16. oldal Egészség-Tudomány
Általános elsősegélynyújtási ismeretek
Dr. Mártai István rovata
Súlyos állapotú betegek/sérültek állapotát jelentősen befolyásolhatja, ha az elsősegélynyújtó által végzett első teendők nem, vagy csak részlegesen történnek meg. Az esetek döntő többségében ekkor még nincs szakember a helyszínen.
Az elsősegélynyújtás egyes elemeinek jellemzői:
I. Felismerés
Az első észlelés fontos része a veszélyhelyzet felmérése, fontos külső körülmények, valamint a beteg állapotára vonatkozó un. riasztó tünetek felismerése, melyek arra utalnak, hogy a beteg állapota rossz, segítségre szorul.
Riasztó tünetek:
– Eszméletlenség/tudatzavar
– Gyér/szapora/szabálytalan légzés
– Nagyfokú sápadtság
– Bő vérzés, nagy fájdalom
– Görcsroham
– Terjedő bénulás
– Bármely tünet agresszív behatás /pl. trauma/ nyomán
A jellemző tünetek egy része gyorsan, akár azonnal és könnyen felismerhető (pl. bő vérzés, nagy fájdalom), bizonyos tünetek észleléséhez a beteg vizsgálata szükséges (pl. légzéshiány).
II. Segélyhívás
A segélyhívás tekintetében fontos alapelv, hogy minél korábban, de a szükséges korrekt információk birtokában telefonáljunk. Előtte célszerű informálódni a fontosabb tünetekről, panaszokról, a baleset jellegéről stb.
Gyakori probléma, hogy a szomszéd telefonál izgatottan, aki azon kívül, hogy „baj van”, „rosszul van valaki”, semmi egyéb információval nem tud szolgálni.
A technikai haladásnak köszönhetően a telefonálási lehetőség manapság lényegében korlátlanul rendelkezésre áll.
Fontos, hogy térségünkből a 104-es segélyhívás a mentőszolgálat fővárosi irányító csoportjához fut be, függetlenül attól, hogy vezetékes, vagy mobiltelefonról történik. Lefordítva a mindennapokra, Pilisvörösvárról telefonálva még a település nevét is meg kell adni, mert nem a helyi mentőállomás dolgozóival beszél a segítséget kérő!
A bejelentéskor egyértelmű, ne csak a helyi lakosok által használt megnevezéseket használjunk. Idegennek nem jelent információt pl. „a Slötyinél” meghatározás.
Mentőhívás esetén az alábbi kérdések szerint tegyük meg a bejelentést:
1. Hol történt? (pontos cím, ennek hiányában a helyszín megközelíthetősége; ha közút, milyen települések között; ha lakott terület utca, házszám)
2. Mi történt? Milyen jellegű az eset? (a sérülés, rosszullét bekövetkezte: pl. összeesett, eszméletlen; szívbeteg fullad; magasból esett, gépkocsi elgázolta; motorkerékpárral fának ütközött, stb.)
3. Hány sérült, beteg van?
4. Milyen sérülés, panasz, tünet észlelhető? (pl. földön fekszik, lábát fájlalja; sápadt, verejtékes; földön fekszik, mozdulatlan stb.)
5. A bejelentő neve és telefonszáma (szükség lehet a bejelentő visszahívására, pl. pontatlan cím esetén!)
6. Várjunk a mentésirányító esetleges kérdéseire (a történtek pontosítása érdekében fontos!), és csak ezután tegyük le a telefonkagylót.
Esetenként egyéb feladatok is felmerülnek mentő várásakor: szükség esetén álljon ki valaki az utcasarokra; esti órákban legyen felkapcsolva a külső világítás; zárjuk be a kutyát stb.
III. Segélynyújtás
Látható, hogy az elsősegély első két eleme lényegében széles körben elvárható és laikus által is elvégezhető.
Nagy fontosságú lehet azonban a szakszerű segítség megérkezéséig történő segélynyújtás is. Jellemzője, hogy bizonyos ismereteket igényel, másrészt nem minden esetben kivitelezhető.
Egyes esetekben a konkrét beavatkozást a körülmények, vagy ismerethiány miatt nem tudjuk elvégezni. Ez azonban nem jelenti, hogy segíteni sem tudunk, hiszen a baj felismerése és a segélyhívás ekkor is megtehető és meg kell tenni!
Alapelv, hogy az elsősegélynyújtást végző személy által elvégezhető vizsgálatok és beavatkozások képzésekor nagy hangsúlyt kapjanak a mindig, minden körülmények között - tehát eszköz nélkül - elvégezhető tevékenységek és lehetőségek.
A továbbiakban a segítség nyújtásával foglalkozunk. A következő részben a beteg vizsgálatáról esik szó.
Dr. Mártai István
OMSZ regionális orvosigazgató
Hatvanéves a tranzisztor
Hatvan éve készült el az első működő tranzisztor. A tranzisztor felfedezése a Bell laboratórium három fizikus munkatársa nevéhez fűződik: William Shockley irányításával John Bardeen és Walter Brattain. Az első tranzisztorok tűs tranzisztorok voltak és germániumból készültek. A tűs tranzisztor nem volt stabil, Shockley 1951-ben előállította a könynyebben gyártható, stabilabb rétegtranzisztort. A tranzisztor első sikerét a rádiógyártásban érte el, a rádió mérete és energia fogyasztása jelentősen zsugorodott.
A Texas Instrument kutatója Jack Kilby kitalálta, hogyan lehet egy félvezető lapkán néhány tranzisztort úgy elhelyezni, hogy azok működő áramkört alkossanak (1958). Ez indította el az integrált áramkörök (chipek) máig tartó gyors fejlődését az analóg, digitális elektronika és a számítógépek terén. Az ENIAC első üzembe állított elektronikus számítógép (1946) közel 18000 elektroncsövet (rádiócső) tartalmazott, tömege 27 tonna és a fogyasztása 140 kW volt. Az ENIAC 2-3 órát működött, utána 2-3 napig szerelték. Nincs még egy olyan ipari eszköz, mint a tranzisztor, amely minél kisebb annál jobb, annál gyorsabb és annál olcsóbb. A mai számítógépek központi egysége a mikroprocesszor (nagyjából 1 négyzet cm) százmillió vagy több tranzisztort tartalmaz. Az Intel cég legújabb mikroprocesszorában 820 millió tranzisztor van.
Saufert János
2008: a Föld Bolygó Nemzetközi Éve
A Nemzetközi Geológiai Unió (IUGS) és az UNESCO közös kezdeményezése, a „Föld Bolygó Nemzetközi Éve” 2008-ban tematikus ENSZ-év lett. A 2007-től 2009-ig zajló Földév keretében világszerte - így Magyarországon is - számos ismeretterjesztő programot szerveznek annak bemutatására, hogy a földtudományok hogyan szolgálják az emberiség, a társadalmak javát.
