12. oldal Helytörténet
„Fiámbá Kózn” – a négy vödör utcája
Múltfürkészõ nyelvészkedés
A mai Szõlõkert utca tájékán egykoron szõlõkertek húzódtak. Az utca régi neve azonban mégsem innen ered: a kis utcát a helyiek ugyanis hajdanában 'Fiámbá Kózn'-ra keresztelték. Ez magyarul annyit tesz: négy vödör utca. Irodalmi német megfelelõje: Vier-Eimer Gasse.
 |
Régi láncos kút az István (ma Szent István) utcában archív felvételen. Vajon milyen
lehetett egy hasonló kút négy vödörrel? |
(Guth Richárd javaslata az utca nevének sváb írásmódjára: Viarambergossn, Encz-mann Lászlóé: Fia Amba Kózn.)
Egy hajdanán itt lévõ láncos kútról kapta a nevét, amelybõl még ma is látni néhányat a település udvaraiban. Ez azonban minden létezõtõl különbözött: vajon miért volt két csigája, négy vödre?
Kozek Kati néni, aki ebben az utcában nõtt fel – a házuk néhány méterre volt a híres kúttól – ezt a magyarázatot adta nekem:
„Annak idején csak néhány kút volt a környéken, nem mindenki engedhette meg magának, hogy kutat fúrasson. Voltak olyan kutak, amiket több család használt, általában azonban telekhatáron álltak a kutak és két család közösen használta. Ahogy a késõbbi négy vödrű kutat is. Hogy esett, hogy nem, de egyszer ezek a szomszédok összevesztek, s eztán nem fértek össze a kútnál sem. Nem ittak többé közös vödörbõl. Ezért aztán mindketten saját vödröket szereltek fel a kútra. Hát így esett… Így mesélték az öregek. Ma már csak a név emlékeztet erre a kútra. Már az én gyerekkoromban is csak két vödre volt meg. Késõbb lebontották, betömték és egy ikerház épült e helyére. Lassan ez lesz mindegyik kút sorsa. Régen az életet jelentõ vizet adták, ma már meg csak útban vannak…”
Ezek után egy kis nyelvészkedésre hívnám meg az Olvasót.
Akár hiszik, akár nem, az utca neve végsõ soron görög eredetű. A helyi ejtés szerinti 'ámbá' ugyanis a bajor 'Amper' = vödör szóból származik. Ez pedig a görög amphorából, ahogy az irodalmi német nyelvi ‘Eimer’ is, amely más alakváltozásokon ment át az évszázadok alatt.
A bajor 'Amper' (ejtsd: 'ámpá', 'ámbá') szó egyébként a magyarban is meghonosodott. A Dunántúlon és Békésben 'ampa' változatban használatos. Például: „Hozd ide azt az ampa vizet.” (Forrás: A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I-IV.)
Végezetül: a szó ismerõs lehet a magyar irodalomból is. A hajózási szaknyelvben vízmerõ vödröt jelentõ szó ugyanis így bukkan fel József Attila egyik versében (ami nem csoda, hiszen fiatalkorában dunai hajókon matrózoskodott):
„Sikáltam hajót, rántottam az ampát.
Okos urak közt játszottam a bambát.”
(Kész a leltár)
Bizony sok ampa vizet kellett annak idején kötéllel felrántania a fedélzetre, hogy tisztára moshassa azt. Ahogy az egykori négyvödrös kútból is tengernyi vizet kimerhettek az ott-lakók dolgos életük alatt…
F. A.
Hagyományõrzés a Naposban
A Pilisvörösvári Hagyományõrzõ Egyesület ez úton szeretné kifejezni köszönetét és elismerését a városi Napos Oldal Szociális Központ sokirányú tevékenységéért, melyet több éven át tapasztalunk a gondozóház és a klubélet területén.
 |
Szentmise a Napos Oldal
Szociális Központban |
A gondozottakat nem csak fizikailag látják el lelkiismeretesen és körültekintõen, de gondoskodnak mentálhigiénés – és ami még meghatóbb – lelki-hitbeli igényeikrõl is. Lehetõségük van az idõseknek helyben szentmisét hallgatni, gyónni, áldozni, egyházi énekeket énekelni. Egyúttal a szolgálatot teljesítõ atyáknak is szeretnénk megköszönni áldásos tevékenységüket.
Külön köszönjük, hogy nemzetiségi témával rendszeresen foglalkoznak az intézményben, minden hónapban van „sváb délelõtt”, melyen a klubtagok gyermekkori és fiatalkori élményeiket elevenítik fel. (Például: szüreti, farsangi, kenyérsütési szokások, adventi idõszak eseményei, esküvõk, mezõgazdasági tevékenységek). Ezzel gyakorolják a nyelvjárást, énekeket. Műkedvelõ elõadásokat rendeznek, a falumúzeumból kölcsönzött népviseletbe öltöznek. A „sváb délelõtt” vendégei a Gradus óvoda óvodásai és a város nyugdíjas klubjának tagjai. Szeretném megköszönni itt az óvónõk felkészítõ munkáját is.
Különösen szépek a különbözõ ünnepekre való készülõdések. Karácsonyi ünnepségükön betlehemesek is szerepeltek. A klubtagok és vendégek részére szépen megterített asztal, díszgyertyák, fenyõágak, édességek és üdítõ emelte a hangulatot. Gyönyörű régi verseket szavaltak az idõsek teljes átéléssel. Megható, hogy a szokásos karácsonyi énekek mellett elhangzottak német karácsonyi énekek is, például a „Kindlein in der Krippe”, amiért nagyon hálásak vagyunk. Az ünneplõk közt ott volt polgármesterünk, a Szociális Bizottság részérõl Szöllõsi János és hosszú évek óta díszvendégként Molnár Sándor, aki saját készítésű jó borával kínálta a vendégeket.
Tudomásunk van arról, hogy a névnapokról is megemlékeznek egy-egy szál virággal, édességgel, kirándulásokat szerveznek, más települések idõsklubjait is látogatják, illetve vendégül látják. A falumúzeumot is meglátogatták Debrecenbõl érkezett vendégeikkel.
Nem feledkeznek meg azokról sem, akik közülük a másvilágra költöztek, látogatják sírjaikat és virággal, gyertyával emlékeznek rájuk.
Az intézmény egy dolgozója nemrég ezt mondta nekem: „Nem sok a fizetésem, de sokat jelent számomra a jó légkör, ami körülvesz, és ellensúlyozza a sokrétű munkát.” Annál is inkább megszívelendõ ez a mondat, mert lépten-nyomon csak panaszokat hallunk a munkahelyek elviselhetetlen légkörérõl.
Kívánjuk ebben az évben is az összetartozás és szolgálat gyümölcsét a békés lelkiismeretet minden dolgozó számára. Úgy gondoljuk, kivétel nélkül mindenki elismerést érdemel itt végzett munkájáért.
A Pilisvörösvári Hagyományõrzõ Egyesület nevében:
Gromon Andrásné
