4. oldal Önkormányzati hírek
Jeles napok után
Interjú Gromon István polgármesterrel
A Muttnyánszky megszűnéséről és a szakképzés jövőjéről
– Utolsó fejezetéhez ért a Muttnyánszky története. Az elmúlt évtized egymásra épülő önkormányzati döntései – személyes véleményem szerint – végső soron akarva akaratlanul is az iskola megszűnéséhez vezettek. Ön szerint meg lehetett volna menteni az iskolát, vagy az utóbbi években már minden kényszerpályán mozgott?
– Úgy gondolom, hogy a Mutt-nyánszky Ádám Szakképző Iskola sorsa nem egyedi eset, hanem egy országos folyamat része. A rendszerváltozás óta folyamatos átalakulásban, bizonyos szempontból talán azt is lehet mondani: válságban van a szakképzés. Megváltozott a gazdaság, és az oktatás nehezen alkalmazkodott az új viszonyokhoz. Meglátásom szerint ez az oka annak, hogy a szakképző iskolák jelentős része már kb. 10 éve komoly nehézségekkel küzd, a legutóbbi években pedig sorozatos iskolabezárásokra került sor. Úgy látom, hogy az államnak sokáig nem volt világos koncepciója arról, hogy hogyan kellene a szakképzést a kor követelményeihez igazítani, ugyanakkor folyamatosan csökkentette a szakképzés finanszírozását. Az önkormányzatok így magukra maradtak a problémával, s az önkormányzati döntések csak menteni próbálták a menthetőt – több-kevesebb sikerrel.
Ha konkrétan a Muttnyánszky esetét nézzük, akkor a következő tényekkel kell szembenéznünk: A tanulói létszám az 1996/97-es tanévben 371 fő volt, a 2006/ 2007-es tanévben kevesebb, mint a fele: 148 fő. Az osztályok száma az 1996/97-es tanévben: 16, a 2006/2007-es tanévben: 7. Az állami normatíván felüli fenntartói támogatás az 1996/97-es tanévben 44 millió 231 ezer forint volt, a 2006/2007-es tanévben 41 millió 384 ezer forint. Tehát 10 év alatt a létszám a felénél is kevesebbre csökkent, miközben a fenntartói támogatás névleges összege nagyjából ugyanannyi maradt. Tehát 10 év alatt névértéken több mint kétszeresére emelkedett az egy főre szükséges fenntartói támogatás. A következő tanévben ezek a számok még tovább romlottak volna, mivel igen alacsony volt a jelentkezők száma. Ezekből az adatokból is látható tehát, hogy az iskola folyamatosan sorvadt el, s jelen körülmények között csak irreális áldozatok árán lenne fenntartható, nem beszélve az épületek teljesen lepusztult voltáról, amelyek felújítása szintén jelentős összegeket igényelne.
– Végleg bele kell-e törődnünk abba, hogy Vörösváron, ahol több száz kézműves kisiparos él és dolgozik, végleg megszűnt mindenféle szakmunkásképzés, vagy léteznek-e elképzelések, tervek, megoldások a jövőre vonatkozóan?
– Nem kell, és nem is szabad beletörődnünk. Én magam, és a Pest Megyei Önkormányzat elnöke, Szűcs Lajos úr is tett kísérleteket arra, hogy új fenntartót találjunk a szakképző iskolának – eddig sikertelenül. A legkomolyabb érdeklődő a Református Egyház volt, amely egyházi szakképző iskolát működtetett volna a Muttnyánszky helyén. Felmérték a várható tanulólétszámot, az iskola épületeinek állapotát, a működéshez szükséges engedélyek beszerzésének feltételeit, s végül nem vállalkoztak a működtetésre.
Ami az elképzeléseket illeti: országos szinten kezd kialakulni a szakképző centrumok koncepciója. Véleményem szerint ez egy értelmes, gazdaságos szakképző rendszerhez vezethet, ha a folyamatot államilag jól irányítják, és megfelelő lesz a finanszírozás. Nekünk mindenesetre az lenne jó, ha egy ilyen centrum a kistérségünkben is lenne, lehetőleg Vörösváron. Nem látom reménytelennek, hogy előbb-utóbb újra legyen szakképzés Vörösváron, de az nem biztos, hogy éppen a Muttnyánszky épületében fog működni, és valószínűleg nem önkormányzati intézményként.
– Ön hogyan képzeli el az épület további sorsát, hasznosítását? Üdvözölné-e, ha például egy Waldorf-iskola létesülne itt?
– Az épület – helyesebben az épületek, hiszen a Muttnyánszky-ingatlan összességében öt épületet jelent – hasznosítására pályázatot írtunk ki. Célunk, hogy mindenképp humán szolgáltatás folyjon majd az épületben, tehát valamilyen középfokú oktatási, szociális, egészségügyi, közgyűjteményi vagy közigazgatási tevékenység (pl.: iskola, óvoda, bölcsőde, kollégium, rendelő, kezelő, gondozó, könyvtár, levéltár, múzeum stb.). A pályázatokat 2007. szeptember 28. napja (péntek) 12:00-ig lehet benyújtani.
Konkrét hasznosítási lehetőségekről úgy gondolom, a pályázat elbírálása után célszerű nyilatkozni, kérem, akkor térjünk vissza erre a témára.
A nemzetiségi egyesületek önkormányzati támogatásáról
– Újságunkban is foglalkoztunk a Német Nemzetiségi Önkormányzat és a Heimat-verein konfliktusával, ami az önkormányzati támogatás elosztása miatt pattant ki. Mi az Ön személyes véleménye a pénzek elosztását illetően, egyáltalán továbbra is jó megoldásnak tartja-e, hogy a városi önkormányzat által adott támogatást a nemzetiségi önkormányzat ossza szét?
