7. oldal Kultúra
Festett üvegek, talált versek
Dekoratív, a szecesszió korát idéző üvegfestményekben gyönyörködhetett és a XX. század magyar sorstragédiáit idéző gondolat- és érzelemgazdag verseken tűnődhetett el november 9-én a Mű-hely Galéria kulturális estjének közönsége. Az est remekül sikerült, a váratlan műsorváltozás ellenére is…
 |
Rácz Borbála verset olvas a
„spontán Réthy-esten”
(Fotó: Saufert János) |
A galéria falait ezen az estén Prágainé Mágori Aranka hódmezővásárhelyi képzőművész üvegfestményei lepték el gazdagon. A művész porcelánfestőnek és grafikusnak tanult, de pályafutása során számos ipar- és képzőművészeti műfajt és technikát kipróbált.
„Gyermekkorom óta vonzott a képzőművészet, a dolgok megformálása, az anyagok megismerése – vallja magáról. – A kisplasztikákat is kipróbáltam, akvarelleket festettem, falakat, ajtókat, ablakokat dekoráltam és hennáztam. Az ide vezető úton sokszor éreztem az alkotás örömét. Az anyag nyújtotta lehetőségek, a kisplasztikák megformálása, az akvarellek színei, a grafikák vonalai, a kirándulás a henna világába, mind örömet nyújtottak. Először azonban az üvegfestésnél tapasztaltam meg azt az érzést, amire az ember szívből mondja: IGEN! Ez én vagyok! Amikor rátaláltam az üvegre, a különleges festékekre, akkor éreztem igazán a készülő csodát, a belőlem megszületőt.”
A művész nem először jár nálunk, 2005 áprilisában láthatta már egy kiállítását a közönség, ami olyan nagy sikert aratott, hogy sokak kérésére ismét meginvitálták őt a Galériába. Prágainé Mágori Arankát és művészetét Czeglédi Gizella mutatta be egy interjú keretében a megjelenteknek. A beszélgetésből többek között azt is megtudhattuk, hogy a művész 2005-ben örökös jogot kapott Firenzében az V. Nemzetközi Kortársművészeti Biennálén való részvételre, ami igen rangos elismerést jelent. A vörösvári kiállítással egy időben további három városban voltak látható művei. Vörösvárra elsősorban művészi példaképe, a világhírű cseh Alphonse Mucha művei alapján hideg üvegfestési technikával készült (nincs az üvegre ráégetve a festék) alkotásait hozta el bemutatni.
(További információkat a művészről a www.uvegfestes.hu weboldalon találhatnak.)
Az est második fele kínosan is alakulhatott volna, a meghívott kitűnő előadóművész, Bartók László ugyanis nem érkezett meg, így az Esőcseppek című zenés irodalmi műsor elmaradt. (Czeglédi Gizella hiába hívogatta már két napja a művészt, nem vette fel mobiltelefonját.)
Czeglédi Gizella ekkor hirtelen jött ötlettel dr. Réthy Zoltán verseskötetének mintapéldányát kezébe véve megkérdezte a közönség néhány tagját, hogy vállalná-e a nemrégiben díszpolgárrá nyilvánított orvos és költő néhány versének felolvasását. Ha szabódva is, szerencsére néhányan kötélnek álltak (Magyar Ari, Rácz Borbála, Solymosi Szilvia és… némi hezitálás után… e sorok írója is), így aztán az est – ha rögtönzött módon is – valóban az irodalom jegyében zárult, visszaidézve azokat az időket, amikor Vörösváron az emberek saját maguk által szervezett színi-előadásokkal, műsoros estekkel, a közös alkotás és az együttlét örömével szórakoztatták egymást. (E műsoros estek szervezésével éppen dr. Réthy Zoltán járt elöl jó példával.)
A versmondáshoz csatlakozva Poroszkai József, a Speciális Otthon lakója két Petőfi-verset adott elő.
