22. oldal Fórum
Néhány kiegészítés a Polgármester Úrral készült interjúhoz
Elõre bocsátom, nem kívánok az újság hasábjain a Kultúrház átépítésérõl a Polgármester Úrral vitát folytatni. Ennek a vitának megvannak azok a fórumai, ahol ezt le kell folytatnunk. De néhány olyan tényt állít Polgármester Úr, ami korrekcióra szorul.
A régi kivitelezõ kialakította saját álláspontját arról, hogy hány százalékos az épület készültségi foka, tekintettel arra, hogy elkészült és mindkét fél által aláírt állapotfelmérés készült. Ehhez a felméréshez színessel kihúzott kiviteli tervek tartoznak, amit szintén mind a két fél aláírásával hagyott jóvá.
Tehát, akkor jogosan merül fel a kérdés, mi az akadálya a végelszámolás számszaki oldalának, hogy elkészüljön.
Az épület készültségi foka tartalmazza azokat a pót-, illetve pluszmunkákat is, aminek érvényesítésére ez az utolsó lehetõsége a kivitelezõnek a végelszámolásban. Ezt a számítást akkor lehet korrekten védhetõen elkészíteni, ha összehasonlítjuk a közbeszerzési „tenderbe” kiírt tételes költségvetési kiírással és az ehhez tartozó műszaki leírással a jelen készültségi fokban lévõ épületet (a tender azért van idézõjelbe téve, mert az épület tervezõje jegyzõkönyvben tiltakozott ellene, azt mondta, ez nem tender, ez csak egy engedélyes terv, a kettõ között hatalmas a különbség).
Az általunk vásárolt csomagban a fenti dolgok mind benne voltak, ez igaz. De mivel a kiviteli tervek munkavégzés közben készültek, ezért a csomagból kivettük az engedélyes terveket és a hozzá tartozó műszaki leírásokat, és szétosztottuk a lakatos, gépész, villanyszerelõ, kõműves iparosok között, mert ebbõl kezdtek el dolgozni.
Mikor ezeket a leírásokat visszakaptuk, vagy hiányos, vagy olvashatatlan volt a mindennapos használattól.
Ezért levelet írtunk a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályára, adjanak ki számunkra egy komplett csomagot, mivel Õ a „tender” kiírója kell, hogy legyen neki is egy komplett csomagja. Ezt azóta megkaptuk.
Tehát a számítások elvégzésének késedelmének ez az oka.
Talán meg lehetne hasra ütéssel állapítani egy számot, ahogy ezt tette az önkormányzat az általa készített kártérítési listával. Amikor elõször megláttam a listát, megállt bennem az ütõ. (Az ügyvéddel átnéztük és megbeszéltük: úgy tekintünk erre a listára, mint a Pistike Jézuskához írt levelére, hogy mit szeretne karácsonyra). Ettõl komolyabb, esetleg a bíróságon is védhetõ számításokat szeretnénk végezni, igazságügyi szakértõ bevonásával.
A Polgármester úr által némi túlzással díszteremnek nevezett helyiség (én inkább színházteremnek hívnám) tetõszerkezeti kiviteli terveit a statikai számításokkal együtt a múlt év novemberében átadtuk a hivatal erre illetékes munkatársának, aki az átvétel idejét le is dátumozta.
Néhány szó a türelemrõl. A peren kívüli egyezség a polgári törvénykönyv ide vonatkozó paragrafusa szerint folyik, illetve kell lefolytatni. Egyik paragrafusa sem rendelkezik a türelemrõl. Ellenben rendelkezik mind a két fél számára kötelezõ együttműködésérõl, nem lehet alá- vagy fölérendelt viszony a két fél között.
Befejezésül szeretném leszögezni, nem tapasztaltuk és így nincs is okunk a Polgármester Úrról rosszindulatot feltételezni irányunkba. Ez idáig korrekt párbeszéd folyt a hivatal és köztünk. Úgy gondolom, mind a két fél törekszik a peren kívüli egyezségre. Az igaz, hogy mindegyik fél más-más érdekbõl, de egy közös pont felé kell hogy haladjon. Ez a pont pedig az egyezség kell hogy legyen. Lehet, hogy a folyamat idõnként lassúnak tűnik, de ez adódik abból, hogy se a beruházónak, sem a kivitelezõnek ez irányú tapasztalatai nincsenek. Mindkét fél számára fontos, hogy a folyamat törvényesen és a lehetõ legtisztességesebben záródjon le.
Horváth József
Vélemény a külterületi rendezési tervrõl (KRT)
A KRT alapján aszfaltos, kétszer egysávos elkerülõ út tervezõdik Piliscsaba és a majdani 10-es elkerülõ út közé. Az új út Szabadságliget mögött, a Dugonics utcával párhuzamosan haladna, majd a jelenleg sárga turistaút vonalán vágna át a kopárokon. Kérdés, hogy ha lesz a dorogi 10-es elkerülõ, lesz M0-ás, akkor minek kell ez az út is. Amikor állandóan azt hallani, hogy a 10-es elkerülõre állami szinten nincs pénz (akarat), akkor mik azok a magasabb rendezési szempontok, melyek alapján erre az úttervre szükség van?
