4. oldal Önkormányzati hírek
Mire elég az állami fejkvóta?
Interjú Gromon István polgármesterrel
A költségvetésrõl
– Január lévén mostanság Önnek és a Polgármesteri Hivatal pénzügyi osztályának a 2008. évi költségvetés összeállítása adja a legtöbb munkát. Az állam által nyújtandó idei költségvetési támogatások sarokszámainak ismeretében mire lehet számítani ebben az évben: hogyan alakul városunk büdzséje?
– A Parlament ugyan elfogadta már a 2008. évi költségvetési törvényt, de a bevételeink jelentõs részét kitevõ normatív támogatások pontos összege még nem határozható meg, ugyanis jelenleg nem ismert a pénzbeli szociális juttatások, az okmányiroda, a gyámügyi igazgatási feladatok és az építésügyi igazgatási feladatok támogatási összege, valamint a SZJA-ból történõ normatívakiegészítés összege sem. Ezek a tételek nagyságrendileg az összes normatívának közel 25 %-át teszik ki, tehát a várható bevételek tekintetében nagy még a bizonytalanság. Elõzetes számításainkból annyi mindenesetre már látszik, hogy az állami támogatás összege várhatóan névértékben az elõzõ évi szinthez hasonlóan alakul majd, tehát reálértékben az elõzõ évi infláció mértékével csökkeni fog. (Sajnos így volt ez már tavaly is.)
Ami a várható kiadásokat illeti, végéhez közeledik az intézmények jövõ évi személyi és dologi kiadásainak számbavétele. Ami a személyi kiadásokat illeti, az állam a 2008. évi költségvetési törvényben 5%-kal megemelte a köztisztviselõk illetményalapját és szintén 5%-kal a közalkalmazotti illetménytábla tételeit. Ez az emelés ugyan az érintettek részére még az infláció ellentételezésére sem elég, ugyanakkor az állam még az ehhez szükséges forrásokat is csak bizonyos százalékban, és részben csak utólag biztosítja az önkormányzatok számára (egy bonyolult számítás és egy tervezett jövõbeni felmérés alapján). Az önkormányzatok kiadásai ezen kívül az energiaárak és a szolgáltatások árainak emelkedése miatt is folyamatosan növekednek.
Összefoglalóan azt lehet mondani, hogy az állam vagy nem tudja, vagy nem akarja biztosítani az önkormányzatok részére a feladataik ellátásához szükséges forrásokat. Évek óta folyamatosan nõ a különbség a feladatok finanszírozására juttatott állami fejkvóta és a tényleges működési kiadások között. Nálunk ennek most még „csak” az a következménye, hogy kötelezõ feladataink törvényes ellátása érdekében kénytelenek vagyunk saját bevételeinket szinte teljes egészében az intézmények működtetésére és más kötelezõ feladataink ellátására fordítani, s az amúgy égetõen szükséges fejlesztésekre csak esetleges pályázatok révén vagy ingatlaneladásból tudunk forrást biztosítani. Ha azonban ez a tendencia tovább folytatódik, ennél nagyobb bajok is lehetnek (vagyonfelélés, önként vállalt feladatok feladása, intézménybezárás).
Ami pedig a pályázatokat illeti: az elmúlt év statisztikája azt mutatja, hogy a Közép-Magyarországi Régióban az önkormányza-tok ezen az úton is meglehetõsen kevés forráshoz jutnak, mert Budapest elviszi a források döntõ részét. Ennek ellenére nem adjuk fel, jelenleg is öt-hat pályázat elõkészítésén dolgozunk párhuzamosan (a Templom téri iskola tetõtér-felújítása, óvodai udvarok felújítása, a Szakorvosi Rendelõintézet bõvítése, a Fõ utca rekonstrukciója, szennyvíztelep-bõvítés, a vasútállomásnál parkoló építése stb.), s reménykedünk abban, hogy elõbb-utóbb mégiscsak sikerrel járunk.
– Néhány évvel ezelõtt elõfordult, hogy az általános iskolák költségvetésébõl még át is tudott csoportosítani a képviselõ-testület más célokra pénzeket, mivel az állami fejkvóta bõven fedezte a kiadásokat. Mostanra ez megfordult, az önkormányzatnak egyre mélyebben kell a zsebébe nyúlnia iskolái és más intézményi működtetése érdekében. Mit tud tenni az önkormányzat, ha a fejkvóta és a működési kiadások közti különbség a jövõben tovább nõ?
– Valóban, a 2003-2004-2005-ös években az általános iskolák működéséhez az állami normatíva és az intézményi saját bevételek az iskolák működési kiadásait teljes egészében biztosították úgy, hogy a képviselõ-testület ezekbõl a bevételekbõl át tudott csoportosítani az önkormányzat más feladatainak ellátására.
2006-tól azonban ez a tendencia megfordult, és 2006-2007-2008-as költségvetésekben évrõl évre csökken az állami normatíva összege, reálértéke. Így önkormányzatunknak egyre többet kell saját bevételeibõl az intézmények működtetésére fordítania. Az óvodai ellátás és az általános iskolák működtetése azonban egyfelõl kötelezõ alapfeladata az önkormányzatnak, másfelõl mindannyiunk közös szívügye is, úgyhogy nincs mit tenni, mindenáron biztosítani kell valahogy ezeknek az alapintézményeknek a finanszírozását.
Saját erõbõl annyit tudtunk tenni ennek a folyamatnak az ellensúlyozására, hogy az elmúlt évben többhónapos munkával a családsegítés, a gyermekjóléti szolgálat, a házi segítségnyújtás és a jelzõrendszeres házi segítség-nyújtás feladatainak ellátására kistérségi együttműködéssel intézményfenntartó társulást hoztunk létre a Napos Oldal Szociális Központ szervezeti keretében, Pilisszántó, Pilisszentiván, Nagykovácsi, Remeteszõlõs és Pilisvörösvár önkormányzatainak részvételével. Az állam ösztönzi az ilyen társulások létrejöttét, így ezeknek a feladatoknak az ellátására a korábbinál magasabb normatíva leigénylésére vagyunk jogosultak, ami várhatóan több mint 15 és fél millió forint többlet normatívabevételt jelent önkormányzatunk számára a 2008. évben.
Ugyanilyen siker a bevételek növelése tekintetében, hogy a Zeneiskola – az intézmény vezetõinek és dolgozóinak közös munkája eredményeképpen – a napokban elnyerte a „minõsített alapfokú művészetoktatási intézmény” címet, s ezáltal öt éven keresztül biztosítva van ott is a magasabb állami normatíva.
A Muttnyánszky-épület
– A december 13-i ülésen a képviselõk többsége az Épülõ Virgonc Alapítvány pályázatát támogatta, így velük készül bérleti szerzõdés a volt Muttnyánszky-épületre, ill. annak egy részére vonatkozóan. Úgy gondolja, hogy ez hosszú távú hasznosítását jelentheti az épületegyüttesnek, vagy további lehetõségeket is mérlegel?
– A mérlegelés idõszaka már lezárult. Amikor tavaly év vége felé visszakaptuk a Rákóczi u. 8. sz. alatti ingatlant, arról kellett döntenünk, hogy hogyan tudjuk értelmesen hasznosítani a Muttnyánszky épületét, ha már egyszer a szakképzés a drasztikus állami normatívacsökkenés miatt lehetetlen. Ezért kiírtunk egy bérleti pályázatot, amelyre volt négy jelentkezõ: közülük kettõ oktatási-nevelési, egy vallási-közösségi és egy szociális jellegű tevékenység céljára használná az ingatlant. Kiválasztottuk a négy közül azt a pályázót, amelyik olyan szolgáltatást nyújtana az ingatlan bérlése útján, amely megítélésünk szerint a vörösvári szolgáltatási kínálatból jelenleg a leginkább hiányzik. A többség egyetértett abban, hogy iskolánk már van, gimnáziumunk már van, viszont fogyatékosokat gondozó-fejlesztõ intézetünk se nekünk, se az egész környéknek nincs. Ezért esett választásunk az Épülõ Virgonc Alapítványra.