A spontán irodalmi est jó hangulatban, nagy tapssal zárult. Főképpen olyan Réthy-versek hangoztak el, amelyeket a nemrégiben feltárt költői hagyatékban talált a kötet szerkesztője. De nemcsak az elhangzott művek voltak talált versek, a közösségi élmény is az volt. De ha már megtaláltuk, ne is eresszük el többé…
F. A.
Dr. Réthy Zoltán összegyűjtött versei
Dr. Réthy Zoltán – posztumusz díszpolgárunk – nemcsak orvosként, tudósként, közéleti emberként írta be magát Pilisvörösvár történetébe, de költészetével is. Elfogultság nélkül mondhatjuk: kiváló költő volt. Közösségi indíttatású verseinek legfontosabb témái: a Trianon utáni Magyarország helyzete, a magyarság sorsa, a határ túloldalára szorult szülőföld: Erdély, a szegények élete. Gyakran verseli meg új otthonát, a Pilist, az itt élő szorgalmas embereket, a szokásokat, a családi és társadalmi eseményeket. Így mintegy rímes krónikásává válik a település XX. századi történelmének.
Életében csak egyetlen verseskötete látott napvilágot „Én így imádkozom” címmel (1938. Pilisvörösvár, Ányos Kiadás). A kötetet igényes szerkesztés, emelkedett stílus, erkölcsi tartás és példamutatás jellemzi.
Élete végéig írt verseket, ezek azonban egytől-egyig íróasztalának fiókjában maradtak. Verseinek mostani, gyűjteményes kiadásával életműve teljessé válik.
A kötet első része az 1938-ban megjelent verseskönyv 60 versét tartalmazza majd, a második rész pedig közel 150, eddig kötetben még ki nem adott, a nagyközönség számára jórészt ismeretlen verset tár az olvasó elé.
A gyűjteményes kötet 2008 tavaszán jelenik meg. Ára várhatón 1200 és 1500 Ft körül alakul – a példányszámtól függően. Kérjük, jegyezze elő a könyvet, hogy a tavaszi megjelenéskor biztosan hozzájuthasson, és gazdagodhassék maga is dr. Réthy Zoltán nemes gondolataival, felemelő költészetével.
Kérjük, az alább látható előjegyzési szelvényt az adatok kitöltése után vágja ki és juttassa el a Városi Könyvtárba.
A Városi Könyvtárban, a Zeneiskolában és a Műhely Galériában közvetlenül is megrendelheti a kötetet. Továbbá előjegy-zést felveszünk a fogarasy@t-online.hu e-mail címen.
Fogarasy Attila szerkesztő
Előjegyzem dr. Réthy Zoltán „Én így imádkozom – Összegyűjtött versek” című verseskötetét:
Név (olvashatóan):
Lakcím:
Telefonszám:
Igényelt példányszám:
Perzsia művészete
Az iráni nagykövet a Mű-hely Galériában
Magyarországnál 18-szor nagyobb, 15 országgal határos, 70 millióan lakják, 18 millió az iskolások száma, 2 millióan járnak egyetemre – íme néhány adat Iránról, ókori nevén Perzsiáról, amelyek október 26-án a Mű-hely Galéria rendkívüli rendezvényén elhangzott.
Ezen a délutánon perzsaszőnyegekkel, faragott ládikákkal, ötvös-remekekkel és a hatalmas és gazdag kultúrájú ország változatos tájairól és építészeti remekeiről készült kinagyított fotókkal telt meg a Galéria. És persze azokkal a vörösváriakkal, akiket érdekelt annak a távoli népnek a kultúrája és élete, amely néppel valamikor az ősidőkben a magyar nép is találkozhatott és együtt élhetett (lásd: iráni eredetű szavaink csoportját).
 |
 |
Irvash Ali Reza nagykövet úrnak ajándékkal kedveskedik Czeglédi Gizella
(Fotók: Saufert János) |
Díszes ládikák a kiállításról |
|
| Perzsaszőnyeg |
A rendezők levetítettek egy angol nyelvű filmet is Iránról. Aki nem tudott angolul, az is meggyőződhetett róla, hogy egy páratlan természeti adottságú országból érkeztek a vendégek.
