5. oldal Oktatás-Kultúra
Átmentünk a vizsgán!
A Művészetek Háza, ÁMK, Cziffra György Alapfokú Művészetoktatási Intézmény – sokan csak úgy hívják: a „Zeneiskola” – elnyerte a minõsített alapfokú művészetoktatási intézmény címet!
 |
Balasi Anikó mb. igazgató megnyitja
az I. zenei napokat |
A Művészetek Háza új vezetése az elmúlt félévben megteremtette a hiányzó feltételeket a minõsítõ eljáráson való sikeres részvételhez. A korábbi feszült viszony rendezõdött a Friedrich Schiller Gimnázium vezetésével a közös épületben történõ nyugodt munkavégzéshez. A képzõművészeti tanszak foglalkozásai a korábbi egészségtelen körülményekbõl kulturált és korszerű körülmények közé kerültek. A táncművészeti tanszak diákjai teljesen új népviseleti fellépõ ruhákat kaptak. A városi önkormányzattal közösen, pályázati úton, mintegy másfél millió forint eszközbeszerzés révén sikerült a jogszabályok által is elõírt tárgyi feltételek szinte mindegyikét beszerezni. Ezáltal a zeneművészeti tanszak minõsítéséhez szükséges feltételek is rendelkezésre álltak.
A Minõsítõ Testület az év elsõ napjaiban értesítette intézményünket a sikeres minõsítésrõl.
Hogy mit is jelent ez mindannyiunknak?
A Művészetek Háza minden munkatársa számára szakmai elismerést, diákjainknak és a szülõknek azt a tudatot, hogy Pilisvörösváron országos viszonylatban nézve is magas színvonalú művészeti nevelés folyik. Nem utolsó sorban pedig pénzt jelent, komoly pénzeket.
Az iskolák minõsítése során vizsgálták többek között a törvényi elõírások betartását, az oktatók megfelelõ végzettségét, a tantermek számát, felszereltségét, valamint, hogy a művészeti iskolák milyen szerepet töltenek be a helyi közösség életében, milyen arányban szerepelnek versenyeken. A szakértõk óralátogatásokra is elmentek, de még a munkahelyi légkört is nagyító alá vették.
A művészeti iskolák minõsítését a szakmai szervezetek kezdeményezték, mert úgy látták, hogy a művészeti oktatás színvonala nem tudott lépést tartani az iskolák számának növekedésével. A minõsítési eljárás lényege, hogy csak a színvonalas intézmények kapnak állami támogatást. Az új támogatási rendszer célja, hogy a nem megfelelõen működõ művészeti iskolákat ki lehessen szűrni, a visszatartott pénzt pedig a jól működõk támogatására lehessen fölhasználni.
A művészeti oktatás fontosságához nem fér kétség. Az unió legtöbb országában is fontos a művészeti oktatás. Más jogi környezetben ugyan, de támogatja az állam vagy ahová a személyi jövedelemadó befolyik.
Számos hazai és külföldi vizsgálat, a magzat- és csecsemõkori kutatásoktól az agykutatásig igazolta a művészeti oktatás kedvezõ hatását az idegi fejlõdésre, a szellemi teljesítmények látványos növekedésére, a szociális és az érzelmi fejlõdésre. Az a költség, amit az állam (és a szülõ!) a művészetoktatásba fektet, többszörösen megtérül!
Ezúton szeretném elismerésemet kifejezni és megköszönni minden munkatársam munkáját!
Balasi Anikó
Művészetek Háza
mb. igazgató
Nyílt nap a Schiller Gimnáziumban
Január 12-én szombaton nyílt napot tartottak a Schiller Gimnáziumban. Mint Guth Zoltán igazgató elmondta, jelenleg 550 gyerek jár az iskolába. 2004 óta, amióta az Országos Német Önkormányzathoz tartozik a gimnázium, 150 fõvel nõtt a diákok létszáma. Ötven községbõl érkeznek tanulók, elsõsorban a környezõ sváb községekbõl, de egyre több a külföldi tanuló is, Bajorországból, Ausztriából és Németországból.
A messzebb lakóknak kollégium áll rendelkezésre, ahol 75 diák számára tudnak férõhelyet biztosítani. Schmidtné Virág Piroska, kollégiumvezetõ megmutatta az érdeklõdõknek a kollégiumi szobákat, és elmondta, milyen tanórán kívüli lehetõségek várnak a kollégiumi diákokra.