Mivel a testület már döntött, nem mérlegelek, nem is mérlegelhetek más lehetõségeket. Az én dolgom most a végrehajtás, azaz, hogy a Hivatallal elõkészítsünk egy alapos, jól végiggondolt, az önkormányzat érdekeit garantáló bérleti szerzõdést. Ennek a szerzõdésnek a pontos szövegtervezete a napokban készül el. Ezután egyeztetünk az alapítvánnyal, s szándékom szerint január végén a képviselõ-testület elé viszem a szerzõdéstervezetet a végsõ döntés meghozatala céljából.
Kultúrház
– Szerkesztõségünk továbbra is a legtöbb lakossági kérdést a Fõ út 127. alatti befejezetlen épület (kultúrház?, zeneiskola?, Művészetek Háza?) okán kapja. Több olyan határozott kijelentést is tettek már helyi polgárok, hogy az épületet magánszemélynek fogja eladni az önkormányzat. Ezek persze üres feltételezések, kénytelen vagyok mégis ismételten feltenni a kérdést: mi a helyzet az épülettel és a beruházással?
– Megértem, hogy az emberek találgatnak, hiszen az épület üresen áll, és látszólag nem történik semmi. A háttérben azonban két irányban folyik a munka: egyrészt a régi kivitelezõvel egy korrekt végelszámolás és esetleges peren kívüli megegyezés elõkészítése, másrészt az új közbeszerzési eljárás megindításához szükséges dokumentumok összegyűjtése. Ezek útjában jelenleg két fõ akadály van: egyik az, hogy a régi kivitelezõ a mai napig nem alakította ki a saját álláspontját arra vonatkozóan, hogy szerinte hány százalékos a készültségi fok, s ennek alapján szerinte mennyi az elkészült munkák értéke. Másrészt nem adta át nekünk a díszterem tetõszerkezetének terveit. Márpedig erre feltétlenül szükségünk van ahhoz, hogy ajánlatot tudjunk kérni a hátra maradt munkálatok megtervezésére. A terv elkészíttetése a régi kivitelezõ szerzõdéses kötelezettsége volt, de õ arra hivatkozik, hogy a tervezõje nem teljesíti a feladatát. Az ügy elõmozdítására már mi is írtunk levelet a tervezõnek, egyelõre eredménytelenül.
Most azt kell mérlegelnünk, hogy meddig legyünk türelmesek, ill. mikor mondjuk ki, hogy nem várunk tovább, megindítjuk a pert. A kérdés bonyolult, mert az önkormányzatnak nemcsak az az érdeke, hogy jogilag megnyerjen egy pert, hanem az is, hogy a pénzéhez jusson, s a kettõ nem feltétlenül esik egybe. Elvileg elképzelhetõ ugyanis, hogy egy peren kívüli egyezség a vagyonmentést jobban szolgálja, mint egy per, tehát bizonyos határig célszerű lehet a türelem. Hogy meddig, azt ugyanolyan nehéz eldönteni, mint korábban azt, hogy mikor jött el a szerzõdéstõl való elállás ideje. Nincs erre biztos recept, folyamatosan értékeljük a helyzetet, az esélyeket. Mindenesetre sokat már nem várhatunk, az biztos.
Ami pedig az épület magánszemélynek való eladásával kapcsolatos feltételezéseket illeti: elmondhatom, hogy nekem nincs ilyen szándékom, s nem is érkezett hozzám erre vonatkozó javaslat. Tervünk az, hogy – jobb megoldás híján – végigmegyünk a megkezdett úton, s az átalakítás befejezése után a Művészetek Háza nevű komplex intézményünk beköltözik az épületbe.
Építészeti örökségünk
– Városunkban az elmúlt idõben több civil szervezet is létrejött a kulturális örökség megóvása érdekében. Talán a 24. órában vagyunk, amikor a régi épületek, építészeti értékek és a hagyományos településkép egy része még megóvható. A civil szervezetek a pozitív példák felmutatásán túl vajmi keveset tehetnek ezen értékek megmentése érdekében. Milyen intézkedéseket tehet és tervez az önkormányzat ez ügyben?
– Városunk építészeti értékeinek megóvása, a régi szép épületek és a hagyományos településkép megõrzése, sõt – amennyire lehet – helyreállítása nemcsak jogszabályi elõírás, hanem véleményem szerint közérdek, és egyúttal személyes ambícióm is. Az épített környezet védelme, az egyedi, értékes épületek, épületrészek megóvása, a jellegzetes épületformák, stíluselemek, utcaképek, hagyományos beépítési módok, telekstruktúrák megõrzése egyúttal a város múltjának a maga fizikai valóságában való megõrzését is jelenti, ami szerintem szép és fontos feladat.
A korábbi testületek is tettek már kísérleteket az ügy elõmozdítására, de ezeknek eddig nem sok látható eredménye volt. Készült például egy helyi értékvédelmi rendelet 1997-ben, s a 2005. január óta hatályos helyi építési szabályzatunk is lehatárol Pilisvörösvár belsõ területén egy „helyi értékvédelmi vizsgálatra javasolt területet”. A területre „az új helyi értékvédelmi rendelet elkészültéig” tesz is néhány, átmeneti rendelkezést az épített környezet megóvása érdekében, melyeket az építéshatósági munka során kell – kellett volna – alkalmazni.
A fõépítész úrral többször konzultáltam már egy új, részletes, szakmailag elmélyült helyi értékvédelmi rendelet megalkotásának szükségességérõl. Õ már hozzá is kezdett a munkához. A készülõ új helyi értékvédelmi rendelet egyrészt újrafogalmazza majd a helyi értékmegõrzés jogszabályi hátterét, másrészt egy alapos vizsgálatra, értékkataszter készítésére is szükség van. Ez azt jelenti, hogy tételesen számba kell vennünk, hogy konkrétan melyek azok az értékes épületek, épületrészek, utcák, utcarészek, telekstruktúrák, amelyeket értékesnek, mintaértékűnek tartunk, és védeni akarunk. Ennek a listának az összeállításában sokat segíthetnek a kulturális örökség megóvását szívügyüknek tekintõ civil szervezetek és a magánszemélyek egyaránt. Szívesen fogadunk minden véleményt, javaslatot, amelyet eljuttatnak a fõépítész úrhoz vagy hozzám.
Megemlítem még, hogy tisztában vagyunk azzal, hogy az építészeti értékek megõrzése pusztán a korlátozás eszközeivel nehezen megvalósítható. Szükség van arra, hogy a tulajdonosok felismerjék a tulajdonukban lévõ értékeket, és azonosuljanak a megõrzés, a védelem céljaival, mert különben csak fölösleges akadályozásnak, tulajdonosi jogaik önkényes, értelmetlen korlátozásának tekintenék az értékvédelmi elõírásokat. Ehhez hozzájárulhat maga a megalkotandó új rendelet, a jó példák nyilvánosság elõtti bemutatása és az anyagi vagy erkölcsi ösztönzés. Mivel az önkormányzat anyagi lehetõségei nagyon szűkösek, egyelõre a példaállítás és az erkölcsi ösztönzés lehetséges módjain gondolkodunk. De talán ez is ér valamit…
A fõépítész úr ötlete alapján azt tervezzük, hogy havonta bemutatunk egy-egy jó példát a Vörösvári Újságban „A hónap háza”-ként, egy évben egyszer pedig odaítéljük „Az év háza” c. elismerést a legpéldaszerűbben felújított vagy megépített épületnek. Az elismerés elnyerésének, ill. odaítélésének a szabályain a fõépítész úr már dolgozik. A díjat biztosan lesz kinek odaítélni, mert több jó példát is lehet látni a városban arra, hogy egy régi épület felújítását, korszerűsítését vagy egy új ház megépítését az értékmegõrzés és a hagyományõrzés szempontjainak figyelembe vételével, ízlésesen sikerült megoldani.