A Perzsia művészete címmel a Matskássy Ház Baráti Kör által rendezett kiállításon Irvash Ali Reza, az Iráni Iszlám Köztársaság Nagykövete is részt vett. Üdvözlő beszédében, amelyet a nagykövetség tolmácsa olvasott fel, elmondta, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság nem akar háborút, békében szeretne élni más népekkel, és azt szeretné, ha mindenki megismerné ezt a csodálatos országot. Arra biztatta a közönség tagjait is, hogy menjenek el Iránba, szeretettel látnak mindenkit.
A rendezvényen köszöntőt mondott Gromon István polgármester és dr. Matskássy Gábor is. Lehmann Péter, a Turán-Irán egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy Magyarországnak a kelet, azaz a gyökerek, az ősi múlt felé kellene visszatérnie, s nem szabadna továbbra is a nyugati világhoz törleszkednie.
A rendezvény második részében Marton Veronika „A magyar és sumér kultúra kapcsolatáról” címmel tartott érdekes előadást.
F. A.
Megalakult az Ifjúsági Énekkar
November 7-én a Művészetek Házában Schlotter Ferenc karnagy vezetésével megalakult az Ifjúsági Énekkar. Az egyelőre körülbelül 20 fős énekkar fontos céljának tartja a hagyományok ápolását, Pilisvörösvár népdalkincsének felelevenítését, de ezek mellett más dalanyaggal is foglalkoznak majd. A próbákat csütörtökönként 17 órától 19 óráig tartják a Vásár téri iskolában.
Mindenkit szeretettel várnak, aki szeret énekelni és fontosnak tartja a hagyományok megőrzését ápolását és a tartalmas igényes szórakozást és szórakoztatást.
F. A
Részlet Schlotter Ferenc alapító beszédéből:
„Hiszem azt, hogy a zene Istené – s mivel mi Isten gyermekei vagyunk, ezért a mienk is. Semmi sem bizonyíthatja jobban ezt, mint maga az a tény, hogy a zene egy csoda. Isteni csoda az is, hogy minden gyártott hangszer nélkül képesek legyünk dallamokat énekelni azzal, amit a torkunkba teremtett.
Mi énekelni fogunk, méghozzá közösen. Mi együtt játszunk. Együtt lélegzünk. Együtt örülünk, és ha lesz ilyen (de kívánom, hogy minél kevesebbszer legyen), akkor együtt bánkódunk.”
Ezúttal szeretném megköszönni munkájukat azoknak, akik a plakátok kihelyezésében valamint szétküldésében segédkeztek, és főleg szeretném megköszönni az intézmények vezetőinek, dolgozóinak és az üzletek tulajdonosainak és dolgozóinak a segítő szándékú hozzáállását.
Büszke vagyok arra, hogy Pilisvörösváron nem volt olyan hely, ahol megtagadták volna kérésünket.
Köszönöm, köszönjük.
Schlotter Ferenc és a Kórus
Babakiállítás
A zeneiskola aulájában november 6-9-ig babakiállítást tekinthettek meg az érdeklődők. A kiállítás a Nyakigláb, Csupaháj, Málészáj című mesedarabhoz kapcsolódott. Ahogy Balasi Anikótól, a Művészetek Háza igazgatónőjétől megtudtam, ezentúl a különböző rendezvényekhez mindig tematikus kiállítás fog kapcsolódni. Az igazgatónő tervei között szerepel, hogy az aulában közösségi teret alakítsanak ki. Így a különböző programok után meghitt beszélgetésre is sor kerülhetne.
A most kiállított modern karakterbabákat iparművészek tervezték és teljes megmunkálásuk kézzel történt. A babák haja emberi hajból, szemük kristályból készült. Az itt bemutatott néhány baba Cibuláné Csicsmann Erzsébet tulajdona, de otthoni gyűjteménye 350 babából áll.
Hidas Ildikó