– Véleményem szerint az ideális állapot az lenne, ha az állam úgy finanszírozná a kisebbségi önkormányzatokat, hogy azok saját forrásaikból tudják támogatni a nemzetiségi egyesületeket. Sajnos ez nem így van. A Német Nemzetiségi Önkormányzat pl. nálunk az államtól évente összesen 800 ezer forintot kap, ebből kellene működnie és támogatni az egyesületeket. Mivel ez a pénz szinte semmire sem elég, ezért a „nagy” önkormányzat évente több millió forinttal (korábban 8, az idén közel 6 millió forinttal) megtoldja, kiegészíti a kisebbségi önkormányzat költségveté-sét. Gyakorlatilag tehát a nemzetiségi önkormányzat a „nagy” önkormányzattól kapott pénzt osztja szét a nemzetiségi egyesületek között (az idén 2,5 millió Ft). A rendszer gyengéje az, hogy az önkormányzat lemond arról, hogy beleszóljon ennek a pénznek a szétosztásába, ugyanakkor közvetve viseli az erkölcsi felelősséget a szétosztás módjáért, hiszen a város pénzéről van szó.
A civil szervezetek támogatásáról megalkotott koncepció tervezetében ezért tettük az OKSB elnökével, Pándi Gáborral együtt azt a javaslatot a képviselő-testületnek, hogy a nemzetiségi egyesületek támogatásáról is a „nagy” önkormányzat döntsön ugyanúgy, mint a többi egyesület támogatásáról. Tehát az önkormányzat pénzét az önkormányzat ossza szét, s annak módjáért az önkormányzat vállalja a felelősséget. Így tiszta helyzet alakulna ki.
A Német Nemzetiségi Önkormányzat nem örülne ennek a megoldásnak, a képviselő-testület pedig egyelőre nem döntött a kérdésben.
A Művészetek Házáról
– Augusztus 15-én lejárt az önkormányzat által megadott utolsó határidő is a Művészetek Háza átadására. Milyen állapotban van jelenleg az épület, remélhető-e, hogy szeptemberben megkezdődik itt az oktatás, vagy egyelőre minden marad a régiben?
– Sajnos a kivitelező minden ígéret és önkormányzati segítség ellenére sem tudta augusztus 15-re üzemeltetésre alkalmas állapotba hozni az épületet. Gyakorlatilag eldőlt, hogy szeptemberben ott nem kezdődhet meg a tanítás. A határidő lejárta utáni napon, augusztus 16-án reggel 9 órakor a kivitelező, a Műszaki Osztály előadói, a Művészetek Háza vezetői és jegyző asszony jelenlétében bejártuk az épületet, megtekintettük és dokumentáltuk a pillanatnyi állapotot. Az ünnepek utánra, augusztus 23-ra képviselő-testületi ülést hívtam össze, ezen kell eldöntenünk, hogy a kialakult helyzetben milyen megoldást válasszunk az épület mielőbbi befejezése és átadása érdekében.
– Hosszú idő után változás állhat be a Klapka utcai telkek sorsát illetően. A képviselő-testület ugyanis fontolóra vette a jobb eladhatóság érdekében a telkek méretének csökkentését. Optimális esetben mekkora összeghez jutna az önkormányzat a telkek eladásával, és mire fordítanák azt?
– Még nem az eladásnál tartunk. A képviselő-testületnek először azt kell eldöntenie, hogy a telkek eladhatósága érdekében változtat-e a területre vonatkozó jelenlegi szabályozáson, s ha igen: milyen irányban. Jelenleg ugyanis ez a terület Lke-3/B építési övezetbe tartozik, ami azt jelenti, hogy itt a kialakítható legkisebb telekméret 1200 m2, a beépíthetőség pedig 30%. Alapvetően azt kell eldönteni, hogy a majdani beépítés kistelkes, családiházas jellegű legyen vagy többlakásos, társasházas beépítésű. Én személy szerint az előbbi: tehát a kistelkes, családiházas beépítés híve vagyok. A téma egyszer már (augusztus 9-én) a testület előtt volt, de akkor nem született döntés. Amikor az elvi döntés meglesz, akkor annak értelmében módosítani kell majd a Szabályozási Tervet, s csak annak elkészülte után lehet gondolkodni a telkek eladásán.
A partnerkapcsolati látogatásról és a Vörösvári Napokról
– Hogyan értékeli a partnerkapcsolati látogatásokat és a Vörösvári Napok eseményeit. Mit emelne ki belőlük?
– Sikeresnek ítélem a látogatásokat: saját vallomásaik és minden egyéb jel szerint vendégeink nagyon jól érezték magukat, a mi ünnepünk pedig szebb, gazdagabb lett az ő jelenlétük által. Számomra örömteli esemény volt például, hogy mind a gerstetteni, mind a gröbenzelli delegáció csapatot indított a tutajhúzó versenyen. Nagy dicséretnek tekintem, hogy Polaschek polgármester úr a hazautazás előtt azt mondta: „az idei az eddigi legjobb program volt”. Megerősítést jelentett az is, hogy vendégeink úgy látják: Vörösvár sokat fejlődött az elmúlt tíz év alatt. Szeretném megemlíteni, hogy a partnerkapcsolati látogatások szervezésében és lebonyolításában kiemelkedő munkát végzett Dr. Krupp Zsuzsanna jegyző asszony és Feldhoffer János úr, a Német Nemzetiségi Önkormányzat tagja, és sokat segített Haraszti Zsuzsanna és Sax László úr is. Ezt szeretném most mindnyájuknak nyilvánosan is megköszönni.
