10. oldal Akikre büszkék vagyunk
Díszpolgáraink
Díszpolgáraink 1945 előtt
Gróf Apponyi Albert
vallás- és közoktatásügyi miniszter
(1921.)
dr. Hóman Bálint
vallás- és közoktatásügyi miniszter
(1938.)
Gróf Karátsonyi Jenő földbirtokos, Pilisvörösvár kegyura (1933.)
Díszpolgáraink 1990 után
Berencsváry Gyuláné tanítónő, iskolaigazgató
(1993. – posztumusz)
Fogarasy-Fetter Mihály
tanár
(1993.)
Hidas György
tanár
(1993. – posztumusz)
Jáki Lajos
tanár
(1993. – posztumusz)
Marlok István
apátplébános
(1993.)
Labbant Lajos
plébános
(1994.)
Dr. Bernd Rieder
polgármester
(1996.)
Csonka József
iskolaigazgató
(1996. – posztumusz)
Vass Márton
kántor
(1999. – posztumusz)
Dr. Rübl János
tanár
(2001.)
Mirk Józsefné
(2002. – posztumusz)
Manhertz Józsefné Ipolyvölgyi Katalin
óvónő
(2003. – posztumusz)
Fetter István
hentes és mészáros
(2005. – posztumusz)
Sister Elisabeth Manhertz
(2005.)
Dr. Réthy Zoltán
körorvos
(2007. – posztumusz)
Janka András
tanító
(2007.)
„Pilisvörösvárért”
emlékérmesek
Pilisvörösvári Sport Club (1994.)
Albel Attiláné tanítónő (1995.)
Manhertz Mátyásné óvónő (1995.)
Zemplényi Józsefné óvónő (1995.)
Fetter Ottóné, az OTP helyi fiókjának volt vezetője (1996.)
Gromon Andrásné, a Hagyományőrző Egyesület elnöke (1997.)
Önkéntes Tűzoltó Egyesület (1997.)
Dr. Váradi Monika Mária szociológus (1997.)
Dr. Franz Walper atya (1997.)
Denk Ferenc, az Önkéntes Tűzoltó Egyesület tiszteletbeli elnöke (1998.)
Dr. Hidas István háziorvos (1998.)
Mező Barna, a Magyar Terranova Kft. volt igazgatója (1998.)
Dr. Kemény Cecília gyermekorvos (1999.)
id. Stifter Ferenc futballedző (2000. – posztumusz)
Deák Vilmosné Löffler Józsa (2001.)
Oláh Imre címzetes igazgató (2001.)
Bravi Buam együttes (2002.)
Dornbach Ferencné nyugdíjas tanítónő, iskolaigazgató (2002.)
Dr. Manherz Károly, az ELTE BTK dékánja (2002.)
Dr. Rajkai Sára sebész (2002.)
Dr. Harmath Attiláné tanár (2003.)
Kapitány Györgyné Lieber Ida tanítónő, igazgatóhelyettes (2003. – posztumusz)
Németh János zenetanár (2003.)
Péts József kórustitkár (2003.)
Steckl János futballedző (2003. – poszt.)
Drávecz Ferenc rendőr (2004.)
Koós Ferenc tanár, igazgatóhelyettes (2004.)
Majerczyk Waldemár vállalkozó (2004.)
Mátrai Mátyás üvegcsiszoló kisiparos (2004.)
Gyurkó Lászlóné védőnő (2005.)
Kohlhoffer Mihály vállalkozó (2005.)
Német Nemzetiségi Fúvószenekar (2005.)
Bokor Árpádné tanítónő (2006.)
Laknerné Fazekas Krisztina kajakos (2006.)
Margittai Csabáné óvónő (2006.)
Wenczl Mihály méhész (2007.)
Janka András tanító, Pilisvörösvár város díszpolgára
1919. június 16-án született egy ötgyermekes családban, a Zemplén megyei Cigándon. Édesapja a községi jegyző volt, édesanyja háztartásbeli.
Bandi bácsi elemi iskoláit szülőfalujában, Cigándon végezte el, majd 1930. szeptemberében került a Sárospataki Református Gimnáziumba. Tanítói oklevelet is Sárospatakon, a Tanítóképzőben szerzett.
 |
Bandi bácsi megköszöni a kitüntetést |
Pedagógusi hivatásának gyakorlását 1939. szeptemberében kezdte meg Alsóberkiben, de októberben máris katonai szolgálatra kellett bevonulnia Kassára. 1940. szeptember 1-jén részt vett az erdélyi bevonuláson.
