4. oldal Önkormányzati hírek
Megtalálni az egyensúlyt...
Interjú Gromon István polgármesterrel
– Az április 22-i képviselő-testületi ülésen élénk vita keletkezett a Szent László utcai iparterület tulajdonosainak kérelme kapcsán. Az érintett vállalkozók és az őket támogató képviselők leggyakrabban hangoztatott érve az volt, hogy a terület nagyobb beépíthetősége eredményeképpen az ottani üzemek bővülni tudnának, nőne a termelésük, és ebből a város is nagyobb iparűzési adóhoz jutna. A képviselők többsége végül a jelenlegi szabályozás megtartása mellett szavazott. Milyen érvek hatására döntött így a testület?
– A Szent László utcai iparterület kilenc tulajdonosa még 2007 augusztusában keresett meg azzal, hogy területükön a beépítés megengedett mértékét az Önkormányzat emelje föl a szabályozási tervben meghatározott 25%-ról a törvény szerinti lehetséges maximumra, tehát 50%-ra. A felvetésre először egy polgármesteri levélben válaszoltam, majd a képviselő-testület is tárgyalta az ügyet 2008 januárjában. A januári ülésen a testület nem hozott határozatot, ezért a probléma újabb elemzése után most ismét napirendre tűztük a kérést. Az előterjesztéshez készült szakmai véleményében a főépítész elfogadhatónak tartotta mind a jelenlegi 25%-os szabályozás megtartását, mind egy esetleges 30%-ra való emelést (többet nem) – azzal a kikötéssel, hogy a beépíthetőség növelése esetén a kötelezően kialakítandó legkisebb zöldfelület mértéke is növekedjen, továbbá hogy a szabályozási terv a raktározás módjáról is részletes előírással rendelkezzen.
Hosszas vita után a képviselő-testület többsége végül úgy döntött, hogy a Szent László utca melletti (Gip-6 besorolású) iparterület szabályozási előírásain és beépíthetőségi paraméterein nem kíván változtatni. Sok érv hangzott el, a magam részéről azt tartom a legfontosabbnak, hogy amikor annak idején a Szent László utcai iparterület szabályozási terve elkészült, a tervezők egy világos koncepció mentén úgy alakították a beépíthetőséget, hogy a lakott területekhez közelebb eső részeken 30%-os, onnan kifelé haladva 25%-os, majd legkívül 20%-os beépíthetőséget terveztek. Ha most valamelyik részen a beépíthetőséget növelnénk, akkor felborulna a Szabályozási Terv eredeti világos koncepciója.
További szempont, hogy a beépíthetőség növelése természetszerűleg az ipari tevékenység mértékének a növekedését is jelentené. Valahol ez a növekedés elviselhető lenne, de egyes helyeken – Vörösváron összesen kilenc iparterületi övezet van – a lakosok már így is tiltakoznak az ipari tevékenységgel együtt járó tehergépjármű-forgalom miatt, ami zajjal, porral, balesetveszéllyel jár együtt. Az önkormányzatnak tehát meg kell találnia az egyensúlyt a lakók és a vállalkozók érdekei között. Döntésünk célja az volt, hogy a lakók érdekeit és az élhető környezetet védjük a viszonylag alacsony beépíthetőség megtartásával, miközben a helyi vállalkozókat segítjük azzal, hogy évek óta a környéken a legalacsonyabb szinten tartjuk az iparűzési adót. Így is lehet növelni az iparűzési adóbevételt – amit, úgy gondolom, a 2007. évi adóbevételeinkről szóló kimutatás egyértelműen igazol.
– A rendszerváltás óta sok gondot és indulatot szülnek, sok fejtörést és munkát okoznak a képviselő-testületnek és a Polgármesteri Hivatalnak az önkormányzati lakások fenntartásával, bérletével, értékesítésével kapcsolatos problémák. Láttunk már parázs hangulatú lakossági fórumot, tüntetést, felkorbácsolt indulatokat. Az Önkormányzat folyamatosan próbál túladni ezeken a lakásokon, a jelenlegi képviselő-testület is napirenden tartja a témát. Ön szerint mikorra rendeződhetnek végleg a lakásügyek, mik a hátráltató tényezők, és a jövőben szükség van-e egyáltalán önkormányzati fenntartású lakásokra?
– Az önkormányzati lakások bérletére és az eladásukra vonatkozó alapvető szabályokat az 1993. évi lakástörvény határozza meg. Ennek alapján az egykori tanácsi lakások nagy része a rendszerváltozás után az egykori bérlők tulajdonába került. Voltak azonban olyan lakások, amelyeket a bérlői nem tudtak vagy nem akartak megvenni, így azok a mai napig önkormányzati tulajdonban vannak. Ezeknek a lakásoknak a többsége gyakorlatilag szociális lakásnak tekinthető, kisebb részük pedig szolgálati lakás.
Az évtizedek során az önkormányzat és a bérlők között egy olyan hallgatólagos megegyezés alakult ki, hogy az önkormányzat alacsonyan tartotta a lakbéreket (a legutóbbi lakbéremelés például 2004. január 1-jén volt), cserében viszont a bérlők beletörődtek abba, hogy az önkormányzat alig-alig költött a lakások karbantartására, felújítására. Ez az állapot azonban nem tartható fenn a végtelenségig, mert a lakások teljes lepusztulásához vezet, hiszen az önkormányzat nem jut belőlük a lakások fenntartásához szükséges bevételhez.
