8. oldal Nemzetiség
Kerekasztal-beszélgetés dr. Kaltenbach Jenõvel
(2007. február 21. Gradus Egyesület nagyterem)
Az ombudsman olyan saját hivatallal rendelkezõ parlamenti megbízott, aki tevékenységében más állami szervektõl független, és csak az õt megválasztó országgyűlésnek tartozik felelõsséggel. Az ombudsman feladata elsõsorban a közigazgatásban, de az igazságszolgáltatás kivételével valamennyi állami szervnél, panasz alapján vizsgálat indítása, a jogsértõnek talált gyakorlatról a szerv értesítése és a panaszos jogainak képviselete. Az ombudsman nem hozhat kötelezõ intézkedéseket, nem alkalmazhat jogi szankciókat, csak ajánlásokat tehet.
(Wikipédia)
A Német Nemzetiségi Önkormányzat tervei szerint évente két alkalommal beszélgetést szervez, melyre a nemzetiségi, kisebbségi élet egy-egy kiemelkedõ személyiségét hívja meg. Az elsõ beszélgetés vendége dr. Kaltenbach Jenõ, kisebbségi ombudsman volt, aki két ciklust, összesen 12 évet dolgozott a kisebbségi jogok biztosaként, a második ciklus után azonban a törvény szerint már nem választhatják újra.
|
Dr. Váradi Monika Mária, Dr. Kaltenbach Jenõ,
Sax László és Gromon István |
A beszélgetés elsõ részében az ombudsman a kisebbségi politika és érdekképviselet lehetõségeirõl, a kisebbségek politikai súlyáról mondta el nem túlzottan derűlátó véleményét.
Véleménye szerint a magyarországi kisebbségek helyzete nem nevezhetõ megnyugtatónak. „A '90-es évek közepéig még nagy fellendülés volt érezhetõ, 1993 nyarán megszületett a kisebbségi törvény, majd jöttek az elsõ választások és a 'mézeshetek'. Azután mindenki rájött arra, hogy a 'gyerekkel' foglalkozni is kell, ami nem csak örömet, hanem gondot is jelent. Hirtelen zavar támadt, és nem tudták, mit is kezdjenek a kisebbségi önkormányzatokkal. Ez a bizonytalanság a mai napig érezhetõ, mind a közvéleményben, mind az önkormányzatok működésére fordított pénz vagy e testületek presztízse, súlya tekintetében. Mindez az Ombudsmani Hivatal presztízsének csökkenésében is megmutatkozik. Amikor 1995-ben létrejött az intézmény, rengeteg meghívást kaptunk, sokat szerepeltünk a televízióban, a rádióban és különféle rendezvényeken. Közvélemény-kutatások szerint is a legnagyobb presztízzsel rendelkezõ intézmények közé tartoztunk. Ma viszont már nem is szerepelünk a listán és a meghívások száma is jóval kevesebb, hogy a sajtóvisszhangot ne is említsem. A kisebbségi és az emberi jogi ügyek visszaszorultak a tudományos műhelyek világába, a közvéleményben nem, vagy alig jelennek meg.”
Dr. Kaltenbach Jenõ elmondása szerint azonban a magyarországi kisebbségek valamivel még mindig jobb helyzetben vannak, mint más uniós országokban, hiszen nálunk a kisebbségi ügy belügy és külügy egyaránt. Ugyanakkor kérdéses, hogy egyáltalán megmaradnak-e a nemzeti kisebbségek. Az ombudsman a hazai kisebbségek legfontosabb feladatának tartja, hogy megtalálják közösségi identitásuk lényegét, mert ha ez nem sikerül, a kisebbségi közösség torzó marad. „A magyarországi német közösség esetében például mi az, ami közös? Mi vagy ki szimbolizálja az identitásunkat? Bár a nemzetiségi identitás alapja a nyelv, a nyelvi identitás ellen – ami ma a németség esetében már csak az irodalmi német lehet – még mindig sokan ágállnak. A népviselethez való visszatérés anakronisztikus lenne. Akkor azt legalább tudjuk, hogy kik voltak a magyarországi németség életében a legfontosabb alakok!?” – hangzottak el az igencsak elgondolkodtató kérdések. Dr. Kaltenbach Jenõ szerint az utolsó pillanatban kaptunk egy halvány esélyt, de sajnos a régi spiritusz már nem ég. A spirituszt elõször újból fel kellene találni, s ebben a magyarországi német elitnek volna jelentõs szerepe.
