3. oldal Köszöntő
A minap egy régi-régi meghívó akadt a kezembe, amely arról tudósít, hogy a Pilisvörösvári Stefánia Szövetség – amelyet dr. Réthy Zoltán hozott létre – 1930. február hó 15-én este farsangi bált rendez a Herbst vendéglőben. A bevételt a Stefánia Anya- és Csecsemőintézet javára fordítják.
Nem a jótékonysági szándék ütött szíven, ami a címoldalról leolvasható volt, hiszen erre ma is sok jó példát látni, hanem az, ami a meghívó belső oldalain elibém ötlött: egy jól működő, összetartó közösség képe, amely maga magát szórakoztatja. Jókedvűen, örömmel, boldogan. Néhány kosztüm, saját maguk készítette díszlet, és sok-sok ötlet, kreativitás. Kevés pénzből is valódi színház.
Ezen a bálon ott volt a hajdani falu színe-java az úri társaságtól, az értelmiségen át egészen az egyszerű emberekig. A védnökök a falu elitjéből kerültek ki: Liposits János bányaigazgató, Kuzén Antal főmérnök, dr. Réthy Zoltán főorvos, Serédi Sándor állomásfőnök és mások alkották a báli bizottság elejét. Majd a főrendezők és rendezők következtek a sorban, köztük is legvégül diákok.
A meghívó harmadik oldalán található a műsor. Megtudhatjuk ebből, hogy a farsangi köszöntőt Rathbauer Lenke mondta. (Lefogadom, hogy egy akkori szépséget csodálhatott a közönség az ő személyében.) A Strand-fürdő című monológot Moizer Miklós írta és adta elő. A magyar toborzót Braun Erzsi táncolta. Vass Márton az „úri zenekar” kíséretében magyar nótákat énekelt. És vajon a nótákat (Ibolyák, Szamosparti gerlicék) ki szerzette volt? Nem más, mint dr. Réthy Zoltán.
Egy falusi történet következett egy felvonásban a polgári iskola tanárai – így Mihók Béla, Bartók Anna – főszereplésével, szünet után pedig többek között egy bohózat, amelyben Kovács Kálmán, Sallay Manci és De Nardini Titusz játszotta Flórián, Júlia és a doktor szerepét. Nem tudom, kik lehettek ők, azt azonban igen, hogy mind e falusi színészek, mind a közönség nagyon jól érezhette magát. Nem különben a meghívó utolsó mondatát illetőleg is, amely így szól: Műsor után tánc!
Egy réges rég elsüllyedt idilli világ képzetét keltette bennem ez a megsárgult meghívó. Egy olyan világét, amelyben még nem voltak tévék, házimozik, elidegenítő, elmagányosító elektronikus csodamasinák. Az emberek még eljártak egymáshoz, beszélgettek, előadtak, szerepeltek. Még nem tört meg a szó varázsereje. A világ még nem képkockákból állt...
Talán ez a régen volt közösségi együtt élünk-lélegzünk-sírunk-nevetünk világ elevenedett fel egy kis időre a városka mostani farsangján, különösképpen a farsangtemetésen. Ahol idősek, fiatalok együtt szerepeltek, bolondoztak, szórakoztak, s mindezáltal az utókornak is példát adva őriztek egy szép hagyományt.
Köszönet érte!
Fogarasy Attila
Babits Mihály
Húsvét előtt
(részlet)
Aki alszik, aludjon,
aki él az éljen,
a szegény hôs pihenjen,
szegény nép reméljen.
Szóljanak a harangok,
szóljon allelujja!
mire jön új március,
viruljunk ki újra!
egyik rész a munkára,
másik temetésre:
adjon Isten bort, buzát,
bort a feledésre!
Ó, béke! béke!
legyen béke már!
Legyen vége már!
Aki halott, megbocsát,
ragyog az ég sátra.
Testvérek, ha túl leszünk,
sohse nézünk hátra!
Ki a bűnös, ne kérdjük,
ültessünk virágot,
szeressük és megértsük
az egész világot:
egyik rész a munkára,
másik temetésre:
adjon Isten bort, buzát,
bort a feledésre!
Nyolcvan éve történt
A bányászsztrájkra emlékezünk
Nyolcvan évvel ezelőtt, 1928. november 23-án tört ki a pilisvörösvári bányászsztrájk. Gromon István polgármester irányításával januárban megkezdődött az évfordulóra való méltó megemlékezés előkészítése.
A szervezők számítanak mindazok segítségére, akik az ünnepség méltóságához, tartalmas lebonyolításához bármilyen módon hozzá tudnak járulni. Külön kérjük azokat a polgárokat, különösképpen a volt bányászokat vagy leszármazottaikat, akiknek a birtokában a bányászattal, a bányászélettel kapcsolatos tárgyak, fotók, dokumentumok vannak, és szívesen felajánlanák egy kialakítandó bányász-emlékszoba számára, jelezzék a polgármester úrnak vagy szerkesztőségünknek.
Az évforduló kapcsán újságunk sorozatot indít Bányászsorsok címen, amelyben városunkban élő egykori bányászok mondják el emlékeiket a bányászatról, és vallanak nehéz és veszélyes foglalkozásukról.
F. A.
MEGHÍVÓ
az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójára rendezett városiünnepségre
2008. március 15-én
10.30-ra a Hősök terére.
Beszédet mond: Gromon István polgármester. Műsor: Német Nemzetiségi Általános Iskola. Közreműködnek a Művészetek Háza növendékei