Ami a Vörösvári Napok egészét illeti: sok nehézséggel kellett megküzdenünk. Mindenekelőtt azzal, hogy a Művészetek Háza nem készült el az ünnepre, így ezzel a helyszínnel nem számolhattunk. A másik – ezzel is öszszefüggő – nehézség a pénzszűke volt. További nehézség volt, hogy a Művészetek Házában az igazgatóváltás éppen a Vörösvári Napok idejére esett. Aztán jött a felhőszakadás… Mindezek ellenére úgy gondolom, hogy – sokak megfeszített munkája révén – sikerült gazdag programot összeállítani és azt sikeresen megvalósítani. Ez nagyban köszönhető mindenekelőtt a Művészetek Háza vezetőinek: Hoós Sándornak és Balasi Anikónak; továbbá Pándi Gábornak, az OKSB elnökének, azoknak az egyesületeinknek, akik egy-egy napon programot szervezetek (nevük minden szórólapon, plakáton és hirdetésen olvasható), továbbá Müller Edinának, a vendéglátást biztosító vállalkozónak és nem utolsó sorban a rendezvény támogatóinak. (Logójuk megtalálható a Programajánló füzeten.)
A programok közül itt és most nem szeretnék egyet kiemelni. Nagyon sok programon voltam jelen személyesen, és azt mondhatom: mindenhol nagyon kitettek magukért a szervezők és a szereplők (beleértve a zenekarokat is!). Mindenhol volt közönség, és jó volt a hangulat. Örülök, hogy több programunkat felvette a Pilis Tv is, így azok is ízelítőt kaphattak egy-egy rendezvény hangulatából, akik személyesen nem lehettek jelen.
Összességében tehát elégedett vagyok, úgy érzem: anyagi lehetőségeinkhez mérten sikerült méltó módon megünnepelni várossá válásunk 10 éves évfordulóját (nem tagadva, hogy becsúsztak hibák is). Remélem, hogy a következő években még többen vesznek majd részt a munkában, segítenek a szervezésben és a lebonyolításban egyaránt. Az lenne jó, ha a Vörösvári Napok minden vörösvári közös ügye lenne – nemcsak a munka elosztása miatt, hanem azért is, mert minél többen veszünk részt benne, annál többen érezzük majd a magunkénak. Ugyanakkor ez az ünnep egyben mindig vizsga is mindnyájunk számára: tudunk-e összefogni, tudunk-e együtt dolgozni, meg tudjuk-e mutatni értékeinket a környékbeliek vagy a távolabbról érkező vendégek számára. Ha igen, akkor a mostaninál kisebb erőfeszítéssel is hasonló vagy még szebb Vörösvári Napokat tudunk majd rendezni.
A kérdéseket feltette:
Fogarasy Attila
Tíz éve városban
„Itt van a város, vagyunk lakói...” – énekli Cseh Tamás énekmondó jó harminc éve. Mi, vörösváriak még csak tíz éve dúdolhatjuk vele a dalt, 10 éve vagyunk városlakók. 10 éve szokjuk ezt a státuszt, s talán még most sem szoktuk meg igazán. Mert igazából nem nagyon tudjuk, mit is jelent. Talán egyfajta kultúrát, hozzáállást, magatartást, gondolkodást, cselekvést, tartást, ami ránk – akiknek ősei több mint három évszázadon át faluban laktak – még nem jellemző.
Tíz éve élünk városban, de még évtizedek választanak el attól, hogy valóban városlakók legyünk. Hogy ne csak szemlélőként, hanem cselekvőként éljük meg ezt.
Biatorbágy a napokban lett város. Nézem a tévében az erről szóló tudósítást. Zászlós tüntetők vonulnak, egyikük bekiabál: „Ez város? Ez sáros!...”
Ismerős a szöveg, hallhattuk nálunk is eleget. A szkeptikusok kórusa időről időre felzúg. Igaz, mintha halványabb lenne ma már a zúgás... Túl sok minden történt ahhoz az elmúlt tíz évben, hogy hálás közönségre találjanak. Szinte mindenütt kiépültek az utak, megújultak óvodáink, intézményeink, újak is alakultak, bővültek a szolgáltatások. Már nem ugyanaz vagyunk, ami voltunk. Előre léptünk, fejlődtünk. Igaz, vannak veszteségeink is. A most kapuit bezáró szakképző és mások. És legfőképpen itt van, s tán örök időkig itt marad állandó hátrahúzónk, rosszkedvünk csiholója, keserítőnk: a 10-es út végtelen forgalmú sávja, amely késként vágja ketté városunkat. Az elmúlt 10 évben rengeteget beszéltünk, vitáztunk róla, tüntettünk, demonstráltunk is, ha kellett. Mindhiába. Semmi sem változott. Semmi sem történt. Hasztalan volt minden igyekezetünk, gondolatunk, vágyunk ez ügyben. Úgy látszik, ezzel már így kell együtt élnünk. Vannak más súlyos problémáink is persze. De azokat majd csak megoldjuk valahogy. Ezzel nem bírunk. Egyelőre...
Egy kis évfordulós nosztalgiából fellapozom a 10 évvel ezelőtt, 1997 augusztusában megjelent Vörösvári Újságot. Beleolvasok, vajon hogyan vélekedtek akkoriban a vörös-vári polgárok a nagy eseményről. Ide idézek néhány mondatot tőlük:
„Pilisvörösvár akkor lesz valóban város, ha polgárainak lelkületében és gondolkodásában azzá válik.” Maráth Ottó képviselő
„Bízom benne, hogy a nemzetiségi nyelv, a hagyományok a várossá válás után sem merülnek majd feledésbe, és az itt élő nemzetiség identitástudata is töretlen marad.”
