3. oldal Köszöntő
Márcsak jól van igazítva ez a világ, ha még a legszomorítóbb, legcsúfabb dolgokból is születhetik valami jó, valami kellemetes, értékes.
Így született például a Heimatverein és a német önkormányzat közt dúló háborúságból egy új hagyomány: a Májusfadöntés szép ünnepe.
|
| Nemzetiségi népviseletbe öltözött gyerekek szemlélik a kivágott és feldarabolt májusfát |
Történt pedig, hogy a Heimatverein az utolsó pillanatban lemondta a Májusfaállítást. Miért, miért nem..., nem az én dolgom, hogy igazságot tegyek. Meg aztán nem is tudnék, még ha tán Salamon lenne is a nevem. Túl sok itten a sérelem, bizalmatlanság, mérges tövis. Annyi bizonyos, folyton folyvást kértem a háborúzókat, tanácskozzák meg egymás közt dolgukat dűlőre. Egyezzenek.
Hát nem.
A szellem kiszabadult a palackból, s viszszagyömöszölni bajos igyekezet lenne...
Hideg szele elfújta az idei utcabált is...
Igaz, a Májusfaállítást még az utolsó pillanatban megmentette a német önkormányzat és a zenekar; kerítettek sebbel-lobbal fát, szalagos koszorút, és elfújtak néhány marsot a két tucatnyi néző előtt, akik nemigen értették, miért is ilyen szegényes az ünnep.
(Solymáron bezzeg olyan népünnepély, olyan fergeteges, gazdag vigalom volt az idén is a Májusfaállítás, hogy csodájára jártak a vörösváriak. Míg nálunk csak a „visszájára” járhatnak mások, és nevethetik az itteni mentalitást.)
A felemásra sikeredett ünnep bántotta az önkormányzat tagjait és a zenekar zenészeit, akik minden valamirevaló közösségi eseményen ott vannak, s már nem is dallamokat fújnak, de oly csudás „hang-szalagokat-pántlikákat”, amelyek szelíden át meg átfonják, behálózzák, megtartják a szakadozó, bomlófélben lévő közösséget. Egy kalapemelés – még több is – bizony kijár nekik...
– Ki kell kerekíteni a hagyományt, meg kell becsülni vele az embereket – morfondíroztak ők. – Először ez az ünnep, aztán a másik, majd a tánc, az ének, a különös hangzású nyelv, végül a nevek is odavesznek. Helyükbe hepibördzéjes, kokapepszikólás, hamburgeres, petárdás partik, szappanoperák, a globalizálódó világ minden olcsó futószalagterméke lép. Még néhány röpke év, és nem fogja ismerni senki a gyönyörű sváb dallamokat, és eltűnnek a jellegzetes népi épületek, bálványprések, az utolsó svábszoknyák, nagykendők is...
Szép, teremtő indulat...
Belőle született ez a májusfalebontó-döntő ünnep. Egy kicsiny lépés, gesztus, hagyomány, rítus a globalizáló, szabványosító, csereszabatos egyenvilág ellen. A pénzértékű, dollárelvű, hírhajhász bulvárvilág ellen. S önmagunkért. Azért, hogy otthonunk legyen mégis ezen a gyorsuló planétán. Hogy legyen fogódzónk az egyre fokozódó, gyilkos pörgésben, hogy le ne vessen hátáról a föld, melybe dühös hittel a magot újra és újra elvetjük...
Magot és nem tövist.
Sohasem tövist.
Fogarasy Attila
Dr. Réthy Zoltán
Tiszta titkok patakja
Búcsút mondtam a tegnapoknak,
Csókot dobtam a holnapoknak:
Keresem forrását
Tiszta patakoknak.
Forrás csak hegyek közt fakadhat,
Tiszta csak kövek közt maradhat:
Úttalan hegyekbe
Veszem az utamat.
Kék eget ölelő hegyeken
Örömök forrását keresem:
Titokpatak mentén
Ki jön, ki jön velem?
Búcsút mondunk a tegnapoknak,
Csókot dobunk a holnapoknak:
Iszunk vizéből a
Tiszta patakoknak.
1939.
Hírek röviden
Arany okleveles kórus
Május 19-én a Pilisszentivánon megrendezett minősítő hangversenyen a pilisvörösvári Német Nemzetiségi Vegyes Kórus „arany oklevelet” és külön dicséretet kapott a szakértő zsűritől. Gratulálunk!
Felvételünkön: a kórus az iskola tornatermében, a zsűri előtt. További felvételek is elérhetők a kórus honlapjáról:
www.netvegas.hu/janos
Szerkesztőségi hírek
Ismét nagy öröm érte Szerkesztőségünket:
2007. június 2-án hajnalban megszületett nemzetiségi rovatszerkesztőnk, Sax Ibolya második gyermeke. Klein Léna 3350 grammal és 51 centivel született.
Gratulálunk a babához!
Sax Ibolya szerkesztői munkáját a következő hónapokban Richolm György, a Pilis Portal munkatársa veszi át.
December végén a Vörösvári Újság összes munkatársának mandátuma lejár. A felelős szerkesztői és rovatszerkesztői pályázatok kiírásáról rövidesen dönteni fog a képviselő-testület.
Szerkesztőségünk nem tart nyári szünetet. A felelős szerkesztő július folyamán is elérhető lesz a következő telefonszámon:
06-30-228-0262
Továbbra is várjuk Olvasóink leveleit, észrevételeit, javaslatait a közösség ügyeivel, közérdekű témákkal és az újsággal kapcsolatosan. Minden kedves Olvasónknak kellemes nyarat, jó pihenést kíván:
a Szerkesztőség
I. Tutajhúzó verseny
Reményeink szerint a nyár folyamán – Pándi Gábor, az OKSB elnöke ötlete nyomán – egy új hagyomány éled városunkban. Augusztusban első ízben rendezi meg a Város Önkormányzata a Művészetek Házával együttműködve a Slötyin az I. vörösvári tutajhúzó versenyt, amellyel a magyarországi németek betelepüléséről, az „Ulmer Schachteleken” (ulmi skatulyákon, tutajokon) érkező sváb és bajor telepesekről kívánnak megemlékezni és egy jókedvű közös együttlétet szeretnének szervezni.
A versenyre elkészül majd egy Ulmer Schachtel kicsinyített mása. A verseny kiírását júliusi számunkban fogjuk közölni.
