4. oldal Önkormányzati hírek
Költségvetés előtt
Interjú Gromon István polgármesterrel
– Tisztelt polgármester úr, az elmúlt időben az országos sajtó is foglalkozott városunk anyagi helyzetével („Adósságprésben Pilisvörösvár”. Magyar Nemzet, 2006. 12. 06.). Most, hogy a 2007-es költségvetés elfogadása belátható közelségbe került, megkérdezem: Ön hogyan jellemezné a város anyagi helyzetét? Stabil vagy „csődközeli”?
– Röviden úgy jellemezném, hogy anyagi helyzetünk stabil, de nagyon nehéz: 2007-ben minden területen erős takarékoskodásra kényszerülünk. Az állami normatívák többsége forintra megegyezik a tavalyival, egy részük még annál is kevesebb. (Igen alacsony például az óvodáknak, az általános iskolák alsó tagozatának és az alapfokú zeneoktatásnak az állami támogatása.) Mindeközben legalább 7% körüli infláció várható. Aztán törlesztenünk kell a korábbi hiteleket és azok kamatait, ami összesen kb. 140-150 millió forintos kiadást jelent.
– Mit lehet tenni a költségvetési egyensúly fenntartása érdekében?
– Értelemszerűen két dolgot tehetünk: csökkentjük a kiadásainkat és megpróbáljuk növelni a bevételeinket. Az alapelv az, hogy addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér. Az egyensúlyteremtésre vonatkozó konkrét elképzeléseinket a tavaly decemberben elfogadott „2007. évi költségvetési koncepció” tartalmazza. Ez alapján készül a 2007. évi költségvetési rendelet tervezete, amelynek első olvasata január 25-én kerül a képviselő-testület elé. Ha minden jól megy, akkor ezen az ülésen el is fogadhatja a képviselő-testület a költségvetést.
– Ön szerint hol lehet a legjobban megfogni a guruló krajcárokat?
– A takarékoskodás 2007-ben gazdálkodásunk egészére ki kell, hogy terjedjen: az intézmények és a polgármesteri Hivatal személyi és dologi kiadásaira (pl. bérek, jutalmak, készletbeszerzések, posta- és telefonköltségek); a Polgármesteri Hivatal szakfeladataira (pl. a Vörösvári Újság dologi kiadásai, önkormányzati képviselők tiszteletdíja, kisebbségi önkormányzati támogatás, reprezentációs költségek); a működési célú pénzeszköz-átadásokra (pl. egyesületek, civil szervezetek támogatása, segélyek) egyaránt.
Összességében elmondható, hogy a tervezett takarékossági intézkedések legnagyobb mértékben a Polgármesteri Hivatal költségvetését érintik majd. Az intézményeknél ugyanis a takarékossági intézkedések nagyrészt már az elmúlt években megtörténtek, a városüzemeltetési kiadásokat pedig nem akartuk csökkenteni.
Jelentős megtakarítást jelenthet az is (amennyiben a képviselő-testület jóváhagyja), hogy az elmúlt évben önerőből megvalósított beruházások költségeit, amelyeket az önkormányzat – ingatlan-eladási bevételek hiányában – folyószámlahitelből finanszírozott (bő 70 millió Ft), most átcsoportosítjuk a 2006-ban felvett, de még teljesen fel nem használt infrastruktúrafejlesztési célhitelre, így jelentősen csökkenteni tudjuk a folyószámlahitel utáni kamatköltségeinket.
– Bevételi oldalról milyen lehetőségeket tár fel a költségvetési koncepció a gazdálkodás egyensúlyának megteremtésére?
