4. oldal Önkormányzati hírek
„Az átlagosnál nehezebb, de kiegyen-súlyozott gazdálkodásra számítok”
Interjú Gromon István polgármesterrel városunk 2008. évi költségvetéséről
– A képviselő-testület január 31-i ülésének legfontosabb napirendi pontja a 2008. évi költségvetés elfogadása volt. Az ülés négy órakor kezdődött és hat órára már meg is született a költségvetési rendelet...
– Valóban. Örömmel mondhatom, hogy a város 2008. évi költségvetését a képviselők első olvasatban, 15 egyhangú igen szavazattal elfogadták. Úgy gondolom, mind a gyorsaság, mind a magas szavazatszám érték és siker, amire büszkék lehetünk. Értékes időt nyertünk vele a cselekvésre, a további munkára.
– Voltak-e egyáltalán olyan pontjai a rendelettervezetnek, amelyek a költségvetés tárgyalása során komoly véleménykülönbségeket okoztak?
– A képviselő-testületi ülésen nem volt már komolyabb vita, inkább a kérdések, értelmezések, pontosítások voltak jellemzőek. A bizottsági üléseken azonban voltak feszült pillanatok is.
A Pénzügyi, Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság (PVKB) többórás ülésén például a felveendő önkormányzati infrastruktúra-fejlesztési hitel célszerű mértékéről, a 2008-ban elkerülhetetlenül szükséges fejlesztések köréről, a pályázatokhoz szükséges tervek és önrészek fedezetének lehetséges forrásairól, az önkormányzat kintlévőségeinek lehetséges behajtási módjairól, a költségvetési rendelettervezetről készült könyvvizsgálói jelentés egyes megállapításairól jelentős vita volt. A Szociális és Egészségügyi Bizottság (SZEB) ülésén a rendszeres és eseti pénzeszköz-ellátások (szociális segélyek) keretösszegének szükséges nagyságáról volt komoly vita. Az Oktatási, Kulturális és Sportbizottságban (OKSB) a legnagyobb vita még előttünk van, mert a civil szervezetek támogatására szánt kb. 21,5 millió forintot csak ezután fogjuk szétosztani.
Összességében valóban azt lehet mondani, hogy az idei költségvetésnek nem a vita volt a fő jellemzője, hanem a közös gond: a drasztikusan csökkenő állami támogatás és a növekvő kiadások mellett hogyan biztosítsuk intézményeink működését, hogyan biztosítsuk az elszalaszthatatlan bevételi lehetőséget jelentő EU-s forrásokhoz az önrészt, a tervek elkészítésének költségeit, s a mindennapi életünk, ill. a normális városüzemeltetés szempontjából halaszthatatlan fejlesztésekhez a fedezetet (pl. intézményeink karbantartása, felújítása, a Templom téri iskola rekonstrukciója, intézmények körüli parkolók kialakítása, szennyvíztisztító bővítése stb.).
– Városunk büdzséjében a bevételek jó része az állami normatívából származik. Hogyan aránylik ez a város egyéb bevételeihez?
– Az önkormányzat 2008. évi összes tervezett bevétele kb. 2,6 milliárd forint, ebből az összes átengedett központi bevétel kb. ennek éppen a fele, tehát 1,3 milliárd forint. (Ennek jelentősebb tételei (kerekítve): közoktatásra 486 millió forint, szociális kiadásokra 115 millió forint, egészségügyre 239 millió forint, egyéb kiadásokra 391 millió forint.)
– Milyen változások történtek az állami normatíván belül? Úgy tudom, például a közoktatási normatíva (ezen belül legjelentősebben a művészeti iskoláé) csökkent.
– Alaptendencia az, hogy a közoktatási normatíva jelentősen csökkent, míg a szociális normatíva valamelyest emelkedett. Közoktatásra az idén majdnem 17 millió forinttal kevesebbet (!) kapunk, mint tavaly, miközben a 8%-os infláció csak ezen a területen kb. 40 millió forintos többletköltséget okoz. A személyi jövedelemadó helyben maradó része (8%) 27,5 millió forinttal emelkedett ugyan, de az SZJA- kiegészítés összege ismét csökkent, ezúttal 13,5 millió forinttal. Szociális feladatokra 21,5 millió forinttal többet kapunk ugyan, de ennek nagyobbik részét, 13 millió forintot nem automatikusan kapjuk, hanem jelentős pluszmunkával szereztünk meg: a szociális intézményfenntartó társulás létrehozásával.