A magam részéről úgy gondolom, hogy célszerűbb és igazságosabb, ha lakások építése, fenntartása és bérbeadása helyett az önkormányzat inkább lakbértámogatással segíti a szociálisan rászorulókat. A lakás ugyanis mindig kevés, s az igényekhez képest mindig kevés lakás kiutalása mindig vitatott és vitatható lesz, az önkormányzati lakbéremelés pedig mindig ellenállásba fog ütközni. Másrészt a lakbér-támogatási rendszer jobban ösztönöz arra, hogy a bérlő takarékoskodjon, és törekedjen saját lakást építeni vagy vásárolni, tehát hogy kikerüljön a szociálisan támogatottak köréből.
A mostani képviselő-testület a fentiek szellemében eddig két lépést tett. Egyrészt az elmúlt négy év inflációját érvényesítő 25%-kal megemelte a lakbéreket, másrészt négy, jelenleg üresen álló szolgálati lakás piaci áron történő eladásáról döntött. Ezen lakások eladásának tapasztalatai alapján szándékomban áll majd egy olyan előterjesztést is a képviselő-testület elé vinni, amely a lakott szolgálati lakások eladásáról szól. A „szociális” lakások eladásának előkészítésére pedig hamarosan elkészülnek az értékbecslések. Ezek elkészülte után lehet majd tovább lépni.
– A képviselő-testület jóváhagyta a Településszerkezeti terv és a Szabályozási terv módosítását „Pilisvörösvár, Dolomitbányák és környékük” területére. Kérem, foglalja össze röviden olvasóink számára, mi áll a döntés hátterében – különös tekintettel a természetvédelmi szempontokra.
– Még 2006 őszén keresett meg a Saint-Gobain Weber Terranova Kft. akkori igazgatója, Bokor Balázs azzal a kéréssel, hogy a vállalata szeretné bővíteni a termelését, de azt a hatályos Településszerkezeti terv és a Helyi Építési Szabályzat több ponton akadályozza. Kérte, hogy a szükséges változtatásokat az Önkormányzat tegye meg a bővülés lehetőségének megteremtése érdekében. A kérést a Polgármesteri Hivatal és a képviselő-testület is megvizsgálta, és bizonyos feltételekkel teljesíthetőnek találta.
Így született meg 2007 januárjában Pilisvörösvár Város Önkormányzata és a Saint-Gobain Weber-Terranova Építőanyag-ipari Kft. között az az Együttműködési megállapodás, melynek értelmében az Önkormányzat ígéretet tett egy olyan szabályozás kialakítására, amely lehetővé teszi a jelenlegi bánya üzemi területén egy 12,5 méteres torony elhelyezését, továbbá a bányaterületre korábban tervezett három útváltozatból (mindhárom változat a régi 10-es utat kötötte volna össze a leendő új 10-es elkerülő úttal) kettőt elhagy, valamint távlatilag megengedi a bányaművelést a 019/7, 019/6 és a 027 helyrajzi számú telkeken. Cserében a Terranova vállalta, hogy négy éven keresztül évi 12.000.000, összesen 48.000.000 Ft-tal támogatja a város szabadidős közterület-fejlesztését, azaz a játszóterek, parkok, sportolóhelyek megépítését.
Ezután elkészültek a szükséges tervmódosítások, amelyek engedélyezése érdekében az Önkormányzat lefolytatta az ilyenkor szokásos szakhatósági véleményezési eljárást, és egy hónapra kifüggesztette a terveket lakossági véleményezésre is. A szakhatósági véleményeltérések tisztázására az önkormányzat egyeztető tárgyalást tartott. Az egyeztetések a kivágható, ill. újraerdősítendő erdőfelület, a szennyvízelvezetés és a porszennyezés, ill. levegőtisztaság kérdései körül forogtak. A megoldás az lett, hogy a Terranova Kft. a következő 30-40 évben 2 hektár erdőt vághat ki, miközben 5,2 hektárt kell erdősítenie, és folyamatosan rekultiválnia kell az elhagyott bányaterületet. A levegő porterhelése pedig a bővítés után sem haladhatja meg a jelenlegi mértéket. A szakhatósági véleményezés végén véleményeltérés nem maradt fenn. A véleményezési eljáráson kívül érkezett a Piliscsabáért Egyesület véleménye, amelyet az állami főépítész kérésére az önkormányzat főépítésze értékelt és hivatalosan megválaszolt. Az állami főépítész a választ elfogadta, a terv elfogadása ellen nem emelt kifogást.
A fentiek alapján bízom abban, hogy sikerült a szabályozási tervet úgy módosítani, hogy a módosításnak a lakosságra és a környezetre nézve ne legyenek káros következményei, ugyanakkor a hagyományos vörösvári dolomitbányászat tovább folytatódhasson.
– A legutóbbi időben folyamatossá váltak a vandál rongálások a közterületeinken. Mit tehet ennek megfékezésére az önkormányzat, végiggondolták-e már a lehetőségeket, terveznek-e intézkedéseket?
– Sajnos gyakorlatilag minden hétvégén jelentős vandalizmus zajlik a városban: ízzé-porrá tört telefonfülkék, derékba tört fák, kidöntött KRESZ-táblák, szétvert utcajelzők, felgyújtott konténerek jelzik az ámokfutók útvonalát. A rongálásokat vélelmezhetően tizenéves fiatalok végzik, általában a késő éjszakai vagy hajnali órákban, valamilyen befolyásoltság állapotában. Szemtanúk általában nincsenek, vagy ha vannak, nem mernek, vagy nem akarnak hivatalos bejelentést tenni. A polgárőrség és a rendőrség igyekszik rendszeres járőrözéssel megfékezni ezeket az eseményeket, de sajnos kevés eredménnyel.