– A bevételek növelésére viszonylag kisebb a mozgásterünk. Sokak által javasolt és sürgetett megoldás lenne az ingatlan-értékesítés. Nekem viszont határozott álláspontom az, hogy a „családi ezüst kiárusítása” csak legvégső esetben jöhet szóba. A költségvetési hiány ellensúlyozásának mértékéig betervezünk ugyan ingatlaneladásokat, de még nem mondtam le arról, hogy ingatlan-eladások nélkül is megoldjuk a pénzügyi nehézségeket. Személy szerint nagy reményeket fűzök a helyi adókhoz – anélkül, hogy megemelnénk azok mértékét. Különösen igaz ez az iparűzési adóra, amely igen jelentős bevételi forrásunk, s amely az elmúlt években folyamatos többletbevételhez juttatta az önkormányzatot, amit fejlesztésekre lehetett fordítani. Az iparűzési adó kedvező szinten tartása költségvetési stratégiánk fontos része. Úgy gondolom, vállalkozóink ki fogják számolni, mennyivel járnak jobban, ha nálunk adóznak, mintha mondjuk Budapesten, ahol lényegesen magasabb az iparűzési adó.
– Örülök, hogy az iparűzési adó kapcsán a fejlesztések is szóba kerültek. Úgy tudom, nemrégiben szakemberek segítségével összeállították a lehetséges fejlesztések listáját.
– 2007. január 8-án megbeszélésre hívtam össze Gallay Katalin kistérségi menedzsert, Kustán Szabolcs közbeszerzési tanácsadót, Csohány Klára főépítészt és Szakszon József alpolgármestert, azzal a céllal, hogy az EU-s pályázatok minél jobb kihasználása érdekében hangoljuk össze az önkormányzat és a kistérség fejlesztési elképzeléseit, és jelöljük ki a rövid ill. középtávú feladatokat. Ezen a megbeszélésen megfogalmaztuk az általunk javasolt főbb fejlesztési irányokat, amelyeket természetesen a képviselő-testület, ill. a társulási tanács kiegészíthet, módosíthat.
A megnevezett hosszabb távú fejlesztési célok (a fontossági sorrend meghatározása nélkül) a következők: a Fő út újjáépítése (burkolt útpadkával, parkolási lehetőségekkel, járdával); a vasútállomás és környékének fejlesztése (a Park and Ride-program keretében, a MÁV-val közösen); szabadidő-sportcentrum építése; a tavak környezetének rendezése; bölcsőde építése; közterületi illegális hulladéklerakók felszámolása és monitoring rendszer kiépítése; a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatának fejlesztése; intézmények akadálymentesítése; kerékpárút-hálózat építése; a településen belüli elkerülő út(ak) építése.
A megbeszélésen a közbeszerzési tanácsadót megbíztuk azzal, hogy keresse meg az adott célokra várható pályázati forrásokat, és jelölje meg a pályázathoz szükséges tennivalókat. Azóta ez a munka egy táblázat formájában el is készült, s ennek alapján dolgozunk tovább. A képviselő-testületnek kell majd biztosítani a terveztetésekhez szükséges forrásokat - a megfelelő sorrendben és időben. Az elkészült tervek, továbbá építési engedélyek birtokában lehet aztán majd pályázatokat benyújtani.
A fejlesztések taglalásakor nem szabad megfeledkeznünk a Művészetek Házáról, amelyet a 2007. évi nagy fejlesztések közé kell sorolni, hiszen ebben az évben még közel 100 millió forintos kiadást jelent. Az előbb emlegetett megtakarítások nagyrészt ezért is szükségesek.
– Végezetül arra kérem, foglalja össze polgármestersége első három hónapjának tapasztalatait, benyomásait.
– Örömmel tapasztaltam a Polgármesteri Hivatalban az együttműködési készséget, a tenni akarást. Úgy érzem, jó a hangulat, jó a légkör, s erről már külső visszajelzéseket is kaptam. Örülök, hogy a képviselő-testületi üléseken, bizottsági üléseken az esetek túlnyomó többségében együttműködést tapasztalok a képviselők részéről is. Költségvetési rendeletünk kidolgozása jó ütemben halad. Nehéz anyagi helyzetünk ellenére az elmúlt hónapokban is sikerült néhány fejlesztést megvalósítanunk: decemberben átadtuk a város első műfüves pályáját; december 21-ére befejeződött a Rákóczi utcai óvoda felújítása, és a folyamatos egyeztetések eredményeképpen a korábbiakhoz képest jó ütemben halad a Művészetek Házának építése. Sor került a Vásár tér kiigazítására is. Felgyorsult a lakossági bejelentések fogadása és orvoslása is.