Összefoglalóan azt lehet mondani, hogy az állami normatíva reálértékének jelentős csökkenése miatt intézményeink fenntartására az idén 50 millió forinttal többet kell fordítanunk saját forrásból, mint tavaly, s ez egy év alatt 19,5 %-os növekedést jelent!
– Helyi adókból – ezen belül is elsősorban iparűzési adóból – mennyi bevételre számítanak az idén?
– Tavaly átlagon felüli volt városunk helyi adóbevétele. Iparűzési adóbevételünk a 2006-oshoz képest 11,7%-kal nőtt – valószínűleg a szándékosan alacsonyan tartott (1,2%-os) kulcsnak is köszönhetően, ami a környező településekhez képest kedvező. A gépjárműadóból származó bevételünk is lényegesen több lesz a tervezettnél, de ennek pontos összegét majd csak a zárszámadásból fogjuk megtudni.
Az idén ismét a helyi adóbevétel növekedésével számolunk, de azért nem a tavalyi mértékben. Az iparűzési adóbevétel tekintetében 6%-os növekedést terveztünk, gépjárműadónál 3%-os növekedéssel számoltunk. Ha ezek megvalósulnak, akkor iparűzési adóból 322 millió forint, gépjárműadóból 109 millió forint bevételünk lesz.
– Fejlesztési célokra mekkora összeg jut?
– Összesen kb. 385 millió forintot terveztünk be fejlesztési kiadásokra, kivétel nélkül korábbi képviselő-testületi határozatok alapján. Ennek az összegnek főbb tételei (kerekítve): a Templom téri iskola felújítására 240 millió Ft, a Művészetek Háza átalakítására 89 millió Ft, a Szabadidőközpont kialakítására 21 millió Ft, földterület vásárlásra (a szabadidőközpont területén) 13 millió Ft, óvodák udvari játékaira 5 millió Ft (pályázati önrész).
Ebből a felsorolásból látszik, hogy alapvető dolgok hiányoznak belőle. Például tervek készítésére várhatóan kb. 60 millió forintra lesz szükség (szennyvíztelep bővítése, Fő utca rekonstrukciója, Művészetek Háza befejezésének kiviteli terve, játszóterek, parkok tervei, felszíni vízrendezési tervek stb.), s ha az EU-s pályázatokon indulni akarunk, akkor ezekhez a tervekhez a forrást év közben mindenképpen elő kell teremtenünk. Ugyanígy a pályázati önrészeket is, amelyek együttes összege több százmillió forint is lehet. Terveink szerint mindezeket az összegeket fejlesztési célhitel felvételével teremtjük elő, melynek a költségvetésbe betervezett összege 341 millió Ft. Amúgy is magas hitelállományunk mellett ezt azért kell vállalnunk, mert a 10%-os önrész biztosítása árán – sikeres pályázat esetén – 90%-os EU-s támogatásokat lehet szerezni.
– Az Önkormányzat tavaly kötvényt bocsátott ki a folyószámlahitel kiváltására. Mi az oka annak, hogy a folyószámla-hitelkeret ebben az évben is szerepel a költségvetésben?
– A kérdést kicsit pontosítanom kell: a kötvényt nem közvetlenül a folyószámlahitel kiváltására, hanem az el nem adott telkek terhére megvalósult beruházások pénzügyi fedezetének megteremtésére bocsátottuk ki. A folyószámla negatív egyenlege részben a 2007. évi takarékossági intézkedések következtében szűnt meg, részben pedig valóban azáltal, hogy a korábban megvalósult beruházások tényleges fedezetét a kötvénnyel – utólag – biztosítottuk.
A kötvénykibocsátásnak egyébként van egy további jelentős haszna is: a 390 millió forint nagyobbik feléből egy régi fejlesztési hitelt is visszafizetünk a közeljövőben, ami több tízmilliós megtakarítást jelent majd az önkormányzatnak. Mindezek ellenére – biztonsági szempontból – a 2008. évi költségvetésbe is beállítottunk egy 300 millió forintos folyószámla-hitelkeretet, de nem felhalmozási kiadások finanszírozására (mint a korábbi években), hanem az év közben esetlegesen adódó átmeneti finanszírozási feladatok megoldására, azaz a likviditás biztosítására.
