16. oldal Hetedhét
Fogd a pénzt és fuss!
Kvízműsor Peller Mariannal
Peller Mariann a kvízműsorok kedvelőit naponta vonzza a képernyők elé. A Fogd a pénzt és fuss című műsor háziasszonya a Színház és Filmművészeti Egyetem televíziós műsorvezető szakának negyedéves hallgatója.
– Hogyan kerültél a műsorba?
– Egy válogatás alkalmával több száz ember közül választottak ki. Többszörös rostán kellett átesnem, többek között egy próbaműsort kellett végigvezetnem.
– Milyen érzés volt először műsort vezetni? Milyen hangulatban zajlanak a felvételek?
– Először nagyon izgultam, de hamar feloldódtam. Teljesen más érzés élesben műsort vezetni, mint a főiskolai stúdiógyakorlatokon. Nagyon jó hangulatban zajlik a felvétel, nincsenek bakik, flottul megy minden. A legnehezebb a figyelem megosztása. A „fülesen” keresztüli instrukciókra és a játékosra is koncentrálni kell egyszerre.
– Mi volt a legkellemesebb és a legkellemetlenebb élményed a forgatások alatt?
– Nagyon rossz élményem nem volt. A legkellemesebb meglepetés az volt, amikor egy jackpot nyertes pár nappal a műsor után egy virágcsokorral kedveskedett nekem.
– Nehéz volt beilleszkedni az RTL csapatába? Hogyan fogadtak?
– Az első nap mindenre fel voltam készülve, de szerencsére nagyon jóindulatú és segítőkész volt velem mindenki. Műsor előtt mindenkinek volt hozzám egy kedves bíztató szava.
– Kritikákat kaptál?
– Igen, nagyrészt pozitív kritikákat kapok. Megismernek és megszólítanak az utcán, a metrón…
– Vissza szoktad nézni magad a TV-ben?
– Igen mindig. Muszáj, hogy meglássam az erősségeimet, és a hibáimat is, hogy a jövőben ne kövessem el azokat.
– Meddig láthatnak téged a képernyőn a nézők? Meddig tart a műsor?
– A tervek szerint még nagyon sokáig.
– Mik a terveid a jövőben?
– Szeretnék az RTL-nél maradni, műsort vezetni. Másra nincs nagyon időm, folyamatosan zajlanak a forgatások, de nagyon élvezem.
Frunyó Tímea
Vörösvári kiwi
Vörösváron ősz végére beérett a kiwi. Nincs ebben semmi különös, ebben a ligeti kertben így van ez már több mint tíz éve. Idén 30 kg termett a szőlőszerű kúszónövény tövein. Ezek után már próbáltam nem feltűnően csodálkozni azon, hogy nem egy, hanem három különböző fajta él meg itt, és hozza terméseit évről évre. Az ügyes és vállalkozó kedvű termesztők nem kívántak a fotón szerepelni, rövid beszélgetés után folytatták a megkezdett kertgondozást.
Akit érdekelnek a kiwitermesztés rejtelmei, az az interneten is meggyőződhet róla (http://www.tuja.hu/tanacsoktippek23.htm), hogy ahol megél a csemegeszőlő, ott a kiwinek is jók az esélyei. A magas C vitamin tartalmú gyümölcs otthoni termesztése több előnnyel is jár. Tavasszal állítólag gyönyörű virágai vannak, és a tövekről leszedett termések sokkal édesebbek, zamatosabbak, mint a távoli tájakon éretlenül leszüretelt és az út során beérő társaik.
Ipacs László
Aki először átúszta a Balatont
November 28-án a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben halálának 85. évfordulóján nagysága előtt tisztelegve újratemették Székelyhidi Szekrényessy Kálmánt, aki 1880. augusztus 29-én először úszta át a Balatont Siófok és Füred között.
Az előkelő nemesi családból származó katonatiszt és újságíró életében számos úszóbravúrt hajtott végre, többek között átúszta a Szuezi-öblöt és a Boszporuszt is.
 |
Szekrényessy szobra Siófokon, a Balaton-parton áll és Füred felé tekint
(Fotó: Török István) |
Szekrényessy hozta létre 1883-ban Sport néven az első magyar sportlapot, és részt vett számos sportklub megalapításában is. ő volt az első magyar úszó, akinek neve az európai sajtót is bejárta.
Jó magyar szokás szerint sportteljesítményét itthon sokan fanyalogva fogadták. Mikszáth például ezt írta róla:
„Szekrényessy a Balatont úszta át. Órákon körösztül ott lubickolt a nyomorult vízben, s mégsem változott el se csukává, se durbinccsá – pedig megérdemelte volna. Mert amelyik ember, ember, ne kívánkozzék békának.”
Az utókor azután felismerte és elismerte sportolói nagyságát.
Az első Balatonátúszás emlékére Siófokon 1997-ben teljes alakos kőszobrot állítottak. A szobor alkotója Bajnok Béla szobrászművész, aki egy korabeli fénykép alapján a célba érést követő pillanatban, lepedőbe burkolva, kezében babérkoszorút tartva ábrázolja az úszóbajnokot. A szobor talapzatán az alábbi szöveg olvasható: „Hazafias kötelességemnek tartottam e távúszás által a Balatont ösmertebbé tenni.”