Sax László, az NNÖ tagja
„...a település kinézete még nagyon falusias, és az utcák elhanyagoltak. Erről az itt élő emberek is tehetnek. ...A vörösváriak utazni szerető, világlátott, sok tapasztalattal rendelkező emberek. Mit ér a másutt látott sok szép példa, ha hazaérve Vörösvárra, kulcsra zárják a kertkaput, s nem törődnek tágabb környezetükkel?”
Dévényi Györgyné vállalkozó
„Örülünk annak, hogy város lett Pilisvörös-vár, hiszen hogy most itt ünnepelhetünk, az a mi munkánknak is köszönhető. ...Reméljük, unokáink egyre jobb körülmények között, gondtalanul élhetnek majd itt.”
Barna Istvánné és
Petrozsényi Miklósné nyugdíjasok
E néhány idézett mondat szellemében kívánok 10 éves városunknak boldog születésnapot és minden lakójának jó egészséget, jó munkát és sok sikert az előttünk álló újabb évtizedre.
Fogarasy Attila
Az ülésteremből jelentjük
A Gradus Óvoda átszervezéséről
A képviselő-testület augusztus 15-i hatálylyal megszüntette a Gradus Óvodát, mint részben önálló gazdálkodású intézményt. Az óvoda a továbbiakban a Német Nemzetiségi Óvoda tagóvodájaként működik tovább. Szakértői vélemény szerint a Gradus Óvoda tagintézménnyé alakításával az érintettek érdekei nem sérülnek, az óvoda arculatának megtartása mellett, a megfelelő színvonalon történő óvodai nevelés továbbra is biztosított. Az ügyben érintett testületek (pl. az óvoda alkalmazottai, óvodaszék, Gradus Egyesület) egyhangúlag támogatták az átszervezést.
A Nagy-tó megtáplálása
A képviselő-testület a Pilisvörösvári Horgász Egyesület kérésére újabb határozatot hozott a Nagy-tó új csapadékvíz-csatornán keresztül történő megtáplálásáról. Jelenleg a tóba befolyó csapadékvíz rövid úton elhagyja a tavat, az új megoldással hosszabb utat fog megtenni, így frissítő szerepe lesz. Az újabb határozatra azért volt szükség, mert a korábbi tervezett helyszín tulajdonosa nem egyezett bele a területén csapadékvíz-csatorna kialakításába.
Közbeszerzés úttisztításra
Városunkban az elmúlt években az útépítéseknek köszönhetően jelentős mértékben megnőtt a szilárd burkolatú utcák száma. Ezzel arányos mértékben megnőttek a köztisztasági feladatok is. A Rumpold-Bicske Kft.-vel 2003-ban kötött szerződésben 27 572 folyóméter burkolt út takarítása szerepel. 2007-re a burkolt utak hossza 17 977 folyóméterrel növekedett. Ez 65 %-os növekedést jelent. Az új utak úttisztítási feladatai elvégzésére közbeszerzési eljárást írt ki a képviselő-testület.
A napirendi pont kapcsán ismét kemény bírálatok érték a képviselők részéről a Rumpold-Bicske Kft.-t az általa nyújtott s elégtelen színvonalúnak tartott köztisztasági szolgáltatás miatt.
Utcanévtáblák
Városunk területén meglehetősen kevés helyen látni utcanévtáblákat. Az önkormányzathoz az utóbbi időkben számos lakossági és képviselői igény érkezett be utcanévtáblák elhelyezésére vonatkozóan. Az önkormányzatot jogszabály is kötelezi utcanévtáblák elhelyezésére.
A Műszaki és Építési Osztály számításai szerint legkevesebb 871 darab tábla elhelyezésére van szükség. (A kötelezően minden sarokra és minden irányból elhelyezendő táblamennyiség: 1567 darab lenne.)
A Műszaki és Építési Osztály árajánlatokat kért be a táblák telepítésére. A különböző műszaki megoldások közül (horganyzott, műanyag, rétegelt, zománcozott lemez) a Pénzügyi, Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság a többinél drágább, ám jóval időtállóbb megoldást, a zománcozott táblák elhelyezését támogatta.
A képviselő-testületi ülésen a képviselőknek bemutatták mind a négy táblamintát. A képviselők végül egyhangúlag a zománcozott, nagyméretű táblák kihelyezése mellett döntöttek.
Az ülésen szó esett arról is, hogy a város legrégebben kialakult területein, a régi sváb falu utcáiban (az Ófaluban – a szerk.) külön táblán kellene jelölni az utca eredeti német nevét. Pl. Iskola utca: Schwabengasse/Sváb u., Puskin u.: Bäckergasse/Pék u.
A képviselő-testület megfelelő árajánlatok birtokában várhatóan ezen táblák kihelyezéséről is dönteni fog.
Szemetes edények kihelyezése
A képviselő-testületnek szándékában áll a város közterületeire 40-50 darab új szemetes edényt kihelyeztetni a köztisztaság javítása érdekében. A július 19-i ülésen a képviselők egyelőre nem jutottak közös álláspontra a szemetes edények leendő helyeit és műszaki megoldását illetően. Várhatóan azonban hamarosan döntés születik a kérdésben.
Bérlakások
A képviselő-testület napirendre tűzte az önkormányzati lakásokra vonatkozó helyi rendelet módosítását. 2006 októberétől kezdődően 27 darab lakásvásárlási kérelem érkezett be a lakóktól. A témában döntés egyelőre nem született.