Ezeknek a jó példáknak a felmutatása, nyilvánossá tétele, a tulajdonosoknak és a tervezõknek nyújtott önkormányzati elismerés is ösztönözheti reményeim szerint a tulajdonosokat és a város összes polgárát az értékmegõrzõ környezetformálásra.
Fogarasy Attila
Új utcanévtáblákat helyezünk ki városunkban
Örömmel tájékoztatom városunk polgárait, hogy a következõ hetekben a város minden utcájába egységes, új utcanév-táblákat helyezünk ki. A közel 900 darab tűzzománcozott, tartós kivitelű, jól látható utcanévtábla reményeink szerint megkönnyíti a tájékozódást, s jól szolgálja majd mind a helyben lakókat, mind pedig a hozzánk érkezõ vendégeket, s egyúttal egy szebb, kulturáltabb városkép kialakulásához is hozzájárul.
Az utcanévtáblák kihelyezését végzõ, polgármesteri megbízólevéllel ellátott vállalkozó már meg is kezdte munkáját. Ezúton kérek minden érintett ingatlantulajdonost – itt leginkább a keresztezõdésekben lévõ házak tulajdonosairól van szó –, tegyék lehetõvé, hogy megbízott vállalkozónk elhelyezhesse házuk oldalára, esetleg kerítésére az új utcanévtáblákat. Ahol szükséges, kérem, engedjék be a telkükre a munkát végzõket arra a néhány percre, amíg felszerelik a táblát. Erre egyébként egy önkormányzati rendelet kötelezi is a tulajdonosokat: „Az ingatlan tulajdonosa, kezelõje vagy használója az utcanévtábla elhelyezését és az ezzel kapcsolatos munkálatokat tűrni köteles. Amennyiben az utcanévtábla elhelyezésével kapcsolatban az ingatlanon kár keletkezik, azt a kihelyezésért felelõs szerv köteles megtéríteni.” (Pilisvörösvár Város Önkormányzatának 8/2003. (IV.1.) sz. rendelete, 19. § (3) bek.)
Egyúttal kérek minden érintett ingatlantulajdonost, hogy a tűrésen túl a kikerülõ utcanévtábláknak a közös ügy érdekében legyenek egy kicsit gazdái, õrzõi, ápolói is.
Köszönettel:
Gromon István
polgármester
Az ülésterembõl jelentjük
A volt Muttnyánszky-épület bérbeadása
Felkorbácsolódott indulatok
 |
A volt szakképzõ iskola – legrégebbi – központi épületének bejárata |
Nyugtalankodó gyerekek, izgatott szülõk lepték el a Városháza tanácskozótermét és folyosóit a december 13-i képviselõ-testületi ülés elsõ órájában. A tudósító – aki késve érkezett – már nem is kapott ülõhelyet a teremben, az üveges ajtón kívülrõl szemlélte az eseményeket.
Elsõ napirendi pontban az Épülõ Virgonc Gyermekekért Alapítvány pályázatát tárgyalták a képviselõk a Rákóczi utca 8. szám alatti volt Muttnyánszky-épület hasznosítására vonatkozóan. Az alapítvány sérült gyermekek nappali ellátására jött létre három évvel ezelõtt, Budapesten a II. kerületben Virgonc Gyermekház néven működtet egy intézményt. Jelenleg 25 sérült gyermekkel foglalkoznak. Székhelyüket szeretnék Vörösvárra áttenni – amint azt Flórné Csík Éva, az alapítvány képviseletében elmondta –, tapasztalván azt, hogy itt mekkora igény van a munkájukra. Eddig 15 vörösvári család kereste meg õket, segítséget várva tõlük. Flórné Csík Éva méltányosságot kért a képviselõktõl a bérlet összegét illetõen, ugyanis az Alapítvány nem rendelkezik nagyobb összegekkel. Az épületegyüttesbõl egyelõre csak a központi részt tudnák hasznosítani, 50 gyermeket szeretnének itt elhelyezni és ellátni.
A képviselõ-testület tagjainak többsége támogatásáról biztosította az Alapítvány pályázatát és méltányolta kéréseit. Ugyanakkor egyes hozzászólások visszatetszést szültek.
Szakszon József alpolgármester felháborodását fejezte ki amiatt, hogy volt olyan képviselõ, aki más véleményt fogalmazott meg a bizottsági ülésen, mint a képviselõ-testület és a szülõk elõtt.
Az alpolgármester úr késõbb Kõrösy János, PVKB-elnök felszólalása közben olyan indulatba jött, hogy elvesztette önuralmát, félbeszakította az elnök úr beszédét – bíráló megjegyzéseket téve képviselõi tevékenységére.
Kõrösy János az ingerült hangnemű kirohanás miatt – tiltakozása jeléül – elhagyta az üléstermet. (A szavazás után Zám Zoltán is hasonlóképpen cselekedett.)
Szakszon József alpolgármester a történtek után elnézést kért mindenkitõl, hogy elragadtatta magát.
A képviselõ-testület másfél órás vita után végül az Épülõ Virgonc Alapítványt nevezte meg a pályázat nyertesének, és felkérte a polgármestert, hogy a bérleti szerzõdést a kiírás szellemében készítse elõ és terjessze a képviselõ-testület elé.
A dolomitbányák szabályozási terve
2007 januárjában az önkormányzat együttműködési megállapodást kötött a Weber-Terranovával, melyben többek között a jelenlegi bánya üzemi területének beépíthetõségét és a bányászati tevékenységet érintõ kérdésekben született megállapodás. Annak érdekében, hogy a cég megvalósíthassa a területen egy új üzem építését, a képviselõ-testület határozott arról, hogy a különleges bányaövezetben a beépítési százalékot 10 %-ról 30 %-ra, a maximális építménymagasságot a jelenlegi 7,5 méterrõl 12,5 méterre növeli. Ennek nyomán módosítani kellett a város Településszerkezeti tervét és a terület Szabályozási tervét.
 |
A Terranova tervezett új
üzemének látványrajza |
A napirendi pont tárgyalása során Kálmán Kinga, a tervmódosítás készítõje elmondta: „A Terranova cég egy új vakolatgyártó üzemet szeretne létrehozni. Ennek az építészeti kialakítása meghaladja a jelenlegi övezeti elõírásokat. Ezért egy olyan övezet kialakítását kérték, amelyben az új épület elhelyezhetõ. Más tervezési pontok is adódtak. Nemcsak az épület elhelyezésével ütköztek a hatályos rendezési tervekben, hanem területbesorolási ütközések is keletkeztek. A cég a bányászási területükkel is szeretne növekedni. Tekintve, hogy egy régen lefektettet bányatelken belül bányászati jogaik adódtak. A problémát az okozta, hogy a területhasználati kategóriák közül a terjeszkedés erdõterületeket érint. Ennek a kiegyensúlyozása viszont egy elengedhetetlen környezeti feladat. A Településszerkezeti tervben az erdõterületek növekednek a jelenlegihez képest. Nemcsak a csere erdõtelepítésre jelöltek ki újabb területeket, hanem az egész ipari területet növekvõ véderdõgyűrűvel vették körül. A település lakossága, illetve a környezõ lakosság számára is az az elõnyös, hogy ha egy ilyen ipari létesítmény, minél jobban el tud szigetelõdni a lakókörnyezetektõl. Pilisvörösvár ebbõl a szempontból elõnyös helyzetben van.”