A város fõútja már soha nem lesz sétáló utca. Ez egy régi terv, amit már egyszer elvetett egy testület. Miért kell egy természethez kapcsolódó kertvárosi lakóövezetet egy új úttal leválasztani a Pilisrõl? Téves az az álláspont, hogy ez a csobánkai úthoz hasonló lenne. Az két települést köt össze, ez pedig szinte körbefon egy települést, és lakóházakkal párhuzamosan, szinte azok mellett halad. Ez az út így minket elvág attól a természetes környezettõl, ami miatt eddig érdemes volt itt lakni, amiért érdemes volt itt házat építeni.
A KRT útvonaltervén semmilyen gyalogos, vagy kerékpáros átjárási lehetõség nincs feltüntetve. Az út szélén fogjuk várni, hogy a hegyrõl döngetõ kamionok, motorok, autók átengedjenek az úttesten.
Ma a Dugonics utcáig bejönnek az õzek, vaddisznók, ha nem lesz kerítés az út mellett, sokkal több állatra lehet majd számítani, mint a csobánkai úton. Mivel a kertekbe, házakba a kiserdõben motorozók hangja zavaróan behallatszik, ennek a többszörösét hallgathatjuk majd éjjel-nappal.
Persze ma még említeni sem meri senki, hogy az út mellett majd idõvel benzinkút, új ipari park, logisztikai központ, bevásárló áruházak, új parcellázások és lakóparkok tervei készülõdnek, egy újabb bekötõút itt, másik ott. Erre a folyamatra használja Konrad Lorenz a rákos sejtburjánzás analógiát.
Teljesen más dolog az Alföldön, sík, mezõgazdasági területen egy város mellett elkerülõ utat építeni (Szolnok), mint ugyan ezt a Pilis hegyein, erdõket, természetet letarolva megtenni.
Míg a terv egyik része a helyi lovas turizmust támogatná, addig az új út, részben ezeket, a területeket vágja ketté. Úgy gondolom, hogy egy ilyen nagy horderejű dologban ki kéne kérni az érintett lakosság véleményét egy korrekt tájékoztatás után, nem pedig a puszta törvényi kötelezettségnek eleget téve eljárni.
Ipacs László
(Ipacs László e témában levelet írt a Pilisvörösvári Önkormányzatnak is.)
A sváb utcanevekrõl
Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Felelõs Szerkesztõ úr!
Szeretnék röviden reagálni Sörös János a Vörösvári Újságban novemberben megjelent javaslatára.
Teljes mértékben egyet értek Sörös úrral, nekem is megfordult a fejemben, hogy a sváb elnevezéseket is ki kellene helyezni. A hangsúly nálam viszont az „is” szócskán van. Ezért én a német és sváb (tájnyelvi) utcanevek használatát javaslom.
Pl. a sváb elnevezéseket zárójelben a német elnevezés mellett vagy alatt lehetne elhelyezni egy táblán, természetesen a német helyesírás szabályai szerint, tehát „Schaaamara’ Strosn”, „Sandiwana’ Strosn”, „Khupöni Gosn”, „Khuvaribeeg Gosn”, „Schuimeister Gasl”.
A sváb variánsok használata a hagyományõrzés szempontjából lenne fontos. Ezáltal Vörösvár egy igazi unikumnak számítana, amely idegenforgalmi jelentõséggel is bírna. Külföldi példák is vannak erre. A délkelet-hesseni Weiperz faluban (amely Sinntal településrésze) a zeneszerzõkrõl elnevezett utcákban a régi elnevezéseket tartalmazó táblákat is talál az ember.
A német irodalmi variáns viszont egy városvezetés eltökéltségét mutatná, hogy mint Magyarország legnagyobb német települése büszkén vállalja német múltját, és ami nagyon fontos – a magas fokú asszimiláció mellett – német jelenét. Vörösvár ezáltal példa lehetne más magyarországi német település és az egész magyarországi németség számára.
Ne csak muzeális funkciót kaphassanak a német utcanevek, hanem életszerűt is. Ezért megismétlem javaslatomat, hogy a fontosabb tereken (Hõsök tere, Templom tér, Szent István (Városháza) tér stb.) is legyenek kihelyezve a német utcanévtáblák.
Nem tudom elképzelni, hogy elvi kifogása lenne ezzel kapcsolatban a Képviselõ-testületnek. Az anyagi vonzat tekintetében felajánlom ezúton elsõsorban adminisztrációs és szervezési jellegű segítségemet. Van néhány konkrét ötletem/javaslatom a finanszírozással kapcsolatban (amely közös táblán való elhelyezés esetében moderát nagyságú lenne).
Tisztelettel:
Guth Richard