Az évenként megrendezett Balaton-átúszás eredményhirdetését a szobor előterében tartják. Az első helyezett a szobor kicsinyített bronz mását kapja jutalmul.
Júniusban Török Istvánnal Siófokon jártunk, hogy egy készülő kiadvány számára felvételt készítsünk a szoborról.
F. A.
Bemutatjuk új kántorunkat:
Kárpáti Leventét
– Mióta zenélsz? Hol tanultál zenélni?
– 1993-ban kezdtem zenei tanulmányaimat a Tóth Aladár Zeneiskolában és a Járdányi Pál Zeneiskolában, majd felvételt nyertem a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába orgona és fagott szakra. Zenész családból származom, kisgyerek korom óta érdekelt a zene és a hangszerek.
– Milyen hangszereken játszol?
– Zongorán, orgonán és fagotton.
– Az egyházi zenén kívül érdekel-e más zene is?
– A legszebb zene az egyházzene, de nagyon szeretem a komolyzenét a reneszánsz stílustól a 20. századi stílusig, valamint a régi könnyűzenét, operetteket és magyar nótákat.
– Te mit tartasz kántori hivatásodnak?
– A kántor feladata, hogy zenével szolgálja Istent és a liturgiákat. Folyamatosan fejlessze a liturgia zenei életét orgonazenével és kórussal.
– Voltál-e már más faluban vagy városban kántor? Milyen tapasztalataid vannak?
– Budapesten voltam kántor a terézvárosi Avilai Szent Teréz templomban, a vízivárosi Szent Anna Templomban, ahol édesapám kántor és zenei igazgató, valamint a külső-angyalföldi Mária Keresztények Segítsége plébániatemplomban.
Tapasztalataim, hogy az egyházközség méretétől függ a hívők száma, budapesti viszonylatban attól, hogy a templom mennyire van „frekventált” helyen. A belvárosban lévő templomoknak sűrűbb a látogatottsága, mint a város széle felé eső helyeken, valamint attól is, hogy az adott kerület mennyire vallásos.
– Vannak-e különös terveid Pilisvörösváron?
– Még színesebbé tenni a zenei és kulturális életet.
Hidas Ildikó
Népszerű a szentendrei Skanzen
Egy frissen végzett reprezentatív felmérés szerint a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, azaz a Skanzen ma az egyik legismertebb hazai szabadtéri kiállítóhely. A magyar lakosság 21%-a állítja, hogy már járt ott. Az is kiderült, hogy aki egyszer járt a Skanzenben, az 38%-ban visszatér.
2008 tavaszán négy elemből álló fejlesztés kezdődött a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. Az intézmény az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében 2 milliárd forintot nyert az Európai Regionális Fejlesztési Alaptól, amit az Oktatási és Kulturális Minisztérium, fenntartóként, további 222 millió forinttal egészített ki. Ez az első olyan, európai uniós forrásokból támogatott ún. kiemelt projekt, amelynek munkálatai már folyamatban vannak.
Az alábbi projektelemek valósulnak meg a következő másfél évben: Észak-Magyarországi falu tájegység, Skanzenvasút, Új bejárati épület, Nyitott Muzeológiai Műhely.
Jövőre is mindenki vár: a szentendrei Skanzen. Nyitás: március 16-án.
További információk: www.skanzen.hu.
Egy utca két névvel
– Jó napot kívánok! Ez a Klapka utca?
– Ez bizony!
– És a Határ utca?
– Az is ez!
A fenti bárbeszéd minden további nélkül megeshet a Klapka utca északi végében. Itt ugyanis a közterületet a szentiváni részen Határ utcának nevezik.
Szentivánon fotóztuk
Graffiti
az általános
iskola kerítésén
Dédanyáink vasalói
A világ legnagyobb, mintegy 2000 darabból álló vasalógyűjteménye az USA-ban található, s tulajdonosa-gyűjtője a magyar származású Vasalós Dávid. (Tényleg ez a neve!)
Az alábbi gyűjtemény jóval szerényebb ennél (kb. 250 régi vasalóból áll), nekünk mégis kedvesebb, mert egy vörösvári gyűjtő birtokában van, s házának udvarán fotóztuk le.
Egy lakásfelújítás miatt kerültek ki a vasalók a lakásból, ideiglenesen, hogy azután visszakerüljenek a polcokra. (2001-ben már hírt adtunk a gyűjteményről: http://www.pilisvorosvar.hu/vorosvariujsag/junius/15.htm)
A vörösvári gyűjtő továbbra sem kívánja inkognitóját felfedni, mivel tart a gyűjtőtársak zaklatásától. (Már az Országos Műszaki Múzeum Öntödei Múzeuma is érdeklődött a gyűjtemény felől.)
Nevezetes vasaló- és öntvénygyűjteménnyel rendelkezik még Bagi András a Nógrád megyei Kazáron.
F. A.