Elsõ azonban természetesen a tanulás. Aki ide felvételizik, az többféle lehetõség közül választhat: van négyosztályos és hatosztályos gimnázium, valamint ötosztályos szakközépiskola. Mint Búza Jánosné igazgatóhelyettes az érdeklõdõk felvilágosítására közölte, a mai oktatási rendszerben nem sok a különbség a szakközépiskola és a gimnázium között, mert a szakközépiskolában csak 12. után tanul igazán szakmát a diák OKJ-s képzés keretében, s ezt a gimnazista is ugyanúgy megteheti. Az iskola kimondott célja, hogy tanulói majdnem anyanyelvi szinten beszéljék a németet, és kialakuljon bennük a német nemzetiségi hagyományokhoz való kötõdés.
Hogy miért jó ilyen magas szinten tudni németül? Európában még mindig a német a leginkább elterjedt és használt nyelv, és Magyarország legfontosabb gazdasági partnere még mindig Németország. Aki azonban nyelvileg nem elég felkészülten érkezik a gimnáziumba, annak sem kell elkeserednie, mert kétféle nulladik osztály (angol és német elõkészítõvel) várja a gyerekeket.
– Át kell állítani a tanulókat az idegen nyelven való tanulásra – mondja Guth Zoltán igazgató –, mert nyelvet tanulni és nyelven tanulni alapvetõ különbség. Ezért szerepel a további terveinkben a német érettségi is. Magyarországon, mint tudjuk, az idegen nyelvet tudók aránya 17-18%, és ez az egyik legalacsonyabb Európában. Ez a szám a mi iskolánkban végzett tanulókkal csak növekedhet.
Aki tehát német területen szeretne dolgozni, vagy a német nyelvet magas szinten akarja használni magyarországi munkájában, annak megfelelõ választás a pilisvörösvári Schiller Gimnázium.
Hidas Ildikó
Az iskola küldetésnyilatkozatából:
A nemzetiségi identitás bázisaként célunk a német kultúra, a tradicionális német duális szakképzési rendszer, munkakultúra értékeinek átörökítése, közvetítése kisebbségünk, valamint a magyar többség felé. Számunkra természetes, hogy két csoporttal, két kultúrával és két nyelvvel azonosulunk, és akár két anyanyelvvel rendelkezünk. Európa egyesül, egyre több határ omlik le, fontossá válik a más szokásokkal, erkölcsökkel, mentalitásokkal való együttélés. A többnyelvűség elõnyt és gazdagodást jelent az egyénnek és a társadalomnak, és nemcsak azért, mert a modern munka világa ezt követeli.
Pedagógiai programunkat úgy építettük fel, hogy a kisebbségi lét tudatosítása, a két kultúra, a szakma-kultúra értékei a legtöbb tantárgy oktatásának keretében prioritást kapjanak.
A kor falára
Réti Árpád elõadóestje a Mű-hely Galériában
Január 11-én a Mű-hely Galériában „A kor falára” címmel tartott elõadóestet Réti Árpád színművész.
„Ha egyetlen verssorral sikerül megérinteni egyetlen egy ember lelkét, akkor már nem volt hiábavaló, hogy verset mondtam…” – jelentette ki Réti Árpád az est végén.
Biztosíthatjuk õt, hogy minket mindannyiunkat, akik ott voltunk ezen az irodalmi esten, megérintettek Áprily Lajos, Reményik Sándor és Dsida Jenõ gyönyörű verssorai az õ érzékeny, gazdag indulatú és átgondolt elõadásában.
A három nagy erdélyi költõ versei a szintén erdélyi származású színművész által hitelesen, érthetõen és kristálytisztán bontották ki elõttünk szépségüket és keserűen megélt mondanivalójukat, a magyarság Istentõl ránk mért és ezerszer is megszenvedett sorsát.
Fáj a földnek és fáj a napnak
s a mindenségnek fáj dalom,
de aki nem volt még magyar,
nem tudja, mi a fájdalom!
– szólt hozzánk Dsida Psalmus Hungaricusának szavaival az elõadó.
Ezen az estén nagyon nehéz, de nagyon jó is volt magyarnak lennünk.
