17. oldal Egészség-Tudomány
Emléktábla-avatás
100 éve született dr. Drozdy László
100 éve született dr. Drozdy László, aki évtizedekig gyógyította Pilisvörösvár lakóit. Tiszteletére emléktáblát avattak június 28-án a Dózsa György utca 7. szám alatt, ahol egykori rendelője állt.
 |
Dr. Drozdy László és felesége |
Mint dr. Hidas István beszédében elmondta, Drozdy László a Felvidéken született és egyetemi tanulmányait Pécsett és Kolozsvárott végezte. Diplomája megszerzése után a dorogi kórházban dolgozott, itt ismerkedett meg későbbi feleségével, akit mindenki Icu néninek ismert. Házasságukból két leánygyermek született.
Dr. Drozdy László nehéz időszakban, 1941-ben kezdte pályafutását Pilisvörösváron. A II. világháborúban Dorogon lelt a Drozdy család menedéket, innen vitték el az apát munkaszolgálatra (malenkij robotra). Drozdy László azonban leleményességének és halált megvető bátorságának köszönhetően Pilisvörösváron, ahol áthajtották a csoportot, megszökött. Itt egy betegének családja hetekig bújtatta.
A háború után, lakás nélkül, sok nehézség árán sikerült újra kezdeni életüket Pilis-vörösváron. Dr. Drozdy László nemcsak a szűken vett körzeti orvosi munkát végezte, hanem fogászkodott, gyermekellátást végzett, szülész-nőgyógyászati feladatokat is ellátott. Ebben a munkában nagy segítséget kapott feleségétől, Icu nénitől. Bár a tábla dr. Drozdy Lászlóról szól, az emlékezést mindketten megérdemlik.
Hidas Ildikó
Mit kell tudni környékünk nagy értékű természeti kincséről, a dolomitról?
Neptunikus eredetű: 220 millió évvel ezelőtt a tengerek vízében képződött. A tengerekben lévő tűzhányó hegyek peremére települt koráll állatok mészváza, amennyiben az állatok abból kihaltak, kémiai cserebomlást szenved. A kalcium egy része kioldódik, és helyére magnézium épül be. Így a kalcium-karbonát átalakul kalcium-magnézium-karbonáttá. Felszínre kerülve további átalakulások következnek be. Amennyiben a korallzátonyokban kovamoszatok éltek, azok héja a csapadékvízben feloldódik és konkréciókban összeáll. Sok esetben olyan vastag réteget alkot, hogy malomkövet is vágnak belőle. Ez a szarukő. Szürke-barna színű.
Hévvizek, ha kvarcot tartalmaznak, összecementálják a dolomitot. Így jönnek létre a kimagasló ördögtornyok.
A por- vagy szemcsés dolomitot igen sokoldalúan használják fel. Öntödei homok, vakolat-alapanyag, súrolószer, műkőgyártás anyaga. Az ellenállása a mészkőnél nagyobb, a savaktól kevésbé pezseg.
Dr. Bókai Bátor
Legyünk természettudományos nyomolvasók, felmérők
Ahogy a geológus megszólaltatja a köveket, a Föld rétegeit, mi is megszólaltathatjuk az állatok hátrahagyott nyomait. Két példát írok le:
Gazdaságilag megművelt területeken kint maradt napraforgószár elágazásában mezei pocok hulláját észleljük. A november elején északról érkező és márciusban fészkelő helyére visszatérő nagy őrgébics tevékenységének nyoma az elpusztított kis rágcsáló. Galagonyások, csipkerózsások, kökényesek környékén figyelhetjük meg a madarat. Néha vércseszerű „szitálással” repülve deríti fel a terepet. Amikor kora tavasszal elvonul, azt követően rokona a kis őrgébics érkezik meg délirányból. Csak távcsővel lehet megkülönböztetni a két fajt egymástól. A nagy őrgébics homloka szürke, a kis őrgébicsé fekete. Kistestű rokonuk, a tövisszúró gébics tüskés bokrok lakója. Táplálékát (rovarokat és madárfiókákat) tövisekre szurkálja. Ez az ő éléskamrája. Környékünkön ritkán előfordul, változatos énekében sok madarat utánoz. Mindegyik gébicsfaj csetteg is.
A Pilis erdeit járva, kiemelkedő sziklaormok „spitzek” környékén, kifordított sündisznóbőröket találunk. Hát ez az uhubagoly műve. Az éjjel tevékenykedő kis rovarevő emlősök fő táplálékát képezik az éjjel is vadászó, nagytestű ragadozónak.
Dr. Bókai Bátor
Hatvan éves az információelmélet
Információelméletről 1948 óta beszélhetünk, amikor Claude Elwood Shannon cikke megjelent a Bell System Technical Journalban, The Mathematical Theory of Commu-nication (A hírközlés matematikai elmélete) címmel 55 oldalon. Az információelmélet a hírtovábbítás matematikai elmélete; az információ mennyiségének számszerű mérésével, továbbításának, tárolásának, tömörítésének, védelmének és feldolgozásának kérdéseivel foglalkozó tudomány. Az információelmélet szerepe a hírközlésben és az informatikában lett igen jelentős.
 |
C. E. Shannon |
C. E. Shannon (1916-2001) 1936-ban a University of Michiganen matematikai és villamosmérnöki BSc fokozatot, majd 1940-ben villamosmérnöki MSc-t és matematikai PhD-t szerzett. Villamosmérnöki diplomatervét a század egyik nagyhatású munkájának tekintették. Témája: hogyan lehet digitális hálózatot Boole-algebrával (logikai algebra) leírni és tervezni, ekkor még a digitális hálózatok mechanikus kapcsolókkal működtek, tervezési eljárásuk nem volt. A digitális áramkörök tervezésének ma is a Boole-algebra az alapja, a különbség csak annyi, hogy mechanikus kapcsolók helyett ma tranzisztorok, ill. integrált áramkörök szerepelnek. Shannon 1941-től a Bell Laboratóriumban dolgozott, ahol 1948-ban találták fel a tranzisztort.
Shannon két eredménye rendkívül gyorsan elterjedt, mindkét témára „vevők” lettek a tudományos kutatók. 1951-ben megalakult az Információ Elméleti Csoport, az első ülések résztvevői: Shannon, Wiener, Neumann János stb. Periodikusan megrendezett konferenciái közül az 1991-est Budapesten tartották. Egy ideje minden konferencián odaítélik a Shannon-díjat, 1996. évi nyertese Csiszár Imre magyar matematikus volt. Ma az információelmélet legrangosabb folyóirata a „IEEE Trasactions on Information Theory”, melynek két magyar szerkesztője Csiszár Imre és Lugosi Gábor matematikusok.
Shannon kedves, közvetlen és szerény ember volt, a Bell Laboratórium folyosóin gyakran egykerekű kerékpárral közlekedett, négy labdával zsonglőrködött. Számos szerkentyűt, gépet szerkesztett. Háza tele volt zeneszerszámokkal és igyekezett minden apróságra matematikai modellt alkotni.
Saufert János