Státuszelvonás
A képviselő-testület korábbi határozatának megfelelően elvont egy dajka-státuszt a Német Nemzetiségi Óvodától. A testület célkitűzése az volt, hogy mindkét óvodában azonos arányban legyenek biztosítva a státuszok. Mivel korábban a Ligeti Cseperedő Óvodában két dajkával több dolgozott, az egyik dajkai státuszt átcsoportosították a Német Nemzetiségi Óvodába. A képviselők döntöttek arról is, hogy egy-egy státuszt elvonnak az óvodáktól, ezzel azonban megvárják, míg nyugdíjba nem megy valamelyik dajka. Ez most be is következett: a Gradus Tagóvodába áthelyezett dajka nyugdíjazását kérte.
A Német Nemzetiségi Óvodának és két tagóvodájának jelenleg összesen 12 gyermekcsoportja van, 12 dajkával. A 13. dajka – amelynek státuszát most elvonták – szükség esetén helyettesítési feladatokat látott el.
Az ülésen felvetődött a dajka státuszának megtartása, ezzel azonban a képviselők többsége nem értett egyet.
Gromon István polgármester az eredeti célkitűzéshez ragaszkodva határozottan kijelentette: a képviselő-testület célja a státuszok kiegyenlítése volt, nem tehetnek kivételt, mert azzal az igazságosság sérül. A Polgármesteri Hivataltól is elvontak 3,5 státuszt, az iskolákban is egy-egy igazgató-helyettesi állás szűnt meg. Messzemenően igazságosan kell eljárni a kérdésben.
Klapka utcai telkek
A képviselő-testület napirendre tűzte a Klapka utcában lévő 1,82 hektár önkormányzati tulajdonú terület újraszabályozását. Korábban ezen a részen 12 darab nagyméretű, közművesített telket alakított ki az önkormányzat. A telkek nagysága 1250 m2 és 1850 m2, szélessége 29 és 33 m között változik. Az önkormányzat eddig egyetlen telket sem tudott értékesíteni, ezért logikus lépésnek látszik, hogy kisebb és olcsóbb telkek áruba bocsátásával próbálják meg a vevők érdeklődését felkelteni.
Az ülésre készült előterjesztésben két lehetséges megoldást vázolt fel Gyimóthy Ákos főépítész. Az egyik megoldás, hogy a telkek méretét meghagyva engedélyeznék társasházak építését. A másik, hogy a telkeket egyszerűen megfeleznék. A legkisebb telekméter így 600 m2-re, a legkisebb telekszélesség 14 méterre változna.
Kőrösy János képviselő ezt a telekszélességet nagyon keskenynek tartotta, és 16 méter minimum telekszélességet javasolt.
Az ülésen tett hozzászólások alapján úgy tűnik, hogy a társasházas megoldást egyetlen képviselő sem támogatná.
A témában döntés egyelőre nem született, az előterjesztés a 16 méteres telekszélességre átdolgozva hamarosan ismét a képviselők elé kerül.
Mi lesz a Mutyi épületével?
Az augusztus 9-i ülésen a képviselő-testület határozott arról, hogy pályázatot ír ki a Rákóczi utca 8. szám alatt lévő önkormányzati tulajdonú épület hasznosításáról. Az épületben több mint 50 éven át a helyi szakmunkásképző működött (legutóbbi nevén: Mutt-nyánszky Ádám Szakképző Szakiskola). A fenntartó Pest Megyei Közgyűlés 2007. június 29-én keltezett határozatában döntött arról, hogy az iskolát 2007. augusztus 31-i hatállyal jogutód nélkül megszünteti.
A napirendi pont tárgyalása során Gromon István polgármester határozottan kijelentette, hogy a volt Muttnyánszky-épület nem eladó! Az épületet hasznosítani kell, lehetőleg oktatási, egészségügyi vagy más nonprofit célra. A pályázatot minél előbb le kell bonyolítani, hogy az épületnek mihamarabb új fenntartója legyen, nem lenne szerencsés, ha télen üresen állna, mert az állaga tovább romlana.
Civil szervezetek támogatása
A képviselő-testület rendeletalkotásba fogott a társadalmi szervezetek támogatásáról. A július 9-i ülésen megkezdődött az erről folyó vita. (Nem egyszerű dönteni ebben a témában, a költségvetés tárgyalásakor is ez váltja ki a legtöbb vitát.)
Az új elképzelés szerint a társadalmi szervezeteket kategóriákba sorolnák (pl.: szolgáltató jellegű egyesületek, nemzetiségi egyesületek, sportegyesületek stb.) és a támogatási keretösszeget kategóriánként osztanák szét. A következő évben összesen elosztható önkormányzati támogatás várhatóan mindösszesen 20 millió forint körül alakulhat.
A rendelettervezetet a képviselő-testület további egyeztetések után tovább tárgyalja.
Összeállította: F. A.
Tájékoztató a Képviselő-testület határozatairól
(Határozati kivonatok)
2007. július 19. rendes ülés
Művészetek Háza
A Képviselő-testület a Művészetek Háza, Általános Művelődési Központ, Cziffra György Alapfokú Művészetoktatási Intézményben 2007. szeptember 1-jétől egy gazdasági vezető és egy szakmai vezető (igazgató-helyettes) megbízását engedélyezi a magasabb vezetőn kívül.
127/2007. (VII. 19.) Kt. sz. határozat – 10 igen szavazattal.
A Képviselő-testület a Művészetek Háza 2007. évi dologi kiadásainak előirányzatát, s egyben az intézmény saját bevétele előirányzatát is 3.000.000,- forinttal csökkentette. A Kt. a 2007. évi Vörösvári Napok rendezvénysorozatára 545.000,- forintot biztosít a Művészetek Háza részére, működési célú pénzeszközátadásként, utólagos elszámolással.
128/2007. (VII. 19.) Kt. sz. határozat – 11 igen szavazattal.
