80 km/h és 60 km/h maximális sebesség elérését teszik lehetővé.
A sebesség növelését szolgáló módosított nyomvonalak kisajátítást tesznek szükségessé az érintett területeken. A kisajátítás leginkább a Mátyás király utcai vasúti átjárótól északra és délre elterülő, túlnyomórészt hétvégi házas területet érinti – attól függően, hogy melyik nyomvonal valósul meg. Az eredeti nyomvonal esetén (60 km/h) csak a kétvágányúsítás jelent többletterület-igényt és kisajátítást. Ez közvetlenül a jelenlegi nyomvonal melletti területeket érinti.
(A kisajátítandó területek nagysága a jelenlegi nyomvonal kétvágányúsítása esetén: 30 000 m2. A 100 km/h-s változat megvalósulása esetén: 170 000 m2.
A MÁV anyagi helyzetét tekintve a két változat közül a 60 km/h-s – azaz a jelenlegi – nyomvonal kétvágányúsítása látszik re-álisabbnak, mivel a 100 km/h-s változat megvalósítása 2-3 milliárd forinttal többe kerülne.)
A vasútvonal felújításával együtt tervezi a MÁV egy vasúti megálló kialakítását a Mátyás király u. – Görgey utcai átjáró mellett (Dobozy-ház). A vörösvári vasútállomásnál parkolók kialakítását tervezik.
A tervezés során a tervezőnek a következő műszaki paraméterekre kellett figyelembe vennie:
– a vasúti pálya a Duna-hídtól Pilis-vörösvár állomásig legyen kétvágányú,
– a vasúti pálya – ahol lehet, nyomvonal korrekcióval – biztosítsa a 100 km/h sebességet,
– az állomási/nyíltvonali vágányhálózat 20 perces menetrendiségre készüljön,
– az állomásokra/megállóhelyekre maximum 250 méteres új utas-peronok kerüljenek,
– a vasúti területen gépkocsiparkolók kialakítása (P + R) legyen lehetséges,
– a nyomvonal teljes egészére készüljön előzetes környezeti hatásvizsgálat.
A készülő terv szerint Pilis-vörösvár belterületi határáig – kisebb ívkorrekciókkal 100 km/h sebességre alkalmas lesz a pálya. Pilisvörösvár belterületén, a meglévő, 250 m sugarú ívekkel épített pálya vonalvezetését követve a második vágánynyal, a pálya csak 60 km/h sebességre lesz alkalmas.
A vasúti pálya kétvágányúsítási lehetőségének vizsgálata folyamatban van a vörös-vári állomástól Piliscsaba irányában is. A terepviszonyok miatt – csak a meglévő vasúti nyomvonalon történő kétvágányúsítás jöhet szóba, maximum a piliscsabai alagútig.
A 10-es út szintbeni vasútkeresztezésének megszüntetése, a tervezési megbízásnak nem volt része, ahogy a meglévő állomás épületének rehabilitációja sem.
A képviselő-testület a pálya korszerűsítése kapcsán azon feltételét hangsúlyozta, hogy legyen megtervezve és kerüljön kialakításra – legkésőbb a pálya korszerűsítése során – a Fő úton a vasút és a közút kétszintű keresztezése, mivel a menetrend sűrítésével az eddigi torlódás tovább nőhet, továbbá legyen megtervezve és kerüljön kialakításra a MÁV állomásnál a Görgey utcából gyalogos felüljáró.
A képviselő-testület a tervezett nyomvonalak közül a 60 km/h-s (jelenlegi nyomvonal) és a 100 km/h-s nyomvonal kialakítását támogatja. A 80 km/h-s változatot kizárta.
A fentiekben ismertetett terv munkaközi egyezetési anyag. A nyomvonalra vonatkozó, a képviselő-testület által elfogadott két változat közül a további egyeztetések során kialakul a véglegesíthető nyomvonal, amelyet újbóli egyeztetés céljából a képviselő-testület elé kell terjeszteni.
A munkaközi egyeztetési anyag a Műszaki és Építési Osztályon megtekinthető.
F. A.
A MÁV válaszlevele a menetrendi kifogásokra
A Pilisi-medence polgármesterei 2007. január 8-án levelet írtak Lepesi Zoltánnak, a MÁV Zrt. területi igazgatójának, amelyben a MÁV által bevezetett „ütemes menetrend” ellen felmerült kifogásokat összegezték, és javaslatot tettek a változtatásra. A levelet 2007. februári számunkban közöltük. Az alábbiakban a levélre érkezett válaszlevélből idézünk, amelyet Horváth László, a MÁV Személyszállítási Üzletág Területi Személyszállítási Központjának vezetője írt Gromon István polgármesternek 2007. február 27-én.
„A menetrendtervezés óta a vasúti pálya állapotában romlás következett be, illetve a korábbi pályahibák nem kerültek még kijavításra, így a vasútvonalon bevezetett ideiglenes lassújelek okozta menetidő-növekedés jelentős mértékben rontotta a vonatok menetrendszerű közlekedését. A tavaszi időszakban tervezzük a pályarehabilitációs munkálatok elvégzését, ezzel lehetőség nyílik a pályasebesség javulásával összefüggő módosítások bevezetésére, a késések megszüntetésére.”
„Az elmúlt időszakban, leginkább az orosz motorvonatok sorozatos műszaki hibája miatt bekövetkezett problémák megoldása, a menetrendszerű közlekedés javulásának érdekében 2007. március 18-tól felújított orosz motorvonati szerelvények közlekednek a vasútvonalon. Így csökkenni fognak a hiányzó motorvonatok miatti zsúfoltságok, illetve az állomási túltartózkodások.
Megvizsgáltuk a vonal menetrendjére vonatkozó észrevételek megoldhatóságának lehetőségeit, és ennek eredményeként első lépésként tervezzük a ... 2037 sz. vonat Klotildliget és Szabadságliget, a 2067 sz. vonat Klotildliget megállóhelyen történő megállítását.”
„További vonatmegállításokra a pályarehabilitációs munkák elvégzése után nyílhat lehetőség, amelyet a Pályavasúti Üzletággal együtt közösen fogunk megvizsgálni.”
