15. oldal Fórum
Falugyűlés
Október 18-án falugyűlés volt a zeneiskolában. Jó előre lehetett tudni az időpontot a plakátokról, a kábel tv is hetekig közvetítette a meghívást. Megszokott tény, hogy Vörös-váron nem „lógnak a csillárokon” a gyűléseken sem, ellentétben néhány szomszéd településsel. 55 lakossági résztvevő jelent meg. Azt azonban el lehet mondani, hogy ilyen kulturált formában szervezett, elegáns közmeghallgatást nem rendeztek még. Mind a képviselők, mind a hivatali dolgozók és műszakiak szinte teljes létszámban jelent voltak. A polgármester úr kimerítő költségvetési beszámolója után a résztvevők kérdései következhettek. Tengernyi kérdés van a boltokban, az utcán, a rendelőben, de a nyilvánosság és a tv kamerája előtt kissé bátortalanul indult el az érdeklődés. Szó esett a tervezett Vörösvár Pláza megjövendölt forgalmáról, a járművek ki- és behajtásáról, a parkolási lehetőségekről. Természetesen senki sem szeretné a szűk utcák békéjét feláldozni a rá zúduló személy- és teherforgalom oltárán.
Volt aki nemtetszését fejezte ki a hétvégeken zajló állatokat és embereket nem kímélő petárda és tűzijáték orgiák miatt. Panaszkodtak a füstös levegőről, amit az autókon túl a rossz fűtési szokások okoznak. Fűtenek levéllel, ronggyal, bőrrel, szeméttel. A kémények okádják a fekete, kénes füstöt, a felső légúti megbetegedések száma pedig egyre nő.
Kérték, hogy a képviselő-testület ne szavazza meg a kocsmák és szórakozóhelyek hajnalig tartó nyitva tartását. A nagy zaj zavarja a környék lakóit pihenésükben. A fiataloknak sincs szüksége egészséges fejlődésükhöz a reggelig tartó tivornyára, alkoholra. A felszólaló emlékeztetett a húsvéti súlyos diszkóbalesetre, melyben három fiatal vesztette életét.
Egy úr hangot adott azon aggodalmának vajon van-e értelme a szelektív szemétgyűjtésnek, ha véleménye szerint, a Rumpold a válogatott hulladékot összeönti. Rák József úr, a Rumpold képviselője is hallott a legendákról, de megnyugtatta a résztvevőket, hogy mindenki ellenérdekelt abban, hogy a fent említett módszert alkalmazza.
Tapasztalható volt, hogy a résztvevők nem csak meghallgatásra, hanem a problémáik megoldására is várnak.
A falugyűlésen kívül szeretném megkérdezni a Polgármester Urat, és a 4-es körzet képviselőjét, Pándi Gábort, hogy helyre lehet-e állítani Karácsonyra a Templom tér kandelábereit. A lámpák évek óta csüngő kábelekkel meredeznek a vaksötét téren. Valamikor jó szándékú hívek ajándékai voltak. Korábban a környezetvédők javaslatot tettek arra, hogy dróthálóval meg lehetne védeni az izzókat a kamasz vandáloktól. Csak úgy, mint a résztvevők, én is remélem a megoldást.
Dr. Gábeli Zoltánné
Válasz a felvetésre
A Műszaki Osztály már komolyan foglalkozott az üggyel: kiválasztottuk a legjobbnak tűnő lámpatestet, s az árajánlatkérés is megtörtént. Közben az ügyintéző Zoltán atyával is egyeztetett, s ekkor kiderült, hogy a Hivatallal párhuzamosan a plébánia is foglalkozott a témával. Ekkor személyesen beszéltem Zoltán atyával, aki tájékoztatott arról, hogy tárgyalásaik eredményeként az ELMű saját költségén kicseréli a kandelábereket, a mostaniaknál jóval magasabbakra. Ezután az ELMű illetékesével is beszéltem telefonon, aki megerősítette, hogy sem az Önkormányzatnak, sem a plébániának nincs további teendője, ők már felvették a gyártóval a kapcsolatot, s az új kandeláberek elkészülte után azonnal telepíteni fogják azokat.
Gromon István
polgármester
Hozzászólások a sváb utcanevekhez
Olvastam a Vörösvári Újságban, hogy az egykori sváb utcaneveket szándékoznak kitáblázni. Szeretnék egy pár észrevételt tenni ezzel kapcsolatban: Hogy képzelik? Német írással, és az arra járó odagondolja a sváb kiejtést, vagy svábosan, ahogy a vörösvári ember kiejti vagy kiejtette?
Egy példával érzékeltetve: Ha egy utcát Gasse-nak írok, akkor egy németül tudó ember tudja, hogy az utcát jelent, de ha az utcát „Kozn”-nak írom, akkor ez a vörösvári nyelvjárásnak felel meg. Vajon melyik a jó?
Az Önök felsorolásában az utak és utcák másképpen vannak írva, ami helyes, ugyanis a faluból kivezető utak tulajdonképpen főutak voltak, Strasse („Strozn”) megnevezéssel, de hiányos, mert a Solymár út, ill. a Szentiváni út hiányzik („Szandivána, ill. Saamára Strozn”).
