9. oldal Tudomány
Nem hiszek az ufókban, mert…
Március 27-én a Mű-hely Galériában a baptista gyülekezet által rendezett tudományos előadáson arról hallottunk, hogy létezhetnek-e ufók. Az előadást dr. Eric Barett, a bristoli egyetem professzora, a Földmegfigyelési Tudományok tanácsadója, a NASA meteorológus kutatómunkatársa tartotta.
Az angol nyelvű, diavetítéssel kísért érdekes előadást Kis Mózes kiváló tolmácsolása tette számunkra még élvezetesebbé. Az előadást nemcsak a felnőttek, hanem a gyerekek is érdeklődéssel, és fegyelmezetten hallgatták. (Ez számomra meglepő volt, úgy gondolom, a gyerekek nem érthettek mindent, mégis végig nagy figyelemmel hallgatták az előadást. Ebből azt a következtetést vontam le, hogy a baptista szülők gyermekei fegyelmezettebbek és illemtudóbbak az átlagnál.)
Az előadó a NASA támogatásával részt vett űrkutatási programokban. A témát az előadó az ősrobbanás igen rövid ismertetésével kezdte: megemlítette, hogy az ősrobbanással létrejött az anyag, a tér és az idő. Ezután áttért a Naprendszerünk bemutatására. Napunk egy átlagos csillag, átlagos felszíni hőmérséklettel és tömeggel. A bolygók ismertetésénél hangsúlyosan kiemelte az élet keletkezéséhez és fennmaradásához szükséges feltételeket: légkör, hőmérséklet, víz, a bolygó mágnes tere, amely védelmet nyújt a káros sugárzások ellen.
A Merkúr túl közel van a Naphoz, légköre nincs, tömege kicsi, mágnestere a Föld mágnes terének egy százaléka, hőmérséklete nappal eléri a 400 Celsius fokot, éjszaka lehűl mínusz 200 Celsius fokra, tehát itt élet semmiképpen nem keletkezhetett. A Vénusz légköre széndioxid, argon, kénsav, vízgőz. Hőmérséklete: 400 és 500 Celsius fok között, itt sem keletkezhet élet. A Földnek van légköre, vize, a teljes Föld éves átlag hőmérséklete 15 Celsius fok, az 50 mikroTesla erősségű mágnestere megvédi az életet a káros sugárzások jelentős részétől, de kapunk annyi sugárzást, hogy valamennyi mutáció létrejöjjön, ami az élet fejlődését lehetővé teszi. A Mars légköre széndioxid, oxigén és vízgőz, tömege a Föld tömegének tizede, hőmérséklete -127 és +26 Celsius fok között változik, nem igazán kedvező az élet számára. A Naptól távolabbi bolygók (Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz) hőmérséklete már jóval -100 Celsius fok alatt van, légkörük ammóniából és egyéb az élet számára kedvezőtlen anyagból áll. Szó volt még aszteroidákról, üstökösökről, de ezek az élet hordozására szintén alkalmatlanok.
A Naprendszerünkön kívüli bolygók kutatása igen nehéz, hiszen saját fényük nincs, a csillaga által rásugárzott fény egy részét juttatja tovább. A legközelebbi csillag a Proxima Centauri, egy vörös törpecsillag tőlünk 4 fényévnyi távolságra van, vagyis 270.000-szer távolabb van tőlünk, mint a Nap. Az előadó néhány naprendszerünkön kívüli bolygót is megemlített, amelyeken kizárt dolog, hogy élet legyen. „A Földön kívüli élet előfordulása igen csekély, és az emberhez hasonló értelmes lény valószínűleg egyedülálló, nemcsak a galaxisunkban, hanem az egész univerzumban. Ezért nem hiszek én az ufókban” – mondta az előadó.
Az előadáshoz szeretnék néhány megjegyzést fűzni, kifejtve, hogy miért is nem hiszek én az ufókban.
Tegyük fel, hogy van számos olyan bolygó, ahol fejlett technikával rendelkező értelmes lények élnek. A 4 fényévnyire levő vörös törpe (kihűlőben lévő) csillagnak már biztosan nincs olyan bolygója, amelyen élet lehet. Tegyük fel, hogy egész közel, mondjuk 20 vagy 50 fényévnyi távolságra, van olyan bolygó, ahol már megvalósították az űrutazást. Ha sikerülne létrehozni ezekkel a rádiókapcsolatot (ez is feltevés), akkor egy üzenetváltás (oda-vissza) 40 vagy 100 évbe telne (a rádióhullá-mok is fénysebességgel terjednek). Az elektromágneses hullám terjedési sebessége (fény, rádióhullám stb.) a létező legnagyobb sebesség, erre a sebességre gyorsítani akár csak 1 gramm tömeget is, végtelen sok energiára van szükség. Ebből következik, hogy csak jóval a fénysebessége alatt közlekedhet a földön kívüliek űrhajója, legyünk nagyvonalúak, jöjjön hozzánk az ufó a fénysebesség harmadával. Mekkora űrhajót kellene építeni ahhoz, hogy 2-3 földönkívüli 120-300 éven át legyen ellátva élelemmel, itallal?
