ELŐZŐ OLDAL 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 - oldal KÖVETKEZŐ OLDAL

9. oldal Kultúra

A „Biblia évében”
A PAK képzőművészeti pályázatának díjkiosztó ünnepsége

Nagyításhoz kattintson a képre!

Balogh Sándor és Czeglédi Gizella
Bibliát nyújt át a díjazottaknak

„A kedvenc részem a Bibliából a teremtés története. A legjobb mondat: Isten látta, hogy ez jó…”

Előbbiek abban a színpadi játékban hangzottak el, amelyet a Pilisi Alkotó Kaptár Egyesület november 29-i zeneiskolabeli kiállítás-megnyitóján és műsoros díjkiosztóján adtak elő az egyesület színjátszói. Mészáros Anett hitoktató 4.-es, 5.-es és 6.-os tanítványait kérdezte arról, hogy mi a Biblia. A kapott válaszokból állt össze a színpadi játék – sok-sok ötlettel, humorral, színpadi mozgással.

Bájos, vicces, elgondolkodtató válaszokat adtak a gyerekek, szokott őszinteségükkel, naivitásukkal. Mindegyik a Biblia kapcsán íródott, játszódott, és a nézőkben rezonált. Ahogy ifj. Hegedűs Lóránt harcos szónoklata hitről, hitvallásról, az Istenhez vezető egyenes útról és a magyarságról. Ahogy Balogh Sándor vörösvári tiszteletes egyszerű, keresetlen szavú szeretetbeszéde is.

A főszereplői ennek az estének azonban mégsem a szavak, hanem a Biblia ihlette festmények tűzzománcok, kerámiák, textíliák, intarziák voltak.

Nagyításhoz kattintson a képre!

A színpadi játék előadói és alkotói

 

A Pilisi Alkotó Kaptár Egyesület áprilisban hirdette meg a „Biblia évében” című pályázatát, amelyre az országból mindenünnen, de még külföldről is érkeztek pályamunkák. A pályázatra 34 alkotó 75 pályamunkát küldött be. Mellettük láthatta még a közönség az egyesület három tiszteletbeli képzőművész tagjának – Bajnok Bélának, Bihari Sándornak és Cserőháti Kovács Istvánnak – a témához kapcsolódó néhány művét, és szintén pályázaton kívül állították ki a helyi általános iskolások beérkezett rajzait, festményeit.

Dr. Feledy Balázs művészettörténész a pályázatot értékelve elmondta, hogy a pályaművek rendkívül változatosak mind látásmódjukat, a téma megközelítését, technikájukat és – egy ilyen pályázatnál óhatatlan: színvonalukat tekintve is.

A pályamunkákat októberben értékelte az öttagú zsűri (dr. Feledy Balázs művészettörténész, Mészáros Anett hitoktató, Balogh Sándor lelkész, Hargita Péterné, a PAK titkára és Czeglédi Gizella, a PAK elnöke.) 12 pályázót díjaztak, ők a következők:

Bihari Puhl Levente festőművész (Siófok), Gutay János iparművész (Tata), Illésyné Naszádos Ilona tűzzománcművész (Bp.), Kisnémeth Ferenc festőművész (Bp.), Kozek Péter festőművész, PAK-tag (P.vár), Lakatos Tamás festőművész (Tiszadob), Lukács Katalin ikonfestő (Bp.), Répás Magdolna raku kerámiaművész (Berlin), Róka Dénes intarziaművész (Bicske), Szűcsné Novák Mária festőművész (Székesfehérvár), Tóthné Pálmai Katalin textilművész (Bp.), Varga Csaba grafikus (Pásztó).

A 12 alkotó a rendezvényt záró ünnepélyes díjkiosztón vehette át pénz- és könyvjutalmát, valamint az egyesület plakettjét.

A kiállítás közönsége is szavazhatott: a kö-zönségdíjat a pilisvörösvári Kovács Alexandra kapta, aki az egyesületnek is a tagja.

A 200 ezer forint összdíjazású pályázaton a pénzdíj mellett összesen 55 darab Bibliát is átadtak az alkotóknak.

Fogarasy Attila

Mesés est a Mű-hely Galériában

Nagyításhoz kattintson a képre!

Mesevilágba vezetett minket december 12-én (már a dátum is mesés: 12. 12.), Koday László festőművész és Szabó Anna székelyföldi mesemondó. Koday tündérkertjeinek képei – ahogy Pilaszanovich Irén művészettörténész a kiállítás megnyitóján elmondta – időtlenséget sugároznak. Olyan mesebeli helyre vezetnek, ahol mindig nyár van és mindig nappal. Itt nem őszülnek a fák, nem őszülnek az emberek.