Egyébként a 300 milliós keretösszeg fenntartása mellett két dolog szól. Egyrészt, hogy nem kell érte rendelkezésre tartási járulékot fizetnünk (tehát ha nem használjuk fel a keretet, akkor az semmibe sem kerül), másrészt az, hogy a tavalyi, közbeszerzéssel történt pályáztatás eredményeként nagyon kedvező az esetleg igénybe veendő folyószámlahitel kamata – kedvezőbb, mint akár néhány korábbi fejlesztési hitelé.
– Szakértői vélemény szerint rendkívül alacsony az idei költségvetés általános tartaléka – nem éri el a végösszeg fél ezrelékét sem. Milyen konkrét hátrányokkal járhat ez?
– Az általános tartalék összegének alacsony volta (1,3 millió Ft) nem elhatározás kérdése volt, hanem a várható bevételeinkből és a feltétlenül szükséges várható kiadások után egyszerűen ennyi marad. A 2007. évi zárszámadás után egyébként még valószínűleg növelhető lesz valamelyest az általános tartalék összege.
Önmagában az általános tartalék alacsony volta konkrét hátrányokkal nem jár, csak ha év közben valamilyen előre nem tervezett kiadás válik szükségessé, vagy ilyenről dönt a testület, akkor nincs hová nyúlni, akkor alkalmilag kell valamilyen bevételt találni vagy forrást átcsoportosítani.
– A költségvetés számainak ismeretében hogyan tekint most az év további 10 hónapjára? Átlagos, kiegyensúlyozott vagy zaklatott költségvetési éve lesz-e az Önkormányzatnak?
– Az átlagosnál nehezebb, de kiegyensúlyozott gazdálkodásra számítok. Mert bár az önkormányzatok helyzete az idén is tovább romlik, a képviselő-testület önmérséklete a fejlesztési és a működési kiadások megszavazásában reményeim szerint biztosítani fogja a tavalyihoz hasonló nyugodt, biztonságos gazdálkodást.
Fogarasy Attila
Tájékoztató a Képviselő-testület határozatairól, rendeleteiről
2008. január 24. rendkívüli ülés
Iskolafelújítás
A Képviselő-testület úgy dönt, hogy indul a Templom Téri Általános Iskola épületének felújítására és bővítésére készült engedélyezési tervvel a KMOP-2007-4.6.1/2B pályázaton. A pályázaton nyerhető max. 250.000.000 forint feletti 240.767.396 forint beruházási költséget (a felújítás saját forrását) a 2008., 2009., és 2010. évi költségvetési rendeleteiben biztosítja, a támogatási szerződés aláírását követő 24 hónap alatti kivitelezéssel számolva.
1/2008. (I. 24.) Kt. sz. határozat – 10 igen szavazattal.
2008. január 31. rendes ülés
Szennyvíztelep-bővítés
A Képviselő-testület a szennyvíztisztító telep kapacitásának 2000 m3/d-ről, 4870 m3/d-re történő bővítéséhez szükséges előzetes megvalósíthatósági tanulmány elkészítésével az előzetes árajánlatkérés alapján, az összességében legjobb ajánlatot adó, K & T Mérnöki Szolgáltató Kft.-t bízza meg bruttó 4.800.000 forintos vállalkozási díjért.
Fedezet forrása: fejlesztési célhitel igénybevétele.
2/2008. (I. 31.) Kt. sz. határozat – 14 igen szavazattal.
Főutca program
A Képviselő-testület a Fő utca program előzetes akcióterületi tervének elkészítésére az árajánlatkérés alapján a Schömer Műterem tervező céget választja ki 3.800.000 forint + áfa, azaz összesen bruttó 4.560.000 forint díjért. Fedezet forrása: fejlesztési célhitel igénybevétele.
3/2008. (I. 31.) Kt. sz. határozat – 14 igen szavazattal.
