14. oldal Oktatás
Mit tehetünk az iskolai agresszió ellen?
A Békítő program
Az elmúlt hetekben jócskán felzaklatta a közéletet az a mobiltelefonnal felvett jelenet, amelyen egy kamasz fiú az osztály előtt megalázza idős fizikatanárát. A jelenet kapcsán szinte naponként tálalt a média egy-egy újabb esetet, amely agresszív diákokról, tehetetlen tanárokról és iskolavezetésről szóltak. Várható volt, hogy előbb-utóbb felszínre kerülnek az iskolaügyben is azok a feszültségek, amely a politikában, a közéletben és az utcákon tapasztalható durvaság, kíméletlenség, agreszszió begyűrűzésének és a túlzottan liberális oktatáspolitika eredményeként alakultak ki. Az agrasszió visszaszorításában, kezelésében megoldást jelenthet az az amerikai modell, amelyet kísérletképpen most vezetnek be egy kőbányai iskolában. A módszerről nemrégiben a Vásár téri iskolában hallhattak előadást a Pilis-Buda-Zsámbék kistérség pedagógusai.
Egyszerre volt megdöbbentő és megnyugtató az érdeklődő pedagógusok számára az előadás, amelyet a Kőbányai Nevelési Tanácsadó két klinikai pszichológusa, Sáfrány Zsófia és Majláth Nóra tartott. Megdöbbentő azért, hogy már a magyar iskolákban is elkél az a módszer, amelyet a véres leszámolásoktól, lövöldözésektől hangos amerikai iskolákban alkalmaznak az agresszió megfékezésére. Megnyugtató azért, hogy mégis csak akad legalább egy kipróbált és működő modell arra az esetre, ha az erőszak a magyar iskolákban is tovább terjed és kezelhetetlenné válik.
Az ún. Békítő programot, amely egy iskolán belül békés tanulási környezet kialakítását célozza meg, 1994-ben dolgozták ki pszichológus szakemberek, miután az egyik általános iskolában fiúk egy csoportja egy kislányt megtámadott.
A program az iskolai agresszió megfékezését pszichológiai eszközökkel kísérli meg. Ennek során nem emeli ki és különíti el az agresszív gyerekeket, hanem saját közegükben foglalkozik velük. Az agresszív viselkedést az összefüggések figyelembe vételével, rendszerszemlélettel közelíti meg. Eszerint az agreszszív viselkedés fennmaradásához a támadók, az áldozatok és az agresszív viselkedést paszszívan szemlélő gyerekek együttesen járulnak hozzá. Különösen nagy hangsúllyal kezeli a program az agresszor, áldozat, szemlélő hármasában a szemlélő szerepét.
A program játékos eszközökkel, a gyermekek nyelvén tudatosítja bennük az összefüggéseket, és kiutat mutat az agresszív viselkedés megváltoztatására.
A programban az egész iskola részt vesz, kivétel nélkül minden osztály, minden gyerek és minden tanár.
A program több csatornán keresztül folyamatosan pozitív kampányt folytat az erőszak ellen. Ilyenek például: plakátok készítése, plakátverseny, nyelvi vetélkedők, vitaestek. A lényeg, hogy tudatosítsa a gyerekekben az agresszív viselkedés fogalmát, annak helytelenségét, az áldozattá válás elkerülési módjait és az agresszió tétlen szemlélésének veszélyességét: „Ne légy agresszor!” „Ne válj áldozattá!” „Ne légy szemlélő!”
A tapasztalatok szerint háromévi folyamatos és tudatos munka eredményeként válhat egy iskola teljesen agressziómentessé.
Magyarországon a módszert először a kőbányai Janikovszky Éva Általános Iskolában tervezik bevezetni. (További információk: www.konevtan.hu.)
Fenti kísérleti modellek esetleges bevezetése mellett is sokak szerint elkerülhetetlen és halaszthatatlan a pedagógusképzés általános megújítása ma Magyarországon. A XXI. század pedagógusának nagyobb pszichológiai, szociológiai tudásra, új módszerekre és használható fegyelmezési eszközökre van szüksége ahhoz, hogy helytálljon munkahelyén: azaz tanítani és nevelni tudjon. Az iskolavezetésnek pedig vissza kell kapnia a jogot, hogy egy renitens diákot akár el is tanácsolhasson az intézményből.
A csengőszó ma már kevés, harsonára van szükség, amely elhat a minisztérium aktagyárába és a liberalizmus lila ködébe burkolózó elméleti pedagógusokig.
Változásokra van szükség, egyensúlyra, arányra, ésszerűségre, különben elszabadul a pokol az iskolákban. S akkor azután végkép szertefoszlik Ady üzenete:
Én iskolám, köszönöm most neked,
Hogy az eljött élet-csaták között
Volt mindig hozzám víg üzeneted.
Tápláltad tovább bennem az erőt,
Szeretni az embert és küzdeni
S hűn állni meg Isten s ember előtt.
Fogarasy Attila
„Meggyőződésünk, hogy ahhoz, hogy a tanítás folytonossága fennmaradhasson, nélkülözhetetlen a pedagógusok szemléletváltása, azaz annak belátása, hogy az osztályban zajló csoportlélektani folyamatok tudatosítása, figyelemmel kísérése és helyes irányba terelése nélkül eszköztelenek és kiszolgáltatottak maradnak.
A ma iskoláiban a pedagógusoknak egy kicsit nevelőnek, szülőpótléknak és pszichológusnak is kell lenniük, hogy a sok elhanyagolt és különféle abúzusok (visszaélések) áldozatául esett gyermeket egyáltalán tanítani tudják. Sok gyermeknek sokkal elemibb lélektani frusztrációkkal (bénító élményekkel), hiányállapottal kell megküzdeniük, hogy egyáltalán képesek legyenek a tanulásra. Ez olyan kihívás, amire az iskoláknak választ kell találniuk.”
(A Békítő program kézikönyvéből)