Annál inkább a Szabó Anna szavaiban megelevenedő Teremtéstörténetben. Már csak azért is megőszülünk, mert férfinak és nőnek teremtettünk. S ez a másság, valamint Luci Ferkó ügyeskedései széthúzást szítanak a mindenkori Ádám és Éva között. Bár Évát a Jóisten a madarak csicsergéséből, a macska nyájasságából, a kutya hűségéből, s a tigris kegyetlenségéből gyúrta össze, mégis ördög bújt a nyelve alá. Létezik azonban ellenszer, mellyel a nyelv megfékezhető: „Ha azt látod, hogy a férjed mind húzódik el tőled, akkor napfelkeltekor végy be egy korty szenteltvizet a szádba, és amikor a nap lemén, akkor nyeld csak le. Ez a szer úgy meglágyítja a nyelvedet, mintha az ott se lett volna.”

Gyanítom, asszonytársak, hogy ez a recept sima csapvízzel is egész jól működhet, de persze a szenteltvíz, az duplán számít. – Igazi adventi prédikációt hallhattunk egy székely asszonytól csípős-sikamlós székely stílusban.

Hidas Ildikó

Wass Albert életrajzi kiállítása

A Kráter Műhely Egyesület Pomáz Város Önkormányzatának támogatásával, a Wass Albert centenáriumi Emlékév lezárásaként, kiállítást rendezett a budapesti Kráter Könyvesház Wass Albert Terme tulajdonában lévő Wass-emlékekből és relikviákból.

A kiállításmegnyitóval egybekötött gálaest ünnepi beszédét Jókai Anna Kossuth-díjas író tartotta. A gálaműsorban közreműködött többek között Bánffy György Kossuth-díjas színművész és Császár Angela Jászai Mari-díjas színművésznő

Az est bevételével a 2009. január 21-én, Pomázon felavatásra kerülő Wass Albert-szobor elkészítéséhez járultak hozzá az adakozók.

A gyűjtés tovább folytatódik az e célra nyitott számlaszámon:

K&H Bank: (HU52) 10400951-49554949-48571015

A kiállítás a továbbiakban megtekinthető lesz a Kárpát-medence magyarlakta területein, vidéki városok és falvak iskoláiban, és igény szerint főiskolák, egyetemek, művelődési házak kiállító-helyiségeiben.

A művészet tisztelete
II. Zenei nap Vörösváron

A Művészetek Háza december 7-én immár másodízben ítélte oda rangos általános művészeti és zeneművészeti díjait azoknak, akik városunk zenei életében kimagasló érdemeket szereznek, és elviszik hírünket messze, Pilisvörösváron túlra is.

Az ünnep csak akkor igazi, ha szép keretbe foglalják! Ennek tett eleget a Ház azzal, hogy komolyzenei koncertre kérte fel Pilisvörösvár és a közeli települések – Solymár és Piliscsaba – művészeti iskoláiban tanító zenepedagógusait, melyet a „szomszédvárak" művésztanárai baráti nyitottsággal fogadtak. A műsort az igazgatóasszony, Balasi Anikó vezette, s megtisztelte jelenlétével Gromon István polgármester úr is.

Nagyításhoz kattintson a képre!

Wenczl József átveszi a Művészeti Díjat
Balasi Anikó igazgatónőtől

Az első részben Bach, Händel, Mozart és Daqueen, a másodikban pedig Sean Salamon, Liszt, Schubert és Max Bruch egy-egy műve csendült fel megérdemelt, szép sikert; nem egy ízben vastapsot is aratva.

Az est fénypontja a két műsorrész között a díjak átadása volt. A plaketteknek külön értéket ad, hogy a Művészetek Háza Képzőművészetek Tanszakának diákjai tervezték, és egy szobrászművész formázta meg őket.

Elsőként városunk és – joggal mondhatjuk – az egész ország első számú német néptánc-koreográfusa, Wenczl József vehette át az Általános Művészeti Díjat. Megannyi színes, hangulatos alkotása már határainkon túlra is elvitte megkomponálójuk és Pilis-vörösvár hírét-nevét. A rendkívül szimpatikus, szerény mester magyarul és németül köszönte meg szülővárosa elismerését.

Nagyításhoz kattintson a képre!