Településszerkezeti terv
A Képviselő-testület jóváhagyja a Településszerkezeti terv módosítását a Csobánkai út – 0123 hrsz.-ú út – belterülethatár - 0121 hrsz.-ú út által határolt területen. A módosítással érintett terület Szabályozási Tervét jelen határozattal jóváhagyott tervvel összhangban kell elkészíteni.
8/2008. (I. 31.) Kt. sz. határozat – 14 igen szavazattal.
Könyvkiadás támogatása
A Képviselő-testület dr. Réthy Zoltán: „Én így imádkozom. Összegyűjtött versek” c. verseskötetének 2008. évi kiadását bruttó 150.000 forint összeggel támogatja, melyet pénzeszköz-átadásként biztosít.
9/2008. (I. 31.) Kt. sz. határozat – 14 igen szavazattal.
Műsorszolgáltatási szerződés
A Képviselő-testület a város polgárainak sokszínű és sokoldalú tájékoztatása, valamint a település kulturális, történeti, etnikai és közösségi öntudatának elmélyítése érdekében a Pilis Televízió Kft.-vel kábeltelevíziós műsorszolgáltatásra 2008. február 1-jétől kötendő megbízási szerződésre havi bruttó 150.000 forint összeget biztosít.
10/2008. (I. 31.) Kt. sz. határozat – 13 igen szavazattal.
Egyéb határozatok
4/2008. (I. 31.) Kt. sz. hat. Pilisvörösvár Város Önkormányzata és a Német Nemzetiségi Önkormányzat közötti együttműködési megállapodás felülvizsgálatáról. 5/2008. (I. 31.) Kt. sz. hat. a köztisztviselők egyéni munkateljesítmény-értékelését megalapozó teljesítménykövetelmények meghatározását szolgáló kiemelt célok megállapításáról. 6/2008. (I. 31.) Kt. sz. hat. a 285/2007. (XII. 13.) Kt. sz. hat. módosításáról. 7/2008. (I. 31.) Kt. sz. hat. a Művészetek Háza, Általános Művelődési Központ, Cziffra György Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Alapító okiratának módosításáról.
Rendeletek
1/2008. (II. 06.) rendelet Pilisvörösvár Város Önkormányzata 2008. évi költségvetéséről
(Elfogadva 2008. január 31. napján,
Kihirdetve: 2008. február 6. napján,
Hatályos: 2008. január 1. napjától)
2/2008. (II. 05.) rendelet a Pilisvörösvár, Környezetbarát Iparterület 2 Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről
(Elfogadva 2008. január 31. napján,
Kihirdetve: 2008. február 5. napján,
Hatályos: 2008. február 5. napjától)
3/2008. (II. 05.) rendelet az intézményi étkezési nyersanyagnorma és térítési díjakról szóló 2/2006. (I. 27.) rendeletének módosításáról
(Elfogadva 2008. január 31. napján,
Kihirdetve: 2008. február 5. napján,
Hatályos: 2008. február 5. napjától)
4/2008. (II. 05.) rendelet a lakásvásárlás, -építés és építési munkák helyi támogatásáról
szóló 6/2004. (III. 29.) Kt. sz. rendelet módosításáról
(Elfogadva 2008. január 31. napján,
Kihirdetve: 2008. február 5. napján,
Hatályos: 2008. február 15. napjától)
5/2008. (II. 05.) rendelet Pilisvörösvár Helyi Építési Szabályzatáról szóló 15/2004. (XII. 14.) rendeletének módosításáról
(Elfogadva 2008. január 31. napján,
Kihirdetve: 2008. február 5. napján,
Hatályos: 2008. február 15. napjától)
A határozatokat rövidítve, kivonatos formában közöltük. A rendeletek és határozatok megtekinthetőek az Ügyfélszolgálaton, a Városi Könyvtárban és a www.pilis-vorosvar.hu web oldalon.
Tájékoztató
Tájékoztatjuk a Tisztelt Lakosságot, hogy a Budakörnyéki Földhivatal elkészítette Pilisvörösvár belterületi digitális térképét, és elrendelte a térképek forgalomba helyezését, a korábban forgalomban lévő manuális belterületi térképeket pedig kivonta a forgalomból.
2008. január 1-jétől a hiteles belterületi ingatlan-nyilvántartási térkép a digitális térkép.