Az 1941 októberében történt leszerelését követően hivatásos katona lett. 1942. február hónapban áthelyezték a H. M. 17/a osztályához Budapestre. Különböző hadiüzemekben teljesített szolgálatot.
1944. január hónapban hadnagyként Nagybányára került az Állami Ércbányászathoz. Feladata a „pengő” aranyfedezetének biztosítása volt. Októberben a szovjet csapatok előrenyomulása következtében visszakerült Budapestre a H. M 17/a osztályához. 1945. február 11-én a budai gyűrűben szovjet fogságba esett. Fogolyként megjárta Uszman, Voronyezs és Kijev lágereit.
Öt év hadifogság után 1950. decemberében érkezett haza Magyarországra. Az akkori kommunista hatóság több ezer társával együtt letartóztatta, és 1953. szeptember 16-ig Kazincbarcikára internálta. Sztálin halála után Nagy Imre kormánya felszámolta a lágereket, és Bandi bácsival hivatalosan közölték, hogy tévedésből volt bezárva. Tiszti rendfokozatától megfosztották, rendőri felügyelet alá helyezték. Sárospatakon a Földhivatalnál, majd a Vízügyi Igazgatóságon kapott munkát.
Tanítói hivatásának gyakorlására az 1954-55-ös iskolai tanévben, szülőfalujában kapott újra lehetőséget. Ekkor ismerkedett meg későbbi feleségével, a pilisvörösvári születésű Vachaja Katalinnal.
1956-ban, október 23-át követően szülőfalujában, Cigándon is voltak forradalmi megmozdulások. Bandi bácsit beválasztották a Munkástanácsba, mint jegyzőt. A nagygyűlésen beszédet is mondott, s jegyzőként sikerült minden törvénytelenséget megakadályoznia.
A forradalom és a szabadságharc bukása után, 1957. április 1-jén egy tanártársával együtt letartóztatták. Június 11-én, nyilvános tárgyaláson izgatás bűntettében bűnösnek találták, két és fél év börtönre ítélték. Az ítéletet a fellebbezési tárgyaláson két évre módosítottak. Büntetését Márianosztrán töltötte le.
A börtönből 1959. április 1-jén szabadult. Az elhelyezkedésre Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nem volt esélye. Hosszú keresgélés után Budapesten először segédmunkásként tudott elhelyezkedni. Alighogy felvette a munkát a Budapesti Szerszámgépgyárban, megjelent a munkahelyén a nyomozóhatóság és közölték vele, hogy minden lépéséről tudni akarnak.
Magánélete mégis örömteli fordulatot vett. 1959. június 16-án, 40. születésnapján feleségül vette Vachaja Katalin tanítónőt, aki akkor már Pilisvörösváron tanított. Nagy merészség volt felesége részéről egy megbélyegzett 56-ossal házasságot kötni…
A pedagógus pályára Bandi bácsi az enyhülés idején, 1963. szeptemberében térhetett vissza. Ekkor helyezkedett el a pilisvörösvári Templom Téri Általános Iskolában, ahol nyugdíjba vonulásáig 3. és 4. osztályos tanulókat oktatott, nevelt. Mindig következetes, lelkiismeretes és igazságos volt. Diákjai megalapozott tudással kerültek ki kezei alól. Munkája során szem előtt tartotta, hogy a tananyagot a tanítási órán sajátíttassa el a diákjaival. Sok csoportos kirándulást szervezett gyalog, buszon és hajón egyaránt, továbbá a TIT tagjaként vetítéseket is.
1979. augusztusában nyugdíjba vonult, de szeptemberben már újabb osztályt tanított. Aztán még tíz évig dolgozott aktívan. Tanítványaival, és a szülőkkel a mai napig jó a kapcsolata, osztálytalálkozókon gyakran emlegetik fel közösen a régi emlékeket.
Bandi bácsi emberi helytállásáért több elismerésben is részesült. 1989. június 16-án Nagy Imre és társai újratemetésén őrként állhatott Maléter Pál koporsójánál. 1994. június 30-án a Honvédelmi Miniszter visszaadta a hadnagyi rendfokozatát, egyben ezredessé nevezte ki. 2001. október 23-án a Parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében Mádl Ferenc köztársasági elnöktől vehette át a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkereszt kitüntetést.