Kálmán Kinga hozzászólásában szólt a TRT kapcsán arról is, hogy abban szerepel egy átkötõ út a város északi részén, a Weber-Terranova területén. A tervezett 10-es út, amely a település északi határában húzódna és a jelenlegi 10-es út nyomvonala közt régóta felmerült már egy Pilisvörösvár területén kiépíthetõ összekötõ útszakasz, amely pontosan a dolomitbányák környékén haladna el és érkezne meg a jelenlegi 10-es úthoz. Erre a korábbi rendezési tervezek három nyomvonalat hoznak. Kálmán Kinga a módosított tervben ezek közül kettõt kiejtett, egyet megtartott és egy negyediket javasolt. A tervben így két útvonaljavaslat szerepel. Az egyik Piliscsaba területén érkezik meg a 10-es útra, a másik pedig Pilisvörösvár területén belül érkezhet meg a Kopár csárda mellett. Az összekötõ útnak a megépítése nagyon távoli jövõbe helyezhetõ, mivel a 10-es fõút is csak tervezett állapotban van.
A képviselõ-testület egyhangú szavazással hagyta jóvá a TRT és a Szabályozási terv módosítását.
(A Weber-Terranova fejlesztési elképzeléseirõl, üzemépítési terveirõl következõ lapszámainkban tájékoztatjuk olvasóinkat. – a szerk.)
A Szent János-árok
A Szent János-árok évek óta gondot okoz a környéken lakóknak, mivel nem tudja elvezetni teljes mértékben a csapadékvizet. A probléma felszámolására az Önkormányzat már 2002-ben elkészíttette a DIMA Mérnöki iroda Kft.-vel a vízjogi létesítési engedélyes terveket, de az engedélyeztetés, kivitelezés elmaradt. Az árok mentén lakók újabb bejelentéseket tettek, mivel ingatlanaikat rendszeresen elöntötte a csapadékvíz.
Szakmai vélemények szerint a meglévõ Szent János-árok veszélyezteti az ott lakók vagyonbiztonságát, ezért a probléma megoldása tovább nem halasztható, végleges megoldás szükséges, melynek feltétele a szakszerű tervdokumentáció, a vízjogi létesítési engedély. A Szent János utca és Tó utca közötti ingatlanok tulajdonosaival szolgalmi jogos megállapodást kell kötni, mivel azon a szakaszon az árok az ingatlanok területén halad.
A Műszaki Osztály árajánlatot kért az eredeti tervezõtõl a korábbi terv felülvizsgálatára. Árajánlatokat kért be továbbá tervezõktõl a Szent János-árok kiviteli tervszintű vízjogi létesítésének engedélyezési tervdokumentációjának elkészítésére. A felhívásra három árajánlat érkezett: a képviselõ-testület a tervek elkészítésével a Mélyépterv Mévit Kft.-t bízta meg.
A vasúti keresztezés terve
 |
A képviselõ-testület által továbbtervezésre javasolt változat |
A MÁVTI Kft. végzi a Budapest–Esztergom vasútvonal Óbuda–Piliscsaba szakaszának tervezését, amely fõ elemként magában foglalja az Óbuda és Pilisvörösvár állomások közötti második vágány, az átépítendõ Pilisvörösvár MÁV-állomás és a piliscsabai alagút elõtti Terranova forgalmi kitérõ tervezését. A Budapest–Esztergom vasútvonal és a 10. sz. fõút, külön szintű vasút-közút keresztezésének tervezésére a MÁVTI Kft. tervezési megbízást adott az MSC Kft., illetve a Közlekedés Unio Kft.-nek. A közúti kapcsolatok tanulmánytervét a Közlekedés Kft. készítette el.
Ismert tény, hogy Pilisvörösvár város közlekedési bajainak legfõbb okozója a 10-es fõút átkelési szakasza, amely domborzati és településszerkezeti okokból csak a várostól meszszebb tervezett, új 10-es fõúttal váltható ki. Az új 10-es fõút megépítése távlatban, de valószínűleg a vasútvonalat érintõ fejlesztések megvalósulása után várható. A vasút és a fõút keresztezése a városnak közlekedés szempontjából neuralgikus pontja, a vasúti átjáró lezárása megbénítja a fõút egyébként is csak lassan araszolgató forgalmát. A vasúti fejlesztések eredményeként sűrítendõ vasúti forgalom tovább növeli a vasúti átjáró lezárásának idejét, ellehetetlenítve a város közlekedését. A tanulmányterv a keresztezés közlekedési kapcsolatára négy változatot dolgozott ki.
A Magyar Közút Kht. véleményezte a tanulmánytervet és az I. c változatot javasolta továbbtervezésre. A képviselõ-testület is e mellett tette le a voksát.
Az I. c változat a közút és a vasút keresztezését közúti aluljáró építésével oldaná meg, a SPAR elõtti parkolót a 10-es úttal önálló szervizút kötné össze. Ez a változat tartalmazza a legtöbb parkolóhelyet: 198-at.
Összeállítottuk a képviselõ-testületi ülés írásos elõterjesztései és jegyzõkönyve felhasználásával
KRESZ-tábláink sorsa
A tavalyi év során a forgalomtechnikai átszervezés következtében jelentõsen megnõtt a közterületeken elhelyezett közlekedési táblák száma. Sajnos ezzel egyenesen arányosan nõtt a rongálások elõfordulása is. A közlekedési jelzõtáblákat az utóbbi idõben számtalan helyen lefestették, elfordították, a táblákat a tartóoszlopaikkal együtt kidöntötték, illetve egy-két esetben el is tulajdonították.
 |
Összefestett KRESZ-tábla a Kálvárián |
A közlekedési jelzõtáblákat a közúti forgalom biztonságának, különösen a gyalogosforgalom biztonságának megnövelése érdekében, illetõleg forgalomcsillapítási szempontok figyelembevételével helyeztettük ki. Az erre vonatkozó tervek elkészíttetésére, a táblák megvásárlására és kihelyeztetésére 7 millió forintot meghaladó összeget fordított az Önkormányzat. Az összeg nagyságrendjébõl is látszik, hogy ez egy fontos és közérdeket szolgáló feladat volt.
Azok, akik az új közlekedési renddel nem értenek egyet, kérdésük vagy észrevételük van, írásosos jelzéssel élhetnek a Polgármesteri Hivatal Műszaki és Építési Osztálya felé, illetve kérdéseikkel ügyfélfogadási idõben megkereshetik a közterület-felügyelõket. A beérkezett észrevételeket megvizsgáljuk, egyeztetjük, ha kell, a tervezõmérnök véleményét is kikérjük, és ezek alapján döntés születik a forgalmi rend megváltoztatásáról, vagy esetlegesen éppen a korábbi állapot visszaállításáról. Ez az egyetlen járható és „békés” módja a lakosság vélemény-nyilvánításának.
Azonban, akik az önkényes módszert választják véleményük kinyilvánítására, azaz a táblákat lefestik, lefújják, felismerhetetlenné teszik, azzal szabálysértést valósítanak meg és a rendõrség ötvenezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújthatja õket. Abban az esetben, ha valaki a közúti jelzés eltávolításával vagy megváltoztatásával a közúti közlekedés biztonságát veszélyezteti, a Btk. 184. § alapján bűntettet követ el, és három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ. A táblák eltulajdonítója értékhatártól függõen eshet szabálysértési elbírálás alá, és százezer forintig terjedõ pénzbírság kiszabására számíthat, illetve a Btk. 157. § alapján akár két évig terjedõ elzárással is sújtható.