A Földhivatal a változásokat csak ezen vezeti, és az adatszolgáltatás is erről történik. A digitális adatokból előállított helyszínrajz esetében is a korábban érvényben lévő díjat kell megfizetni.
Dr. Krupp Zsuzsanna
jegyző
A Templom téri iskola felújítása
A tervek elkészültek, a pályázatot beadták
Szakmai vélemények szerint nem halasztható tovább a Templom téri iskola tetőszerkezetének felújítása, a kémények visszabontása, az elektromos hálózat cseréje és a világítás korszerűsítése.
 |
A Templom téri iskola legrégebbi épülete egykori képeslapon |
Az épület felújításának engedélyezési tervei januárra elkészültek. A január 24-i rendkívüli képviselő-testületi ülésen a képviselők megszavazták, hogy az épület-felújításra pályázatot nyújtsanak be a Közép-magyarországi Operatív Program keretében a KMOP-2007-4.6.1/2B jelzésű pályázaton.
A tervezett infrastruktúrafejlesztés magában foglalja az iskola két régi épületszárnyának födémcseréjét, a tetőtér átalakítását tetőtér-beépítési lehetőséggel és a kivitelezésben, igény szerinti ütemezéssel, továbbá az új szárny tetőfelújítását, valamint az intézmény elektromos hálózatának felújítását és az intézmény akadálymentesítését, ill. az előírás szerinti szociális helyiségeket. Életveszélyesség miatt a kéményseprők kötelezték az iskolát a kémények visszabontására.
Az érintésvédelmi felülvizsgálatkor – bár jegyzőkönyvezve nem lett – problémát jelentettek a balesetveszélyes tantermi megvilágítások, mivel az armatúrákhoz a csövek leesését megakadályozó rács nem beszerezhető, így a hiányok nem pótolhatók. Az elektromos hálózat is elavult.
A palatető már egyáltalán nem javítható, az anyag elfáradt, törik. Ez a tető, és a cseréptető is több helyen beázik, a beeső vizet tartályokban fogják fel a tetőtérben. A tető héjalása minden téllel tovább romlik, a beázások miatt a tartószerkezetek is károsodnak.
Néhány évvel korábban készült már egy terv, mely ráépítést is tartalmazott. Ez a terv a változattól függően 682,2 millió forint ill. 748,3 millió forint becsült költséget jelentett.
A mostani (szerényebb) projekt végösszege 490,7 millió forint. Az említett pályázaton elnyerhető támogatás maximum 250 millió forint. Sikeres pályázat esetén is tehát több mint 240 millió forintot kell saját forrásból biztosítania az önkormányzatnak, hogy az elengedhetetlenül fontos épület-felújítást véghezvigye.
A január 24-i ülésre készült előterjesztés alapján összállította: F. A.
HIRDETMÉNY
SZEMÉLYAZONOSSÁG IGAZOLÁSA A NÉPSZAVAZÁS SORÁN
Felhívom a Tisztelt Választópolgárok figyelmét, hogy a 2008. március 9-i népszavazás során a szavazatszámláló bizottságok előtt személyazonosságukat és lakcímüket a következő, magyar hatóság által kiállított, érvényes igazolványok bemutatásával igazolhatják:
a, lakcímigazolásra is alkalmas, érvényes személyazonosító igazolvánnyal,
b, lakcímigazolvánnyal és
- személyazonosító igazolvánnyal vagy
- útlevéllel vagy
- 2001. január 1-jét követően kiállított (kártya formátumú) vezetői engedéllyel.
Kérem, hogy a népszavazás napján feltétlenül vigyék magukkal a személyazonosságukat és lakcímüket igazoló, magyar hatóság által kiállított, érvényes igazolványt, annak érdekében, hogy szavazhassanak.
dr. Krupp Zsuzsanna
HVI vezető
Hirdetmény
Az ELMű Nyrt. megbízásából a Garden Kft. favágási munkálatokat végez a 20 KV-os hálózatok mentén 2008. február 11. és 2008. március 29. között. A védőtávolság 2,5 méter és a várható éves növekmény.
