7. oldal Környezet
„Új 10-es út helyett, szemétfolyosó a Pilisi-medencében?”
Gulyás Dénes országgyűlési képviselő 2007. május 7-én írásban benyújtott kérdése Fodor Gábor környezetvédelmi miniszterhez.
Tisztelt Miniszter Úr!
A 10-es számú főközlekedési út mentén az elmúlt időszakban hihetetlen mértékben megnövekedett az illegálisan elhelyezett ipari (!) hulladék mértéke. A térség lakosai joggal érzik magukat veszélyeztetve, azonban az önkormányzatoknak nincs pénzük a szeméthegyek felszámolására. Az út egyébiránt állami kezelésében van, de láthatóan a fenntartó szervnek sincs pénze a szemét elszállítására.
Az elmúlt hónapok mostanában az alföldi illegális szeméttelepekről szóltak. Lehet, hogy most a pilisi szemétfolyosó lesz a „sláger”?
Ezek alapján kérdezem a Tisztelt Miniszter Urat:
Mit kíván tenni a jelenlegi helyzet felszámolásáért, valamint annak megakadályozása érdekében, hogy szemétfolyosóvá váljon a Pilisi-medence csodálatos környezete?
Tisztelettel várom válaszát.
Gulyás Dénes
Országgyűlési képviselő
A miniszter válasza
Tisztelt Képviselő úr!
Mind az elmúlt hónapokban az ország különböző területein fellelt, illegálisan beszállított hulladékbálák, mind a pilisi 10-es út mentén elhagyott hulladék esetében jogsértés történt, azonban a kétféle cselekmény több szempontból eltér egymástól. Az illegális hulladékszállítás esetében feltételeznünk kell a rosszhiszemű hozzáállást az üzleti haszon elérése érdekében, míg az utak mentén elhagyott hulladék inkább a környezettudatos magatartás hiányára vezethető vissza. Az első esetben cégek közreműködésével valósul meg a jogsértő tevékenység, míg a második esetben elsősorban a lakosság az elkövető.
A Képviselő úr által felvetett jogsértés azonban sajnos nem korlátozódik a 10-es útra, és még csak nem is a közutak környezetére. Igazán sajnálatos, hogy a lakosok és a vállalkozások egy része illegális módon igyekszik megszabadulni hulladékaitól, a jogkövetők által megfizetett kezelési díjakra, illetve a költségvetésből gazdálkodó állami vagy önkormányzati szervekre hárítva a hulladék kezelésének terheit.
Az ilyen magatartás megszüntetésével kapcsolatban mindannyiunknak közös felelőssége van, hiszen az illegális hulladékelhagyás megtűrésével sérül a „szennyező fizet” hulladékgazdálkodási alapelv – mely szerint a hulladék termelője, birtokosa köteles a hulladékkezelés költségeit megfizetni – és ez a jogkövető magatartást folytatókra további terheket ró. Megfelelő tájékoztatással és szemléletformálással mindenki számára világossá kell tenni, hogy az illegálisan elhelyezett hulladék kezelési költsége többszöröse a hulladékok jogszabályi keretek között történő kezelésének.
Az idei évben a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által kezdeményezett országos „Zöld Kommandó” akciósorozat is kimondottan az illegális hulladékelhagyás elleni fellépésre koncentrál, amelyben az Országos Közúti Hatóság, illetve a megyei szervezetek is aktívan részt vesznek. A „Zöld Kommandó” eddigi tevékenységének áttekintése, a tapasztalatok összegzése napirenden van, ennek kapcsán – Képviselő úr felvetését is figyelembe véve – szükség esetén erősíteni fogjuk a közutak és vasutak környezetének ellenőrzését, a tisztántartásért felelős szervek számonkérését.
Ugyanakkor szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy a közterületen elhagyott hulladék kezeléséért a hulladékgazdálkodási törvény értelmében a települési kormányzat, illetve a terület kezelője a felelős, a közutak esetében tehát a közút kezelője. Ezt a felelősséget a közúti közlekedésről szóló 1988 . évi I. törvény is rögzíti, amennyiben a közlekedési utak mentén azok tisztán tartásáról is a közút kezelőjének kell gondoskodni. A közút kezelője a fenntartási munkák keretében azonosítani tudja az ún. gócpontokat, azok tisztántartására, fokozottabb ellenőrzésére is neki van lehetősége.
