14. oldal Kultúra
„Adjátok vissza a hegyeimet!”
Wass Albert-est a zeneiskolában
(a szerkesztõ jegyzete)
Egy író. Három színész. Harminchat nézõ.
Március 3., szombat este. Irodalmi műsor Wass Albert erdélyi író-költõ műveibõl.
„Hol marad az értelmiség?” – kérdezi egy idõsebb úr a kongó széksorok láttán. Fejét csóválva.
Ha az értelmiség nem is jött el, az „érzelmiség” itt van. Nem tanultak esztétikát, műelemzést, irodalomtörténetet, mint én, de tudják, milyen fontosak egy ember életében e hívószavak: szülõföld, anyanyelv, haza, nemzet. Õk eljöttek. S nem csalódtak. Kincses Kolozsvár, kincses Erdély íróinál, költõinél igazabban, szebben csak kevesen tudtak megszólalni a magyar irodalom huszadik századi történetében. Õk tudják legjobban, mit jelent magyarnak lenni.
Az elűzött, sárral bemocskolt Wass Albert is közéjük tartozik.
Minden sora, szava szembesítés az igazsággal. Karcol és sebez. Mint éles sziklacsúcsok Erdély hegyei közt. De ha kell, simogat is. Elringat a Kárpátok bölcsõ-völgyeiben. Kalászos búza simogatja arcunkat.
Neki száműzetés jutott, s örök vágy az elveszett szülõföld iránt. „Adjátok vissza a hegyeimet” – kiáltja egyik leghíresebb regényével. De hangja nem hatolt át a vasfüggönyök rozsdás korcai közt.
A rendszerváltásig nevét se hallottam, pedig magyar szakos tanár vagyok. Szégyellem tudatlanságom. Vakságomból és süketségembõl nincs, ami feloldozzon.
Solymáron nemrégiben ledöntötték közadakozásból állított szobrát. Vörösváron az üres széksorok ásítják ki õt irodalomtörténeti és erkölcsi jussából.
Én meg vívódom csak egyre, német véremmel, magyar szívemmel, európai agyammal, erdélyi és hun nevemmel. Mi a magyar, ki a magyar? Számít ez, vagy mégsem?
Egy író. Három színész. Harminchat nézõ.
Botrányosan. Megalázóan kevés.
Az operettszínház három fiatal színésze azonban nem sértõdik, nem pöröl, nem veszõdik a közönnyel. Tán megszokták már a gazdag vetést és a sovány aratást. Az önsors-rontó közönyt, az elszürkítõ érdektelenséget.
Benedekffy Katalin Erdélybõl, Csobolya József Kárpátaljáról és Hernádi Zoltán Budapestrõl érkezett. S teszik, amit kell. Énekelnek, zenélnek, verset mondanak, s prózát. Mesterségük a csoda. S vastaps szól a végén, mintha színig ülnénk a nézõtéren. Mintha nem 36-an, de tízannyian lennénk.
S aztán csordultig emberséggel, hittel, s magyarsággal indulunk hazafelé…
És a homályos, fázós csillagok alatt Wass Albert szavai dörömbölnek a lelkünkben:
„Urak, akik a világ dolgait igazítjátok: adjátok vissza a hegyeimet! … Mert bármit is mondjanak a tudósok, a fiskálisok és a katonák: azok a hegyek az enyimek. Mint ahogy én is hozzájok tartozom attól a perctõl kezdve, hogy megszülettem a lábok alatt, abban a kis házban, s õk benéztek hozzám az ablakon ... Enyimek voltak Isten rendelése szerint, azáltal, hogy ott születtem s ott lettem emberré... Adjátok vissza a hegyeimet!”
Fogarasy Attila
Az elõadás prózai részét a művészek Wass Albert „Jönnek!” és az „Adjátok vissza a hegyeimet!” c. regényei alapján állították össze. A két regény témája: Erdély visszacsatolása Magyarországhoz (1940) és újbóli elszakítása Magyarországtól (1946).
Strauss-koncert a Zeneiskolában
Február 23-án, az esti órákban, a Zeneiskola nagytermében volt hallható a budapesti Strauss zenekar koncertje. Az 1986-ban Bogár István által, a különbözõ budapesti szimfonikus zenekarok tagjaiból alakított, kb. ötvenfõs zenekar nem az elsõ alkalommal lépett fel itt, Pilisvörösváron.
A koncert elsõ felében ifj. Johann Strauss kortársainak műveibõl, az 1800-as évek második felének zenei termésébõl játszott a zenekar. Felcsendültek részletek Suppé, Lehár, Delibes, Ivanovici operettjeibõl, de Brahms I. magyar tánca sem maradt ki a repertoárból. A koncert második felét azonban kizárólag ifj. Johann Strauss művei tették ki (a teljesség igénye nélkül: A denevér nyitánya, Tik-tak polka, Pesti csárdás, Anna polka, Tere-fere polka). A zenekart Deák András vezényelte, a hegedűszólót Csáky-Bogár Rita (a zenekaralapító Bogár István lánya) játszotta.
A közel kétórás koncert habkönnyű felüdülést hozott mindazoknak, akik részt vettek ezen a nem mindennapi kulturális eseményen.
Richolm György
Schiller Gimnázium – 24 órás magyaróra
A Schiller Gimnáziumban immár hagyománnyá vált a 24 órás magyaróra megrendezése. Idén a „sziget” jegyében zajlott minden. Ebben a témakörben elõkerült Márai Sándor regénye, Gabe Dearborne írása, Fehér Klára műve és még sok-sok más irodalmi sziget, ahol a fáradt vándor félrevonulhatott a világ zajától és megmártózhatott abban az üde patakban, melyet kicsik és nagyok itt kínáltak. Csendesnek azért nem volt nevezhetõ a rendezvény, mégis más hangokat kínált, mint amit idekint a hánykódó tengeren megszoktunk. Nem csak az irodalmi elmélyülést kedvelõk találtak szórakozást, hanem a mozgást kedvelõk is; lehetett táncolni és „lógni a szeren”. Bõvebb tudósítást a 24 órás Schiller-szigetrõl következõ számunkban olvashatnak.
H. I.
Köszönet az 1%-ért
A SZENT MÁRTON ÓVODAI ALAPÍTVÁNY (2085 Pilisvörösvár, Szabadság út 71.) ezúton köszöni meg támogatóinak adójuk 1%-ának felajánlását, melynek összege a 2006-os évben 104 217 Ft volt. Ebbõl az összegbõl képességfejlesztõ játékokat vásároltunk.
Köszönjük, és várjuk továbbra is támogatóink segítségét!
Adószám : 187 03 241-1-13
Köszönettel: a Kuratórium tagjai