Tájékoztató
A GÉPJÁRMű-ÜZEMBENTARTÓI JOGRÓL
Az Illetéktörvény (Itv.) 102. § d) pontja szerint 2008. január 1-jétől a gépjármű üzembentartói jog is vagyonértékű jognak minősül, amely azonban csak az ajándékozási és az öröklési illetéknek lehet tárgya, a visszterhes vagyonátruházásnak azonban nem, tehát amennyiben a gépjármű üzembentartói jog megszerzése ellenérték fejében történik, úgy nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 18. § (21) bekezdése alapján a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgya a gépjármű, illetőleg pótkocsi tulajdonjogának, haszonélvezetének megszerzése.
További jogszabályok és jogszabályhelyek ebben a témában:
Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 24. § (1)-(4) bekezdés, 72. § (1)-(3) bekezdés, 76. § (1)-(3) bekezdése.
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 2. §-ának 9. pontja. A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XL30.) BM rendelet 39.§ (3) bekezdése.
Amennyiben az ügyfél az okmányiroda által megállapított illeték mértékét vagy a kiszabás alapját vitatja és azt megfizetni nem kívánja, úgy kérheti, hogy a bejegyzést megelőzően az APEH határozatban állapítsa meg a fizetendő illeték összegét.
A fizetendő illeték összegének megállapítása az Itv. 24.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint történik Az ingyenes vagyonszerzések esetén – figyelemmel az Itv. 12.§ (9) bekezdésére – a fentiekben megállapított értékek kétszeresét kell fizetni.
Az Itv. 24.§-ának (3) bekezdése értelmében a fentiek alapján kiszámolt illetékből – és nem a gépjármű forgalmi értékéből! – számítandó az üzembentartói jog egy évi értékének illetéke, amely – az Itv. 72. §-ának (1) bekezdését alapul véve – a tulajdonjog megszerzéséhez kapcsolódó illeték egyhuszad része lesz. Amennyiben az üzembentartói jog határozott időre szól, akkor az egy évi értéke a kikötött évek számával, ha az üzembentartói jog határozatlan időre szól, akkor pedig öttel kell megszorozni.
Ruzsa Anett
Okmányiroda vezető
HIRDETMÉNY
Tájékoztatom a lakosságot, hogy a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megküldte a Polgármesteri Hivatalnak a 10-es számú főút 15+200-34+ 700 km szelvény közötti (II.) szakaszának előzetes környezeti tanulmányát.
A környezeti tanulmány a Polgármesteri Hivatal Műszaki és Építési Osztályán hivatali időben megtekinthető és a jelen hirdetmény kifüggesztésétől számított 30 napon belül véleményezhető. Az előzetes tanulmány tartalmára, illetve szempontjaira vonatkozóan a fenti határidőig a felügyelőségnél írásbeli észrevételt lehet tenni.
Jelen hirdetmény kifüggesztésének ideje: 2008. február 11-től 2008. március 13-ig. (Ezen időszak alatt tekinthető meg és véleményezhető az előzetes környezeti tanulmány).
dr. Krupp Zsuzsanna
jegyző
Akik a jövőért dolgoznak
Interjú Gyimóthy Ákos főépítésszel
Vajon milyen lesz városunk 10-25-50 év múlva? Bizonyára sokakban felmerül időről időre ez a kérdés, különösen olyanokban, akiknek már unokáik is vannak, és a jövőről való ábrándozás némi aggódással vegyül. Vajon élhető város lesz-e két-három emberöltő múlva is Pilisvörösvár? Lehet-e még akkor közlekedni, parkolni, milyen lesz az intézményrendszere, szolgáltatásai, lesznek-e parkjai, zöldfelületei, sportpályái, s mi marad meg a hajdani patinás épületeiből. Városunk jövője nem egy elvont, tőlünk független fogalom. Mi alakítjuk. Abban, hogy ez a jövőbeni város ne egy kaotikus, zsúfolt épülethalmaz legyen elidegenedett lakókkal, fontos szerepe van városunk mindenkori főépítészének. Gyimóthy Ákossal a főépítész feladatairól, a tavaly megalakult Stratégiai Munkacsoportról, a készülő Integrált Városfejlesztési Stratégiáról és arról a pályázatról beszélgettünk, amelyen ha sikeresen szerepelne az Önkormányzat, meg tudnánk újítani a Fő utcát és a teljes városközpontot.
– Mik a legfőbb feladatai egy főépítésznek?
