10. oldal Vallás
Torony- és harangmegáldás a Karátsonyi-ligeten
Két jeles évszám olvasható a Karátsonyi-ligeti Szent Család templom tornyán: 1992 és 2006. Az első a templomhajó átadásának és megáldásának, a másik a torony elkészültének dátumát jelöli. 1992 Húsvéthétfőjén áldotta meg a Labbant Lajos plébános által felépíttetett új, világos és tágas templomot dr. Takács Nándor megyéspüspök. Közel 15 év után Boros Zoltán plébános tornyot is rakatott Isten házára.
A rendszerváltozás egész eddigi idejének el kellett telnie ahhoz, hogy Vörösvár új temploma teljesen elkészüljön és Labbant plébános úr álma beteljesülhessen. Ez a nap 2007. június 16-án érkezett el...
Délután négy óra előtt a hívek már szinte teljesen megtöltötték a templomkertet a Német Nemzetiségi Fúvószenekar ünnepi térzenéjét hallgatva. A templom főbejárata előtt két harang várta, hogy a 26 méteres toronyba emeljék: egy 320 kilogrammos nagyharang és egy 140 kilogrammos kisebb harang. A nagyobbik 1995. január 5-e óta várt arra a templom előcsarnokában, hogy egykoron a magasba emeljék és megkondítsák. A kisebbik csak most június 7-én érkezett. Mindkét harang Gombos Miklós őrbottyányi harangöntő mester kezemunkáját dicséri.
Négy órakor a város és a környék papjainak kíséretében a hívek sorfala között ünnepélyesen bevonult Spányi Antal megyéspüspök.
Gromon István polgármester a megáldás előtt tartott ünnepi beszédében kiemelte a vörösvári emberek adakozókészségét a templom megépítése érdekében.
A polgármester úr ünnepi beszéde után Spányi Antal püspök úr e magasztos szavakkal áldotta meg a tornyot majd a harangokat: „Kérünk, Istenünk, áldd meg e templomnak tornyát, és sugározd rá és egész templomodra kegyelmed erejét. Kérünk, add, hogy e Szentegyházunk számára készült harangok szolgálatunk által megszentelődjenek. Kondulása és szólása hívja a Benned hívőket e Szentegyházba. Amikor a harang kedves hangja néped fülét megérinti, növekedjék hitük buzgósága, távozzák az ellenség minden ártó cselvetése, szűnjék meg minden vihar, a Te hatalmas Jobbod törje meg a levegőég minden ártó erejét.”
Ezt követően a harangöntő mester és segédei felhúzták a harangokat a toronyba.
A harangok elhelyezése után Spányi Antal püspök ünnepi szentmisét celebrált a hívek sokaságának a Szent Család templomban.
F. A.
|
| Fotók: Fogarasy Attila |
 |
 |
| |
A nagyharang felhúzásának és
beemelésének pillanatképei |
 |
 |
| |
|
 |
 |
| Gromon István polgármester ünnepi beszédét tartja |
A szentmise kezdetén |
 |
 |
| |
|
 |
 |
Lassan a helyére kerül a
kisebbik harang is |
|
Tizenöt év alatt sokunknak adatott lehetőség
arra, hogy részesei legyünk egy templomépítésnek. Ritka dolog ez, meg kell becsülnünk, hiszen nem minden nemzedéknek adatik meg ez a lehetőség. Persze, szép dolog az is, ha az őseinktől örökölt templomot ápoljuk és gondozzuk, de talán még nagyobb ajándék az élettől, ha új templomot építhetünk.
Ezt megérezték a vörösvári emberek is. Sokan járultak hozzá a templomépítés folyamatához véleményükkel és tanácsaikkal, kétkezi vagy szellemi munkával, tehetségük, képzettségük, anyagi lehetőségeik szerint. (...)
Sokan érezzük úgy, hogy fontos a templom, hogy szükségünk van arra a fix pontra, amit a templom jelent az életünkben. Hiszen a templom a hívők számára nemcsak „Isten háza”, hanem a személyes találkozás helye is: az elidegenedés világában a közösségápolás helye, a folyton változó világban az állandóság jele, a hajszában a megpihenés helye, az erősek világában a gyengék menedékhelye. És mindezeken túl a tanúságtétel helye is.
Éppen ezért kell rá torony. Mert a templomtorony fontos és szilárd tájékozódási pont a településen belül, és a távolról közelítők számára egyaránt.
De tájékozódási pont jelképes értelemben is, mert a torony: erőt sugároz, és az égbe mutat. Ma, a mindnyájunkat veszélyeztető világnézeti elbizonytalanodás idején, az értékek kérdésessé válása idején, a hit gyengülése idején mire volna nagyobb szükségünk, mint a templomtoronyra – fizikai és jelképes értelemben egyaránt.
És szükségünk van arra is, hogy a toronyban harang is
legyen. Ezért készíttettük el azt is. Nem magnóról szóló harangszóra vágytunk, hanem igazi, élő harangra. Hogy
figyelmeztessen minket nap mint nap az eredeti, a helyes irányra. Hogy tudjuk biztosan, hol is van a fix pont, hol van közösségi életünk középpontja.
Mert mi, pilisvörösvári emberek bár az átlagnál talán jobban szeretjük a templomot – minden vasárnap sokan vesznek részt a szentmisén –, mégis szükségünk van arra, hogy erősítsük magunkban a közösségi érzést, a közösségért való cselekvés készségét. Igaz ez az egyházi és a városi közösségre nézve egyaránt.
Remélem, hogy ez a mai ünnep segíteni fog minket előbbre jutni ezen a téren, mindnyájunk közös örömére.
Részletek Gromon István
polgármester ünnepi beszédéből