A fenti ellenvetésemre az ufóhívők azt válaszolják, hogy az ufósok technikája olyan fejlett, hogy az ufó térenergiával közlekedik a hipertéren át, a fénysebesség többszörösével. Sajnos erre én csak Arthur Bloch (Murphy) egy mondatával tudok válaszolni: „Bonyolult problémákra mindig akad egyszerű, könnyen érthető, téves válasz.”
A következő kiegészítésem: az „Ég kapuja” szekta működése. A szekta a múlt század vége felé alakult, Kaliforniában működtek, majd később San Diego közelében béreltek villát, nagyon egyszerűen éltek és várták, hogy egy ufó jön értük. Elkészítették az úti csomagjukat, maguk mellé tették, és altatóval öngyilkosságot követtek el, 18 férfi és 21 nő halt meg. Nem veszélytelen vállalkozás ufó-hívőnek lenni. Több ufós szekta működött, talán működnek még ma is. Ezek között voltak olyanok, akik azt állították, hogy Jézus ufóval érkezett és a Földön reinkarnálódott emberré. Még számos kiegészítéssel lehetne folytatni, de talán ennyi is elég.
Saufert János
Hunok, magyarok, határok
2007. május 5-én 16 órakor a Pilisi Turul Társaság őstörténeti rendezvényre invitálja az érdeklődőket a Gimnázium nagytermébe.
Kiselőadást tart dr. Bérczi Szaniszló „A hunok művészete” címmel.
A vetített képes színes előadás méltó módon jeleníti meg a hunok művészetét a kínai nagy faltól a Kárpát-medencéig, amely a magyar sztyeppi és lovas művészetben éli tovább életét. Ezt követhetjük majd nyomon a Sárga-folyótól, Ordosztól, egészen a Balatonig, az ősidőktől napjainkig.
Nagyelőadást tart dr. Obrusánszky Borbála „Hunok, magyarok, határok” címmel.
Bár az itthoni akadémiai körök egy évszázad óta alig foglalkoztak a hunok eredetével és történetével, mégis a nemzetközi eredmények révén egyre több információ jut el hozzánk hun őseinkről. A legújabb eredmények megerősítik a több évszázados írott magyar történeti hagyományt, amely szerint Hunor és Magor testvérek voltak. A régi írott történeti források alapján kutató mongol és kínai tudósok a magyarokat tartják a hunok utódjainak. Obrusánszky Borbála kiváló régi keletkutatóink felfedezéseit követve eredt a hunok nyomába és eljutott Kínába, Tongwanchengbe, eredeti nevén Fehérvárra, a déli hunok fővárosába, amelyet 413-ban kezdtek kiépíteni. (Atilla ekkor 18 éves lehetett). Az 1600 éves várost nemrég feltárták a sivatagi homok szorításából. Shaanxi tartomány arra készül, hogy az ősi hun fővárost a világörökség részévé nyilváníttassa.
Az előadó még 2005 májusában részt vehetett az első nemzetközi konferencián, amely a hunok eredetével, történelmével foglalkozott. Hol húzódnak a valós és képzeletbeli, a nyelvi határok, kik voltak a hunok, és mit adtak át nekünk? Erről fogunk hallani az előadásban.
A magyarság eredetéről
Március 16-án a Mű-hely Galériában a neves őstörténet-kutató, Kiszely István „A magyarság eredetéről” címmel tartott izgalmas előadást.
Az alábbiakban a professzor úr néhány gondolatát idézzük:
„A magyar Európa egyetlen nem indoeurópai népe. Ez a "másság" tette lehetővé, hogy ebben az idegen tengerben biológiai alkatát, szellemi- és tárgyi kultúráját valamint nyelvét a máig meg tudta őrizni.”
A magyar egy „csodálatos lovaskultúrájú Belső-ázsiai nép..., amely 1100 évvel ezelőtt elfoglalta a világ legtermékenyebb medencéjét, meg tudta tartani testalkatát, szellemi- és tárgyi kultúráját és nyelvét és 1100 év múltán harmincszorosára megszaporodva, idegen népeket magyarrá téve meg tudott maradni egy számára idegen indoeurópai tengerben.”