A beszélgetés második felében a jelenlévõk az õszi kisebbségi választásokkal kapcsolatban mondták el tapasztalataikat, kritikus észrevételeiket, melyek fõként a listaállításra vonatkoztak. Dr. Kaltenbach Jenõ elmondta, hogy a jogszabályok kidolgozásában az ombudsman és munkatársai is részt vettek, de ez sajnos a törvényen nem látszik. Szerinte a legnagyobb probléma az, hogy nem a közösség maga állította össze a névjegyzékét, noha ez például Szlovéniában tökéletesen működik. „Mindenütt a világon természetes, hogy az identitás individuális és közösségi jog is. Olyan nincs, hogy egy közösség semmilyen jogosítvánnyal nem rendelkezik identitását tekintve. Demokratikus közösséget képviselünk, de kit képviselünk, ha nem tudhatjuk, hogy ki szavazott ránk!?” – fejtette ki véleményét a kisebbségi biztos. Úgy gondolja, ha majd egyszer listát állítani nem lesz kockázat, nem jelent problémát az, hogy meg kell vallani az identitásomat, akkor nem lesz probléma a lista sem.
A résztvevõk megfogalmazták azt a kritikát is, hogy a médiában, de legfõképpen a képernyõn nem tükrözõdik vissza, hogy színesek vagyunk, a nemzeti és etnikai kisebbségek alig kapnak teret, vagy ha igen, csak rövid idõre, a nap leglehetetlenebb idõpontjában. Az ombudsman elmondta, hogy ez ellen már évek óta küzdenek, de sajnos hiába, még a közszolgálati televízióval sem tudnak szót érteni.
A beszélgetés lezárásaként Dr. Kaltenbach Jenõt arról kérdezte a beszélgetés vezetõje, Dr. Váradi Monika, hogy a sok negatívum mellett mit nevezne az elmúlt 12 év legnagyobb sikerének. „Azt, hogy létrejött és létezik a hivatalunk” – hangzott a válasz. „Nagy örömmel vettem részt egy olyan intézmény létrehozásában, ami addig még nem volt. Abszolút a nulláról indultunk, az elsõ munkanapunk egy egyetemi dolgozószobában volt. Nagy szeretettel végeztem a munkámat, de 12 év nagyon sok idõ, most már jöjjön valaki más, aki mindezt folytatja. Jó érzéssel töltött el az is, amikor a sok panasz mellett olyan leveleket is kaptam, melyek úgy kezdõdtek, hogy Ön az utolsó reményem…”
Végezetül megszívlelendõnek tartom dr. Kaltenbach Jenõ egyik mondatát, melyben azt magyarázta, hogy a nyugati világ sikerének titka az, hogy meghaladják a konfrontációt, amely megöli a demokráciát, és áttérnek a kooperációra. Jó lenne, ha mi is észrevennénk, hogy együttműködéssel tartósabb, biztosabb siker érhetõ el.
Sax Ibolya
Tiszteletünk és elismerésünk Rásonyi Gyõzõnének!
|
| Részlet Rásonyi Gyõzõné egyik díjnyertes fotójából. A felvétel Solymáron készült a „Hagyományok” c. szoborkompozíció leleplezésekor |
2006 õszén, a kitelepítés 60. évfordulóján megemlékezéseket tartottak a szomszédos községek. Ez alkalomból fotózott Rásonyi Gyõzõné, és képeivel részt vett a „Nemzetiségek múltja és jelene” című fotópályázaton. Képkollekciójával elnyerte a Nemzetiségi Etnikai Kisebbségi és Határon Túli Magyar Programok Koordinációs Titkársága által adományozott különdíjat.