Az illegális hulladéklerakatok felszámolására a minisztérium „Zöld Forrás” pályázati keretéből is biztosítottunk támogatási forrásokat, és kezdeményeztük, hogy a Regionális Operatív Programok keretében is legyen mód az illegális hulladéklerakók felszámolásának támogatására.
Tájékoztatom Képviselő urat arról is, hogy megkezdtük a felkészülést a 2006. évi SZJA e célra felajánlható 1%-ának fogadására és hatékony felhasználására, és ezúton is ajánljuk a Tisztelt Képviselő Hölgyeknek és Uraknak, hogy éljenek ezzel a még pár napig meglevő lehetősséggel.
Kérem, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjék.
Budapest, 2007. május 21.
Dr. Fodor Gábor
Az illegális fémhulladék-feldolgozókról
Tisztelt Felelős Szerkesztő Úr!
A Vörösvári Újság legutóbbi számában megjelent, az illegális vastelepek ellen szót emelő cikkével kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom:
A számos lakossági panaszbejelentésnek köszönhetően Hivatalom immáron vélhetően az összes, Pilisvörösvár közigazgatási területén belül működő illegális hulladéklerakó helyről tudomással bír. Ezek ellenőrzése részben már megtörtént, a jogszabályellenesen folytatott tevékenység betiltásra került, bírság kiszabására került sor, részben pedig az ellenőrzések jelenleg is folynak.
Tekintettel arra, hogy bármiféle hulladék gyűjtése, kezelése zajjal jár, szennyezi a környezetet, illetve fenti tevékenységet többnyire építési engedéllyel nem rendelkező, félig nyitott fészerekben folytatják telephelyengedély hiányában, ezért a bejelentéseket Hivatalom mind környezetvédelmi, mind építéshatósági, mind telepengedélyezési szempontból vizsgálja. Ez természetesen lassítja az ügymenetet, azonban mindenképpen hatékonyabb, többoldalú fellépést biztosít a törvényszegőkkel szemben.
Itt jegyzem meg, hogy azokra az ingatlanokra, amelyek „kertvárosias lakóövezetben” fekszenek, hulladékgyűjtés, -kezelés tevékenységre telepengedély nem adható.
Mivel Pilisvörösváron – főleg a Vasútállomás alatti MÉH-telep bezárása óta – számos illegális vastelep működik, ezért megfelelő kapacitás hiányában továbbra is kérjük a lakosságot, hogy bejelentéseikkel (melyeket akár adataik zártan történő kezelése mellett is megtehetnek) segítsék munkánkat.
Köszönettel:
Dr. Krupp Zsuzsanna
jegyző
Olvasói levél
Szeretném megtudni az illetékes Önkormányzati tisztségviselőktől, hogy az általuk hozott határozatokat, rendeleteket miért nem tartják, tartatják be az állattartás területén évek óta?
Gyakorlatilag közel tíz éve küzdök a szomszédomban folyó állattartás ellen, ami egy élelmiszert forgalmazó üzlet közvetlen telekszomszédja. A helyi rendelet szerint itt nem lehetne tartani csak egy kutyát és egy macskát. Helyette változó létszámú és fajtájú állattartás folyik a mindenkori Önkormányzat statisztálása mellett. Továbbá a közcsatornára sem kötöttek rá, helyette a kertbe szivárogtatják ki a szennylét, ami szintén szabálytalan. Ami a legfurcsább nyilván a megújult üzlet nyitásához a megfelelő engedélyeket is az az Önkormányzat adta ki, aki tudott az évek óta fennálló szabálytalanságokról. Ha megfelelő környezettanulmányt folytattak volna fel sem vetődne az állattartás és a szennyvíz kihelyezés lehetősége. A bejelentésekre pedig elodázóan vagy egyáltalán nem válaszolnak.
2. §
Az állattartás szabályai
(2) Élelmiszert előállító értékesítő egységben, valamint iskolákban, egészségügyi és gyermekintézményekben állatok tartása tilos, kivételt képez oktatási céllal fenntartott akvárium illetve terrárium. A fenti intézmények telekhatárától 50 m távolságon belül csak 1 kutya, 1 macska tartható.
Vojnich József
