9. oldal Oktatás
A Templom téri iskolában mindig történik valami
A Templom Téri Általános Iskola második féléve, ha lehet, még mozgalmasabb volt, mint az első. Európai uniós projektünk pedig több eseménnyel is gazdagította ezt az időszakot.
 |
Északi templom |
Mi is történt a Comenius program keretében? Alig hogy véget ért a farsangi nyitótáncok miatt érzett izgalom a diákokban, a szülőkben és a tanárokban, a DÖK vezetője kihirdette a Színjátszó Délután időpontját – április első hete. Ezen a délutánon minden vállalkozó kedvű osztály bemutathatta előadói tehetségét társai, családtagjai előtt. Ez az iskolai program kiváló alkalom volt arra, hogy a projekt „Dráma, színjátszás" témakörében vállalt feladatot teljesíthessük. Ez a következő volt: A Piroska és a farkas című mese előadása hagyományos vagy modern feldolgozásban.
Egyeztetve ezt a DÖK vezetőivel azt kértük, hogy a gyerekek mesefeldolgozásokat adjanak elő, beleértve a Piroskáról szóló történetet. A Piroskáról szóló legszínvonalasabb előadás egyik jutalma az volt, hogy a darab során készített fotók és egy rövid videó felvétel felkerül a projekt honlapjára, valamint a norvég záró találkozón, egy filmfesztiválhoz hasonlóan, a magyar színeket az ő előadásukról készült film képviseli majd. A „mesedélután” nagyon hangulatosra sikeredett. Piroska történetét négy teljesen különböző feldolgozásban láthattuk – megint bebizonyosodott, hogy gyerekeink fantáziája, előadói képességei messze túlmutatnak azon a képen, amit a padokban ülve mutathatnak csak meg. A győztes a 2. m osztály lett, ahol a gyerekek, a szülők – Bohács Nikolett, Kontra Szilvia, Blind Józsefné – és az osztályfőnök, Vereckeiné Györkei Katalin, együttműködése egyértelmű sikert hozott. A 7.m osztály előadásában az ötletet jutalmaztuk – ők időrendben visszafelé haladva adták elő a történetet. A szöveget visszafelé mondani biztos nem volt könnyű feladat! A diákok osztályfőnöküktől, Polgár Éva tanárnőtől kaptak sok segítséget.
 |
Viking hajó |
Éppen felsóhajtani készültünk, amikor megkaptuk német partnereinktől az e-mailt, miszerint két német kolléga április végén töltene el egy hetet iskolánkban tanárcsere-program keretében. Természetesen tudtuk, hogy tavasszal e látogatás megtörténik majd, most csak az időpont egyeztetés volt a kérdés. Öszszeállítottuk az „órarendjüket”, melyet kiküldtünk még az indulásuk előtt. Tudtuk, hogy két nagyszerű pedagógus érkezik majd, de felkészültségük így is meglepett minket. Kocsijuk csomagtere tele volt szemléltetőeszközzel, Regensburgról szóló füzetekkel, a tanítandó dalok szövegeivel, az egyik tanárnő elmaradhatatlan gitárjával, valamint a könyvtárunkat gyarapító ajándékkönyvekkel. Diákjainak nagy örömére minden évfolyamon tartottak órát. A nagyobbaknak arról is meséltek, hogy ők mit őriztek meg azokról az időkről, amikor magyar földre kellett jönniük az őseiknek. Természetesen ők is kaptak ízelítőt abból, hogy mi hogyan tanítunk.
Május közelgett már, ami azt jelentette, hogy a „Képzőművészet” témakörében vállalt feladatot kell teljesítenünk, és fel kell készülnünk az utolsó projekttalálkozóra, azaz norvég útra. A feladat a következő volt: egy vagy két ismert magyar képzőművész életének rövid bemutatása, egy művének kiválasztása és annak „reprodukálása” azonos, ill. különböző technikával. Két művészeti tagozatos osztály jelentkezett a „kihívásra”. A 4. m osztály, Vidor Judit tanárnő segítségével, Csók István festőművészünknek a kislányáról készített sorozata egyik képét választotta témájául. A kép elkészült montázs formájában, amit csoportfoglalkozás keretében oldottak meg, majd egyénenként vízfestékkel festették meg a képet a gyerekek úgy, hogy a kép színes fénymásolata előttük volt. Harmadik lépésben „élővé” vált a kép, hiszen agyagból formálták meg a gyerekek a szereplőket.
 |
Együtt a nemzetközi csapat |
A másik osztály a 7. m volt. Az ő választásuk Szinyei Merse Pál egyik képére esett. Gyönyörű, nagy méretű montázskép született munkájukból. Az alkotásokat kivittük Norvégiába, ahol a többi iskola munkáival együtt értékes kiállítást rendeztünk, melyet az ottani szülők nagy elismeréssel fogadtak.
Végül a sokat emlegetett utazás Norvégiába. Polgár Éva tanárnővel és négy tanulóval utaztunk a találkozóra. A diákok azon osztályokból kerültek ki, amelyek a legtöbbet dolgoztak a projekt során: Káldi Laura 6.m, Zsiska Zsófia 7.m, Babetta Nikoletta és Molnár Ágnes 8.m. Mivel a Tempus Alapítvány szabályi alapján 12 éves kor alatt nem utaztathatunk diákot, sajnos a sokat dolgozó alsó tagozatosok egyike sem jöhetett velünk. Most pedig „átadnám a szót” a lányoknak:
„Nagyszerű programok során ismerhettük meg ezt a csodálatos országot és kultúráját. Az iskolában megható fogadtatásban részesültünk: viking ruhába öltözött lányok és fiúk vártak bennünket. Énekeltek nekünk, majd minden, a projektben résztvevő ország néptáncából tartottak egy kis bemutatót. A hét során megnéztük Oslo-ban a Királyi Palotát, hajókáztunk az Oslo-fjordon, egy múzeumban megcsodálhattunk három 1200 éves viking hajót. A 4.-es diákok megmutatták nekünk az iskolához közel lévő viking sírokat, majd fafaragást tanultunk, grilleztünk, mászófalon ügyeskedtünk. A Vidámparkot egyhamar nem felejtjük el, olyan izgalmas volt! Május 17.-én, Norvégia nemzeti ünnepén mi is részt vettünk a városi felvonuláson. Ez náluk a gyerekek napja is, ezért sok program várt ránk délután az iskolaudvarán. Jégkrémet enni ilyenkor kötelező!”
Mindegyikük beszámolójában azonos volt az utolsó mondat: „Nagyon jól éreztem magam, szívesen visszamennék még egyszer.” Valahogy így éreztünk mi tanárok is.
Tehát van mire visszaemlékezni ebben a tanévben is. Ebben mindenképpen segítségünkre van a projekt weblapja, melyet Szauerné Raffai Barbara tanárnő frissít és tart karban.
Címünk: www.branchesofculture.com
Szeretettel várjuk látogatását a honlapon. Jó képnézegetést kívánok:
Krizsánné Ferenczi Ildikó
projekt-koordinátor
