5. oldal Környezet
Gázos téma IV.
Előző lapszámunkban közöltük Lakatos Edina, a MOL sajtószóvivőjének részletes tájékoztatóját az épülő új gázvezetékről. Olvasóink kérdései nyomán további tájékoztatást kértünk tőle. A sajtószóvivő írásban feltett kérdéseinkre az alábbi válaszokat adta:
 |
A gázvezeték összehegesztett szakasza
a ligeti lovarda (volt tsz) mellett |
Megszüntetik-e az új vezetéktől nem messze lévő régi gázvezetéket vagy az továbbra is használatban marad?
- A már meglévő gázvezetékek a magyarországi gázszállító vezetékrendszer szerves részét képezik, és továbbra is használatban maradnak. A szállíttatók által felénk jelzett jövőbeni fogyasztási igények kielégítéséhez, s a biztonságos gázellátáshoz a már meglévő és az új vezetékre egyaránt szükség lesz. Az új vezeték megépítése nélkül a térségben élők gázellátása mellett a villamosenergia-ellátásuk is veszélybe kerülhet.
Sokan azt mondják, hogy az utóbbi időben csökkent az ország gázfogyasztása, így teljesen felesleges az új vezeték megépítése. Mi ebből az igazság?
- Magyarországon, miként egész Európában, folyamatosan nő a földgáz szerepe, jelentősége és a földgáz iránti igény. A növekedés fő hajtóerői egyrészt a földgázbázisú villamosenergia-termelés, másrészt a lakossági fűtési célú felhasználás. Magyarország különösen nagymértékben függ a földgáztól, hisz hazánkban kiugróan magas, az európai átlag több mint kétszerese (44,3%) a földgáz részaránya a primer energiahordozók között.
A földgázigény erőteljes növekedését mutatja, hogy az Európai Unió 2002-ben mért 380 milliárd köbméteres gázfogyasztása 2030-ra óvatosan becsülve is mintegy 640 milliárd köbméterre növekszik. A hazai földgázigények is dinamikusan növekednek. A lakosságot kiszolgáló elosztók és a közvetlen ipari fogyasztók által felénk jelzett igények 2007-hez képest 2009-re közel 15 %-os növekedést mutatnak, s nekünk időben, és hosszú távra fel kell készülnünk a növekvő igények kiszolgálására.
Az időjárás döntő mértékben befolyásolja a fűtési célú gázfogyasztást. Hazánk fogyasztóinak kb. 70 %-a hőmérsékletfüggő, vagyis hidegebb telek (mint pl. a 2005-2006-os) idején több, míg enyhébbek (mint pl. a 2006-2007-es) esetén kevesebb gázt használnak. A példaként említett 2005-2006-os tél idején a szállítórendszer elérte fizikai kapacitása határát, vagyis éppen el tudta látni az igényeknek megfelelő mennyiségű földgázzal az országot. A nem időjárásfüggő ipari fogyasztók, erőművek felénk jelzett igényei is folyamatosan növekednek. Ennek hátterében többek közt az húzódik, hogy a 21/2001-es kormányrendelet a levegőtisztaság-védelem általános szabályairól 2007. október 31-ig adott türelmi időt az erőműveknek a fűtőolajról, szénről, fáról a gáztüzelésre való átállásra, hisz környezetvédelmi szempontból is a legtisztább energiahordozó a földgáz.
Hogyan történik meg a földtulajdonosok kártalanítása?
- A vezetéképítések esetében kétféle kártalanításról is beszélhetünk. Az ingatlan értékvesztését kompenzálni hivatott bányaszolgalmi jogi kártalanítást a tervező (Euroil Kft.), míg az építéssel okozott zöldkár megtérítését a kivitelező cég (Kőolajvezeték-építő Zrt.) intézi az érintettekkel.
A szolgalmi jog alapításáért járó kártalanítás a vezeték elkészülte után a ténylegesen szolgalmi joggal terhelt terület nagyságának megfelelően kerül kifizetésre a szolgalmi jog bejegyzését követő 30 napon belül. A tulajdonosokat tehát a vezeték megépülése után fogja kártalanítani az Euroil Kft. az üzemeltetési bányaszolgalom alapításért.
A zöldkár megtérítését a kivitelező elkezdte, de a legtöbb érintetthez még nem jutottak el. Ezért a földtulajdonosok, illetve a gazdálkodók türelmét kérik, és egyúttal megnyugtatnak mindenkit, hogy az igazolt kárát meg fogják téríteni.
A miniszter válaszol
Részlet dr. Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter Gulyás Dénes országgyűlési képviselőnek adott válaszából
A pilisvörösvári medencében az FGSZ Földgázszállító Zrt. beruházásában épül a földalatti gázszállító távvezeték. Az OLAJTERV Tervező Iroda Kft. már a tervezés előkészítése során (2006 januárjában) tájékoztatást kért a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságtóságától a beruházás által esetleg érintett védett természeti területek, a Natura 2000. területek és egyéb védett természeti értékek elhelyezkedéséről, valamint a vonatkozó előírásokról. Az Igazgatóság már ebben a korai szakaszban tájékoztatást adott arról, hogy melyek azok a védett természeti területek, amelyeken a vezeték nyomvonala nem haladhat át.
A MOL Földgázszállító Zrt. földalatti gázvezeték létesítésével kapcsolatban 2006-ban több alkalommal egyeztető tárgyalást folytatott a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség munkatársaival, amely tárgyalásokon a Nemzeti Park Igazgatóság szakértői is részt vettek és a természetvédelmi jogszabályoknak megfelelő szakvéleményt adtak és egyes szakaszok tekintetében javaslatot tettek alternatív nyomvonal kialakítására.
A nyomvonal kijelölése és az ennek alapján készített terület-kimutatás alapján az Igazgatóság megállapította (erről tájékoztatta a Felügyelőséget is), hogy a vezeték tervezett nyomvonala csak igen csekély mértékben érinti a Budai Tájvédelmi Körzet területét, továbbá, hogy a kérelemben szereplő területek európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű (Natura 2000) területet nem érintenek. Megállapította továbbá, hogy a Pilisvörösvár és Százhalombatta között tervezett vezeték nyomvonala szinte teljes egészében természetvédelmi szempontból közömbös szántókon halad, s a fentiek következtében a tervezett vezeték megépítése a természetvédelmi érdekekkel összeegyeztethető. Ugyanekkor felhívta a figyelmet a természetvédelmi érdekekre és a botanikai értékek védelmére. (...)
A fentiekből látható, hogy a tervezés, és a kivitelezéshez szükséges előkészítő eljárások a természetvédelmi, tájvédelmi szempontok érvényesítésével folytak le.
Ennek eredményeként a kijelölt nyomvonal zömmel erdészetileg gyenge minőségű és ökológiai szempontból is kevésbé értékes területeken vezet keresztül.
A miniszter válasza teljes egészében elérhető a www.pilisvorosvar.hu-n.