Ami a lehetséges megoldást illeti, már egy évvel ezelőtt alaposan megvizsgáltuk annak lehetőségét, hogy a legveszélyeztetettebb területekre (Fő utcai csomópontok, Templom tér, Vásár tér, Gimnázium udvara, vasútállomás stb.) térfigyelő kamerákat helyezzünk ki. Sajnos maga a technikai rendszer is nagyon drága, ráadásul, a közvetített képet kell, hogy valaki figyelje is, továbbá kell valaki, aki perceken belül ki is megy a helyszínre intézkedni. Egy ilyen térfigyelő rendszer kiépítésének tehát komoly személyi, tárgyi és pénzügyi feltételei vannak, amelyek jelenleg meghaladják mind a rendőrség, mind az önkormányzat lehetőségeit.
Az előrelépés lehetőségét abban látom, hogyha elterjed az a szokás, hogy ha valaki tud vagy lát valamit, az azon nyomban bejelentést tesz a rendőrségen. Tehát, ha a lakosság segít a randalírozók tettenérésében és azonosításában. A rendőrség ugyanis mai körülmények között egyedül nem tud megbirkózni a problémával. A gyökeres megoldás persze ennél is nagyobb erőfeszítéseket igényel. Véleményem szerint egész társadalmunk (családi élet, nevelés, szülői példa) és jogrendszerünk (a médiatörvénytől, az oktatási törvényen át, a büntető törvényig) felelős a kialakult helyzetért, s ugyanilyen széleskörű változások kellenének a helyzet gyökeres javulásához is. A megoldás kulcsa véleményem szerint alapvetően a törvényhozók és a kormány kezében van.
Fogarasy Attila
Kell-e nekünk átkötő út?
Az elmúlt hónapokban több cikkben foglalkoztunk a város keleti és északi határában épülő MOL-gázvezetékkel. A cikksorozatot egy interneten keringő dokumentum (Power Point bemutató) váltotta ki, amelyet – mint utólag kiderült – Ipacs László vörösvári lakos szerkesztett.
 |
Az átkötő út nyomvonala a Dolomitbányától északra vezet |
Írásainkban számos dokumentumot és adatot közöltünk, amelyekkel – reményeink szerint – tisztáztuk a félreértéseket és árnyaltuk az építkezésről kialakult képet. Ez persze mit sem váltzoztat azon az általános vörösvári véleményen, hogy: „Akarta a fene ezt a gázvezetéket!” (A tények körbejárása során ez egy percig sem volt kétséges.)
Ipacs László a fent említett dokumentumban a Településrendezési Tervben szereplő, lehetséges átkötő útról is véleményt formál:
„Pilisvörösvár önkormányzata a gázvezetékkel megegyező nyomvonalon, egy kétszer egysávos, aszfaltburkolatú utat tervezett a Kopárokon át Piliscsabára. Vagyis, mire a gázcső miatti pusztítások nagyjából bezöldülnének, jönnek újra a buldózerek, a betonút építők, az aszfaltozók, hogy aztán napi 24 órában hömpölyögjön itt a teherautó- és gépkocsi-forgalom. Hogy egy ilyen új hegyi út, milyen rárakodó infrastruktúrát generál még a Kopárokra, abba pedig jobb nem is belegondolni.”
Kénytelenek vagyunk ezt is helyreigazítani. Tudomásunk szerint a Településrendezési terv készítői semmiféle utat nem terveztek, hanem a képviselő-testület útmutatásai alapján a lehetőségét adták meg annak, hogy egykoron itt esetleg egy átkötő út épüljön. Szakmai vélemények szerint ugyanis, ha megépül az új 10-es út, az csak a Dorog felől érkező forgalmat tereli el városunkból (tegyük hozzá: a nagyobbik felét, a kamionforgalommal együtt). A Piliscsabáról, illetve Tinnye felől érkező (és oda irányuló) forgalom azonban továbbra is a városon keresztül bonyolódna le. Ennek levezetésére szolgálna a mellékelt térképen jelzett átkötő út, amely a régi 10-es utat kötné össze az új 10-essel. Ennek megépülte után a Fő utca forgalmát korlátozni lehetne, és egy normális városközpont – egy normális város! – jöhetne létre.
A gázvezetéket éppen azért tervezték ennek az átkötő útnak a védősávjába, hogy a minimálisra csökkentsék a környezetbe való beavatkozást. Ha egyszer megérik a lehetősége annak, hogy ez az átkötő út megépüljön, nem kell újra fákat kivágni, erdőt pusztítani. Az állatvilág védelmére lehet vadvédelmi kerítést építeni, a zajártalom ellen pedig zajvédő falakat. Sokat lehet tenni annak érdekében, hogy a természetet minél inkább megóvjuk és a Kará-tsonyi-ligeti lakók nyugalma is megmaradjon.
Egyvalamit nem lehet: változatlanul hagyni a város közlekedését, mert abba mi mindnyájan belerokkanunk…
Fogarasy Attila
Az ülésteremből jelentjük
Lakbéremelés, lakások értékesítése
A képviselő-testület 1997-ben fogadta el az önkormányzati lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó rendeletét. A lakbérek a Lakásrendelet 1. sz. mellékletében részletezett szempontrendszer szerint kerültek megállapításra. A képviselő-testület 2003. január 1-jétől 100 %-kal, majd 2004. január 1-jétől újabb 100 %-kal emelte fel a lakbérek összegét. Azóta nem volt lakbéremelés.
(Az Arany J. u. 1/a-1/e-1/c számú épületekben lakóknak – a telek tulajdonjogának tisztázatlansága miatt – a 2004. évi 100 %-os lakbéremelés elmaradt, így az általuk fizetett lakbér lényegesen alacsonyabb, mint a hasonló adottságú lakások mostani lakbére. Egy 60 m2-es, 2 szobás lakásnál ebben az épületben 8.400,- Ft, míg egy hasonló adottságú, de másik tömbben lévő lakásnál 16.800,- Ft fizetendő.)
