15. oldal Tudomány-Oktatás
Lovász László
Wolf- és Gödel-díjas matematikusunk
Lovász László 1948-ban született Budapesten. A Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium matematika tagozatos osztályába járt, 1966-ban érettségizett. Matematikus diplomát 1971-ben szerzett az ELTE matematika szakán. Középiskolás korától kezdve szinte minden matematikaversenyt megnyert: Ki miben tudós?, Nemzetközi Matematikai Diákolimpia, Schweitzer-verseny stb. Negyedéves egyetemistaként a matematika tudományok kandidátusa, a matematika tudományok doktora címet 7 évvel később szerezte meg.
 |
Lovász László |
Megoldotta az információelmélet egyik nehéz problémáját, erről írt cikke az IEEE Transaction Information Theory című folyóiratban jelent meg (1979), ez volt az év legnevezetesebb publikációja. Elsősorban kombinatorikával, diszkrét matematikával, algoritmuselmélettel és a számítástechnika elméleti kérdéseivel foglalkozik. Az algoritmikus gondolkodásmód elterjesztésének úttörője, az elméleti számítógép-tudomány egyik vezéralakja. Fiatalon, 31 éves korában lett akadémikus. 1985-ben Állami Díjas. Nős négy gyermek édesapja.
Az ELTE professzora, a Számítógép tudományi Tanszék vezetője (1982-), közben több egyetemen is tanít: 1987-1993 a Princeton Egyetem és 1993-1999 a Yale Egyetem professzora. 1999-2006 a Microsoft tudományos kutatója. Több matematikus társa aggódott, hogy a Microsoft munkatársaként elhagyja a tiszta matematika tudományt, nem így történt. Lovász itt is megtalálta a számára érdekes és képességeihez illő problémákat. Egymásután jöttek a nemzetközi elismerések, 1999-ben Wolf-díjjal tüntették ki, ami a matematikusok Nobel-díjának felel meg. 2001-ben elnyerte a Gödel-díjat, ez szintén jelentős nemzetközi elismerés. Itthon 2001-ben a Corvin-lánc tulajdonosa, 2007. évben Bolyai-díjas, és a Svéd Királyi Akadémia külső tagja lett. A Nemzetközi Matematikai Unió (IMU) Végrehajtó Bizottságának elnökévé választották a 2007 -2010 időtartamra.
Szerencsésnek vallotta magát, hogy olyan területen dolgozhatott, ami robbanásszerűen fejlődött az elmúlt húsz évben. Ez az algoritmuselmélet, a diszkrét matematika és a számítástechnika elmélete. Időközben több eredménye bekerült e területek fősodrába. Arra a kérdésre, hogy megváltoztatja-e az életét ez sok nemzetközi elismerés, azt válaszolta – nem szó szerint idézem –: Remélem, nem, bízom abban, hogy számomra továbbra is a matematika ad munkát és örömet.
Neve szerzőként vagy társszerzőként szerepel 9 könyvben és nagyjából 250 cikkben.
A számítógépek nem teszik feleslegessé a matematikát? „A számítógépek igénye a matematika új fejezeteit hívja létre, és a régi fejezeteket egészen új megvilágításba helyezi. A számítógép új kérdéseket tesz fel a matematikának, és ezek a kérdések új fogalmak, új paradigmák kialakulásához vezetnek.”
Saufert János
