7. oldal Kultúra
Új kulturális egyesület alakult
Városunk civil társadalma és kulturális élete egy új egyesülettel gazdagodott. 2007. október 10-én a Mű-hely Galériában megalakult a Pilisi Alkotó Kaptár Egyesület.
Az egyesület a hét éve működő Mű-hely Galéria sikerén felbuzdulva tovább szeretné színesíteni a város kulturális és művészeti életét. Legfontosabb célja, hogy összefogja a településen és környékén élő alkotó művész- és mesterembereket – képző- és iparművészeket, kézműveseket, költőket, írókat, újságírókat, színészeket, rendezőket, zenészeket –, tevékeny, élettel teli, méhkaptárszerű közösséget, alkotóteret, lehetőséget biztosítva a számukra. Ahogy egy méhkaptár szorgalmas közössége a mézet, e közösség is értékeket kíván létre hozni: többek között kiállítások, koncertek, színházi előadások megrendezését, kiadvá-nyok megjelentetését tervezi.
Mindezeket részletesebben így rögzítették az alapító tagok a PAK Alapszabályában (PAK-tumában):
Az egyesület célja a magyar kultúra nemzeti értékeinek ápolása, átörökítése,
– aktív részvétel a helyi kulturális életben, a város művészeti életének különböző fórumokon való képviselete,
– a képzőművészet, a magyar irodalom és más alkotó művészeti tevékenység támogatása, népszerűsítése, új értékek létrehozásának elősegítése,
– a helyi nemzetiségi kultúra ápolása, a német kisebbség szokásainak megtartása és továbbvitele, hagyományőrzés.
Az egyesület céljait különösen a következő eszközökkel kívánja megvalósítani: kiadvá-nyok publikálásával, folyóirat indításával, tárlatok, kiállítások, kulturális előadások szervezésével, művészeti, kulturális csereprogramok szervezésével, alkotói pályázatok kiírásával.
Az október 10-i alakuló közgyűlésen a PAK elfogadva az Alapszabályzatot, négytagú elnökséget választott, amelynek tagjai: Czeg-lédi Gizella elnök, Hargita Péter szervezőtitkár, Hargita Péterné titkár, Fogarasy Attila krónikás.
A PAK várja soraiba városunk minden alkotó szellemű polgárát, aki bármilyen irányú alkotó tehetségét hajlandó a köz szolgálatába állítani, és a közösséget általa gazdagítani.
Várja továbbá mecénások, szponzorok, támogatók nagylelkű felajánlásait, amellyel szellemi javak, alkotások és közösségi élmények létrehozásához az alkotókkal azonos értékű megbecsüléssel tudnának hozzájárulni.
Rendes és pártoló tagnak a következő e-mail címen vagy telefonszámon lehet jelentkezni: galeria@czegledigizella.hu, 26-330-802.
F. A.
Overnight
Mészáros Béla alakítását ismét egész estés moziban csodálhatjuk meg
 |
Mészáros Béla
Fotó: Rásonyi Győzőné |
Október 4-én került bemutatásra a budapesti mozikban Török Ferenc rendező Overnight című filmje. A történet korunk „brókertársadalmát” mutatja be a kulisszák mögött. A néző 24 órára – mivel a film cselekménye egyetlen izgalmas napot foglal keretbe – bepillantást nyerhet azok életébe, akik nap mint nap Euró milliárdokkal zsonglőrködnek. A fordulatos filmben az események a Budapest–Bombay tengelyen peregnek, az operatőri munkát dicsérő hangulatosan komponált képekben. Mészáros Béla – Vörösvár szülötte – színművész, a főszerepelő kollégájának szerepében egy brókert alakít, és nem is akárhogyan! Ezt a mozit bátran ajánlom mindenki figyelmébe, érdemes mielőbb beülni a nézőtérre!
Rásonyi Marilu
Új énekkar alakul
Énekkar alakul a Művészetek Háza és a Dunamenti Kulturális Centrum Alapítvány szervezésében.
Jelentkezni lehet: donaukulturen@gmail.com e-mail címen, vagy a 06-20-44-77-942 -s telefonszámon. (Az előző számban tévesen jelent meg az e-mail cím – a szerk.)
A jelentkezéseket a zeneiskolában is le lehet adni.
Amennyiben a fent említett módon nem sikerül jelentkezni, úgy az november 7-én 18 órakor a zeneiskolában, az énekkar megalapításakor is megtehető.
Várjuk a jelentkezéseket.
Schlotter Ferenc
FELHÍVÁS VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ VERSENYRE
A D'sign Kft. a Vujicsics Tihamér Zeneiskola támogatásával megrendezi a IV. Kárpát-medencei WASS ALBERT vers-, énekelt vers- és prózamondó, valamint meseillusztrációs verseny Pest megyei fordulóját Szentendrén.