A képviselő-testület az április 22-i ülésen döntött arról, hogy az önkormányzati lakások bérleti díját – az elmúlt négyévi infláció érvényesítése érdekében – 2008. május 1-jétől 25 %-kal megemeli.
Az ülésen Metzler Tamás, az Arany J. u. 1/a-1/e-1/c számú épületekben lakók nevében kérte, hogy az ő esetükben nemcsak hogy ne emeljen lakbért az önkormányzat, de függessze fel a lakbérfizetést. A lakók mindegyike meg akarja ugyanis vásárolni az általa bérleményként használt lakást, ám erre a jogi akadályok miatt 1997 óta nem volt lehetőségük. Erről ők nem tehetnek.
Váradi Zoltánné, a műszaki osztály vezetője elmondta, hogy az önkormányzat mindent megtesz a tulajdonjog megszerzése érdekében. A probléma abból adódik, hogy tsz és a tanács annak idején kezelői jogot cserélt erre a telekre vonatkozóan, de ennek a cserének a földhivatali bejegyzése elmaradt.
Gromon István polgármester elmondta, hogy a képviselő-testület emiatt nem tehet kivételt azokkal, akik ebben a tömbben laknak, mivel mások kétszer annyit fizetnek, mint ők. Ez így velük szemben igazságtalanság lenne. A polgármester úr szavaiból az is egyértelművé vált, hogy az önkormányzatnak feltett szándéka a lakások eladása, mivel folyamatos gondot és veszteséget okoz ezen lakások fenntartása. A lakbérek közel sem fedezik a szükséges fenntartási költségeket.
(Ugyanakkor az is tény, hogy a lakók állandóan a karbantartás elégtelenségére panaszkodnak.)
A képviselő-testület addig nem tudja felajánlani megvételre ezeket a lakásokat, amíg a jogi helyzet nem tisztázódik.
A képviselő-testület ugyanakkor döntött arról is az ülésen, hogy nyilvános pályázat útján értékesíti az önkormányzat négy darab üresen álló szolgálati lakását.
Az Iparterület szabályozása
Az elmúlt év augusztusában 9 iparterületi tulajdonos levélben kérte az önkormányzattól a Szent László utcai iparterületen a beépítés megengedett legnagyobb mértékének 50%-ra való felemelését.
Az érintett terület hatályos rendelet szerinti övezeti besorolása Gip-6, amely 25%-os beépíthetőséget tesz lehetővé. Szakmai vélemény szerint a tárgyi terület esetében a 30%-os beépíthetőség is elképzelhető. (A Pilisvörösvár közigazgatási területén fekvő Gip besorolású területek közül egyik sem haladhatja meg az ennél nagyobb beépíthetőségi %-ot.)
Gyimóthy Ákos főépítész véleménye szerint az iparterület rendezettségét és annak települési, illetve a táji környezetbe illeszkedését azonban nem csak a beépíthetőség mértéke, hanem a többi építési paraméter és előírás is meghatározza. Megállapítható, hogy a jelenlegi szabályozás mindössze 20% minimális zöldfelület kialakítását írja elő, ami rendkívül alacsony, tekintve, hogy nem egy városias ipari környezetről van szó, hanem a pilisi táji környezetről. A fennmaradó, 55% (!) burkolt, szabad felület kialakítása a tulajdonosokat a kültéri raktározás irányába mozdíthatja, ami a településkép szempontjából kedvezőtlen lehet.
A szakmai (főépítészi) vélemény alapján Gromon István polgármester válaszlevelében a korábban elfogadott szabályozás megtartása mellett foglalt állást, illetve a jelenlegi 25%-os beépíthetőségnek maximálisan 30%-ra emelését helyezte kilátásba, abban az esetben, ha arról képviselő-testület dönt, és a szükséges szabályozási terv módosításának költségeit a tulajdonosok viselik. A tulajdonosok ennek nyomán ügyük képviselő-testületi megvitatását kérték.
Az április 22-i ülésen a képviselő-testület döntött a kérelemről. A képviselők 11 igen és 6 nem arányban az eredeti szabályozás megtartása mellett döntöttek. A nagyobb beépíthetőségi százalékot a képviselő-testület vállalkozóként dolgozó tagjai támogatták. ők azon a véleményen voltak, hogy az üzemcsarnokok bővítése nagyobb termelést, foglalkoztatottságot, nagyobb bevételt jelent a vállalkozóknak, ami a várost a nagyobb iparűzési adó révén nagyobb bevételekhez juttatja. Tehát a vállalkozás és a város is fejlődhet.
Molnár Sándor képviselő felháborodását fejezte ki az iparterület alacsony beépíthetősége miatt, ami gátolja a fejlődést és az lesz az eredménye, hogy a vállalkozások elmennek a városból.
Horvát József képviselő szerint ez az iparterület azért jött létre, hogy az üzemeket kivigyék a városból. Ha lekorlátozzák az iparterület fejlődését, akkor hiába való volt az egész. Nem szabad meggátolni a vállalkozások fejlődését.
A velük ellentétesen érvelő képviselők elismerve, hogy a vállalkozásoknak tér kell a fejlődéshez, hangsúlyozták a környezetvédelmi és esztétikai szempontokat is. Figyelmeztettek arra, hogy nekik nemcsak a vállalkozók, de a lakosság érdekeit is képviselniük kell.