Köszönjük Réti Árpádnak, aki sokadszor ragyogtatta fel már a magyar nyelv szépségeit és az összetartozás szent érzését a Mű-hely Galériába. A sokadik találkozás után is újra és újra visszavárjuk…
A Domaszéki Művészeti Kör kiállítása betegség miatt elmaradt, helyette a Tahitótfaluban élõ Kristófné Molnár Julianna festményeit láthatták az érdeklõdõk.
F. A.
Reményik Sándor
Halotti beszéd a hulló leveleknek
Látjátok feleim, hogy mik vagyunk?
Bizony bíbor és bronz és arany
És örökkévaló szent szépség vagyunk.
Ahogy halódunk, hullunk nesztelen:
Bizony, e világ dõre, esztelen
Pompájánál nagyobb pompa vagyunk.
Nem történhetik velünk semmi sem,
Mi megronthatná szép, igaz-magunk.
Míg a fán vagyunk: napban ragyogunk
S ha alászállunk: vár a hűs avar,
Testvér-levél testvér-lombot takar,
Ott is otthon vagyunk.
Ha megkeményedünk és megfagyunk:
Zuzmara csillog rajtunk: hermelin.
Bíbor után a fehér hermelin.
Bizony szépek vagyunk.
Látjátok feleim, hogy mik vagyunk?
Ha végre földanyánk része leszünk,
Ott is szépek leszünk,
Ott is otthon leszünk.
És árvaság csak egy van, feleim:
Az erdõn kívül lenni.
Otthontalannak, hazátlannak lenni.
Nagyvárosok rideg utcakövén
A széltõl sepertetni.
Sok más szeméttel összekevertetni.
Árvaság csak ez egy van, feleim.
S amíg itthon vagyunk:
Bizony bíbor és bronz és arany
És örökkévaló szent szépség vagyunk.
Kolozsvár, Hója-erdõ, 1923. október
PAK-hírek
A Cégbíróság nyilvántartásba vette a tavaly õsszel alakult Pilisi Alkotó Kaptár Egyesületet. A PAK-hoz sokan csatlakoztak már a megalakulás óta. Az egyesület tiszteletbeli tagokat is választ sorai közé.
Eddig a következõ művészek mondtak örömmel igent a felkérésre:
Bajnok Béla szobrászművész,
Bihari Sándor festõművész,
Cserõháti Kovács István festõművész.
Posztumusz tiszteletbeli tagok:
Dr. Réthy Zoltán orvos, költõ
Gáborházi Károly rajztanár, festõművész.
F. A.
Felhívás
A Pilisi Alkotó Kaptár Egyesület felvételt hirdet 2008-ban induló amatõr gyermek és felnõtt
színjátszó csoportba!
Jelentkezés: Mű-hely Galéria, Pilisvörösvár, Hunyadi u. 70. Tel.: 26 330-802.
A vonallá formált rézhuzal
Balogh János kiállítása a zeneiskolában
Január 11-én a zeneiskolában megnyitotta kapuit a Pilisvörösvári Kultúr Klub (PIKK). Ennek keretében elsõ programként Balogh János rézgrafikus kiállítását láthatták az érdeklõdõk. A Pilisszentivánon élõ művész, akinek már közel 100 kiállítása nyílt az elmúlt években, egészen különleges műtárgyakat alkot. Művei általában egyetlen meghajlított vékony rézhuzalból állnak. Nagyon hasonlít ez a technika a karikaturista munkamódszeréhez, aki néhány vonalból vázolja fel az ábrázolt személy karakterét. (Nem véletlen, hogy a kiállított művek egy része maga is karikatúra, egy-egy közismert színészt, művészt ábrázol.)
 |
 |
| |
Dr. Balla László megnyitja a kiállítás.
Tõle balra Balogh János, Balasi Anikó és Gulyás Dénes |
Dr. Balla László orvos, a művész jó barátja kiállítási megnyitójában elmondta: könnyedség és hajlékonyság jellemzi e rézgrafikákat, elsõre nem ezt várná az ember egy merev dróttól, és azt sem, hogy egy vékony huzallal ilyen plasztikusan ki lehet fejezni az emberi test szépségeit, a mozdulatok harmóniáját.
A megnyitón közreműködött Horváth Tamás, a zeneiskola gitártanára, verset mondott Szõnyi Dóra.
A megnyitót megtisztelte jelenlétével Gulyás Dénes országgyűlési képviselõ és Gromon István polgármester.
F. A.