Ha valaki közlekedési balesetben vagy más módon véletlenül, gondatlanul rongálja meg a közúti jelzéseket, azt haladéktalanul köteles a Polgármesteri Hivatal Műszaki és Építési Osztálynak vagy a közterület-felügyelõknek jelezni. A helyreállítással kapcsolatos költségekért a rongálás elkövetõje tartozik felelõsséggel, adott esetben ezt a kötelezõ gépjármű- felelõsségbiztosítás is fedezheti.
Polgármesteri Hivatal
Egy emlékezetes esemény
Csõtörés „krátere” a Büfénél
(Fotó forrása:
http://pilisvorosvardailyphoto.blogspot.com)
Tájékoztató a Képviselõ-testület határozatairól, rendeleteirõl
2007. december 13. rendkívüli ülés
A Muttnyánszky-épület bérbeadása
A Képviselõ-testület a Pilisvörösvár, Rákóczi u. 8. szám alatti ingatlan bérbeadására vonatkozó pályázati kiírás alapján az Épülõ Virgonc Alapítvány pályázatát választja ki nyertesnek, és felkéri a polgármestert, hogy a bérleti szerzõdést a kiírás szellemében készítse elõ és terjessze a Képviselõ-testület elé.
 |
A Községháza régi képeslapon |
A nyertes pályázó 50.000 forintos havi bérleti díj (rezsi nélkül) megfizetésére köteles. A Képviselõ-testület felhívja a polgármester figyelmét arra, hogy a szerzõdésben feltételként szerepeljen, hogy minden pilisvörösvári gyermek minden esetben nyerjen felvételt az ott működõ intézménybe.
271/2007. (XII. 13.) Kt. sz. határozat – 14 igen és 1 nem szavazattal.
A dolomitbányák szabályozási terve
A Képviselõ-testület véleményezési eljárásra bocsátja a „Pilisvörösvár, dolomitbányák és környékük Településszerkezeti és Szabályozási Tervének módosítását”.
272/2007. (XII. 13.) Kt. sz. határozat – 14 igen szavazattal.
Úttisztítási pályázat
A Képviselõ-testület a Bíráló Bizottság javaslata alapján az Útnövekmény tisztítására kiírt közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevõjének a Saubermacher-Bicske Kft.-t hirdeti ki.
274/2007. (XII. 13.) Kt. sz. határozat – 14 igen szavazattal.
Intézményvezetõi pályázatok
A Képviselõ-testület pályázatot ír ki a Művészetek Háza, Általános Művelõdési Központ, Cziffra György Alapfokú Művészetoktatási Intézmény magasabb vezetõi megbízására.
276/2007. (XII. 13.) Kt. sz. határozat – 14 igen szavazattal.
A Képviselõ-testület pályázatot ír ki a Német Nemzetiségi Általános Iskola magasabb vezetõi – intézményvezetõi megbízására.
278/2007. (XII. 13.) Kt. sz. határozat – 14 igen szavazattal.
A Képviselõ-testület pályázatot ír ki a Templom Téri Általános Iskola magasabb vezetõi – intézményvezetõi megbízására.
280/2007. (XII. 13.) Kt. sz. határozat – 14 igen szavazattal.
(A fenti pályázatokat az Oktatási Közlönyben kell megjelentetni. – a szerk.)
Pedagógus státusz elvonása
A Képviselõ-testület 2008. február 1-jétõl elvonja a Német Nemzetiségi Általános Iskola 2008. január 18-án nyugdíjba vonuló pedagógusának státuszát.
279/2007. (XII. 13.) Kt. sz. határozat – 12 igen és 1 nem szavazattal.
Ismételt nem a játékkaszinóra
A Képviselõ-testület nem adja hozzájárulását ahhoz, hogy a pénzügyminiszter játékkaszinóban folyó szerencsejáték szervezésére vonatkozó olyan tartalmú pályázatot írjon ki, amelynek folyamányaként Pilisvörösvár Város Önkormányzata területén játékkaszinó működhetne.
282/2007. (XII. 13.) Kt. sz. határozat – 11 igen, 1 nem és 2 tartózkodás szavazattal.
Népszavazás az önálló régióért
A Képviselõ-testület a Pest Megyei Közgyűléséhez csatlakozva támogatja a Pest megyei önálló statisztikai régió mielõbbi létrehozását. A Képviselõ-testület a régió kialakításával kapcsolatos helyi népszavazás kiírásának kérdésével egyetért, és javasolja, hogy a helyi népszavazás az országos népszavazással egyidõben, várhatóan 2008. tavaszán kerüljön megrendezésre.
283/2007. (XII. 13.) Kt. sz. határozat – 13 igen és 1 tartózkodás szavazattal.
Célhitel törlesztésérõl
A Képviselõ-testület úgy dönt, hogy a Balatonfenyvesi Ifjúsági Tábor megvásárlására fordított fejlesztési célhitel 2008. évre fennmaradó 10 millió forintos összegét 2007. évben elõtörleszti. A Képviselõ-testület felhatalmazza a polgármestert a hitel összegének kifizetésére. A fedezet forrása a kötvénykibocsátásból származó bevétel.
286/2007. (XII. 13.) Kt. sz. határozat – 13 igen szavazattal.
Kezességvállalás csatornaépítésre
A Képviselõ-testület készfizetõ kezességet vállal a Pilisvörösvár Víziközmű Társulat által felvett 8.000.000 forintra és járulékaira, a Kálvária utcai vasúti hídon túli, felsõ 450 m-es szakasz csatornaépítésével kapcsolatos költségekre vonatkozóan. A Képviselõ-testület a Pilisvörösvár Víziközmű Társulat megszűnését követõen a 8.000.000 forint és járulékai összegű Pilisvörösvár városára esõ hiteltartozást átveszi, és gondoskodik a hitel és járulékainak visszafizetésérõl.
287/2007. (XII. 13.) Kt. sz. határozat – 13 igen szavazattal.
Szent János-árok
A Képviselõ-testület elkészítteti a Szent János-árok viadukt és 10. számú fõközlekedési út közötti szakaszának vízjogi létesítési engedélyezési terveit. A tervek elkészítésével a Mélyépterv Mévit Kft.-t bízza meg 730.000 forint + áfa áron.
288/2007. (XII. 13.) Kt. sz. határozat – 12 igen szavazattal.
Vasúti kapcsolat terve
A Képviselõ-testület elfogadhatónak tartja, és továbbtervezésre javasolja a Pilisvörösvár vasúti kapcsolat tanulmányterve szerint javasolt I. c közlekedési változatot.
289/2007. (XII. 13.) Kt. sz. határozat – 13 igen és 1 tartózkodás szavazattal.
Parkgondozási pályázat
A Képviselõ-testület hirdetményes egyszerű közbeszerzési eljárást indít határozatlan idejű parkgondozási szerzõdés megkötésére. A Kt. felhatalmazza az Elõkészítõ és Bíráló Bizottságot, hogy az elõterjesztés melléklete szerinti tartalommal elfogadja a közbeszerzési ajánlati felhívást és a dokumentációt.
290/2007. (XII. 13.) Kt. sz. határozat – 14 igen szavazattal.
Vörösvári Újság
A Képviselõ-testület a Vörösvári Újság felelõs szerkesztõjének megbízási díját 2008. január 1-jétõl bruttó 132.000 Ft/hó összegben állapítja meg.
291/2007. (XII. 13.) Kt. sz. határozat – 13 igen és 1 tartózkodás szavazattal.
A Képviselõ-testület a Vörösvári Újság rovatszerkesztõinek megbízási díját 2008. január 1-jétõl bruttó 32.500 Ft/hó összegben állapítja meg.
292/2007. (XII. 13.) Kt. sz. határozat – 13 igen és 1 tartózkodás szavazattal.
A Képviselõ-testület a Vörösvári Újság tördelõszerkesztõjének megbízási díját 2008. január 1-jétõl bruttó 60.500 Ft/hó összegben állapítja meg.