Az érintett tulajdonosok is szót kaptak a napirendi pont vitája során. Ifjabb Türk János elmondta, hogy a környező településeken majdnem mindenütt nagyobb a beépíthetőség mértéke az iparterületeken a vörösvárinál. Így például Szentivánon és Ürömön 40 %, Solymáron 50 %. De más vörösvári iparterületeken is nagyobb a beépíthetőségi %, mint a Szent László utcaiban.
A tulajdonosok elmondták továbbá azt is, hogy sokat költöttek erre az iparterületre: utat építettek, fásítottak, közműveket építettek – mindezt önerőből. Itt szeretnék továbbfejleszteni vállalkozásukat, ám, ha ennek nincs módja, kénytelenek elvinni olyan településekre, ahol kedvezőbbek a feltételek.
Gromon István polgármester megállapította, hogy a tulajdonosok jó szándékkal közeledtek az önkormányzathoz, és érthetően a maguk érdekeit képviselik a vitában, ugyanakkor a városban nemcsak vállalkozni, de lakni is kell. A képviselő-testület feladata a két érdek között az egyensúly kialakítása, amely adott esetben nem egyszerű.
Az ülésre készült előterjesztésben két határozati javaslat szerepelt: az egyik az adott területen a meglévő szabályozás (25 %) megtartására tett javaslatot, a másik pedig a beépíthetőség 30%-ra emelését.
Horváth József képviselő 40 %-os beépíthetőségre tett módosító indítványt.
(A kérelemben szereplő 50 %-os beépíthetőségre nem érkezett módosító indítvány.)
Következett a szavazás, amely során kiderült, hogy a képviselők többsége se a 40%-os, se a 30%-os beépíthetőséget nem támogatja, így továbbra is az eredeti szabályozás marad érvényben a Szent László utcai Iparterület ezen részén.
A tiszteletdíjakról
A 2008. évi költségvetési törvényben a köztisztviselők illetményalapja 2008. január 1-jétől 36.800 forintról 38.650 forintra növekedett, mely kihat a polgármester és alpolgármester illetményére. Mivel a polgármester illetményének el kell érnie a törvényben előírt minimumot, a képviselő-testület 5 %-kal megemelte Gromon István polgármester illetményét.
Preszl Gábor képviselő ugyan nagyobb mértékű emelést javasolt volna, de Gromon István polgármester határozottan kérte, hogy csak a törvény szerinti minimumra emeljék meg a bérét. (Ez jelenleg bruttó 483.200,- Ft.)
A képviselő-testület ugyancsak 5%-kal emelte meg Szakszon József alpolgármester illetményét, melynek összege ezáltal bruttó 409.500,- Ft-ra változott.
Az írásos előterjesztésben szerepelt a képviselők tiszteletdíjának 5%-os emelése is, de Preszl Gábor képviselő javaslatát elfogadva a képviselő-testület nem emelte meg a képviselők tiszteletdíjának összegét.
F. A.
Új parkolók
A képviselő-testület tavaly novemberben a gépjárműadó bevételi számláján realizálódott 2007. évi többletbevétel terhére több helyszínen: a Hősök terén, illetve hat közintézmény (óvodák és iskolák) mellett parkolók építéséről döntött.
Május 10-én megtörtént a Hősök téri óvoda, a Gradus óvoda, a Rákóczi utcai, valamint a Szabadság utcai óvoda melletti parkoló, ill. járda műszaki átadása. (Lásd fotósorozatunkat – a szerk.)
A beruházás során a Hősök téren 6 új parkolóhely készült, valamint egy új járdarész a Puskin utca irányában; a Gradus Óvoda mögött 5 parkolóhely és járda, a Rákóczi utcai óvodánál 12 parkolóhely és járda, a Szabadság utcai óvodánál 22 parkolóhely és járda lett kialakítva.
A továbbiakban folytatódik a parkolók építése. A legnagyobb szabású munkálatok a Schiller Gimnázium előtt lesznek, ahol a meglévő vízelvezető árkot is befedik majd, de erre előre láthatólag csak ősszel kerül sor, az Állami Közútkezelő által tervezett Szabadság utcai és Kisfaludy utcai útfelújítás után.
F. A.
 |
 |
| Épülőfélben a Hősök téri parkolók és járda |
Az elkészült új parkolók |
 |
 |
| Bejárás a Gradus Óvoda mellett |
és a Rákóczi utcai óvodánál |
 |
|
| A Szabadság utcai óvoda új parkolói |
|
Járdaépítés
Városunkban az elmúlt évtizedben kiépültek a szilárd útburkolatú utak, ugyanakkor nagyon sok helyen nincs megoldva a biztonságos gyalogos közlekedés. Részben azért, mert nincs járda, részben azért, mert a meglévő már elhasználódott, balesetveszélyes. A gyalogos közlekedés számára biztosított járdák rossz állapota indokolttá teszi azok folyamatos karbantartását, felújítását. Ez fokozottan igaz az intézmények környékére, ahol koncentráltabb gyalogos közlekedés bonyolódik.
A műszaki osztály a tervszerű ütemezés szem előtt tartása mellett elkészítette a Művészetek Házához (Szabadság utca és Major utca), a Schiller Gimnáziumhoz (Szabadság utca), a Rákóczi utcai óvodához (a Fő utcától a Rákóczi utcáig), a Napos Oldal Szociális Központhoz (Rákóczi utca) és a városi köztemetőhöz (Csobánkai utca) vezető járdák felújításának, újjáépítésének költségbecslését és vázrajzait.