– A települési főépítész a polgármester és az önkormányzat szakmai tanácsadója. Ellátja a település rendezési tervének és helyi építési szabályzatának elkészítésével, egyeztetésével, felülvizsgálatával összefüggő feladatokat. Szakmai véleményével, állásfoglalásaival segíti a település egységes táji és építészeti arculatának alakítását. Fontos feladata továbbá, hogy előkészítse az önkormányzat helyi építészeti értékek védelmével kapcsolatos szabályozását, és figyelemmel kísérje annak érvényesülését. Tevékenysége során folyamatos kapcsolatot tart a képviselő-testülettel, a Polgármesteri Hivatal műszaki osztályával, valamint a különböző hatóságokkal és államigazgatási szervekkel.
– Milyen plusz feladatot ró Önre a tavaly novemberben megalakult – képviselőkből, a Hivatal munkatársaiból és tanácsadókból álló – 12 tagú Stratégiai Munkacsoport működése?
– A munkacsoport, amelynek jómagam is tagja vagyok, az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozására jött létre, amely a néhány éve létező Városfejlesztési koncepción alapul majd, de annál jóval részletesebb lesz. Elkészítését főleg az indokolja, hogy ennek megléte nélkül uniós pályázatokon nem lehet elindulni. A munkacsoport döntéseivel kötelező témákat jelöl meg számomra, úgymint fejlesztési célok megfogalmazása, jövőkép kialakítása, a városrészek területi lehatárolása stb.
– Ez utóbbit, kérem, fejtse ki részletesebben.
– Pilisvörösvár négy jól elhatárolható városrészből áll, ezek: a városmag (az egykori telepes falu), a bányatavak környéke (Bányatelep), a Karátsonyi-liget és a vasúton túli rész (Szentiváni-hegy). Ezek a városrészek önmagukban is életképesek kell hogy legyenek – egy-egy működő alközponttal. Amikor kijelöltük a legfontosabb városfejlesztési feladatokat, és megvizsgáltuk, hogy melyek azok a területek, ahol intenzív fejlesztés valósítható meg (akcióterületek), világossá vált, hogy a négy legfontosabb fejleszthető terület nagyjából illeszkedik a négy városrész egyikébe, azaz mindegyikben egy-egy jelentősebb fejlesztésre lenne szükség.
– Melyek ezek?
– Többségükben régóta érlelt gondolatokról van szó. Így a Karátsonyi-ligethez szorosan kapcsolódó északi lakókörzetben (Erzsébet-város) a szabadidőközpont létrehozásáról. Erre már kész engedélyezési és szabályozási tervek vannak. A következő a tavak rendezése, amely a Bányatelep szerepét erősítené. A harmadik a vasút és környékének rendezése. Nagyon hangsúlyos feladat. De mindközül a legfontosabb akcióterület a Fő utca. Ennek rehabilitációja elengedhetetlen, mert a város Fő utcájának nem csak az idelátogatók számára van fontos üzenete, hanem a helyben lakók közösségi életterét is jelenti. Járdákat, parkolókat kell építeni, minél több zöldfelületet kell kialakítani, és meg kell oldani a csapadékvíz elvezetését. Ezekre vonatkozóan már rendelkezésünkre áll egy korábban készült tanulmányterv, és folyamatban van annak engedélyezési szintű tervezése, amit be lehet integrálni a Fő utca programba, ami az előbbinél jóval szélesebb körű lesz és lényegében a városközpont teljes rehabilitációját tartalmazni fogja, a közterületek, épületsorok komplex felújításán és az örökségvédelmen keresztül egészen a szolgáltatások minőségének fejlesztéséig. A Fő utca program akcióterületi tervének elkészítésével most bízott meg a képviselő-testület egy tervezőirodát.
– Úgy tudom, mindezek mozgatórugója az a pályázat, amelyet városközpontok rehabilitációjára írtak ki.
– Így igaz. A Közép-magyarországi Operatív Programon belüli pályázati kiírásról van szó, amely Pest megyei városok központjának fejlesztését célozza meg. 500-1500 millió forint támogatást lehet ezen nyerni. A pályázati feltételek között szerepel többek között az integrált városfejlesztési stratégia elkészítése is.