293/2007. (XII. 13.) Kt. sz. határozat – 13 igen és 1 tartózkodás szavazattal.
A Képviselõ-testület Fogarasy Attilát 2008. január 1-jétõl 2009. december 31-ig megbízza a tördelõszerkesztõi feladatok ellátásával.
295/2007. (XII. 13.) Kt. sz. határozat – 13 igen és 1 nem szavazattal.
A Képviselõ-testület Hidas Ildikót 2008. január 1-jétõl 2009. december 31-ig megbízza az „Oktatás, kultúra, művészet” c. rovatszerkesztõi feladatok ellátásával.
296/2007. (XII. 13.) Kt. sz. határozat – 14 igen szavazattal.
A Képviselõ-testület Várhegyi Ferencet 2008. január 1-jétõl 2009. december 31-ig megbízza a „Sport, szabadidõ, egészséges életmód” rovatszerkesztõi feladatok ellátásával.
297/2007. (XII. 13.) Kt. sz. határozat – 14 igen szavazattal.
A Képviselõ-testület úgy dönt, hogy a Vörösvári Újság „Nemzetiségi kultúra, nemzetiségi nyelv, hagyományõrzés, helytörténet” c. rovat rovatszerkesztõjére vonatkozó pályázati felhívást a 189/2007. (IX. 13.) Kt. sz. határozat melléklete szerinti taralommal újra közzéteszi, tekintettel arra, hogy az elõzõ pályázat eredménytelen volt, mivel egy pályázat sem érkezett a kiírásra.
298/2007. (XII. 13.) Kt. sz. határozat – 14 igen szavazattal.
Egyéb határozatok
273/2007. (XII. 13.) Kt. sz. hat. a 264/2007. (XI. 29.) Kt. sz. hat. módosításáról. 275/2007. (XII. 13.) Kt. sz. hat. a Hivatal elõirányzatának átcsoportosításáról. 277/2007. (XII. 13.) Kt. sz. hat. a Művészetek Háza 2007. év költségvetésének módosításáról. 281/2007. (XII. 13.) Kt. sz. hat. Kisbér Város Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társuláshoz való csatlakozási szándékának támogatásáról. 284/2007. (XII. 13.) Kt. sz. hat. a jegyzõ 2007. évi teljesítményértékelésének elfogadásáról. 285/2007. (XII. 13.) Kt. sz. hat Pilisvörösvár Város Önkormányzata és Nagykovácsi, Pilisszentiván, Pilisszántó, Üröm, Jászfalu önkormányzata között kötött feladat-ellátási szerzõdések felmondásáról. (A feladatellátásra alapszolgáltatási intézményfenntartó társulást hoztak létre. – a szerk.) 294/2007. (XII. 13.) Kt. sz. hat. a Tájékoztatási koncepció módosításáról.
Rendeletek
35/2007. (XII. 20.) rendelet a kistérségi környezetvédelmi programról. (Hatályos 2008. január 1-jétõl.)
36/2007. (XII. 18.) rendelet a 2007. évi költségvetésrõl szóló 1/2007. (I. 31.) rendelet módosításáról. (Hatályos 2007. december 19. napjától.)
37/2007. (XII. 18.) számú rendelet a köztisztaság fenntartásáról és a városképvédelem egyes kérdéseirõl szóló 4/1991. (V. 14.) rendelet módosításáról. (Hatályos 2007. december 18. napjától.)
38/2007. (XII. 14.) rendelet a közterület-felügyelet működésérõl és működésének egyes kérdéseirõl. (Hatályos 2007. december 15. napjától.)
A határozatokat kivonatos formában közöltük. A rendeletek és határozatok megtekinthetõek az Ügyfélszolgálaton, a Városi Könyvtárban és a www.pilisvorosvar.hu weboldalon.
Tájékoztató a szociális törvény módosításáról
A 2007. évi CXXVI. törvény több ponton módosította a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt.
Változott a jövedelem, a vagyon, a család, a közeli hozzátartozó, a háztartás, a rendszeres pénzellátás fogalommeghatározása, beépítésre került a törvénybe az általános illetékesség.
A pénzbeni és természetbeni ellátásoknál:
– Rendszeres szociális ellátások felülvizsgálata: a szociális ellátásra való jogosultságot azonos körülmény esetén legalább kétévente, de az öregségi nyugdíj legkisebb összegének változásakor minden esetben felül kell vizsgálni.
– A közgyógyellátás területén az alanyi jogú ellátottaknál a jogosultságot a jegyzõ két évre állapítja meg.
– Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot 2008. január 1-jétõl a jegyzõ állapítja meg. Feltétele: a család egy fõre jutó jövedelme nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át, egyedülélõ esetén 150 %-át, és továbbra sem rendelkezhet vagyonnal.
– A szociális törvénybe 2007. január 1-jétõl 54/A §-ként beiktatott járulékalap igazolása 2008. január 1-jétõl hatályon kívül lett helyezve.
A szociális szolgáltatás területén:
– A 65/F § egy új bekezdéssel bõvült: „(4) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított, Gyvt. szerinti gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni a nappali intézményben ellátott fogyatékos gyermekek ellátása során nyújtott étkeztetésre.”
– az ingyenes ellátások köre bõvült:
114. § (3) „A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat,
– aki jövedelemmel nem rendelkezik,
– étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében akinek a családja jövedelemmel (119/C. §) nem rendelkezik,
– és bentlakásos ellátás esetében a 119. § (2) bekezdése szerinti jelzálog alapjául szolgáló vagyona nincs.”
– Jegyzõ (új feladat) 119/C. § (1) Az ellátás igénybevételét megelõzõen a jegyzõ étkeztetés, házi segítségnyújtás esetében az ellátást igénylõ családjában az egy fõre jutó jövedelmet, idõsotthoni ellátás esetében az ellátást igénylõ havi jövedelmét és vagyoni helyzetét is megvizsgálja, és a (3) bekezdés szerinti igazolást állít ki az (1) bekezdés szerinti jövedelemrõl.
– A jövedelemvizsgálatot étkeztetés esetében az ellátást igénybe venni kívánó személy az ellátás igénylését megelõzõen, a házi segítségnyújtás és az idõsotthoni ellátás esetében a szolgáltató a gondozási szükséglet megállapítását követõen kérelmezi a jegyzõnél.
Az intézményi keretek között igénybe vehetõ szociális szolgáltatásokról az érintetteket az intézmény vezetõje tájékoztatja.
Dr. Krupp Zsuzsanna jegyzõ
Tájékoztató
Az új szakmakódok bevezetésével összefüggõ tudnivalókról
Amint arról már többen is értesültek, a Magyar Közlöny 155. számában kihirdetésre került az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény, amelynek 479. § (2) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:
A körzetközponti okmányiroda a 2007. december 31. napjáig bejegyzett TEÁOR-számokat (tevékenységi köröket) – az érvényes szakmakódokról szóló 8002/2004. (SK.5.) KSH-APEH együttes tájékoztató és a Rendelet alapján kiadott tevékenységi osztályozási rendszer közötti fordítókulcsot tartalmazó KSH-közlemény alapján – automatikusan átfordítja a megfelelõ tevékenységi szakágazati besorolássá.
2008. január 1-jétõl az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezõ vállalkozók nyilvántartását vezetõ szerv (okmányiroda) kérelemre, illetékmentesen módosítja a Rendeletnek megfelelõen az igazolványokat, errõl az általa üzemeltetett informatikai rendszeren keresztül az adóhatóság részére adatot szolgáltat.
Az egyéni vállalkozó a körzetközponti jegyzõ nyilvántartásába 2007. december 31. napját követõen elõterjesztett elsõ változásbejegyzési kérelmet 2008. július 1-jéig köteles bejelenteni.
