10. oldal Oktatás
Gastlehrerinnen des Schiller Gymnasiums
Seit September 2006 unterrichten wieder zwei Lehrerinnen aus Deutschland am Friedrich-Schiller-Gymansium. Sie unterstützen als Muttersprachler das Profil der Schule. Ziel ist, die Bilingualität, d.h. den deutschsprachigen Unterricht in 50% der Fächer zu erreichen. Hier stellen sie sich kurz vor.
Frau Tekla Dunay ist gebürtige Ungarin und lebt seit ihrem 12. Lebensjahr in Nord-bayern. Sie hat in einer Kleinstadt westlich von Nürnberg die Fächer Englisch, Ge-schichte und Sozialkunde unterrichtet. Zu-sätzlich absolvierte sie ein Studium zu Deutsch als Zweitsprache. Sie freut sich, die Möglichkeit zu haben, in Ungarn nun eingesetzt werden zu können, damit sie ihre Ungarischkenntnisse auffrischen kann und zu ihren „Wurzeln” zurückkehrt.
 |
Frau Tekla Dunay und Frau Silvana Stapel |
Frau Silvana Stapel lebt seit 2002 in Hessen, in der Nähe von Frankfurt. Sie unterrichtet die Fächer Deutsch, Politik, Wirtschaft und Erdkunde, außerdem besitzt sie die Lehrbefähigung für das Fach Russisch. Zu-sätzlich absolvierte sie ein Studium zur Diag-nostik und Förderung von LRS-Schülern (Lese- und Rechtschreibschwäche). Nun möchte sie Erfahrungen im Auslandsschul-dienst sammeln und freut sich die Kultur des Landes kennenzulernen.
– Was sind hier Ihre ersten Erfolge?
Frau Dunay/ Frau Stapel: – Wir nehmen mit voller Kraft am Programm des Gymna-siums teil und konnten unsere ersten Erfolge am 8. Mai 2007 feiern. Insgesamt 45 Schüle-rinnen und Schüler haben das Deutsche Sprachdiplom der Stufe II. erfolgreich bestan-den. Das heißt, dass sie auch an einer deu-tschen Universität weiterstudieren können.
– Was überraschte Sie hier ?
Fr. Dunay/Fr. Stapel: – Obwohl die Schüler sehr offen, freundlich und höflich zu uns sind, war für uns ihr Arbeitsverhalten ein bisschen fremd. Die Schüler sind hier weniger selbständig. Sie wissen nicht, wie man lernt, wie man sich für eine Prüfung vorbereitet, wie man Notizen macht. Also was wir unbedingt den Schülern beibringen müssten, ist eine Methode und dass sie nicht vom Lehrer die verschiedensten Tips erwar-ten. Motivation ist da, aber irgendwie fehlt die Leistung, das disziplinierte Lernen.
– Fanden Sie auch in den Fächern Un-terschiede zwischen Ungarn und Deutsch-land?
Fr. Dunay/Frau Stapel: – Was uns ganz fremd war, ist, dass Literatur und Grammatik getrennt unterrichtet werden. Literatur kommt in Ungarn zu kurz. Irgendwie gehö-ren diese Sachen zusammen. Stil, Recht-schreibung, Ausdrucksmittel, korrekte Gram-matik können in der Literaturstunde am besten geübt werden. Das heißt bei uns kommunikative Grammatik.
– Wie finden Sie Ungarn?
Fr. Dunay/Fr. Stapel: – Wir freuen uns, dass wir nicht weit von Budapest leben. Andere Städte haben wir jedoch auch besich-tigt. Das angenehmste ist aber das Klima. Der Himmel ist blau und die Sonne scheint.
Ildikó Hidas
2006 szeptembere óta ismét két németországi tanárnő tanít a Friedrich Schiller Gimnáziumban. Anyanyelvi tanárként az iskola profilját erősítik, melynek célja a kéttannyelvűség, azaz a tantárgyak 50%-ának német nyelven történő oktatása.
Teljes erőbedobással vesznek részt a gimnázium programjában és ennek eredményeként május 8-án meg is ünnepelhették első sikereiket. Összesen 45 tanuló tette le azt a nyelvi diplomát (Deutsche Sprachdiplom der Stufe II.), mely feljogosítja őket arra, hogy később akár egy német egyetemen továbbtanulhassanak.
A mi kis Európánk
Lezárult a Rákóczi úti óvoda hároméves európai projektje. Az EU által támogatott „Együtt élni – a jövőt közösen építeni!” mottóval fémjelzett programban öt ország hét intézménye vett részt, köztük a pilisvörösvári óvoda is.