A Pest megyei forduló időpontja: 2007. november 17. délelőtt 10.00 óra. Hely-színe: Vujicsics Tihamér Zeneiskola Szentendre, Duna korzó 16.
Jelentkezési határidő: november 12.
A jelentkezéshez szükséges információk az alábbi elérhetőségeken kaphatók:
Telefon: Kádár Péter 30/952-1972
Fax: 06/26 302-208
E-mail: wassalbert@dunakanyar.net
„A császár üzenete”
Dr. Varga Tibor jogtörténész előadása a Mű-hely Galériában
Dr. Varga Tibor jogtörténész nem először örvendeztette meg pilisvörösvári közönségét. Előadása számomra ezúttal a küldetéstudat fontosságáról szólt: Ki vagyok én? Miért jöttem a világra? Hogy mi is a császár üzenete?
Franz Kafka, aki „A császár üzenete” című novellát írta, a tőle megszokott módon, természetesen nem ad választ ezekre a kérdésekre. A novellában a császár a halálos ágyán üzenetet küld legutolsó alattvalójának. A hírnök azonban a nagy tömeg miatt nem juthat el a messzi távolban meghúzódó alattvalóhoz. Ha a hírvivő mégis átjutna az akadályokon – „de ez soha-soha meg nem történhet” – fűzi hozzá Kafka, akkor „csak a székváros tárulna elé, a világ közepe, tele a város szemetének dombjaival.” Hogyan lehet mégis megtudni, hogy mi a császár üzenete, hogy mi a feladatunk? Mi végre is vagyunk a világon?
Dr. Varga Tibor szerint sorsunk a nevünkben van elrejtve. Ahogyan Szent István neve azt jelenti: korona és törvény, úgy mi is megtalálhatjuk nevünk és egyúttal életünk értelmét. Küldetésünket. Mert, ahogy Kafka is mondja: „ott ülsz ablakodban és megálmodod, mikor eljön az este.” Szép álmokat!
Hidas Ildikó
A Zene Világnapján
1975 óta – Yehudi Menuhin és az UNESCO zenei tanácsának a felhívása alapján – október 1-jén a zenét ünneplik szerte a világon. A Zene Világnapján nagy sikerű koncertet adott a zeneiskolában a magyar táncházmozgalom egyik alapítója, a zene világnapjával éppen egyidős Jánosi Együttes.
 |
A zenekar tagjai: Tintér Gabriella ének (vendég), Szabó Adrienn hegedű (vendég), Jánosi András hegedű, Túri András brácsa, Kiss Csaba nagybőgő |
Az 1975-ben alakult együttes működésének egyik fontos területe a magyar hangszeres zenei hagyomány múltjának bemutatása. A magyar falvak vonós tánczenéje a XVIII. századi magyar zenei hagyományban gyökeredzik. Ezt a korábbi feltevést Jánosi András, az együttes vezetője több száz dallamra kiterjedő zenei összehasonlító munkával igazolta. Ennek során derült fény a Liszt-rapszódiák és más kortárs művek korábban ismeretlen népzenei vonatkozásaira is. Ugyanakkor bebizonyosodott, hogy a magyar falusi zenészek a XVIII. századi dallamokkal együtt a korabeli vonós előadásmódot is megőrizték.
Amint azt a vörösvári előadáson Jánosi András elmondta, az a dallam és ritmusvilág, előadásmód, amely ma szinte kizárólag az erdélyi népzenében őrződött meg, másfél évszázaddal korábban az egész magyar népzenét jellemezte, és ezt a legújabban előkerült – kb. 1000 régi dallamot tartalmazó – gyűjtemények is alátámasztják. A szabadságharc leverése után az ország legnagyobb részén felváltja az újabb típusú népdal és a cigányzene az eredeti népzenét. Erdélyben azonban ez a régi, autentikus zene megőrződött és a mai napig él. Másutt ez már csak nyomokban található meg.
Az együttes első átütő sikerét az a színházi műsora jelentette, amelyben Bartók néhány népzenei témájú művének forrásait vitte a közönség elé. A műsort – melyet több éves kutatómunka előzött meg – a közönség és a kritika is lelkesedéssel fogadta.
Jánosi András elmondta, hogy Bartók egymaga körülbelül 10 000 dallamot gyűjtött, ami egészen fantasztikus a maga nemében. Ebből 300-at dolgozott fel műveiben, sok esetben ezek az eredetit megközelítő hangzásban szólalnak meg.
Az együttes műsorában ezeket a dallamokat adta elő, hol az eredeti népzenei stílusban és környezetben, hol a bartóki feldolgozásban. Hallhattunk továbbá olyan dallamokat is, amelyeket Liszt Ferenc és Kodály Zoltán dolgozott fel.