Fejlesztések történtek továbbá a város internetes honlapján: sok anyag frissült, logikusabbá vált az elrendezés. Külön felhívom a polgárok figyelmét a Polgármesteri Hivatali épületének alaprajzi térképére, amelynek segítségével nagyon könnyűvé vált a tájékozódás az ügyintézések tekintetében: az egérrel ráállva egy-egy helységre, megjelenik, hogy hol milyen ügyeket lehet elintézni. Tanulmányozásra méltó ezen kívül a honlapon a várostérkép, vagy éppen a helyi időjárási előrejelzés. Gulyás Dénes, országgyűlési képviselőnk anyagai is egyetlen kattintással elérhetők a www.pilisvorosvar.hu-ról.
Végül hadd dicsérjem meg az Okmányiroda és a Gyámhivatal dolgozóit: az elmúlt időszakban ezeket az intézményeket felsőbb szakmai szintről ellenőrizték, s az ellenőrök dicsérő jelentéseket írtak az ott végzett munkáról.
Remélem, hogy a fentiekhez hasonló „kis lépésekkel” az ország és a város anyagi nehézségei ellenére a jövőben is hasznosan tudunk tovább munkálkodni.
Fogarasy Attila
Beszéljünk az iparűzési adóról
Borosjenő után nálunk a legalacsonyabb a környéken
Beszéljünk róla, érdemes! Pedig adóról beszélni majdnem mindig indulatokat szül. Az iparűzési adó sem kivétel ez alól. Ám a helyi önkormányzatoknak manapság szinte a túlélést jelenti az ebből származó bevétel, és a vállalkozóknak sem mindegy, hogy látják-e, mivé lesznek az általuk befizetett sokverejtékű pénzek, vagy eltűnnek követhetetlenül az állam ama bizonyos nagykalapjában...
|
Az iparűzési adóból származó bevételek az elmúlt évtizedben Pilisvörösváron
(millió forintban) |
Az önkormányzatoknak a helyi adók közül a legjelentősebb bevételi forrást az iparűzési adó (ipa) jelenti. Az elmúlt évben sok szó esett arról, hogy ez az adó nem EU-konform. Próbaperek is indultak Magyarországon ellene. Mióta azonban egy hasonló jellegű olaszországi adófajtának váratlanul zöld utat engedett a luxemburgi Európai Bíróság, megnőtt az esélye annak, hogy a magyar ipa is hasonlóan bíráltatik el.
Az önkormányzatok a luxemburgi döntés hallatán (óvatosan) fellélegezhetnek; nagy bajba kerülnének, ha az ipa kiesne, s nem pótolhatná más helyi adófajta.
Pilisvörösvárt is érzékenyen érintené az ipa eltörlése. A Polgármesteri Hivatal számításai szerint idén például a város 30 millió forinttal kevesebb normatív támogatást kap az államtól, az SZJA visszaosztott részéből pedig 21 millió forinttal kevesebb bevételre számíthatunk. A csökkenő állami támogatás (normatívák) és a helyben maradó szja apadása hosszú évek óta tendencia. A helyi erőforrásokra egyre nagyobb szükség van.
Különösen a fejlesztések terén van igen nagy jelentősége a helyi vállalkozók, iparosok, kis- és középvállalatok által befizetett adóforintoknak. Nem kis összegről van szó. Az elmúlt 10 évben összesen 1,6 milliárd forint bevétele származott a városnak az ipá-ból. A fejlesztések nem kevés százaléka részben ebből valósult meg. A helyi iparűzők tehát elégedettek lehetnek, ha körülnéznek a városban: adóforintjaikkal közvetve utak, óvodák, iskolák felújításához járultak hozzá. (Gondolom ők is szívesebben veszik azt, hogy adójukból óvoda épül Vörösváron, és nem sertéshizlaló Bivalymocsoládon.)