2002. január 2-án magánéletében Bandi bácsit nagy veszteség érte: hosszan tartó betegsége után elveszítette szeretett feleségét. De vigasztalást jelentenek számára gyermekei és unokája. Edit édesapja elhivatott pedagógusi példáját folytatva a Templom Téri Általános Iskolában tanít német nemzetiségi nyelvet. Szabolcs jelenleg a kereskedelemben dolgozik.
Bandi bácsi nagy vágya még, hogy az egy év és kéthónapos András nevű unokájának felnevelésében aktívan részt vehessen.
Dr. Réthy Zoltán Pilisvörösvár város posztumusz díszpolgára
Dr. Réthy Zoltán 1895. október 20-án született Kolozsvárott. Nagyapja Csongrádon megyei főorvos volt, édesapja pedig a Kolozsvári Gazdasági Akadémia tanára. Az elemi iskolát, a középiskolát és az egyetemi tanulmányokat egyaránt Kolozsvárott végezte.
 |
Dr. Réthy Zoltán gyógyítás közben |
Az 1914-től 1915-ig medikusként a kolozsvári mentőállomáson és a Vöröskereszt hadikórházában teljesített szolgálatot, amiért a „Vöröskereszt hadiékítményes ezüstérem” kitüntetést kapta. 1916-tól 1918-ig a honvédségnél zászlóalj orvosfőnöki beosztásban tevékenykedett. 1918 augusztusától 1919 júniusáig, mint szigorló orvos a Kolozsvári Belgyógyászati Klinikán működött a román hadsereg bevonulásáig.
Orvosi diplomáját már a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen vehette át, 1920-ban. Diplomája megszerzését követően mint kórházi segédorvos a budapesti Szent István és Szent László kórházakban szerzett további orvosi praxist. 1921. augusztus 9-én elnyerte a pilisvörösvári körorvosi állást, s ennek átvételekor le is telepedett Pilisvörös-váron. 1922-ben megszerezte a tisztiorvosi képesítést.
Feladatát dr. Réthy Zoltán kezdetben mint a község egyetlen orvosa, később mint ügyvezető főorvos 48 éven át megszakítás nélkül látta el. Élete szorosan összenőtt a gondjaira bízott település sorsával. Itt nősült meg, házasságából 3 gyermeke született. Körorvosi teendői mellett haláláig ellátta a 100 ágyas Járási Szociális Betegotthon orvosi szolgálatát. Az orvosi pályát hivatásának tekintette, melynek minden körülmények között igyekezett lelki-ismeretesen, becsületesen eleget tenni.
Szorosan vett orvosi munkáján túl az egészségügyi felvilágosítás és megelőzés terén is sokat tett. Küzdött az alkoholizmus ellen és a csecsemőhalandóság csökkentésében is komoly eredményeket ért el. 1926-ban megalakította az Országos Stefánia Szövetség Anya- és Csecsemővédelmi Szervezetét Pilisvörös-váron, amiért Pest megye 1927-ben járási tisztiorvossá nevezte ki.
Megalakulása óta elnöke volt a Magyar Vöröskereszt helyi szervezetének, ennek keretében számos előadást és tanfolyamot tartott. Alapító tagja volt a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesületének. Orvosi tárgyú szakdolgozatai jelentek meg a Népegészségügy, az Egészségvédelem, az Anya- és Csecsemővédelem, az Egészségügyi Munka és a Medicus Universalis c. folyóiratokban.
A körzeti orvosok továbbképzésével foglalkozott az Orvosi Hetilap hasábjain. A Pest-megyei Orvosi Napokon rendszeresen tartott előadásokat, kedvenc szakága a klinikai pszichológia volt. Munkáit rendszeresen közölte a Magyar Pszichológiai Szemle, a Pszichológiai Közlemények, ahol orvoslélektani tanulmányai jelentek meg. „A lelki tevékenységek hajtóerői” címmel disszertációt írt.
Orvosi hivatása mellett a doktor úr a költészetnek is élt. A harmincas években létrehozója és szervezője volt az Ányos Körnek, melynek tagjai voltak rajta kívül többek között még Bartalis János, Erdei József, Ölbey Irén és Puszta Sándor. „Én így imádkozom” címmel 1938-ban saját verseskötete jelent meg. Verseiből hivatásának, betegeinek és a szép pilisi tájnak a szeretete csendül ki.
