16. oldal Egészség
Dr. Réthy Zoltán a kuruzslásról
Fieber-zettli, pókháló, langyos lábvíz, kocsikenőccsel töltött dióhéj és egyéb népi gyógymódok…
Dr. Réthy Zoltán városunk díszpolgára, egykoron nagy köztiszteletben álló kiváló körzeti orvosa számos tudományos értekezést írt orvosi és közegészségügyi témákban. Szakírásai rendszeresen megjelentek különböző orvosi folyóiratokban. „Küzdelem a kuruzslás ellen – Pilisvörösvár községben dívó népies gyógymódok ismertetése alapján” című tudományos dolgozatában harcosan agitál a községben élő és saját maga által is tapasztalt népi gyógymódok ellen. Az alábbiakban a dolgozat egy érdekes részletét közöljük.
 |
Vásári kuruzsló portékát kínálja.
Középkori metszet |
Hogy a kuruzslók honnan merítik tudományukat, és milyen gyógyító eljárásokat végeznek, arra vonatkozólag csak óvatos tapogatódzással lehet adatokat gyűjteni, inkább csak a véletlen segítsége vagy azon esetek folytán, midőn valamely gorombább beavatkozás következtében a kuruzsló által okozott bajt kell orvosi kezelés alá venni, pl. fokhagymát a hallójáratból eltávolítani vagy piszkos pókhálótól elgennyedt sebet rendbe hozni. ők nagyon jól tudják, hogy mi, orvosok ellenségei vagyunk az ő házi szereiknek, s így csak titokban fejtik ki működésüket.
Egy ízben véletlenül éppen akkor toppantam be a beteghez, midőn egy ilyen öreg javasasszony a beteg köldökére helyezett és erre ráborított üvegpoharat igyekezett eltüntetni. A kérdésemre elmondta, hogy a beteg asszony lecsúszott méhét igazította helyre. – Az ellenben mindennapos látvány Pilis-vörösvár községben, hogy az orvos a lázas beteg nyakában cérnaszálra fűzött kis összehajtott papírlapot talál, melyre bizonyos varázsigék vannak felírva. Ezek az ú. n. „Fieber-zettlik”. Egyike a legártatlanabb babonáknak, mégis ártalmasak azáltal, hogy a beteget a betegség első napjaiban elvonják a rendszeres orvoslás alól.
A nép közt használatos házi szerek eredetére vonatkozólag érdekes leletre bukkantam egy vörösvári nagymamának 1829-ből származó német nyelvű imakönyvében (Der fromme Christ. Ein Lehr- und Gebet-Buch, welches alle gut gesinnte Christen verstehen und die meisten brauchen können. Von einem vieljährigen Seelssorger. Ofen 1829.), amelyben az imádságok függelékéül 19 oldalnyi terjedelemben egészségi tanácsokat ad, és úgyszólván az összes emberi nyavalyákra házi gyógyszereket ajánl. Az itt leírt népies szerek és gyógymódok ma is fellelhetők a beteg ember „házilag” való gyógykezelésében, és tapasztalásom szerint ma is alkalmazzák őket. Hogy milyen eredménnyel, azt a könyvből vett néhány idézettel szeretném szemléltetni:
Szer a fülfájás ellen: puhára főtt babnak levét kisajtolni, s ebből néhány cseppet a fülbe önteni. – Fejfájás ellen langyos lábvizet ajánl, melybe néhány marék hamut és sót tegyünk. – Torokgyulladás esetén gyakran használ vékony szeletekre vágott szalonnát a nyakra kötni. Gyermekeknél közönséges fehér szurkot apróra törve kell kötni a gyermek nyakára. – Gyomorégés ellen makkot vagy krétát, vagy porított rákszemet, vagy érett savanyú almát adjunk. – Orbánc ellen bodzavirágot vagy bodzakérget kell a beteg helyre felrakni. – Vérhas ellen reggel és este fél meszely rebarbarát ajánl. – Tályogokra összerágott vajas kenyeret. – Hogy szorulás ellen éhgyomorra érett szőlőt tart jónak, ezt ésszerűnek találjuk, de már a babonák birodalmába tartozik az, midőn a gyermekek bélférge ellen azt tanácsolja, hogy „végy egy fél dióhéjat, töltsd meg közönséges kocsikenőccsel és kösd fel pólyával a gyermek köldökére”.