Átszervezték a Grádus Óvodát
A Képviselő-testület a hatékonyabb feladatellátás érdekében 2007. augusztus 15-i hatállyal megszüntette a Grádus Óvodát, mint költségvetési szervet. Az óvoda feladatait jogutódlással a Német Nemzetiségi Óvoda tagintézményeként látja el 2007. augusztus 16-tól.
129/2007. (VII. 19.) Kt. sz. határozat – 10 igen szavazattal.
A Képviselő-testület módosította a Német Nemzetiségi Óvoda Alapító okiratát, amelyet – többek között – az alábbiakkal egészült ki:
Grádus Tagóvoda, 2085 Pilisvörösvár, Hősök tere 3.
Csoportjainak száma: 3. Maximálisan felvehető gyermekek száma: 75.
130/2007. (VII. 19.) Kt. sz. határozat – 11 igen szavazattal.
Az újság szerkesztői pályázatairól
A Képviselő-testület úgy döntött, hogy a Vörösvári Újság felelős szerkesztőjére és valamennyi rovatszerkesztőjére vonatkozó pályázati felhívásokat egyszerre fogadja el és jelenteti meg. A Kt. felkérte a polgármestert, hogy a pályázati felhívásokat legkésőbb 2007. október 15-éig terjessze elő jóváhagyás céljából.
132/2007. (VII. 19.) Kt. sz. határozat – 11 igen szavazattal.
Betegbeutalási rend módosítása
A Képviselő-testület a beutalási rend módosítását kezdeményezte.
A Kt. felhatalmazta a polgármestert, hogy a szükséges egyeztető tárgyalásokat folytassa le annak érdekében, hogy a reumatológiai ellátást az ORFI láthassa el Pilisvörösvár vonatkozásában.
133/2007. (VII. 19.) Kt. sz. határozat – 12 igen szavazattal.
A Kt. felhatalmazta a polgármestert, hogy a szükséges egyeztető tárgyalásokat folytassa le annak érdekében, hogy a kardiológiai ellátást az Budai Irgalmas Rend Kórház láthassa el Pilisvörösvár vonatkozásában.
134/2007. (VII. 19.) Kt. sz. határozat – 12 igen szavazattal.
Csapadékcsatorna a Nagy-tóhoz
A Képviselő-testület a Horgász Egyesület kérelmére tulajdonosi hozzájárulását adta a Nagy-tó csapadékcsatornáról történő megtáplálásához a 4594 hrsz.-ú önkormányzati tulajdonú közterületen keresztül, a Harcsa utca felől.
139/2007. (VII. 19.) Kt. sz. határozat – 13 igen szavazattal.
Közbeszerzés úttisztításra
A Képviselő-testület a kézi-gépi úttisztítási feladatok ellátására közbeszerzési eljárást indít a Rumpold-Bicske Kft.-vel kézi és gépi úttisztítási feladatokra létrejött szolgáltatási szerződés tárgyán túli, pilisvörösvári, belterületi, szilárdburkolatú, szerződéssel le nem fedett utcákra vonatkozóan.
140/2007. (VII. 19.) Kt. sz. határozat – 12 igen és 1 tartózkodás szavazattal.
Forrás Alapítvány
A Képviselő-testület megbízta Szöllősi János önkormányzati képviselőt, hogy Pilisvörösvár Város Önkormányzata Képviselő-testületét a Fővárosi Vízművek Zrt. által alapított Forrás Alapítvány Kuratóriumában rendszeresen képviselje.
142/2007. (VII. 19.) Kt. sz. határozat – 12 igen és 1 tartózkodás szavazattal.
Új utcanévtáblák
A Képviselő-testület a város területére 871 darab utcanévtáblát rendelt a „Bonyhádi Zománcáru Kft.-től” 2,7 millió forint keretösszegig.
143/2007. (VII. 19.) Kt. sz. határozat – 12 igen egyhangú szavazattal.
Újabb nem a fogadóirodára
A Képviselő-testület – továbbra is fenntartva 4/ 2007. (I. 25.) Kt. számú határozatát – nem adta hozzájárulását ahhoz, hogy a pénzügyminiszter lóversenyfogadás és bukmékeri rendszerű fogadás szervezésére vonatkozó olyan tartalmú pályázatot írjon ki, amelynek keretében a város területén fogadóiroda kialakítására is lehetőség nyílna.
144/2007. (VII. 19.) Kt. sz. határozat – 11 igen, 1 nem és 1 tartózkodás szavazattal.
Vizesblokkok felújításáról
A Képviselő-testület úgy döntött, hogy a Rákóczi utcai óvoda vizesblokkjait a beérkezett ajánlatok közül legkedvezőbb ajánlatot adó Mülcoop Bt. kivitelezővel 6.802.944,- forint összegért felújíttatja.
145/2007. (VII. 19.) Kt. sz. határozat – 13 igen szavazattal.
Hulladékgazdálkodási tanulmány
A Képviselő-testület úgy döntött, hogy a Duna–Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Program döntés-előkészítő megvalósíthatósági tanulmány B2 alternatíváját az abban szereplő hulladékégető nélkül támogatja.
147/2007. (VII. 19.) Kt. sz. határozat – 10 igen és 1 tartózkodás szavazattal.
Külterületi kerékpárút
A Képviselő-testület elfogadta a tervezett külterületi kerékpárút szükséges nyomvonalváltozását. A Kt. jóváhagyta, hogy a településeket összekötő 10-es számú főutat a kerékpáros forgalomtól tehermentesítő külterületi kerékpárút kizárólag a Solymár Község Önkormányzatának tulajdonában lévő 0198 hrsz.-ú földúton vezessen, de a 2,6 km hosszú kerékpárút tervezési és fenntartási költségeit változatlanul a 1/3 költségarányban vállalja.