A fúvószenekar köszöntése. Baloldalt a díjjal a kezében Feldhoffer János, az egyesület elnöke

A Zeneművészeti Díjat a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Fúvószenekar kapta. Nem kevesebb, mint 115 éves múlttal rendelkeznek. A Mauterer Jakab vezetésével induló, s azóta is a német zenei hagyományokat ápoló, egyéni hangzású, mára már számos hazai és nemzetközi elismeréssel rendelkező együttest a közönség megérdemelt, meleg ünneplésben részesítette.

Mottóként Wenczl Józseffel folytatott rövid, de nagyon érdekes beszélgetésem egy gondolatsorát emelném ki. Kérdésemre, hogy koreográfusi munkája során mennyire merítkezik a mai német népzenéből-táncból, ezt válaszolta: „A hatvanas évektől a hazai német-sváb néptánchagyo-mányokat gyűjtöttem csokorba. Mikor a nyolcvanas években szabadabbá vált a külföldre utazás, a németek meglepődtek azon, mennyire színes a magyarországi német kultúra. Éppen a magyar, szerb, szlovák és román hatásokat magába olvasztó hazai német folklór az, amellyel mi gazdagítjuk az őshazát.”

Jó érzés adni…

Pócsi János

Színészek Vörösváron
Both András, az RTL Klub hangja

– Hogyan kezdődött a színészi pályafutása?

– A Színművészeti Főiskolán Szinetár Miklós osztályába jártam prózai színész szakra. Aztán a Szegedi Nemzeti Színházban dolgoztam, ahonnan 1989-ben kivált egy kis csapat, és Ruszt József vezetésével megalakítottuk a Független Színpadot. A József Attila Tudományegyetem színpadán játszottunk, majd felkerültünk Pestre a Vörösmarty Művelődési Házba. Aztán ennek is vége szakadt. 1995-től nem játszom színházban. Volt néhány filmszerep a Hidemberben meg a Glamourban.

Nagyításhoz kattintson a képre!
– A hangját hogyan fedezték fel?

– Amikor a rendszerváltás után Magyarországon is elszaporodtak a reklámok, akkor kezdtem én is, 1991-től hangalámondásokat csinálni. Egyszer jött egy német állampolgár, aki jól tudott magyarul, és castingot (színészválogatás) tartott. Nem is igazán tudtuk, hogy mire castingolnak. Aztán úgy három hónap múlva felhívtak, hogy én lettem az RTL Klub hangja.

– Nehéz munka?

– Aki nem színész, az nem tudja ezt csinálni. Mi a Főiskolán beszédtechnikát tanultunk logopédussal és beszédtanárral. Kemény dresszúra volt.

– Vannak-e más tervei?

– Szeretném megadni a gyerekeimnek, amit meglehet adni ebben az országban.

– Hogy került Vörösvárra?

– Budapesten laktunk egy másfél szobás lakásban, ami természetesen kicsi volt. Aztán feleségem szülei meghaltak, és örököltünk. Elegem lett a városi életből. Hogy a parkoló őrőkkel kell harcolnom és a kutyakakikat kerülgetnem. Rábeszéltem a feleségemet, hogy építkezzünk. Egy jó ismerősöm, Radnai Zoltán, az István Kórház igazgatója itt lakik, és az ő közvetítésével tudtunk venni egy telket, amelyre kilenc hónap alatt felhúztunk egy házat. Jó, hogy meg lehet állni a ház előtt, kimegyek a kertbe, a teraszra. Egyetlen dolog zavar: a szemét-kérdés. Állítólag ez egy sváb falu. Van, aki a házától néhány méterre kiborítja a szemetet. Minden szemétlerakó helyen a kukák mellett sorakozik a szemét. Persze, a „betelepültek” is többet tehetnének.

– Köszönjük a figyelmeztetést és az interjút. Reméljük, hamarosan a szemét-kérdés is megoldódik.

Hidas Ildikó

A „Színészek Vörösváron” sorozat eddigi interjúi:

Peller Anna – 2008. május
Mészáros Béla – 2008. május
Sándor Jolán –2008. június
Sodró Eliza – 2008. június
Rádler Judit – 2008. augusztus
Szép Domán – 2008. szeptember
Lakatos Béla – 2008. szeptember
Xantus Barbara – 2008. november

 

 

ELŐZŐ OLDAL 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 - oldal KÖVETKEZŐ OLDAL
FEL A LAP TETEJÉRE