– Mit kell még tudni a pályázatról?
– A pályázat átfogó célja a helyi közösségi élet fontos színtereinek, a városközpontoknak az átfogó fejlesztése. Ehhez a pályázati kiírás hat fejlesztési pillért nevez meg, amelyek együttes kezelését és megvalósítását szükségesnek tartja. Ilyenek például a közterületek, épületsorok felújítása, az építészeti örökség védelme, a közlekedésszervezés és infrastruktúrafejlesztés vagy a helyi gazdaság fejlesztése.
– Többször felmerült az, hogy városunknak nincs egy megfelelő nagyságú tere, amely a közösségi élet központja, a város centruma lehetne. A városközpont rehabilitációja során lát-e esélyt egy új főtér kialakítására?
– Egyrészt látok rá lehetőséget, hogy a meglévő terünket (Bajcsy- Zs. tér), amely az igazgatási központban található, továbbfejlesszük, jobban hasznosíthassuk, másrészt a vele szemben lévő önkormányzati területeket (Posta környéke) átjárhatóvá lehetne tenni, meg lehetne nyitni a Puskin utca felé a gyalogosforgalom előtt. Egy összefüggő, nagy tér kialakítására jelenleg kevés esélyt látok, mivel több magántulajdonú ingatlan is található itt.
– A pályázati kiírás céljai közül számomra nagyon szimpatikus az építészeti örökség védelme. Ez persze számos problémát vet föl. Hogyan lehet rávenni például egy magántulajdonost, hogy régi parasztházát ne dózerolja el? Mit tehet ilyenkor a főépítész?
– Nagyon is sokat. Szeretnék eloszlatni egy tévhitet: az emberek többsége azt gondolja, hogy a házával azt csinál, amit akar. Ez nem így van! Az építés ugyanis nem alkotmányos alapjog. A tulajdonos nem építhet bármit és bárhova, és a bontáshoz is engedélyt kell kérnie. Kötik tehát a közösség szabályai, a törvények, rendeletek. Az építészeti örökség védelme fontos közösségi érdek. Nekünk kötelességünk megőrizni az utókornak az értékes épületeket, házsorokat, utcaképeket. Ezért is áll előkészítés alatt a helyi értékek védelméről szóló új rendeletünk. Ez sokkal szigorúbb lesz, mint a korábbi, és reméljük hatásosabb is. A rendeleten belül különböző fokozatok lesznek. Lesz olyan, ahol csak az utcakép lesz védett: meg kell tartani, például a fésűs beépítést, és lesz, ahol már a ház külseje is védett lesz. A legértékesebb épületek védelmére vonatkoznak majd a legszigorúbb előírások: itt már a belső funkcióknak is meg kell maradniuk, azaz a lakószobából nem lehet – teszem azt – garázst kialakítani.
– Mindenki tudja, hogy egy ilyen régi parasztházat úgy felújítani, hogy az az örökségvédelemnek is maradéktalanul megfeleljen és kényelmesen lakható is legyen, nagyon sok pénzbe kerül. Németországban az önkormányzatok támogatják az ilyen jellegű felújításokat. Nálunk mi a helyzet?
– Sajnos itt helyben elég szűkek a lehetőségek. Sikeres pályázat esetén ugyanakkor változik a helyzet. Örökségvédelem címén ugyanis, közösségi épületekre 85%, magántulajdonú épületek felújítására 30% támogatást lehet érvényesíteni.
– A 30% számomra nem tűnik soknak…
– Valóban, ugyanakkor azt tapasztalom Vörösváron, ahol már 11. éve lakom, hogy az itt élők többsége nagyon is tisztában van azzal, hogy milyen nagy értéket képvisel egy-egy jellegzetes régi épület, amelyben a szülei, nagyszülei éltek. Érzelmileg is kötődnek hozzá. Így aztán lehetőségeik szerint igyekeznek úgy felújítani, hogy minél jobban megőrizzék a múlt örökségét is. Számos jó példát látni városszerte erre. Remélem, ez a jövőben még inkább így lesz. Ezen dolgozunk…
Fogarasy Attila
Gyimóthy Ákos főépítész félfogadása a Polgármesteri Hivatal műszaki és építési osztályán: Hétfő: 8.30 - 11.30
