11. oldal Vallás
A Biblia évében
Interjú Udvardy György segédpüspökkel
A rendszerváltást követő években egyre aktívabbá váltak a magyarországi egyházak. Ennek jelét lépten-nyomon tapasztalhatjuk, nemcsak országosan, hanem városunkban is. Néhány évvel ezelőtt Bíró László segédpüspök tartott előadást a Nagytemplomban, áprilisban pedig újabb magas rangú egyházi vezető találkozott a hívekkel. Boros Zoltán plébános meghívására Pilisvörösvárott misézett dr. Udvardy György, esztergom–budapesti segédpüspök. Előadásának témájáról, a Biblia évéről nyilatkozott lapunknak.
– Mi volt az indítóoka annak, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia ezt az egyházi évet a Bibliának szentelte?
– Az utóbbi időkben a meghirdetett tematikus évek nagy sikert arattak. Minden évnek van egy-egy témája, ilyen volt például az imaév, vagy az eucharisztia éve. Amikor elmélyülünk ezeknek a mondanivalójában, az igazi életet eredményez. Az eddigi jó tapasztalatok birtokában – közösen gondolkodva protestáns és evangélikus testvéreinkkel, valamint a Zsidó Hitközséggel – jutottunk arra az elhatározásra, hogy idén mindannyiunk közös kincsével, a Bibliával foglalkozzunk, hiszen a szent könyvben lévő tanításokra épül a hitünk. Jó példát jelentett a korábbi sikeres német és francia biblikus év is, amit tovább erősített, hogy a Szentatya június 29-ével meghirdeti a Szent Pál-évet. Ezzel még inkább a Biblia kerül középpontba.
– A Biblia évének jelmondata: „Boldog, aki olvassa”. Rövid, de nagy erővel rendelkező mottó…
– Mert pontosan a lényeget fejezi ki! Ez az idézet a Jelenések könyve első fejezetének harmadik verséből való és megfogalmazza a mindenkiben jelenlévő, boldogság iránti vágyat. Fel kell tenni a kérdést, mit is jelent nekünk a Biblia? Sokan információforrásként használják, sokan kulturális érdeklődésből forgatják, amelyek hasznos és fontos dolgok. De a Biblia ettől több! Nemcsak kulturális örökség, hanem óriási érték, amelyet csak az fedezhet fel igazán, aki rendszeresen olvassa. Ha az ember kellő időt szán rá, és elmélyülten tanulmányozza, intim kapcsolatba kerül vele. Ez a viszony átalakít bennünket, és a Biblia már nemcsak információt, hanem lelki támaszt, útmutatást, tanítást jelent számunkra. Ha ki tudjuk alakítani ezt a szemlélődő, megértő és megélő kapcsolatot, boldogok leszünk.
– Mi a tapasztalata, hogyan fogadják az emberek az egyháznak ezt a kezdeményezését?
– A fiatalokban és a felnőttekben is óriási nyitottság van. Az emberekben ott van a változni akarás szándéka, ami nagyon jó. A Biblia ehhez nyújt fogódzót. Napjainkban az igazság kérdése száműzött fogalom. Sokan azt mondják nincs objektív igazság, vagy ha van, azt nem tudjuk megérteni. Az emberek szenvednek ettől, miközben vágynak rá, hogy valaki mégis megmondja az igazat. Társadalmi szinten erről nem illik beszélni, de látjuk, hogyan tűnnek fel hangadók, akik azt mondják, kövess engem, én tudom a megoldást. De ha nem a földi eszmeáramlatokban keressük a boldogságot, hanem valóban megvan bennünk az igazság szerinti változás szándéka, akkor a Bibliában láthatjuk, mit mond Isten! S megvizsgálhatjuk, hogy mennyire van ezzel összhangban a saját életünk.
– A Biblia éve nyilván nemcsak az emberek és Isten, hanem az egyházak és az emberek közötti viszonyt is formálja, alakítja. Mik ennek a látható jelei?
 |
Mátrai István budapesti grafikus plakátterve |
– Minden, fent már említett egyházban nagy munka indult el, hogy a Biblia megértését, használatát megkönnyítő kiadványok jussanak el az emberekhez. Ennek érdekében sok segédanyag jelent meg, amelyre nagy volt az igény. Van, amelyikben az apostoli leveleket, van, amelyikben az evangéliumokat, van, amelyikben a zsoltárokat olvashatjuk. Jó látni, hogy a kezdeményezés hatására nagyon sok Bibliát vásárolnak az emberek. Február végére már több példányt adtak el belőle, mint máskor egész esztendőben. Az országban több helyütt alakultak bibliacsoportok, amelyekben a hívők közösen olvassák a szentírást. Mindez óriási élményt jelent az embereknek, családoknak. Ez a növekvő érdeklődés nagyon fontos a papság életében is. Megnőtt például azoknak a papi csoportoknak a száma, amelyek egy-egy vasárnapi szentmise után megbeszélik, hogyan fogadták a hívők a misét, és megbeszélik a következőre való felkészülést. Nyáron több plébánia szervez Bibliatábort a fiatalok és a családok számára. Tatán például, egy bibliai falut építenek föl, hogy az ott táborozók még jobban átélhessék a bibliai tanításokat. Ez is mutatja, hogy a katolikus egyház él, és élő kapcsolatokra törekszik az emberekkel.
– Sokan időhiány miatt, vagy arra való hivatkozással nem forgatják eleget a Bibliát. Nekik mit mondana?
– Valóban sokszor hallhatjuk az emberektől, „annyi a teendőnk, hogy nem jut időnk semmire”. De éppen azért nincs időnk semmire, mert annyi mindent csinálunk! Meg kell néha állni, hogy az élet igazán lényeges dolgaival foglalkozhassunk.
– A kétkedők azt mondhatják, egy 2000 évvel ezelőtti, illetve még régebbi eseményeket, tanításokat összefoglaló könyv nem biztos, hogy választ ad a mai kor problémáira. Mi ezzel kapcsolatban az egyház álláspontja?
– Az emberiségnek most is ugyanazok a kérdései, mint sok ezer évvel ezelőtt. Mi a boldogság, ki az Isten, és ki vagyok én? Amennyiben ez valóban érdekel bennünket, és nemcsak intellektuális kíváncsiságból kérdezünk, a Biblia választ ad a kérdésekre. Ez a könyv élő, személyes kapcsolatot jelent Istennel! Aki nyitott szívvel olvassa, megtapasztalja ezt. A Biblia olyan forrásmű, amelyből minden lényeges kérdésünkre választ kaphatunk.
Várhegyi Ferenc