Jánosi András elmondta azt is, hogy a legújabb kutatások szerint a magyar népzene még Johann Sebastian Bachra is hatással volt, műveiben több magyar dallamot fedeztek fel. (Valószínűleg ezt annak is köszönhetjük, hogy a halhatatlan zeneszerző második felesége Magyarországról származott.)
A Zenei Világnapon a zeneiskola nagytermében adott koncert igazi zenei csemegét, felemelő szórakozást jelentett a magyar zenei hagyományok iránt fogékony közönség számára. Köszönjük a szervezőknek. Szívesen látnánk, hallanánk több ehhez fogható értékközvetítő, magas színvonalú rendezvényt a jövőben is.
F. A.
További információk az együttesről: www.janosiegyuttes.hu
Egy kicsi pohár pálinka
A Mű-hely Galéria kulturális estjéről
Erdély varázsos tájai, emberszabású, kedves házai és a magyar népmesék igazságra vágyó tisztasága és tiszteletlen huncutsága elevenedett meg október 5-én este a Mű-hely Galériában.
Már hogyan is ne ez történt volna, amikor két olyan művész vonta az estén magára a közönség figyelmét, akik e csodákból igenest megmerítkeztek: Csóka László és Berecz András.
 |
Berecz András
Fotó: Saufert János |
Csóka László festőművész tárlatát Horvát László művészettörténész nyitotta meg, aki kifejezte örömét, hogy a most kiállító művész a mai modernizmusban is a nagybányai festők útját járja. A nagybányai táj- és emberközeli festészet nagy hatással volt a magyarországi képzőművészetre, s ma is termékenyítőleg hat rá. Külön öröm, hogy a festő az erdélyi tájra is visszatalált: visszatért a gyökerekhez. Az erdélyi származású festő ma Százhalombattán él, de nemrégiben tett otthoni látogatásának hatására ma ismét a szülőföld ihleti festészetét.
Amíg a festményeken a jellegzetes székely népi építészetből nyerhettünk katalógust, a Mű-hely Galériában „törzsvendég” Berecz András a népi humorból, a szegény ember furfangos gondolkodásából adott ízelítőt, és nem mellékesen a népnyelv kifogyhatatlan gazdagságából.
Meséiben elsősorban az erdélyi, csángó és a somogyi tájnyelv adja a nyelvi matériát. Ez utóbbi nem véletlenül – hiszen, amint ezt jómaga is állította – Magyarországnak ez a zártabb vidéke is megőrzött hellyel-közzel némi kincseket abból az archaikus népi kultúrából, ami jószerivel csak Erdély hegyei közt maradt meg.
Berecz András minden előadása egyben egy nyelvi kurzus is. Azt még kapásból megértjük, hogy a ‘fészi’ fejszét jelent, a ‘feteke’ feketét, a ‘kalán’ kanalat, s hogy a ‘makverő’ előbbi betűforgatások mintájára vakmerőt, de ahhoz már ugyancsak szótár kellene, ha nem állítaná kifejező nyelvi környezetbe a mesélő, hogy mit jelent a ‘pitán ember’ kifejezés. (No, hát ha az olvasó nem tudja, én meg nem mondom, mire való a Magyar Tájnyelvi Szótár? Forgassa csak!)
És ami a szókincse mellett már igazi művészet, utánozhatatlan bravúr: néhány egyszerű, ízes szóban úgy tudja kifejezni a történéseket és lelki tartalmakat, mint más félóra koncentrált szónoklattal se.
Persze Berecz Andrásban nemcsak a nyelvezete megkapó, hanem pajkos humora és született komédiás hajlama is, ami addig húzza-vonja őt az erős tréfacsinálásban, míg térdcsapkodó hahotában nem tör ki a közönség.
A mostani előadást egy bűvészmutatványnyal fejezte be a „trufamester”: bémutatta, hogy s miként kell egy kicsi pohár pálinkát az egyik kalap alól áthelyezni a másik alá úgy, hogy közben se az üveget, se a kalapot meg nem mozdítja az emberfia. Nos, őszintén szólva én ezt a telekinézises dolgot nem nagyon értettem volt, csak annyit vettem észre a végén, hogy az a kicsi pohár pálinka végül utolsó cseppig béfolyt a bajusza alá…
Aztán még egy somogyi népdalt is megtanított a közönségnek Berecz András, és amikor már jól fújták a verset és a dallamot, így búcsúzott el: „Használják egészséggel…”
Használjuk, használjuk, de nem csak a dalt, hanem őt magát is egészen… Isten megáldja érte…
F. A.