Hiányosak az utcanevek is, hogy csak kettőt említsek: a Kápolna „Khupöny Kozn”, ill. a Kálvária utca „Khufáripéeg Kozn”.
Hiányoznak a közök elnevezései is. Pl. az Iflinger, a Schäffer „Kázl”, vagy az Angeli köz, amit „Sujmeister Kázl”-nak hívtak.
Tévesnek tartom a Zehenplatz értelmét és helyét is. A Zehen lábujjat (patát) jelent. A Zehenplatz pedig a patás állatok temetőjét jelentette. A Zehenplatz helye pedig a szabadságligeti vasútállomásnál, a fehér sziklától nyugatra volt.
Nem emlékszem, hogy az Akácfa utcát hintere Judengasse-nak, vagy kis Zsidóutcának nevezték volna. Ott születtem.
Tisztelt Szerkesztőség, a leírtakat a teljesség igénye nélkül, illetve vitaindítónak szántam, természetesen az igyekezetet nem sértve.
Sörös János
Nagy örömmel olvastam, hogy német nyelvű utcanévtáblák kerülnek kihelyezésre. Csak most olvastam a Vörösvári Újság augusztusi számát, remélem megjegyzéseim még figyelembe vehetők.
1. A „Csobánkaer Strasse” helyett „Tscho-wankaer Straße”.
2. A „Szántóer Strasse” helyett „Sander Straße” vagy „Santoer Straße”.
Ezek a helységnevek szerepelnek Miska bácsi monográfiájában is. Egy apróság: A német helyesírásreform után továbbra is él a scharfes s (ß) írásmód, amely a „Straße” szó esetében érvényes. Tehát a két s-es (ss) írásmód kisbetű esetében nem helyes (lásd Tschowankaer Straße, Sander Straße és Wiener Straße).
3. A „Lerchegasse” esetében hiányzik egy „n”, tehát helyesen „Lerchengasse”.
4. Felmerült bennem a kérdés, hogy mi történik a kis közök, mint Iflinger köz stb., neveivel (mivel a listán ezek nem szerepelnek). Ebben az esetben következő a javaslatom: Mivel a „Gasse” szó már „foglalt” és nagyobb utcát jelöl, használjuk a „Weg” vagy „Gassel” szót, ami a „köz” szónak megfelel, és egy kis összekötő utat jelent. Tehát Iflinger-weg vagy Iflingergassel, Pellerweg vagy Pellergassel, Kinoweg (Mozi köz) vagy Kino-gassel, Kirchweg vagy Kirchgassel (Templom köz), Pfarrweg vagy Pfarrgassel (Plébánia köz).
Nekem személy szerint a „Gassel” jobban tetszik, hiszen, mint a Kirchengassel mutatja, hagyománya is van.
5. Angeli köz: eredeti neve (Miska bácsi monográfiája, „Die Geschichte”, 464. oldal): Kirchengassel.
6. Nem találtam meg viszont pl. a Hősök terét, amelyet Heldenplatz-nak lehet lefordítani. Ugyanígy a Templom teret (Kirchplatz), Kálvária utcát (Kalvariengasse), a Kápolna utcát (Kapellengasse), a Vásár teret (Markt).
8. Szerencsésnek találnám, ha a város főtere új, kétnyelvű elnevezést kapna.
Még egy apróság: A Szabadság útnál hiányzik a „Gasse” szócska. Tehát „Trieb-gasse”.
Guth Richard
Tisztelt Guth Richárd Úr!
Köszönöm értékes javaslatait, melyeknek döntő többségét elfogadom, és amelyeket a majdani előterjesztéskor figyelembe fogunk venni.
További tájékoztatásul közlöm, hogy csak azokban az utcákban szándékozunk kiírni a német utcanevet, amelyekben azt a valóságban is használták. Másképp fogalmazva: mesterségesen nem akarunk német utcaneveket gyártani, csak hagyományőrzés céljából az egykor használtakat „visszahozni”. – Azzal a kényszerű különbséggel, hogy ezt nem a tájnyelvi kiejtéssel („svábul”), hanem németül tesszük. A véglegesnek szánt listát szívesen elküldöm majd átnézésre döntés előtt.
Üdvözlettel:
Gromon István
polgármester
Városrésznevek
Néhány újabb hozzászólást, javaslatot kaptunk a városrésznevekkel kapcsolatban.
Egyik szerkesztőtársunk az északi lakókörzet elnevezésére az Erzsébet-parkot javasolja. Egy olvasónk a Szentiváni-hegy városrésznév helyett a régebbi Kovatscher-berg elnevezést (Kovácsi-hegy) javasolja.
Egy másik javaslat szerint a Papi földek városrészt inkább az ott eredő forrásokról kellene elnevezni.
Köszönjük olvasóink hozzászólását, várjuk a témával kapcsolatban a további véleményeket, kiegészítéseket, javaslatokat .
– a Szerkesztőség