Ehhez szeretne a Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület szívbõl gratulálni. Úgy érezzük, ezzel a díjjal olyan embert ismertek el, aki mindig szívén viselte – és reméljük, még nagyon soká fogja viselni – a kisebbség és a magyarság sorsát és identitását.
Köszönjük, Marika!
Német Kulturális Egyesület
Német Nemzetiségi Önkormányzatok Regionális Találkozója Solymáron
2007. február 24-én délelõtt a környék német kisebbségi önkormányzatainak képviselõi találkoztak Solymáron. A találkozás szervezõinek, a solymári Német Nemzetiségi Önkormányzat tagjainak fõ célja az volt, hogy a képviselõk bemutatkozzanak egymásnak, megismerjék egymás munkáját, elmondják eddigi tapasztalataikat, eredményeiket, és jövõbeni terveiket.
A jelenlévõk nagy része (Pilisvörösvár, Pilisszentiván, Piliscsaba, Pilisborosjenõ, Budakalász, Csobánka képviselõi) ismerte már egymást, a körhöz két újonnan megalakult német önkormányzat képviselõi csatlakoztak (Nagykovácsi és Pilisszentkereszt). Érdekes volt hallani, hogy ezen a két településen milyen célból alakítottak német önkormányzatot. A jellegzetesen szlovák Pilis-szentkereszten a német önkormányzat legfontosabb feladatának például azt tartja, hogy egy kicsi sváb kultúrát, mentalitást vigyen a tipikusan szlovák település életébe. A pályázati lehetõségek kihasználása céljából jelenleg egy egyesület megalakításán dolgoznak. Emellett önköltséges német nyelvtanfolyamot és sváb tánctanfolyamot szeretnének elindítani.
Nagykovácsiban viszont a német kisebbségi önkormányzat azt szeretné elérni, hogy azon kevesek, akiket nem telepítettek ki, ne felejtsék el, honnan származnak, és hogy a fiatalok közelebb kerüljenek ehhez a kultúrához. Mindezt emléknapok megrendezésével, beszédcentrikus nyelvoktatás elindításával és német tánctanítással próbálják elérni.
Budakalász és Pilisborosjenõ képviselõi büszkén mesélték, hogy az elmúlt években sikerült településükön egy tájházat kialakítaniuk. A borosjenõi tájház ráadásul 3 pincével is rendelkezik, így a helyszín kiválóan alkalmas különbözõ rendezvények lebonyolítására.
Pilisszentiván legutóbbi, nem kis sikert aratott projektjét mutatta be, amely egy hagyományosan megrendezett disznóvágás volt. Az eseményt filmen is rögzítették és megpróbálják zenei aláfestéssel és sváb szakkifejezésekkel alátámasztva az utókornak átadni. Ezen kívül örömmel mesélték, hogy 2007-tõl újból van fúvószenekaruk, sõt alakulóban van egy lelkes fiatalokból álló új egyesület is.
A piliscsabai német kisebbségi önkormányzat jó példa arra, hogy – ha küzdelmek és nehézségek árán is – képes egy kisebbségi önkormányzat akár egy iskolát is fenntartani. Õk ugyanis már négy éve fenntartói a Német Nemzetiségi Általános Iskolának. A tavalyi évben nagy érdeklõdést keltett az önkormányzatuk által kiírt „A magyarországi németek kitelepítése” c. novellapályázat a kiűzetés 60. évfordulójának emlékére. Az egész ország területérõl beérkezõ jobbnál jobban sikerült pályaművek a www.kitelepitett.fw.hu c. internetes oldalon olvashatóak.
A csobánkai német önkormányzat az elmúlt évben egy tánccsoporttal gazdagította Csobánka kulturális életét. Jelenleg azon fáradoznak, hogy az amúgy kis létszámú németajkú közösségük sorába be tudják vonni az új, német gyökerekkel rendelkezõ betelepülõket.