Az egészségügy terén ellátott feladatai és a költészet mellett dr. Réthy Zoltán időt szakított a közéleti tevékenységre is. Élete nagy részét Pilisvörösváron töltötte, itt élt, tevékenykedett a település lakossága érdekében. 1950-ben községi tanácstaggá választották. Köztiszteletben álló hívő emberként és gyakorló katolikusként hosszú ideig tagja volt az egyházközségi képviselő-testületnek is.
Munkájának elismeréseként két ízben részesítették kitüntetésben. 1969. december 9-én a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend Ezüst fokozatát adományozta részére. 1975-ben Pilisvörösvár Nagy-község Tanácsa Emléklappal fejezte ki elismerését és köszönetét a nagyközség érdekében végzett kiemelkedő társadalmi tevékenységéért.
Dr. Réthy Zoltán 1977. október 2-án hunyt el Pilisvörösvárott.
Hogy unokái is büszkék lehessenek rá...
 |
 |
| Dr. Réthy Zoltán díszpolgári oklevele |
A család a díszpolgári oklevéllel |
Wenczl Mihály „Pilisvörösvárért” emlékérmes méhész
Wenczl Mihály 1917. szeptember 15-én született Pilisvörösváron. Elemi iskoláit is itt, szülőfalujában végezte el.
Fiatalon kellett munkát vállalnia. Első munkahelye Budapesten a Főnix Csiszológyárban volt. Munkája mellett hétvégeken a „Ziegler-zenekar” tagjaként zenélt.
 |
Miska bácsi az őt ünneplő
közönség soraiban |
A II. világháború kitörésekor munkahelye, a Főnix Csiszológyár bezárt, így új munkahely után kellett néznie. Ekkor került az egykori kőporbányába, az Ásványbányába. Itt kapta meg a katonai behívó parancsot. A gyors kiképzést követően géppuskásként az orosz frontra került. 13 küzdelmes hónapot töltött a fronton. Bátorságáért a Vitézségi bronz és kisezüst kitüntetéseket kapta.
Leszerelése után ismét a kőporbányában helyezkedett el. Az államosítás után is itt dolgozott tovább, egészen a nyugdíjba vonulásáig. Kezdetben mint szakvezető, majd mint robbantómester teljesítette feladatait. Munkájának elismeréseként két alkalommal részesült kitüntetésben.
Pénzkereső foglalkozás mellett Miska bácsi 53 éve hódol szenvedélyének, a méhészetnek. Méhészkedése során olyan egyedülálló felfedezést tett, amely akár nemzetközi hírnévhez is juttathatta volna, ha sikerül azt elismertetnie a Találmányi Hivatallal.
Találmánya a „valódi üveges lépes méz” nyolcéves kutatómunka eredménye volt. Lényege a következő. Miska bácsi a kaptárba helyezte a befőttes üvegeket oly módon, hogy nem adott méheinek más raktározási lehetőséget, csak az üvegeket. Így sikerült rávennie a méheket arra, hogy a mézet közvetlenül a befőttes üvegekbe rakják, mégpedig úgy, hogy előtte maguk építik az üvegekbe a lépet is. 18 üveg mézet készített így, melyből küldött a Kisállat-tenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet Méhtenyésztési és Méhbiológiai Osztályának is, valamint a pilisvörösvári Tájház részére is. Újszerű eljárását megörökítették videofelvételen is. A filmet 1999. februárjában mutatták be a Fókusz című tévéműsorban.
Méhészeti munkája során Miska bácsi mindig arra törekedett, hogy csak tiszta, adalékanyagoktól mentes (bio) mézet és lépes mézet készítsen. Találmányáról egyszer a következőket nyilatkozta: „Ez nincsen sebezve, nincsen feltöltve, ebből nem lehet elvenni, nem szabad mást hozzátenni, ez olyan, amilyennek lennie kell.”
Miska bácsi hosszú és kitartó küzdelmet folytatott azért, hogy találmányát elismerjék. Termékét bemutatta a jászberényi méhész kiállításon, a Hungexpón. Cikket írt eljárásáról a Méhészet című folyóirat szerkesztőségének, melyet fényképekkel is dokumentált. Küzdelme azonban találmánya elismeréséért a mai napig eredménytelen maradt.
Ennek ellenére Miska bácsi ma, kilencven évesen egy újabb találmányon dolgozik, az „Ostyában készült lépes méz”-en. Bízik abban, hogy ez sikerülni fog.
A méltatások október 23-án, a kitüntetések átadásakor hangzottak el.