Az elmúlt tíz évben az ipá-ból származó bevétel folyamatos növekedést mutat, ez nagyobb mértékben vállalkozásaink megerősödését, felfejlődését jelenti, és csak kisebb mértékben köszönhető az adókulcs növelésének. A vörösvári képviselő-testület csak ritkán és kis mértékben emelte meg a rendszerváltás óta eltelt időben a helyi adókat
A környező települések közül (a mellékelt táblázat szerint) Vörösváron majdnem a legalacsonyabb az ipa mértéke: a maximálisan kivethető 2 %-ból 1,4 %. Egyedül Pilisborosjenőn alacsonyabb az adókulcs: 1,2 %. (Az iparűzési adó évi mértékének felső határa folyamatosan emelkedett: 1998-ban az adóalap 1,4 %-a, 1999-ben az adóalap 1,7 %-a, a 2000. évtől az adóalap 2 %-a.)
Egy gyors számítás szerint, ha a képviselő-testület a maximumra, azaz 2 %-ra emelné az ipa mértékét (sok településen, például a főváros összes kerületében így döntött a közgyűlés), a tavalyi ipa-bevételt alapul véve – elméletileg – közel 120 millió forint többletbevételhez jutna a város. Azonban van másik út is: ha a kedvező adókulcs egyre több vállalkozás érdeklődését kelti fel, a kisebb adómérték is hozhat több adóbevételt.
A helyi adók Vörösváron 2007-ben is változatlanok maradnak, az ipa is marad 1,4 %-on. Ezzel igyekszik az Önkormányzat megtartani a vállalkozásokat a városban, és fejlődésüket is elősegíteni. Ez hosszabb távon nagyobb eredménnyel kecsegtet, mint az adók plafonig emelése. Így az iparűzési adóból nem válik „iparelűzési adó”, s remélhetjük, hogy a vörösvári iparosok, kereskedők, vállalkozók adóforintjaiból az elkövetkezendő években még sok jelentős fejlesztés, beruházás tud megvalósulni.
Fogarasy Attila
Ami már történelem...
Részlet a helyi adókról szóló 5/1991. (VIII. 8.) Kt. számú rendeletből
„...a helyi adókból származó bevétel az 1990. évben kb. 4,3 millió Ft volt. Ez az évi kb. 300 milliós költségvetéshez képest csekély összegnek tűnik, a beruházásra fordítható összegeknek azonban kb. 10%-a – tehát jelentős tétel. A jelen rendeletben előírt helyi adókból a mentességeket és kedvezményeket figyelembe véve – kb. évi 7 millió Ft bevételt remél önkormányzatunk. Ez az összeg egyénekre bontva számításaink szerint senkinek nem jelent elviselhetetlen terhet, közös céljaink megvalósítását ugyanakkor nagymértékben segíti.”
Az ülésteremből jelentjük
Témák, érvek, ellenérvek
December 14-én ült össze 2006-ban utoljára városunk képviselő-testülete.
Az ülés kezdetén a képviselők egyperces néma felállással adóztak Walper Ferenc prelátus, kanonok emlékének.
A napirendi pontok vitája előtt Koczka Gábor rendőr alezredes, őrsparancsnok bemutatta a képviselő-testületnek a város két körzeti megbízottját, Buna Zoltánt és Dózsa Györgyöt. A parancsnok úr jelentős előrelépésként értékelte, hogy hosszú idő után ismét két körzeti megbízott működhet a városban.
