6. oldal Közérdekű hírek
Külső védelmi gyakorlat
November 26-án védelmi gyakorlatot tartottak városunkban – feltételezve egy tűzesetet a Liegl-Dachser helyi raktárában. Az ún. külső védelmi gyakorlatot Gromon István polgármester, mint a város polgári védelmi parancsnoka és Petró Tibor alezredes, a Budaörsi Polgári Védelmi Kirendeltség vezetője vezényelte le. A résztvevők azt beszélték meg, ill. gyakorolták el, kinek mi a teendője egy olyan – nagyon kis valószínűséggel bekövetkező, ám ki nem zárható – tűz esetében, amikor a Lieglben egyszerre minden biztonsági berendezés elromlik, és a tüzet önerőből üzemen belül – az ún. belső védelmi terv szerint – nem tudják eloltani.
 |
A Liegl-Dachser cég vörösvári logisztikai központja és közvetlen környéke légifelvételen |
A gyakorlat során a Külső védelmi tervnek megfelelően egy 1750 méter sugarú körben kellett a közintézményeket kitelepíteni. Ebben az ún. külső biztonsági zónában három óvoda (Gradus, Széchenyi, Rákóczi), valamint a Virgonc Gondozóház és a Napos Oldal Szociális Otthon található. (A gyakorlat során valójában egy kényelmes sétában fejeződött ki a „kitelepítés”. A tervek szerint háromévenként, így először 2009-ben kell tartani egy olyan teljes körű gyakorlatot, amelynek során valóban mindent az éles helyzetnek megfelelően kell begyakorolni. Ekkor egy időre még a 10-es utat is le fogják zárni.)
Már javában tartott a megbeszélés, amikor Bognár Zsolt, a Liegl-Dachser helyettes ügyvezető igazgatója bemutatott egy friss dokumentumot, amelyet az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság állított ki. Ebben a biztonsági övezetek az eddigieknél szűkebben lettek kijelölve. A Főigazgatóság a legkülső biztonsági zóna határát az eddigi 1750 méter helyett 5-600 méter sugarú körben határozta meg. Ezen belül nem található egyetlen közintézmény sem. (Ebből vélhetően az következik, hogy egy katasztrofális méretű tűzvész esetében sincs szükség arra, hogy az előbb említett öt közintézményt ki kelljen telepíteni.)
Mivel a jelenlévők közül a Liegl-Dachser cégen kívül senki sem kapta meg a dokumentumot, amely kijelöli a zónák végleges határát (még Petró Tibor polgári védelmi kirendeltség-vezető sem), Gromon István polgármester úgy döntött, hogy a gyakorlatot mégis lefolytatják az eredeti forgatókönyv szerint, azaz az 1750 m sugarú biztonsági zónában.
Lapzártakor megkérdeztük Gromon István polgármestert, hogy megkapta-e már az önkormányzat a fent említett dokumentumot, és az hoz-e érdemleges változásokat a külső védelmi tervben. A polgármester úr a következő választ adta újságunk számára:
– Nem kaptam ilyen dokumentumot senkitől, így azt sem tudom, hogy a biztonsági zóna leszűkítése hozhat-e érdemleges változásokat a Külső védelmi tervben (amelynek hivatalos neve egyébként egyelőre az, hogy „Ideiglenes” külső védelmi terv, mivel még sok hiányossága van). Kaptam viszont az említett szervtől (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság) egy egészen más témájú levelet, éspedig olyat, amely arra szólítja fel az önkormányzatot, hogy módosítsa a Szabályozási tervet, azaz változtassa meg a veszélyeztetett zónában az övezeti besorolásokat. Egyelőre annyit ígérhetek, hogy akár a Szabályozási terv módosítására, akár a végleges Külső védelmi terv aláírására csak akkor leszek hajlandó, ha az összes ezzel kapcsolatos részlet és következmény tisztázódott, továbbá tisztázódott az is, hogy az egész külső védelemmel kapcsolatos védekezés költségeit (nem hivatalos becslések szerint minimum 50 millió forint) ki és mikor fogja megfinanszírozni. Ez a valaki véleményem szerint semmiképpen nem lehet az önkormányzat.