A becsült költségek (mely a beérkező ajánlatok alapján változhat) az alábbiak:
Szabadság utca (a Fő utcától a Schiller Gimnáziumig).................................... 10.501.410,-
Széchenyi utca (a Fő utcától a Rákóczi utcáig)................................................... 900.000,-
Major utca (a Szabadság utcától a Petőfi S. utcáig)........................................... 2.325.600,-
Rákóczi utca (a Dózsa Gy. utcától a Napos Oldal Szoc. Központig)................... 2.561.780,-
Csobánkai utca (a Városházától a Temetőig).................................................... 6.945.000,-
Összesen: ...................................................................................................23.233.790,-
A járdák megépítésére a képviselő-testület közbeszerzési eljárást írt ki.
F. A.
A tiszta Vörösvárért
Az önkormányzathoz számos lakossági és képviselői igény érkezett az utcai szemetes edények kihelyezése tárgyában. A képviselő-testület ezért döntött arról, hogy a városban új szemetesedényeket helyeztet ki.
A képviselő-testület az ALEX Fémbútor Kft. prospektusából az esztétikai és anyagi szempontokat figyelembe véve választotta ki az SZT-1 típusú fém utcai szemetes edényt, zöld színben, melynek bruttó ára: 18.156,- Ft.
Ebből a típusú szemetes edényből 40-50 darab elhelyezésével a legégetőbb helyszínekre helyeztet ki annyit a testület, amivel a város tisztasága jelentősen javítható: a buszmegállók (belterületen és a körforgalomnál): 25 darab, az intézmények elé: 9 darab, a ligeti vasúti megállóhoz 1 darab, a forgalmasabb kereszteződésekhez 9 darab szemetes edény kerül. (A részletes listát lásd a határozatok között a 8. oldalon.)
A beruházás közel másfélmillió forintba kerül.
F. A.
Tájékoztató a Képviselő-testület határozatairól és rendeleteiről
2008. április 22-i rendes ülés
Iparterületi szabályozás
Maradnak az eredeti beépítési %-ok
A Képviselő-testület nem kíván változtatni a Pilisvörösvár, Szent László utca melletti (Gip-6 besorolású) iparterület szabályozási előírásain és beépíthetőségi paraméterein.
54/2008. (IV. 22.) Kt. sz. határozat – 11 igen és 6 nem szavazattal.
Megmarad a karbantartói státusz
A Képviselő-testület továbbra is biztosítja a Ligeti Cseperedő Óvoda nyugdíjba vonuló karbantartójának státuszát, mivel feladatcsökkenés az intézményben nincs.
55/2008. (IV. 22.) Kt. sz. határozat – 17 igen egyhangú szavazattal.
Logopédiai ellátás
A Képviselő-testület nem kíván részt venni a logopédiai ellátás kistérségi szintű szervezésében, de a Német Nemzetiségi Általános Iskola, mint szakmai alközpont szervező tevékenységét szükség estén továbbra is biztosítja.
61/2008. (IV. 22.) Kt. sz. határozat – 12 igen szavazattal.
Könyvvizsgáló
A Képviselő-testület a könyvvizsgálói feladatok elvégzésével a benyújtott pályázatok alapján, 2008. április 1-jétől Tóth János könyvvizsgálót bízza meg.
66/2008. (IV. 22.) Kt. sz. határozat – 12 igen szavazattal.
Önkormányzati lakások eladása
A Képviselő-testület nyilvános pályázat útján értékesíti az alábbi, jelenleg üresen álló szolgálati lakásokat, a jelen határozat mellékletét képező hirdetményminta szerint, az alábbi ajánlati áron:
Arany J. u. 1/b. II/6. 14.400.000,- Ft
Bányató u. 4/a. I/3. 13.400.000,- Ft
Klapka u. 4/b. C ép. fszt. 1. 7.900.000,- Ft
Ady E. u. 8. I/3. 12.900.000,- Ft
Mindazon önkormányzati bérlakások, amelyeket elővásárlási jog nem érint, pályázat útján kerülnek elidegenítésre.
68/2008. (IV. 22.) Kt. sz. határozat – 12 igen szavazattal.
Helyettes szülői szolgáltatás
A Képviselő-testület a helyettes szülői szolgáltatásra a Fehér Kereszt Baráti Kör Kiemelten Közhasznú Egyesülettel kíván ellátási szerződést kötni.
69/2008. (IV. 22.) Kt. sz. határozat – 12 igen egyhangú szavazattal.
Családi napközi
A Képviselő-testület a családi napközi szolgáltatásra a Fehér Kereszt Baráti Kör Kiemelten Közhasznú Egyesülettel, valamint dr. Horváthné Fábián Ottiliával kíván ellátási szerződést kötni.
70/2008. (IV. 22.) Kt. sz. határozat – 11 igen szavazattal.
A PVKB új tagja
A Képviselő-testület dr. Szakmári Mária Magdolna önkormányzati képviselőt megválasztotta a Pénzügyi, Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság új tagjának.
71/2008. (IV. 22.) Kt. sz. határozat – 12 igen szavazattal.
Utcai szemetes edények
A Képviselő-testület úgy döntött, hogy a város területére az ALEX Fémbútor Kft.-től megrendel utcai szemetes edényeket és azokat a következő helyszínekre helyezteti ki:
Buszmegállók (összesen 25 darab):
1. Bányatelep - 1 darab
2. Liegl - 2 darab
3. Árpád utca - 2 darab
4. Városháza - 1 darab
5. Vásár tér - 4 darab
6. Szent János utca - 2 darab
7. Görgey utca - 2 darab
8. Klapka utca - 1 darab
9. Szabadság utca (Eperjesi utca) - 2 darab
10. Szabadság utca (Csokonai utca) - 2 darab
11. Kisfaludy utca - 2 darab
12. Szent Erzsébet Otthon - 1 darab
13. ősz utca - 2 darab
14. Nyár utca - 1 darab
Intézmények elé (1-1 darab):