Ugyancsak a napirenden kívül tájékoztatta Gromon István polgármester a képviselő-testületet a jegyző munkájának értékeléséről. (A Ktv. 34. § (6) bekezdése értelmében a polgármester határozza meg a település jegyzőjére vonatkozó teljesítménykövetelményeket, értékeli teljesítményét, és az értékelésről tájékoztatja a képviselő-testületet.) Gromon István polgármester az írásos teljesítményértékelést összefoglalva elmondta, hogy dr. Krupp Zsuzsanna jegyző 2006. évi munkáját kiemelkedőnek tartja.
Akadálymentesen a Napos Oldalon
A napirendi pontok megvitatása során a legtöbb hozzászólás a Napos Oldal Szociális Központ teljes körű (mozgás, látás, hallás) akadálymentesítési pályázata kapcsán hangzott el.
Előzmények:
Az akadálymentesítésre vonatkozó pályázatot 2006. október végén írta ki a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából. Mint kiderült, a pályázati kiírásnak kizárólag a Napos Oldal Szociális Központ felelt meg. A pályázat beadási határideje 2007. január 4. volt. Az elnyerhető támogatás maximuma 6 millió forint, amibe elszámolható a tervezési díj. Az önrész minimum 15 % kell hogy legyen.
Az önkormányzat az intézmények akadálymentesítése tekintetében nagyon le van maradva. Komplex akadálymentesített épületünk nincs, még a mozgáskorlátozottakra tekintettel sem.
A Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztálya elkészíttette az akadálymentesítés engedélyezési terveit. Kiderült, hogy az átalakítás teljes összege 19 millió Ft. Mivel sikeres pályázat esetén is összesen 6 millió forint állami támogatást lehet kapni a megvalósításra, a nehéz anyagi helyzetben lévő önkormányzatnak 13 millió forintot kell hozzátennie. Nehéz döntés előtt állt tehát a képviselő-testület.
A vita:
Az akadálymentesítésről szóló egy órás vita folyamán majd' mindegyik képviselő és az intézmény vezetője is kifejtette a véleményét. A jelenlévők nem azt vitatták, hogy szükség van-e az akadálymentesítésre – ez ugyanis törvényi előírás –, hanem azt, hogy most kell-e ennek megtörténnie és arányos-e ez a fejlesztés a többi intézmény állapotához viszonyítva. A képviselők végül is többségükben arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az adott pályázati lehetőséget botorság lenne nem kihasználni.
Az alábbiakban néhány markánsabb véleményt idézünk a vitából:
Kovácsné Selymesi Erzsébet intézményvezető elmondta, hogy 2008-ig szól működési engedélyük. Azért, hogy határozatlan idejű engedélyt kapjon az intézmény, az akadálymentesítést teljes körűen (azaz a gyengénlátók és nagyothallók számára is) el kell végezni. A pályázat a főépület akadálymenetesítéséről szól, ebben az épületben történik az időskorúak nappali ellátása.
Gromon István polgármester elmondta: számára nem egyértelmű, hogy most a Napos Oldal akadálymentesítése a legfontosabb. „Úgy gondolom, hogy ezt az összeget más intézménynél is fel lehetne használni. A Szakorvosi Rendelőintézetben például nagy szükség lenne egy liftre. Nagyon nehéz helyzetben vagyok, hálátlan ilyenkor nemet mondani, de a 13 millió Ft a jelenlegi helyzetünkben nagyon nagy pénz” – hangoztatta a polgármester úr.
Szakszon József alpolgármester szerint a többi intézményhez képest ez a fejlesztés aránytalan, de 2-3 éven belül az akadálymentesítéseket mindenképpen el kellene végezni a szociális központban. Ha van rá lehetőség, akkor most kell megragadni, nem később. A városnak meg kell oldania az összes intézmény akadálymentesítését, a sorrendet pedig a lehetőségek diktálják.
Horváth József képviselő szerint az évek múltával egyre több funkciót látott el az intézmény. El kellene dönteni, hogy akarja-e ilyen formában működtetni a képviselő-testület az intézményt: egészségügyi központot akarunk drága pénzen, vagy hogy az eredeti állapothoz hasonlóan csak idős emberekkel foglalkozzanak itt.
