7. oldal Nemzetiség
Elkészült Pilisvörösvár/Pilisszentiván családkönyve (1693-1811)
Az 1946-ban elűzött magyarországi németek és a valamilyen módon Magyarországról Németországba kerültek már hosszú évek óta, kutatják gyökereiket. Így alakult meg a sindelfigeni Arbeitskreis Donauschwabischer Familienforscher (AKdFF), jóval később a hazai testvérszervezete is a Magyarországi Németek Családfakutató Egyesülete, az AKuFF. Rengetegen kutatták/kutatják magyarországi gyökereiket. Sok értékes forráskiadvány készült már az egyesület gondozásában.
Az AKdFF Budakörnyéki tagozatának sok éve vezetője Rudolf Keszler, akinek édesapja még Pilisszentivánon született. Az ő 20 évig tartó, szabadidejében végzett munkájával készült el Pilisvörösvár/Pilisszentiván családkönyve, aminek alapja a Pilisvörösváron 1693-1811 között vezetett anyakönyvek mikrofilmes változata. Az eredetiből nem is dolgozhatott volna, mert az első pilisvörösvári anyakönyv szőrén-szálán eltűnt a pilis-vörösvári parókiáról. Ha a mormonok nem készítenek az 1960-as években mikrofilmeket a magyarországi anyakönyvekről 1895-ig, reménytelen lenne az anyakönyvi adatok felkutatása. Pilisvörösvárt (akkor még Vörösvár), az 1600-as évek végén telepítették be a mostani Németország területéről származó telepesekkel. Innen került sok család a környező falvakba és messzebbre is. Tehát szinte az összes környező falu első betelepülői ebben az anyakönyvben találhatók. Ez vonatkozik Nagykovácsi Solymár-Hidegkút, Piliscsaba, Pilisszántó első katolikus lakosaira, de pl. Szár első telepesei is innen származnak. Pilisszent-iván 1919-ig volt Vörösvár filiája és csak 1812-től szerepel külön anyakönyvben.
Keszler úr rengeteg munkával feldolgozta az összes elérhető forrást, így sok adatot sikerült a családokról rögzíteni, sok származási helyet is.
A családkönyv (Ortsfamilienbuch), az adott település családjainak adott időszakon belüli, az anyakönyvi adatok alapján történő rendezése, tehát a családok ábécé-sorrendben, sorszámozva, időrendben vannak felsorolva. A kiadványból mindenki könnyen összeállíthatja a családfáját, ezért ajánljuk mindenkinek, akit érdekel származása, családjának múltja.
A könyv valószínűleg még 2007-ben megjelenik. A kinyomtatása függ attól is, hogy hányan jegyeztetik elő (rendelik meg).
Előjegyzés, információ Magyarországon:
Országosan: dr. Pencz Kornél AKuFF
06 20 32 66 3397 kornelpencz@gmx.net
Pilisvörösváron: Botzheim István
06 26 330-149 istvan@botzheim.hu
Pilisszentivánon: Feketéné Ziegler Ágota
06 26 367-604 ziegleragi@fibermail.hu
Feketéné Ziegler Ágota
Történetek Pilisvörösvár és környéke életéből
(Megtörtént, vagy meg nem történt események)
Ha Magyarország a korona, akkor a nemzetiségek a korona ékkövei. Minél fényesebbek az ékkövek, annál értékesebb maga a korona. (Schlotter Ferenc)
– Féeri! Hoszt khéed wosz in Tschubánká in Nohpezdorf kschén ist?
– Na.
– Woá ein krauzi Hauhceid, mit 160 Perszon. Noh te Hauhceid trei Wáuhá hot ti Praud klokt te Kumerádin, und kszogt:
– I pin szei Traurih weil jetc pin i Traufkhume - Und hot Szi caund.
– Wosz piszt tu traufkhume?
– Tász te Mihl um mein Femeing und mein Kőgy hode mie kheired.
– Iz teiz ned Traurih?
– Weing tein prauhszt tu ned Weine.
– Warum szul ih niht Reine?
– Weil te Michl iz jo toh ned szau Tum wie er auszschaud!
– Feri! Hallottad, hogy mi történt Csobánkán, a szomszéd faluban?
– Nem.
– Volt egy 160 fős esküvő. Az esküvő után három héttel a menyasszony sírva panaszkodott a barátnőjének:
– Képzeld el…! Képzeld el…! Most jöttem rá …! – és sírt keservesen.
– Mire jöttél rá?
– Hogy a Miska engem csak azért vett el feleségül, mert van pénzem. A pénzemért, a vagyonomért vett el feleségül.
– És ezért sírsz?
– Iigen… hát nem szomorú ez?
– Inkább örülnöd kéne!
– …hát … miért kéne … örülnöm?
– Azért, mert mégsem olyan hülye, mint ahogy kinéz.
Sch. F.
Megjegyzés:
A magyar szöveg nem szó szerinti fordítás, hanem a történet újrafogalmazása. A sváb szöveg a kimondhatóság kedvéért magyar fonetikával íródott. A szavak végén lévő magánhangzó általában röviden ejtendő, jelzés értékű. Sch = s.
Ötven éves a Neue Zeitung
Megjelenésének fél évszázados évfordulóját ünnepli a magyarországi németek hetilapja, a Neue Zeitung. A jubileum alkalmából ünnepséget rendeztek a Magyarországi Németek Házában. Ünnepi beszédében Schuth János főszerkesztő visszapergette a hetilap történetének lapjait.
Az újság a helyi németek gondjaival próbált foglalkozni, de kezdetben nem lehetett ezekről nyíltan írni. 1963-ban például a tótvázsonyi német iskola körüli problémákról szóló cikk miatt bezúzták a lap összes példányát.
A rendszerváltozás után végre szabadon lehetett írni, de a piacgazdaság kibontakozása miatt az újság nehéz anyagi helyzetbe került, s a nulláról kellett újrakezdeni, s csökkenteni kellett a lap négyezres példányszámát, és emelni kellett a lap árát. A Neue Zeitung jelenleg 2400 példányban jelenik meg, 1500 előfizetője, három főállású munkatársa van. Jelenleg 105 forintba kerül az újság.
Az elmúlt évtizedben volt nemzetiségi rovatszerkesztőnknek, Sax Ibolyának számos cikke jelent meg a Neue Zeitungban.
A lap on-line változatát a www.neuezeitung.hu címen lehet majd elérni.
F. A.
FELHÍVÁS
IFJÚSÁGI VEGYESKÓRUS INDUL PILISVÖRÖSVÁRON!
A Művészetek Háza Schlotter Ferenc karvezető vezetésével Ifjúsági Hagyományőrző Vegyes-kórus alapítását tervezi.
Várunk minden énekelni vágyót, aki jókedvben és vidámságban kívánja tartalmasan eltölteni szabadidejét.
Német nyelvtudás, zenei alapismeretek nem szükségesek!
Jelentkezés: cgyzenei@pilisvorosvar.hu
Telefon: 06-20-44-77-942
Jelentkezési határidő: október 12.
A kórusalapítás időpontjáról és helyszínéről e-mailben értesítjük a jelentkezőket.