Az igazság érdekében megemlítem, hogy ezen nevetségesen primitív gyógymódok mellett valóban okos tanácsokkal is szolgál a könyv, így több helyt figyelmeztet arra, hogy „ha beteg vagy, fogadd meg az orvos tanácsát, aki a gyógyítás mesterségét kitanulta. Még az állatodat sem bízod rá bármely emberre, hogyan bírhatnád reá életedet egy olyanra, aki nem ért hozzá és nem tanulta?”
A betegségek okairól
Minden betegségünknek lelki oka van. A testünknek alaptermészete, természetes állapota az egészség. A természet feltétlenül az egészségünk állandóságára törekszik, és ha nem vétünk a természet törvényei ellen, akkor egészségünket halálig épségben megőrizhetjük. A természet sohasem akarja, hogy az ember késői öregkora előtt váljék meg testétől, s ha mindannyian gyermekkorunktól kezdve pontosan megtartjuk a természeti törvényeket, ahelyett hogy velük minduntalan szembeszállnánk, a betegségek által okozott elmúlás fiataloknál és középkorúaknál éppoly ritkaságszámba menne, mint az erőszakos halál.
Az életerő állandóan dolgozik bennünk, ellensúlyoz, kiegyenlít és oltalmazza az egészségünket, annak ellenére, hogy az egészséges élet aranyszabályait az ember naponta lábbal tiporja. Ez a hatalmas erő nap-nap után, szünet nélkül az egészség megtartásán és az emberek által elkövetett hibák helyrehozatalán, meggyógyításán munkálkodik bennünk. Gyakran beteggé tesz bennünket, hogy egészségesebbé legyünk. Nagytakarítást tart, hogy megtisztítsa szervezetünket a gondatlanságunk következtében felhalmozódott mérgező salakanyagoktól.
Élő szervezetünk nem betegszik meg, amíg a természet ősi szabályai szerint élünk. Az egészség nem más, mint természetes körülmények közötti élet, a betegség pedig a természetellenes élet következménye. Sajnos, a mai civilizáció természetellenes életmódba kényszerít bennünket, s az életerőnk igen korlátozott mértékben védheti egészségünket. Nem eszünk, nem iszunk, nem alszunk, nem lélegzünk, nem öltözködünk természetes módon.
A pozitív gondolkodású emberek a vezető egyéniségek, az alkotók, akik a semmiből is képesek valamit létrehozni, akik körül élet és termékenység fakad. Az ilyen ember helyes elosztásban használja a szellemi pozitív és negatív energiákat.
Aki fordítva használja az erőket, annak a teste előbb-utóbb megbetegszik. Az emberek a hibát már a szellemi síkon kezdik. A személyüket éltető felsőbbrendű ÉN-jükben nem hisznek, és ahelyett, hogy kinyitnák magukat a lelkük mélyén lakozó örök erőforrásnak, kishitűségükkel elzárják magukat a saját ÉN-jüktől, kilépnek önmagukból, és teljes önbizalomhiányban szenvednek. Az ilyen emberek mindig mástól várják a segítséget, tehetetlenek és gyámoltalanok, mindentől félnek, mindenkiben és mindenben rosszat látnak, és ahelyett, hogy teremtő erőt sugároznának, építő munkát végeznének, hitetlenségükkel még azt is elrontják, sikertelenségbe fullasztják, amit mások megcsináltak. Ez az embertípus olyan, mint a légüres tér, vákuum, ahova minden belehullik és eltűnik. Ez a negatív ember. Sötét lyuk és kút, amibe minden emberi igyekezet beleesik, negatívum, mely minden pozitív energiát felemészt, nyomtalanul eltüntet. Vigyázzunk, hogy ne legyünk ilyenek!
Bars Mária
nemzetközi jógatanár – életmód-tanácsadó
Pilisvörösvári Egészségmegőrző Klub