A Képviselő-testület felhatalmazta és felkérte a Pilis–Buda–Zsámbék Többcélú Kistérségi Társulást, mint pályázót, hogy e tervnek megfelelően nyújtsa be a pályázatot.
149/2007. (VII. 19.) Kt. sz. határozat – 10 igen egyhangú szavazattal.
Egyéb határozatok:
131/2007. (VII. 19.) Kt. sz. hat. a Templom Téri Általános Iskola konyhájának villanybojler cseréjéhez, a Szabadság úti óvoda hűtőszekrény-cseréjéhez való hozzájárulásról. 135/2007. (VII. 19.) Kt. sz. hat. az Országos Mentőszolgálat Közép-Magyarországi Régióval eszköz használatba adásáról kötendő megállapodás-tervezet elfogadásáról. 136/ 2007. (VII. 19.) Kt. sz. hat. a Napos Oldal Szociális Központ részére eszköz használatba adásáról kötendő megállapodás-tervezet elfogadásáról. 137/2007. (VII. 19.) Kt. sz. hat. Pilisvörösvár Város Önkormányzata 2006. évi szociális feladatainak ellátásáról szóló beszámoló elfogadásáról. 138/2007. (VII. 19.) Kt. sz. hat. a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői belső ellenőrzés rendszerének szabályozásáról (FEUVE). 141/2007. (VII. 19.) Kt. sz. hat. a Pilisvörösvár 7114 hrsz.-ú ingatlanon alapítandó szolgalmi jogról. 146/2007. (VII. 19.) Kt. sz. hat. a Pilisvörösvár 1728 hrsz.-ú ingatlan eladásáról. 148/2007. (VII. 19.) Kt. sz. hat. Pilisborosjenő és Duna-bogdány települések Duna–Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társuláshoz való csatlakozási szándékának támogatásáról.
2007. augusztus 9. rendkívüli ülés
Fogorvosi praxis átadása
A Képviselő-testület tudomásul vette dr. Gábeli Zoltán praxisjogának ajándékozását fia, dr. Gábeli Ádám fogszakorvos részére. A Kt. dr. Gábeli Ádámmal területi ellátási kötelezettséggel bíró szerződést kíván kötni. A Kt. felhatalmazta a polgármestert a szerződés megkötésére.
150/2007. (VIII. 09.) Kt. sz. határozat – 15 igen egyhangú szavazattal
Dajka státuszának elvonása
A Képviselő-testület a Grádus Tagóvodában nyugdíjba vonuló dajka státuszát 2007. augusztus 16-i hatállyal elvonta. A dajka feladatának ellátását belső átcsoportosítással kell a Német Nemzetiségi Óvoda vezetőjének biztosítania.
153/2007. (VIII. 09.) Kt. sz. határozat – 11 igen, 2 nem és 2 tartózkodás szavazattal.
A Művészetek Háza igazgatója
A Képviselő-testület a Művészetek Háza, Általános Művelődési Központ, Cziffra György Alapfokú Művészetoktatási Intézmény vezetői feladatainak ellátására – 2007. augusztus 16-tól 2008. augusztus 15-ig – határozott időre megbízza dr. Berkiné Balasi Anikót. A Kt. a magasabb vezetői megbízásra vonatkozó pályázat kiírásáról szóló döntését legkésőbb 2007. december 30-ig meghozza.
154/2007. (VIII. 09.) Kt. sz. határozat – 10 igen, 4 nem és 1 tartózkodás szavazattal.
A volt iskolaépület hasznosítása
A Képviselő-testület pályázatot írt ki a Pilisvörösvár, Rákóczi u. 8. szám alatti ingatlan hasznosítására.
157/2007. (VIII. 09.) Kt. sz. határozat – 12 igen és 2 tartózkodás szavazattal.
(A pályázat teljes szövege az újság 14. oldalán olvasható. – a szerk.)
Új közterületnevek
A Képviselő-testület
a 3824/1. hrsz.-ú közterületet Bethlen Gábor utcának,
a 2588/3. és 2588/5. hrsz-ú közterületeket Szent István parknak,
a 1691/21. hrsz.-ú közterületet Görgey lépcsőnek,
a 1926. hrsz.-ú közterületet Deák Ferenc köznek,
a 1803/4. hrsz.-ú közterületet Görgey köznek,
a 3824/29. hrsz.-ú közterületet folytatólagosan Báthory utcának,
a 3824/16. hrsz.-ú közterületet Szapolyai utcának,
a 6950/1. hrsz.-ú közterületet folytatólagosan Sas köznek,
a 4525/11. hrsz.-ú közterületet folytatólagosan Rákóczi utcának,
a 4525/13. hrsz.-ú közterületet Szárcsa utcának,
a 7171. hrsz.-ú közterület Útőrház utcától Budapest felé vezető szakaszát Makkos utcának nevezi el. Az Útőrház utcától a belterület felé vezető szakasz megtartja a Derű utca elnevezést.
A Kt. felkérte a polgármestert, hogy az utcanévtáblákat helyeztesse ki.
A Kt. felkérte a Jegyzőt, hogy a fenti határozatot tegye közzé, az utcanévjegyzéket egészítse ki, illetőleg értesítse az intézményeket, hatóságokat és a közműtársaságokat.
158-168/2007. (VIII. 09.) Kt. sz. határozatok.
 |
A Községháza egy 1914-es képeslapon |
Városüzemeltetési fejlesztések
A Képviselő-testület úgy döntött, hogy a bekért árajánlatok és költségbecslés alapján a Görgey utcai lépcső felújítását és járda építését bruttó 4. 093.266 forintért és a Bem utcai lépcső építését 1.288.920 forintért elkészítteti. A JET kút járdánál parkolásgátló oszlopok és korlát elhelyezését bruttó 2.564.544 forintos áron megrendeli, valamint a Szent Erzsébet utcai parkolásgátló oszlopok elhelyezését bruttó 1.192.320 forintos áron megrendeli.