Az egyéni vállalkozó illetékmentesen kérheti a változás átvezetését, illetve a vállalkozói igazolvány cseréjét, ha arra kizárólag a Rendeletben meghatározott osztályozási rendszerre való áttérés érdekében van szükség.
A szakmakódjegyzék 2008. január 1-jével módosul, ezen idõpontot követõen már a hivatkozott EU normának megfelelõ szakmakódokkal ellátott egyéni vállalkozói igazolvány kiállítására, illetve átadására lesz mód. Ez azt jelenti, hogy ügyféllel újból egyeztetni kell majd a tevékenységi körök átkódolása miatt.
Az új szakmakódjegyzékek a hozzá tartozó fordítókulcsokkal a www.ksh.hu weboldalon elérhetõek.
dr. Krupp Zsuzsanna jegyzõ
A Polgármesteri Hivatal fontosabb e-mail címei:
Igazgatási Osztály: info@pilisvorosvar.hu
Műszaki Osztály: pvmuszak@t-online.hu
Közterület-felügyelet: kozterulet-felugyelet@pilisvorosvar.hu
Jegyzõ: jegyzo@pilisvorosvar.hu
Adó csoport: helyiado@pilisvorosvar.hu
Szervezési csoport: szervezes@pilisvorosvar.hu
Gyámhivatal: gyamhivatal@pilisvorosvar.hu
Fõépítész: foepitesz@pilisvorosvar.hu
Az építésügyi hatósági eljárások januári módosítása
2008. január 1-jével hatályba lépett az önkormányzati és területfejlesztési miniszter 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelete, amely az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szól.
Az új ÖTM-rendeletet csak a 2008. január 1-je után indult eljárásokban kell alkalmazni, a január 1-je elõtt indult építéshatósági eljárásokban még nem irányadó. Az ÖTM-rendelet hatálya az Étv. szerinti építési munkára, az építményekre, építési tevékenységgel kapcsolatos építésügyi hatósági eljárásra, és az építésügyi hatósági eljárás lefolytatásához szükséges telekalakítási és építészeti-műszaki dokumentáció tartalmi követelményére terjed ki.
Az új ÖTM-rendelet hatálya nem terjed ki az antennák, a vízimunkák és vízilétesítmények, a robbantóanyagok tárolására szolgáló építmények, a barlangban történõ építési tevékenység és a földmérési jelek elhelyezésével kapcsolatos építésügyi hatósági eljárásokra és dokumentációkra.
Az ügyfelek szempontjából lényeges, hogy az ÖTM-rendelet mellékletei módosítják az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás megindítására vonatkozó ügyfélkérelmet (2. sz. melléklet), és az egyéb építésügyi hatósági eljárás megindítására vonatkozó kérelmet (4. sz. melléklet). Újítás, hogy a bejelentést az ÖTM-rendelet 3. sz. mellékletének kitöltésével lehet benyújtani. Az építésügyi hatóságnál írásban, az ÖTM-rendelet 2. sz. melléklete szerinti nyomtatványon kell kezdeményezni az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmet, a telekalakításra irányuló kérelmet és az elvi telekalakításra vonatkozó kérelmet. A bejelentést az építésügyi hatóságnál szintén írásban, a 3. sz. melléklet kitöltésével kell benyújtania az építtetõnek. A kérelmen változatlanul le kell róni a külön jogszabályban meghatározott értékű illetéket.
Az építésügyi hatósági engedély megadásához az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájárulása szükséges.
Az építéshatóság által kiadott engedélyek érvényességének idejérõl az ÖTM-rendelet 22. §-a rendelkezik. Az érvényességi idõ kezdõ idõpontja a határozat jogerõssé válása.
Az ÖTM-rendelet a 24. §-tól az egyes építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat részletezi, pontosítja.
Az építési engedély csak a hozzátartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki tervdokumentációval együtt jogosít építési tevékenység végzésére.
Az építtetõ csak a jogerõs és végrehajtható építési engedély és az ahhoz tartozó építészeti tervdokumentáció birtokában és annak megfelelõen, az engedély érvényességének idõtartama alatt végezhet építési tevékenységet.
Az ÖTM-rendelet pontosítja a nagyszámú ügyfél fogalmát, tehát a hirdetményi úton, illetve közhírré tétel útján történõ értesítés feltételei akkor állnak fenn rendszerint, ha huszonötnél több ügyfél érintett az eljárásban.
Az ÖTM-rendelet 1. melléklete tartalmazza az építésügyi hatósági engedélyhez és bejelentéshez kötött, illetve engedély és bejelentés nélkül végezhetõ építési tevékenységeket. Építési engedély alapján végezhetõek (például): építmény építése, bõvítése, elmozdítása, építési engedélyhez kötött építmény felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, építési engedélyhez kötött építmény homlokzatának megváltoztatása, felvonó, mozgólépcsõ és mozgójárda építése, áthelyezése, polgári lõtér építése, 6 méternél hosszabb antennatartó szerkezet létesítése, közterületen park, játszótér, sportpálya építése, kerítés építése, épített égéstermék-elvezetõ stb.
Bejelentés alapján végezhetõek többek közt: temetõ területén sírbolt, urnafülke, urnasírbolt építése, siló-, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztárló építése, szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, emlékfal, rendezvényeket kiszolgáló színpad, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint elõadás tartására szolgáló építmény, állattartási építmény, 3 m vagy annál alacsonyabb támfal stb. Felhívom azonban figyelmüket, hogy a Helyi Építési
Szabályzat az engedélyköteles tevékenységek körét ettõl eltérõen is szabályozhatja.
Azon építési tevékenységekrõl, melyek építési engedély és bejelentés nélkül végezhetõek, külön tájékoztatót készítettünk.
Az ÖTM rendelet 5. sz. melléklete részletesen meghatározza az építészeti-műszaki dokumentáció tartalmát.
Az új ÖTM rendelet megtekinthetõ többek közt Pilisvörösvár Város hivatalos honlapján (www.pilisvorosvar.hu) és Pilisvörösvár Város Építéshatóságán is (Pilisvörösvár, Bajcsy-Zs. tér 1.).