1. Virgonc Gyermekotthon (Rákóczi u. 8.)
2. Rákóczi utca, óvoda
3. Széchenyi utca, óvoda
4. Vásár tér, iskola
5. Hősök tere, óvoda
6. Szakorvosi Rendelő
7. Gárdonyi utca, óvoda
8. Zrínyi utca, óvoda
9. Gimnázium
Vasúti megálló: 1 darab
Forgalmasabb kereszteződések (1-1 db):
1. Budai út - Bányató utca
2. Budai út - Bányakápolna utca,
gyalogátkelőhely
3. Fő utca - Széchenyi u., gyalogátkelőhely
4. Fő utca - Mozi köz
5. Fő utca - Szent Erzsébet utca
6. Fő utca - Iskola utca, Kultúrház
7. Tavasz utca - Kisfaludy utca
8. Szabadság utca - Akácfa utca,
gyalogátkelőhely
9. Szabadság utca - Major utca,
gyalogátkelőhely
A Képviselő-testület a beszerzéshez és a kihelyezéshez 1,5 millió forint keretösszeget biztosít.
78/2008. (IV. 22.) Kt. sz. határozat – 12 igen szavazattal.
Járdaépítés
A Képviselő-testület járdákat épít és közbeszerzési eljárást indít az önkormányzati intézmények biztonságos gyalogos megközelíthetősége érdekében. A járdákat a Kt. a következő helyszíneken építteti meg: Friedrich Schiller Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium (Szabadság utca), Széchenyi utca, Major utca, Napos Oldal Szociális Központ, Rákóczi utca, Csobánkai utca.
A Kt. a járdaépítés költségét (megközelítőleg 24 millió forintot) fejlesztési célhitel igénybevételével finanszírozza, melynek 10 %-os önrészét a hiteltörlesztés miatt megmaradt kamatösszeg átcsoportosítással biztosítja.
79/2008. (IV. 22.) Kt. sz. határozat – 12 igen szavazattal.
Digitális várostérkép
A Képviselő-testület úgy döntött, hogy a Nemzeti Kataszteri Program Kht.-vel 5 éves bérleti szerződést köt a mindenkori állapotnak megfelelő aktuális (digitális) térkép használatára, bruttó 777.946 forintért valamint az évente fizetendő (bruttó) 388.974 forint/év használati és frissítési díjért.
81/2008. (IV. 22.) Kt. sz. határozat – 12 igen szavazattal.
Szennyvíztelep bővítése
A Képviselő-testület úgy döntött, hogy a szennyvíztelep és a szennyvízcsatorna-hálózat bővítésének pályázatához megbízza a MultiContact-ot, hogy ajánlatának megfelelően 500.000 forint + áfa, azaz bruttó 600.000 forintért a KEOP 1.2.0. pályázat mindkét fordulójára a pályázatot írja meg; és az első forduló nyertessége esetén KEOP forrásból a megvalósíthatósági tanulmányt készítse el.
82/2008. (IV. 22.) Kt. sz. határozat – 11 igen szavazattal.
Közterület elnevezése
A Képviselő-testület a Pilisvörösvár 1082 hrsz.-ú közterületet „Levendula tér”-nek nevezte el.
A Kt. felkérte a Jegyzőt, hogy a házszámokat a fentiek figyelembevételével állapítsa meg, illetve felkérte a polgármestert, hogy az utcanévtáblákat helyeztesse ki.
84/2008. (IV. 22.) Kt. sz. határozat – 12 igen szavazattal.
Bölcsőde-pályázat
A Képviselő-testület úgy döntött, hogy a „Bölcsődei ellátást nyújtó intézmény fejlesztése és kapacitásának bővítése” c. pályázathoz szükséges elő-megvalósíthatósági tanulmányt a MultiContact Kft.-vel bruttó 660.000 forint összegű ellenszolgáltatásért elkészítteti.
A Kt. felkérte a Polgármestert, hogy a pályázathoz a bölcsőde berendezésére és eszközök beszerzésére vonatkozó tervek és költségvetések készítésére kérjen árajánlatokat, és a legkedvezőbb ajánlatot adó pályázóval a szerződést kösse meg.
85/2008. (IV. 22.) Kt. sz. határozat – 12 igen egyhangú szavazattal.
Egyéb határozatok
53/2008. (IV. 22.) Kt. sz. hat. a Pilisvörösvár, 1772, 1763/1 és 1774 hrsz.-ú ingatlanok telek-átalakításáról. 56/2008. (IV. 22.) Kt. sz. hat. a 2007. évi belső ellenőrzésről szóló összefoglaló jelentés elfogadásáról. 57-60/2008. (IV. 22.) Kt. sz. határozatok. a Templom Téri Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola, a Német Nemzetiségi Általános Iskola, a Ligeti Cseperedő Német Nemzetiségi Óvoda és a Német Nemzetiségi Óvoda Szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásáról. 62/2008. (IV. 22.) Kt. sz. hat. megállapodás kötéséről Pilisszent-iván Község Önkormányzatával a nappali ellátás biztosítására. 63/2008. (IV. 22.) Kt. sz. hat. a Városi Napos Oldal Szociális Központ „Nappali ellátás” c. szakmai programjának jóváhagyásáról. 64/2008. (IV. 22.) Kt. sz. hat. Breier Anna síkfutónak a XXIX. Nyári olimpiai játékokon szurkolóként való részvételére vonatkozó felterjesztéséről. 65/2008. (IV. 22.) Kt. sz. hat. a Pilis-vörösvár 6071/2 hrsz-ú ingatlan belterületbe vonásáról. 67/2008. (IV. 22.) Kt. sz. hat. az étkezési-, és ajándékutalványokkal kapcsolatos közbeszerzési eljárás megindításáról. 72/2008. (IV. 22.) Kt. sz. hat. az aljegyzői állásra vonatkozó pályázat kiírásáról. 73/2008. (IV. 22.) Kt. sz. hat. a polgármester illetményéről. 74/2008. (IV. 22.) Kt. sz. hat. az alpolgármester illetményéről. 75/2008. (IV. 22.) Kt. sz. hat. a polgármesteri költségátalány összegéről. 76/2008. (IV. 22.) Kt. sz. hat. az alpolgármesteri költségátalány összegéről. 77/2008. (IV. 22.) Kt. sz. hat. a Budapesti Elektromos Művek Nyrt. fellebbezéséről. 80/2008. (IV. 22.) Kt. sz. hat. a Pilisvörösvár 0122/45 hrsz-ú ingatlan belterületbe vonásáról. 83/2008. (IV. 22.) Kt. sz. hat. az 1082 hrsz.-ú ingatlan művelési ágának megváltoztatásáról.