Zám Zoltán képviselő hozzászólásában hangsúlyozta, hogy egy közösséget minősít, hogyan bánik az idősökkel és a betegekkel, tud-e megfelelő körülményeket biztosítani a számukra. Ezen a negyven emberen spórolni erkölcstelen dolog lenne.
Dr. Kutas Gyula képviselő figyelmeztetett arra, hogy a városiasodással több funkció is jár, ezzel kapcsolatosan nem csak azt az alapfokú egészségügyi tevékenységet kell ellátni, amit ez eddig jelentett.
Pándi Gábor képviselő véleménye az volt, hogy előbb inkább a tetőt kellene felújítani, mert ha elvégezték az akadálymentesítést, de közben beázik az épület, akkor nem jutottak előrébb. Az intézményeket egy szintre kellene emelni, hogy egyik se maradjon le a másiktól.
Gromon István polgármester a vita végén elmondta, hogy elfogadja az alpolgármester úr érveit, miszerint valamit akkor kell megvalósítani, amikor olcsóbban megoldható.
A határozathozatalnál kiderült, hogy a képviselők többsége is erre az álláspontra jutott. Így a Napos Oldal Szociális Központban sikeres pályázat esetén közel húszmillió forint értékű, példaértékű fejlesztés valósulhat meg.
Ráépítés – lakáskorszerűsítéssel
A képviselő-testület tulajdonosi hozzájárulását adta az Ady E. u. 2-4-6 szám alatti lakóépületek tetőtér-beépítéséhez. A képviselő-testület egyhangúan támogatta a hozzájárulás megadását az építkezéshez, amelynek során a beruházó a tetőtéri lakások ráépítésének fejében vállalja az épület felújítását, amelyben benne van a nyílászárók cseréje és az épület hőszigetelése is. Hasonló feltételű lakásfelújításokra láttunk példát korábban a Klapka utcai lakótelepen.
A felújítással mindenki jól jár: a beruházó viszonylag olcsón építhet új lakásokat, a lakók pedig korszerűsíteni tudják otthonukat. Az önkormányzatnak nem kerül semmibe a felújítás, ugyanakkor megnő a lakások értéke, és nagyobb esély teremtődik a lakáshelyzet rendezésére. Az önkormányzatnak ugyanis nagy terhet jelent a tulajdonában lévő 78, túlnyomó részt rossz állapotban lévő lakás fenntartása.
Szakszon József alpolgármester hangsúlyozta, hogy az önkormányzati lakásokat el kell adni. Fel kell számolni azokat a méltatlan állapotokat, amelyek az önkormányzati bérlakásokra jellemzők. A lakásfelújítás ezen módját a lakók kezdeményezték az önkormányzatnál, és remélhetőleg a későbbiek folyamán érdemesnek látják majd az így felújított, korszerűsített lakásokat meg is vásárolni.
Költségvetési koncepció
A képviselő-testület elfogadta 2007. évi költségvetési koncepcióját.
Az alábbiakban a koncepcióról folytatott vita néhány hozzászólásából idézünk:
Bruckner Katalin képviselő hangsúlyozta, hogy az előző ciklusban az ingatlanbevételekből befolyó összegek a szabadidőközpontra lettek elkülönítve. Szeretné, ha ez ugyanúgy szerepelne a költségvetésben, mint az előző években. Kifogásolta, hogy a szabadidőközpont nem kapott kiemelt helyet a koncepcióban.