Solymáron a német nemzetiségi önkormányzat szintén fenntartója lett az elmúlt évben egy intézménynek, mégpedig a Német Nemzetiségi Kétnyelvű Óvodának. Ezen kívül büszkén mesélték el, hogy a solymári Templom téren sikerült felállíttatniuk egy sváb házaspár bronz szobrát és pályázati pénzbõl megépült a régi középkori vár is díszkúttal.
A legtöbb kisebbségi önkormányzat jó együttműködésrõl számolt be a települési önkormányzattal. A legnehezebb feladatuknak azt tartják, hogy az embereket kimozdítsák otthonaikból. Ehhez újszerű kezdeményezésekre van szükség, melyek még nem vesztették el vonzerejüket. Nagy problémát jelent a nemzetiségi nyelv használata, megõrzése és az, hogy sok helyen egyáltalán nincs német mise. Új reményt jelent azonban, hogy 10-15 fiatal Pilisszentivánon és Solymáron is – ugyanúgy ahogy néhány évvel ezelõtt Pilisvörösváron is – elkezdett svábul tanulni.
A találkozó során a képviselõk kérték egymást, hogy jelenlétükkel tiszteljék meg egymás rendezvényeit. Tavasszal számos településen lesznek kitelepítési megemlékezések, Pilisszentivánon a német nemzetiségi kórusoknak rendeznek minõsítõ koncerteket, és Solymáron május 12-én hatodik alkalommal rendezik meg a Gyermektáncfesztivált, melyen az ország legjobb 12 gyermektánccsoportja fog részt venni.
Végül a jelenlévõ kisebbségi önkormányzati képviselõk megbeszélték, hogy évente egy alkalommal találkoznak ilyen körben. 2008-ban a találkozó Pilisszentivánon lesz.
Sax Ibolya
Minderheitenwahlen
Seit Oktober 2006 arbeiten 378 deutsche Minderheitenselbstverwaltungen, 38 sind davon neue Körperschaften. Am 4. März dieses Jahres fanden die Wahlen zu der Landesselbstverwaltung und zu den Komi-tatsselbstverwaltungen statt.
Neu war, dass die 1882 Elektoren (Mit-glieder der Minderheitenselbstverwaltungen) ihre Stimme nicht in Budapest auf der so genannten Elektorenversammlung, sondern dort wo sie gewählt worden sind abgeben durften. Die Wahlbeteiligung betrug 98%.
In 10 Komitaten, bzw. in Budapest wurde eine Komitatsselbstverwaltung gewählt, was das Minderheitengesetz das erste Mal ermöglichte.
Es wurde eine Einheitsliste zusammen-gestellt, hierfür haben die Komitate abge-stimmt, wen sie für die LdU-Körperschaft als Kandidat aus ihrer Region vorschlagen.
Die erste Vollversammlung der Landes-selbstverwaltung der Ungarndeutschen wird am 24. März von der Landeswahlkommission einberufen. Dann werden die Mandate geprüft, der oder die Vorsitzende gewählt, bzw. die Stellvertreter und auch der Finanz-ausschuss. In der 2. Sitzung werden die Fachausschüsse aufgestellt und das Konzept der nächsten vier Jahre besprochen.
Mitglieder des 53-köpfigen Gremiums der Vollversammlung sind aus unserer Region: Magdolna Cservenyi-Marlok (Schaumar) und László Sax (Werischwar).
In der Komitatsselbstverwaltung Pest sind folgende Personen vertreten: Mihály Zwickl, András Zwickl, Gyöngyi Bálint, József Berényi, Imre Ritter, Magdolna Mammel, Edina Reiszner, dr. Györgyi Bindorffer, Péter Gergõ Bese.
Ibolya Sax
A táncegyüttes honlapja
Szeretnék mindenkit értesíteni, hogy a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Táncegyüttes Közhasznú Egyesület honlapja elkészült.
Magyar és német nyelven megtekinthetõ az alábbi címen: http://vorosvaritancegyuttes.tvn.hu/
Várom az észrevételeket, javaslatokat!
Breier Anita
elnök