dr. Krupp Zsuzsanna
jegyzõ
A következõ építési tevékenységek építési engedély és bejelentés nélkül végezhetõek:
(37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. sz. mellékletének egy része)
1. temetõ területén urnasírhely, (kettõs) sírhely, sírjel építése, elhelyezése,
2. rendezvényeket kiszolgáló, ideiglenes, legfeljebb 15 napig fennálló, 30 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű és 4,0 m vagy annál kisebb építménymagasságú
a) színpad, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint elõadás tartására szolgáló,
b) a zárt, állandó jellegű kiállítási célú területen belül kiállítási vagy elsõsegélyt nyújtó építmény építése vagy legfeljebb ugyanekkora méretben történõ bõvítése,
3. a telek határain, valamint a telek területén kerítés építése,
4. a 10 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű és 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, huzamos emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodására szolgáló építmények (pl. állattartási építmény, vadetetõ, árnyékszék, mozgatható WC) építése,
5. elektronikus hírközlési építmény létesítése az alábbi feltételek együttes teljesülése esetében:
a) antenna létesítése, ha bármely mérete 4 m vagy annál kisebb, és
b) műtárgynak minõsülõ antennatartó szerkezet létesítése, ha a teljes hossza 6 m vagy annál kisebb, és
c) antenna, antennatartó szerkezet, csatlakozó műtárgy létesítése, ha építményen történõ elhelyezése az építmény tartószerkezeté-nek megerõsítését nem igényli,
6. az 50 m2-es, vagy annál kisebb alapterületű, ideiglenes (szezonális) jellegű, az év során legfeljebb 6 hónapig fennálló, levegõvel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek) építése,
7. a telek természetes terepszintjének 1,0 m vagy annál kisebb, végleges jellegű megváltoztatása,
8. szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak talpazatával együttmért magassága 3,0 m-es vagy annál kisebb,
9. a 2,0 m2-es vagy attól kisebb felületnagyságú reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény építése, elhelyezése, létesítése,
10. a rendezett terepszinttõl számított 1,0 m vagy attól alacsonyabb támfal építése,
11. közforgalom elõl elzárt, telken belüli, tehergépjármű-forgalom nélküli út, térburkolat, 2 m fesztávú vagy annál kisebb áteresz, bejáró-, átjáróhíd építése,
12. az épület homlokzatára szerelt vagy az épület homlokzata elé épített fix vagy kinyitott állapotú, a homlokzati síktól 3,0 m vagy annál kisebb és 20 m2 vagy annál kisebb vízszintes vetületű kiállású elõtetõ, védõtetõ, ernyõszerkezet építése, felszerelése,
13. napenergia-kollektor, szellõzõ-, klíma- és szerelt égéstermék-elvezetõ és szerelvényei, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, szelektív hulladékgyűjtõ, szõnyegporoló, sorompó, árnyékoló, növénytámasz, 10 m3 vagy annál kisebb űrtartalmú tartály elhelyezése,
14. magasles, erdei építmény építése, vadetetõ,
15. huzamos emberi tartózkodás célját nem szolgáló, beépítésre nem szánt területen méretkorlátozás nélkül, beépítésre szánt területen a 100 m2 vagy annál kisebb alapterületű és 6 m vagy annál kisebb építménymagasságú, idényjellegű (szétszedhetõ), az év során legfeljebb 6 hónapra felállított üvegház vagy fóliasátor építése,
16. a 30 m3, vagy annál kisebb térfogatú állandó jellegű és a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú szétszedhetõ, idényjellegű, az év során legfeljebb 6 hónapra felállított magánhasználatú kerti víz-, fürdõmedence építése,
17. e rendelet hatálya alá tartozó közmű-becsatlakozási műtárgy építése,
18. e rendelet hatálya alá tartozó közműpótló műtárgy építése,
19. háztartási szilárd hulladékgyűjtõ, -tartály, -tároló építése legfeljebb 10 m2 vagy annál kisebb alapterületig,
20. kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökõkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, kerti napkollektor stb.) építése,
21. kerti épített tűzrakóhely építése,
22. kerti lugas, pihenés célját szolgáló oldalt nyitott, oszloppal, pillérrel alátámasztott (lábon álló) kerti tetõ építése legfeljebb 20 m2-es alapterületig,
23. háztartási célú kemence, húsfüstölõ, jégverem, zöldségverem építése,
24. állatkifutó (karám) építése,
25. háztartási célú trágyatároló, komposztáló, árnyékszék építése,
26. kerti szabadlépcsõ, kerti tereplépcsõ és lejtõ építése,
27. zászlótartó oszlop (zászlórúd) és zászlótartó építése,
28. a geodéziai építmény építése,
29. építmény építéséhez szükséges, annak használatbavételekor elbontandó állványzat, felvonulási épület építése mérethatár nélkül,
30. a pihenés célját szolgáló oldalt nyitott, oszloppal, pillérrel alátámasztott (lábon álló) kerti tetõ építése 20 m2-es alapterületet nem meghaladó méretben.
Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselõ-testülete
pályázatot hirdet
a Vörösvári Újság c. önkormányzati lap
„Nemzetiségi kultúra, nemzetiségi nyelv, hagyományõrzés, helytörténet” c. rovat rovatszerkesztõi feladatának ellátására
(298/2007. (XII. 13.) Kt. sz. határozat alapján)
A rovatszerkesztõ felelõs az általa szerkesztett rovatokért, köteles számonként legalább 2 oldalnak megfelelõ anyagot leadni, joga van más rovatokban írni. Tevékenységét az Alapító Okirat, a Tájékoztatási Koncepció és Vörösvári Újság Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltaknak megfelelõen kell végeznie.
Pályázati feltételek:
- felsõfokú iskolai végzettség,
- magas fokú szövegalkotási- és kifejezõkészség, kreativitás,
- tájékozottság a helyi közösség ügyeit illetõen,
- szövegszerkesztõi ismeretek,
- felsõfokú, C típusú német nyelvvizsga.
- Újságírói gyakorlat elõnyt jelent.
- Pilisvörösvári lakosok elõnyt élveznek.
A pályázatokat Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Oktatási, Kulturális és Sportbizottsága bontja fel és véleményezi, és a Képviselõ-testület bírálja el. A rovatszerkesztõi megbízás két éves határozott idõre szól.
Megbízási díj: Megbízási szerzõdés megkötésére kerül sor. Megbízási díj a Vörösvári Újság SZMSZ-e szerint.
A pályázatnak tartalmaznia kell:
- a pályázó személyi adatait, szakmai önéletrajzát,
- az esetleges újságírói és a legmagasabb iskolai végzettséget
igazoló okiratok másolatát,
- érvényes erkölcsi bizonyítványt,
- referenciaanyagot korábbi munkáiból,
- a pályázónak a rovat szerkesztésére vonatkozó szakmai
elképzeléseit és törekvéseit.
A pályázat benyújtásának részletei:
A pályázat benyújtásának határideje: 2007. február 15.
A pályázat benyújtásának helye: Gromon István polgármester, Pilisvörösvár Város Önkormányzata, 2085 Pilisvörösvár, Bajcsy-Zs. tér 1.
A borítékra kérjük ráírni: „Vörösvári Újság nemzetiségi rovatszerkesztõi pályázat”. A boríték csak az OKSB ülésen bontható fel.
Felvilágosítás kérhetõ a 06-26/330-233/128 melléken.
Gromon István
polgármester
Pályázati felhívás
Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselõ-testülete (Pilisvörösvár, Bajcsy Zs. tér 1.) a 223/2007. (XI. 08.) Kt.sz. határozatában úgy döntött, hogy a Pilisvörösvár 6778 hrsz-ú 349 négyzetméter nagyságú ingatlant nyilvános pályázat útján értékesíti.
Az ingatlan vételére vonatkozó ajánlatot 2008. 02. 01-én 10 óráig, zárt borítékban kell benyújtani a polgármesteri Hivatal Műszaki és Építési Osztályán.
A borítékra rá kell írni „Pályázat a 6778 hrsz-ú ingatlan vételére. A borítékot kizárólag a bizottság bonthatja fel.”
A kiíró fenntartja azon jogát, hogy a pályázat során ajánlatott tett egyik pályázóval sem köteles szerzõdést kötni, és a pályázatot eredménytelenné nyilváníthatja.
Kiíró fenntartja azon jogát, hogy amennyiben a pályázat nyertesével a szerzõdéskötés meghiúsul, úgy jogosult a soron következõ pályázóval szerzõdést kötni, vagy új pályázatot kiírni.
A pályázat bontására a Polgármesteri Hivatal Műszaki és Építési osztályán 2008. 02. 05-én 17,30-kor kerül sor.
A bontás eredményérõl minden pályázót írásban értesítünk 2008. 02. 12-ig.
Gromon István
polgármester
A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje
Fõépítész félfogadása: Hétfõ: 8.30 - 11.30
Cím: Pilisvörösvár, Bajcsy-Zs. tér 1.
Központi telefonszám: 06-26-330-233
Okmányiroda ügyfélfogadási rendje
Hétfõ: 13:00 -16:00 (16:00 - 18:00 telefonon
bejelentkezettek részére)
Kedd: 8:30 -11:30
Szerda: 8:30 -11:30 13:00-16:00
Péntek: 8:30 -11:30
Cím: Pilisvörösvár, Béke utca 26.