Szakszon József alpolgármester szerint a költségvetési egyensúly érdekében az ingatlaneladásokat folytatni kell. De csak akkor szabad ingatlant értékesíteni, ha az valamely konkrét cél érdekében történik. Ez a képviselő-testület tettekkel igazolja szándékait a szabadidőközpont megépítésére. Például telket vásárol a területen. Ugyancsak a költségvetési egyensúly érdekében javasolta az alpolgármester úr, hogy fizessék vissza a régebben felvett drága (nagyobb kamatú) hiteleket. Az újabb fejlesztéseket olcsó (kedvezményes kamatozású) hitelekből kell végrehajtani. Az intézményeknek szigorú gazdálkodást kell folytatni, béremelésre nincs lehetőség, a rezsi emelkedését azonban figyelembe kell venni az intézmények költségvetésének megállapításakor. Státuszok fognak megszűnni, nemcsak az iskolákban, hanem a Polgármesteri Hivatalban is.
Gromon István polgármester hozzátette, hogy a város intézményeitől a státuszokat nem az önkormányzat, hanem a magyar kormány veszi el a megszorító intézkedésekkel.
Elővásárlási jog érvényesítése
Szakszon József alpolgármester javasolta, hogy az Önkormányzat vásárolja meg a 097/40 hrsz-ú, elővásárlási joggal érintett telket. A jövőben készülő uszoda és sportcentrum területéhez tartozna ez a terület.
Az ingatlan megvétele érdekében a Képviselő-testület úgy döntött, hogy a kulturális és sportközpont területén lévő még magánkézben lévő ingatlanokért a négy évvel ezelőtt megállapított 700,- Ft/m2 vételár helyett ezentúl 1000,- Ft/m2 vételárat ajánl és erről a polgármester értesíti az érintett tulajdonosokat.
Pándi Gábor képviselő tájékoztatta képviselőtársait arról, hogy jelenleg 13 focipályányi terület (1 focipálya = 1/2 hektár – a szerk.) van az önkormányzat tulajdonában a 097-es táblában.
A Rumpold-szerződés módosítása
A képviselő-testület módosította a Rumpold–Bicske Kft.-vel kötött várostakarítási szerződést. A szolgáltatás díját az újonnan létesült utcák hosszának arányában emelték meg.
Az Ügyrendi Bizottság javaslatára a határozatba az is belekerült, hogy a képviselő-testület hívja fel a Rumpold Bicske Kft. figyelmét arra, hogy a lakosság nem elégedett a cég által nyújtott teljesítménnyel.
A képviselő-testületi ülés végén Gromon István polgármester megköszönte képviselő-társai és a Polgármesteri Hivatal dolgozóinak munkáját.
Összefoglalta:
Fogarasy Attila
Tájékoztató a képviselő-testület határozatairól
(Határozati kivonatok)
2006. december 14. rendkívüli ülés
Akadálymentesítés
A Képviselő-testület úgy döntött, hogy részt vesz a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány pályázatán, és a pályázat keretén belül megvalósítja a Napos Oldal Szociális Központ központi épületének teljes körű (mozgás, látás, hallás) akadálymentesítését.
235/2006. (XII. 14.) Kt. sz. határozat – 15 igen, 2 nem és 1 tartózkodás szavazattal.
Tetőtér-beépítés
A Képviselő-testület tulajdonosi hozzájárulását adta a Pilisvörösvár 585/2 hrsz-ú ingatlanon (Ady E. u. 2-4-6 szám) lévő lakások tetőtér-beépítéséhez.
A Kt. a ráépítési megállapodás megkötéséhez az alábbi feltételekkel járul hozzá:
– A Hivatal műszaki osztálya a vállalkozóval közösen készítsen állagfelmérést.
– A ráépítési jogosultság megszerzésének ellentételezéseképpen a vállalkozó az épületeken az alábbi felújításokat végezze el:
1. A tetőtérbeépítési munkák megkezdése előtt végezze el a 24 lakás összes homlokzati fa nyílászáróinak cseréjét műanyag-nyílászárókra,
2. a három épület lakószintjeinek teljes homlokzati hőszigetelését és homlokzatképzését,
3. a lépcsőházak festését,
4. az épületekre magastető építését és függőeresz-csatornák készítését,
5. a 6. számú ház pincéjének szigetelését, ill. a járda javítását,
6. az épület körüli járda építését,
7. a homlokzaton vezetett gázvezetékcsövek áthelyezését.