2008. május 8. rendkívüli ülés
Együttműködési megállapodás
A Képviselő-testület együttműködési megállapodást köt a Pilisvörösvár Víziközmű Társulattal a 2008. 05. 15-től 2009. december 31-ig terjedő időszakra. A Kt. vissza nem térítendő támogatást nyújt a Társulatnak úgy, hogy 2008. évben 2 millió forintot, 2009. évben pedig 4 millió forintot fizet a Társulatnak a lakosságnak nyújtott szolgáltatásaiért.
87/2008. (V. 08.) Kt. sz. határozat – 13 igen szavazattal.
TRT módosítása
A Képviselő-testület jóváhagyta a Településszerkezeti Terv térképi módosítását „Pilis-vörösvár, Dolomitbányák és környékük” területére.
88/2008. (V. 08.) Kt. sz. határozat – 13 igen szavazattal.
Fő utca program
A Képviselő-testület úgy döntött, hogy:
1. Elfogadja a Stratégiai Munkacsoport által előkészített és kidolgozott, továbbá társadalmi egyeztetésen átment „Pilisvörösvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája” című dokumentumot.
2. Elfogadja a Schőmer Műterem által kidolgozott „Pilisvörösvár, Fő utca program elő-akcióterületi terve” című dokumentumot.
3. Indul a KMOP-2007-5.2.1/B jelű, „Pest megyei településközpontok fejlesztése” című pályázaton a város Fő utca programjával (benyújtja a pályázatot).
4. Vállalja, hogy sikeres pályázat esetén a pénzügyi terv szerinti pályázati önrészt (várhatóan megközelítőleg 250.000.000 forintot) biztosítja.
5. Kinyilvánítja azon szándékát, hogy amennyiben az Önkormányzat sikeresen szerepel a „Pest megyei településközpontok fejlesztése” című pályázat első fordulójában, a város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának (IVS) megvalósítása érdekében egy városfejlesztő társaságot hoz létre.
89/2008. (V. 08.) Kt. sz. határozat – 13 igen és 1 tartózkodás szavazattal.
Pályázat játszótér-felújításra
A Képviselő-testület úgy döntött, hogy részt vesz a KMRFT-HÖF CÉDE-2008 kódszámú pályázaton a Zrínyi utcai játszótér felújítása és bővítése céljából.
A Képviselő-testület a pályázat elkészítésével megbízza a European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézetet 150.000 forint + áfa megbízási díjjal.
A Képviselő-testület vállalja, hogy sikeres pályázat esetén a pályázati önrészt (max. 4.000.000 forintot) és a pályázatírás díját (maximum 150.000 forint + áfa díjat) a 2008. évi költségvetési rendelet 17. sz. melléklet 7. sorában szerepeltetett „Játszóterek, parkok, pihenőhelyek létesítésére” rendelkezésre álló forrásból biztosítja.
90/2008. (V. 08.) Kt. sz. határozat – 14 igen szavazattal.
Egyéb határozat:
91/2008. (V. 08.) Kt. sz. hat. a Viadom Kft. bankgarancia pénzbeni megváltásának elfogadásáról
Rendeletek
7/2008. (IV. 25.) rendelet az önkormányzati lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról szóló 8/1997. (VI. 30.) rendelet módosításáról (hatályos 2008. május 1. napjától)
8/2008. (IV. 25.) rendelet a 2008. évi költségvetésről szóló 1/2008. (II. 06.) rendelet módosításáról (hatályos 2008. április 26. napjától)
9/2008. (IV. 25.) rendelet az önkormányzati lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról szóló 8/1997. (VI. 30.) rendelet módosításáról (hatályos 2008. május 1. napjától)
10/2008. (IV. 25.) rendelete a Béke utca, Postakert utca, Báthory utca és a József Attila utca által határolt tömbre vonatkozó szabályozásról (hatályos 2008. május 1. napjától)
11/2008. (V. 09.) rendelet az Önkormányzat 2007. évi zárszámadásról (Elfogadva 2008. május 8. napján, hatályos 2008. május 9. napjától, kihirdetve 2008. május 9. napján)
12/2008. (V. 09.) rendelet a Helyi Építési Szabályzatról szóló 15/2004. (XII. 17.) számú rendelet módosításáról (Elfogadva: 2008. május 8. napján, kihirdetve 2008. május 9. napján, hatályos 2008. május 10. napjától)
A határozatokat rövidítve, kivonatos formában közöltük. A rendeletek és határozatok megtekinthetőek az Ügyfélszolgálaton, a Városi Könyvtárban és a www.pilisvorosvar.hu weboldalon.
F. A.