Hogyan lehet együtt élni? – ezt tanulták gyerekek, szülők és óvodapedagógusok a Kareth-ben (Németország) eltöltött néhány napban. Ahogy Manhertz Éva, az egyik szülő, beszámolt róla, a hideg ellenére oldott volt a hangulat. Olaszok, angolok, németek, osztrákok és magyarok együtt barkácsoltak, főztek, sütöttek és kirándultak. A gyerekek részéről az együttműködés természetesen kitűnően sikerült – nekik nem kellett tolmács, ők értették egymást. Persze a felnőttek is jól szerepeltek, hiszen tartósnak ígérkező kapcsolatok alakultak.
Mi a jövője ennek és az ehhez hasonló programoknak? Elsősorban mindig a személyes kontaktus kialakítása. Építkezni csak alulról lehet. Közösségi élményt, toleranciát, együttműködést vagy békét – melyek egyre inkább hangzatos, sokat ismételt szavakká devalválódnak –, példával lehet átadni igazán. A minta mindig erősebb, mint a példabeszéd. Ha azt mondom a gyereknek, hogy a más nemzetiségűt el kell fogadni, és közösen építjük Európát, és aztán itthon nem fogja meg a más nemzetiségű kezét, mert piszkos, az ellentmondás. Olyan ellentmondás, amit a gyerek nem ért.
Amit ezzel a Sokrates Comenius – programmal az abban résztvevő óvodások megtanulhattak, az elsősorban az, hogy vannak emberek, akik más nyelven beszélnek, másképp élnek, mást esznek, mást barkácsolnak, és mindez érdekes. Nem furcsa, hanem érdekes. Megtanulhatták, hogy kíváncsiak legyenek a másikra. Mi lakik a másik emberben?
Ez a feladat nálunk, Pilisvörösváron különösen érdekes lehet, hiszen évszázadokkal ezelőtt máshonnan jöttünk, mint akár az öt-tíz kilométerrel arrébb lakó embertársunk. Kicsit németek vagyunk, kicsit magyarok. Mi már tanultuk ezt az együttélést. Nekünk nem új az a szó, hogy tolerancia. Egész háromszáz éves történelmünk erről szól: más kulturális közegben megfelelni, megélni, saját kultúránkat elfogadtatni. A hagyományokat megőrizni, de az újat mégis befogadni. Saját értékeinket, életmódunkat újra és újra felülbírálni, átértékelni és továbblépni, megtartva azokat a pontokat, melyekhez, mint origóhoz lehet visszatérni. Olyan kihívások ezek, melyekkel szinte nap, mint nap találkozunk.
Most az Európai Unióban újra előkerülnek ezek a szavak, hogy tolerancia, együttélés és közös nevező. Mi, vörösváriak tudjuk csak igazán, milyen nehéz is elfogadni a mást, a másságot. Városunk lakossága az utóbbi évtizedekben több százalékkal nőtt, és ezt a több százalékot nagy részt újonnan „betelepültek” teszik ki. Van itt erdélyi magyar, szlovák, szlovén, német, osztrák és még sorolhatnám, hányféle náció. Együtt élünk. Itt van Európa. Ez a mi kis Európánk Pilisvörös-váron.
Hidas Ildikó
Gyermeknapi iskolai majális
A Templom Téri Általános Iskola tantestülete és sok lelkes szülő – felbuzdulva az elmúlt év hasonló rendezvényének sikerén – 2007. május 26-án délután gyermeknapi majálist szervezett a városi sportpályán. Köszönet a lehetőségért.
A cél az volt, hogy a rendelkezésre álló terület egészét hasznosítva minden korcsoport megtalálja az érdeklődési területének megfelelő programot. A gyerekek túlnyomó többsége óvodáskorú testvérével és szüleivel együtt végigjárta az „állomásokat”, majd boldogan vette át az érte járó tárgyjutalmakat.
 |
Szilvási Tiborné csoportja a majálison |
A színpad előtti téren egymást váltották a következő csoportok: néptáncosaink Szilvási Tiborné vezetésével, Pavelka Bea volt kollégánk és csapata hip-hop táncbemutatóval, az Adensa Dance Club táncosai, egy step-aerobicot bemutató klub, japán harcművészetet gyakorló gyerekek és felnőttek, valamint a pilis-vörösvári Majorett-csoport.
A pálya egyik felén külön alsós és külön felsős gyerekeknek többfordulós focibajnokság zajlott. A csapatfelállás érdekessége az volt, hogy a négy gyerek mellett két szülő is küzdött vállvetve. A gyerekek nagyon élvezték az apa-fiú mérkőzéseket, és a nagy meleg ellenére végkimerülésig fociztak a győzelemért.
A focipálya másik felén többféle, változatos, minden korosztályt megmozgató ügyességi versenyeket rendeztünk.