236/2006. (XII. 14.) Kt. sz. határozat – 18 igen szavazattal.
Költségvetési koncepció
A Képviselő-testület elfogadta 2007. évi költségvetési koncepcióját. A Kt. a 2007. évi költségvetéséről szóló rendelettervezet kidolgozásához a költségvetési koncepcióban foglalt szempontok érvényre juttatását írta elő.
237/2006. (XII. 14.) Kt. sz. határozat – 17 igen és 1 nem szavazattal.
Gázvezeték kiépítéséről
A Képviselő-testület nem járult hozzá a Pilisvörösvár gázátadó – Pilisszántó elágazás közötti gázvezeték-összekötéshez.
238/2006. (XII. 14.) Kt. sz. határozat – 18 igen szavazattal.
Útnyitás
A Képviselő-testület egyetértett azzal, hogy a Béke u. folytatásaként a 3721, 3722, 3723 és 3724 hrsz-ú ingatlanokból a Szabályozási Terv szerinti kiszolgáló út céljára szükséges részt az építésügyi hatóság az Önkormányzat javára igénybe vegye és lejegyezze.
239/2006. (XII. 14.) Kt. sz. határozat – 18 igen szavazattal.
Belépés a MÖSZ-be
A Képviselő-testület úgy döntött, hogy 2007. január 1-jétől belép a Magyar Önkormányzatok Országos Szövetségébe.
242/2006. (XII. 14.) Kt. sz. határozat – 16 igen szavazattal.
Elővásárlási jog érvényesítése
A Képviselő-testület úgy döntött, hogy a Pilisvörösvár 097/40 hrsz-ú ingatlanra vonatkozó elővásárlási jogával élni kíván.
A Képviselő-testület felhatalmazta a Polgármestert az adásvételi szerződés megkötésére. A fedezet forrása: az ingatlanértékesítésből befolyt összeg.
243/2006. (XII. 14.) Kt. sz. határozat – 16 igen és 1 nem szavazattal.
Ingatlanok vételáráról
A Képviselő-testület a kulturális és sportközpont területén megvételre kerülő ingatlanok 2002. 12. 05-én megállapított 700,- Ft/m2 vételárát 1000,- Ft/m2-re változtatta.
A Kt. felkérte a Polgármestert, hogy a Hivatal segítségével keresse meg valamennyi érintett ingatlantulajdonost, és ismertesse velük az új vételi ajánlatot. Felhatalmazta a Polgármestert a fentiek szerinti szerződések megkötésére.
244/2006. (XII. 14.) Kt. sz. határozat – 16 igen és 2 nem szavazattal.
Szerződés módosításáról
A Képviselő-testület úgy döntött, hogy a Rumpold-Bicske Kft.-vel a síkosságmentesítési feladatok ellátásáról szóló 2003-ban megkötött szolgáltatási szerződést 2006. december 1-jétől a 18,33 %-os úthossznövekedés arányában módosítja.
2006. december 1-jén a szolgáltatási díj mértéke 7.201 e Ft + Áfa/év.
A Képviselő-testület felhívta a Rumpold-Bicske Kft. figyelmét arra, hogy a lakosság nem elégedett a cég által nyújtott teljesítménnyel.
245/2006 (XII. 14.) Kt. sz. határozat – 15 igen és 1 nem és 2 tartózkodás szavazattal.
Egyéb határozatok:
240/2006. (XII. 14.) Kt. sz. határozat a Pilisvörösvár 3824/13 és 2513 hrsz-ú ingatlanokat érintő területcseréről. 241/2006. (XII. 14.) Kt. sz. határozat a Polgármesteri Hivatal Alapító Okiratának módosításáról.
Összefoglaltuk az ülésről készült
jegyzőkönyvi kivonat alapján