F. A.
Polgári védelmi dokumentumok
Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a város hivatalos honlapján (www.pilisvorosvar.hu), a jobboldalt található Kiemelt információk Polgári védelmi dokumentumok menüpontból elérhetők az alábbi dokumentumok:
– a Liegl Dachser raktáráról készült biztonsági jelentés,
– az ennek alapján készült ideiglenes külső védelmi terv,
– a legutóbbi külső védelmi gyakorlat forgatókönyve.
Patakok, tavak, tározók
– A vízgazdálkodásról
A Pilis-Buda-Zsámbék Többcélú Kistérségi Társulás októberi ülésén a Társulási Tanács meghívására Balogh Zsolt Miklós igazgató ismertette a Közép-Duna-menti Vízgazdálkodási Társulat tevékenységét.
A szervezet működésének megértése érdekében elmondta, hogy a vízgazdálkodási társulatok önszerveződő módon jöttek létre 1810-ben, ezek a társulati formák szabályozták Magyarország összes vízfolyását és tározóját. Az államosítás során a társulatoktól elvett vagyon kárpótlása nem történt meg, manapság vannak erre irányuló törekvések.
A Kistérség területén lévő vízfolyások az 1960-as évekre lettek kiépítve, de azóta a lélekszám a 4-5-szeresére nőtt, ami nagymértékben befolyásolja a Társulat működését. A Kistérség településeitől évente 2 millió forint folyik be összesen (területarányosan) a Társulathoz, ezáltal a beavatkozásokat sem lehet egy évre levetítve nézni, hanem 10 éves időtartamot tekintve lehet megállapítani, hogy hol, milyen mértékű beavatkozások történtek.
A jelenlegi hektáronkénti 455 forintos kistérségi befizetés nem fedezi a szükséges beavatkozásokat, sem a pályázatokhoz szükséges önrészt. Elengedhetetlen az utakkal kapcsolatos fejlesztésekre valamilyen megoldást találni, hogy ne legyen elöntésveszély.
Hosszú távon a belső tározók, hordalékfogók kiépítése a cél. A közművek (optikai kábelek, gázvezeték, egyéb) keresztezték az öszszes vízfolyást, de ezekről nagyon sok önkormányzatnak nincsen nyilvántartása. A Vízgazdálkodási Társulat a külterületi részekkel kapcsolatban pontosan rögzít minden egyeztetést és adatot a vezetékek elhelyezéséről, ami azért fontos, mert egy-egy kábel elszakítása több 10 millió forintos kárt jelenthet.
A Pilisben is előforduló hordaléktározókat a horgászegyesületek maximum vízszinten tartják, forrás azonban nem állt rendelkezésükre az elmúlt 18 évben a kotrásra, amit meg kell oldania a Vízgazdálkodási Társulatnak. A tározók elsődleges funkciója az árvízszint csökkentés, ennek megfelelően az üzemi vízszintet 50%-ra kellene beállítani. A problémát a Társulat jelezte az FVM felé, illetve javasolta, hogy vizsgálják meg a közös használat lehetőségeit (tulajdonjog változatlan, állami támogatásból rendbe hozzák a tározót és szabadidős/kiegészítő funkciókat rendelnek hozzá – szintén pályázati lehetőségek kihasználásával).
A pilisvörösvári „Slötyi” vízszintjének emelésére és a szaghatás kiküszöbölésére hatékony megoldást jelenthetne a Társulat által máshol sikerrel alkalmazott szélkerék telepítése.
Problémát jelent a tisztított szennyvizek bevezetése a tavakba, szakemberként egyik technológiát sem javasolja. Megoldható lenne ezeknek a vizeknek a hasznosítása, visszaforgatása.
A fent említett témákat ajánlja átgondolásra, és javasolja, hogy a polgármesterek kezdeményezzék magasabb érdekeltségi díj befizetését a Vízgazdálkodási Társulatnak, illetve keressék a közös pályázási lehetőségeket.
Összefoglaltuk az ülésen
készült jegyzőkönyv alapján