170/2007. (VIII. 09.) Kt. sz. határozat – 13 igen szavazattal.
A Fő út átépítésének terveiről
A Képviselő-testület úgy döntött, hogy a 10. sz. főút átkelési szakasza átépítési terveinek felülvizsgálatát megrendeli a Partner Mérnöki Iroda Kft.-től 2.400.000,- forintos tervezési díjon.
A Kt. a tervek felülvizsgálatát követően felhatalmazza a Polgármestert, hogy azokat engedélyeztetésre a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz benyújtsa.
172/2007. (VIII. 09.) Kt. sz. határozat – 13 igen szavazattal.
Regionális vízműtársaságokról
A Képviselő-testület kezdeményezte, hogy a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. jelenleg az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság kezelésében lévő részvénycsomagjának 50 %+1 szavazaton felül eső része a Vízmű Zrt. ellátási területén található települési önkormányzatok tekintetében lakosságszám arányosan kerüljön önkormányzati tulajdonba, térítés nélküli vagyonátadással.
173/2007. (VIII. 09.) Kt. sz. határozat – 13 igen szavazattal.
Egyéb határozatok:
151/2007. (VIII. 09.) Kt. sz. hat. a Napos Oldal Szociális Központ módosított Szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásáról. 152/2007. (VIII. 09.) Kt. sz. hat. a Napos Oldal Szociális Központ szakmai programjainak jóváhagyásáról. 155/2007. (VIII. 09.) Kt. sz. hat. a Művészetek Háza, Általános Művelődési Központ, Cziffra György Alapfokú Művészetoktatási Intézmény vezetői megbízásáról. 156/2007. (VIII. 09.) Kt. sz. hat. fizetésemelési kérelem elutasításáról. 169/2007. (VIII. 09.) Kt. sz. hat. a Fő utca 91. szám alatt ingatlan kapubejárójának helyreállításáról. 171/2007. (VIII. 09.) Kt. sz. hat. a Pilisvörösvár 1062/7 hrsz.-ú ingatlan egy részének értékesítéséről.
Rendeletek:
22/2007. (VIII. 10.) rendelet a 2007. évi költségvetéséről szóló 1/2007. (I. 31.) rendelet módosításáról
23/2007. (VIII. 10.) rendelet Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Szervezeti és működési szabályzatáró szóló 5/2007. (IV. 04.) rendeletének módosításáról
Összeállítottuk a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvi kivonat alapján. A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve a határozatok teljes szövegével elolvasható a Városi Könyvtárban, ill. a város hivatalos honlapján (www.pilisvorosvar.hu).
FELHÍVÁS
Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala közmunkásokat alkalmaz folyamatos munkavégzésre.
Közmunkára jelentkezhet, aki legalább 6 hónapja regisztrált munkanélküli és a rábízott köztisztasági, kertészeti, egyéb fizikai, munkák elvégzését vállalja. Férfiak és nők részére egyaránt tudunk munkalehetőséget biztosítani, egészségügyi alkalmassági vizsgálat igazolása után.
Bérezés: 65.500.- Ft/hó (minimálbér) napi 8 órában.
Bővebb felvilágosítás Dandó Aurélné személyügyi főmunkatársnál, illetve telefonon: (26) 330 233 / 120. mellék,
vagy személyesen a Polgármesteri Hivatalban I. emelet 1. szobájában kérhető.
dr. Krupp Zsuzsanna
jegyző
„Ha felépül végül a házunk...”
Képriport a Művészetek Házából
Augusztus 16-án délelőtt 9 órakor – a képviselő-testület által megszabott végső építési határidő másnapján – bejárást tartott Gromon István polgármester a Művészetek Házában. A polgármester urat elkísérte Müller János képviselő, Krupp Zsuzsanna jegyző, Solti Kinga és Páva Gábor, a Műszaki Osztály munkatársai, dr. Berkiné Balasi Anikó, a Művészetek Háza mb. igazgatója, és Szlovencsák Péter igazgatóhelyettes. A bejáráson a kivitelezőket Horváth József képviselte.
 |
 |
| Az épület előcsarnokában |
Beszédes jelenet |
 |
 |
| A színházteremben |
Tájkép csata után? |
 |
 |
| A főépület egyik elkészült termében |
„Most mitévők legyünk?” |
 |
|
Szép kilátás nyílik a harmadik emeletről.
És vajon mik a kilátások a jövőre nézve?... |
|
A bejárás célja az volt, hogy felmérjék, mik az esélyei annak, hogy szeptemberben megkezdődhessék az oktatás a zeneiskolában. Felvételeinkből is világosan kitűnik, hogy az épületben még rengeteg a tennivaló, különösen a színházteremben, így a tanévet egészen biztosan még a régi épületben kezdik meg a zeneiskolások. Sokkal jobb a helyzet a főépületben, ami a szak-emberek szerint egy hónap alatt befejezhető lenne. Ha ideiglenesen el tudják választani a főépületet a színházteremtől, ahol még rengeteg munka van hátra, az engedélyek beszerzése után jó esetben még ősszel megkezdődhet itt a tanítás.
Ennek érdekében a polgármester úr egyeztetésre hívta a kivitelező képviselőit a bejárás másnapjára, egy héttel későbbre pedig rendkívüli képviselő-testületi ülést hirdetett.
(A képviselő-testület rendkívüli üléséről szeptemberi számunkban adunk tájékoztatást.)
Fogarasy Attila