A helyi tűzoltóinknak köszönhetően lehetőség adódott lánglovagjaink munkaeszközeinek megismerésére is.
 |
Vidám gyerekekkel teli a futballpálya |
Gyerekek részt vehettek arcfestésen, igény szerint fotózáson. Üveget és gipszet festhettek, szalvétaképet készíthettek, gyöngyöt fűzhettek, kötelet húzhattak, célba dobhattak, lovagolhattak, vásárolhattak, és még felsorolni is nehéz, hogy hányféle egyéb programon vehettek részt. Köszönet a lebonyolításban résztvevők munkájáért. Az érdeklődés a rendezvénysorozat iránt rendkívül nagy volt, a gyerekek az esti órákban is alig akartak hazamenni.
Igyekeztünk mindenre felkészülni, így a rendezvény ideje alatt orvosi ügyeletet és büfét is működtettünk.
A szülők belépéskor önkéntes adományaikkal támogatták az iskolát, amit ez úton is köszönünk! A bevételt az osztályok bútorzatának felújítására fordítjuk.
A nagy melegtől és a feladatoktól elfáradva, kipirult arccal, ajándékokkal a kézben térhetett haza szülő és gyermek egyaránt.
Páva Mária
Majális diákszemmel
Május 26-án délután kezdődött a Templom Téri Általános Iskola történetének második majálisa. A helyszín ezúttal is a városi sportpálya volt.
Jómagam barátnőm családja kíséretében fél négykor érkeztem az események helyszínére. A kapunál Törtely Éva néni fogadott minket és széles mosollyal fogadta a barátnőm szülei részéről a „kapudíjat”. A belépést követően a színpadhoz sétáltunk, ahol betekintettünk Pavelka Bea néni fitneszcsoportjának előadásába. Azok a kézenállások, spárgák… !
Mivel meglehetősen meleg nap volt, hamarosan sort kerítettünk a büfére, ahol Gabi néni fogadott minket tárt karokkal. Nála többször is megfordultunk, hogy frissítőt vegyünk, hiszen a forróság már-már szinte elviselhetetlen volt.
Miután felfrissültünk egy kicsit, barátnőmmel nekivágtunk az előttünk sorjázó feladatoknak. Többek között sort kerítettünk a „krumpliültetésre”, zsákban futásra, talicskázásra, és a többi ügyességi játékra is, ahol többek között lehetett csokit enni késsel-villával, lufit borotválni, joghurtozni. Miután megoldottunk sok-sok feladatot, elmentünk beváltani aláírásainkat, melyeket a belépéskor kapott papírlapon gyűjtögettünk szorgalmasan.
Este élményekkel gazdagon tértünk haza. Köszönjük a színvonalas programokat a szervező tanárainknak és az ebben segítő szülőknek.
Pittner Fruzsina
6.a
Fut a suli…
2000. óta évenként a tanév utolsó hetében megrendezésre kerül a Templom Téri Általános Iskola 33 osztályának aktív részvételével egy utcai futóverseny, az iskolai sportnap keretén belül. A futótáv korosztályonként emelkedik.
 |
Vigyázz! Kész! Rajt! |
A gyermekek az egész évi rendszeres testnevelési órák és sportolási lehetőségek mellett is nagy várakozással tekintenek a hagyományos versenyre, amely a „Fut a suli” nevet viseli. Annál is inkább, mivel a maradandó élményen túl a legsikeresebbek jutalmat is kapnak. Minden osztály első három helyezettje érmeket kap, sőt az osztályonkénti legjobb ez évben külön serleget is kap.
Mindezt úgy tudjuk megvalósítani, hogy a helyi vállalkozók biztosítják ehhez az anyagi fedezetet. Az ő meggyőzésük, valamint az iskola tantestületével és a gyermekekkel való közvetlen, lelkes és példaadó kapcsolat egy csupa szív senior atlétának, Melegh Imre bácsinak köszönhető. ő az, aki a szervezésben állandóan, a versenyen pedig maga is többször, valamelyik osztállyal versenyt futva vesz részt. Köszönet munkájáért.
Köszönjük a futóverseny további támogatóit: „Kati Divatáru” üzlet – Ziegler Katalin, Konkoly Gáborné, Sík Mátyás, Németh Lajos, Waldek Kft. Gamma Beton, Wieszt László „Pizzéria”, Sodró Erika zöldségüzlet, Havas Ferencné ajándékbolt, Margit vegyesbolt, Kri-vinger zöldségüzlet, Wieszt Ferenc borozó, „Liget ABC”, „Hét-színvirág” virágüzlet, Krausz Tamás „Vetőmag bolt”, „Kafet” munkaruha bolt, „Wippi” cukrászda, Izsák és Mester Kft. Bon-bon bolt, Melis Viktória és Pécsné Békési Éva.
Breierné Szénási Erzsébet
