5. oldal Fórum
Kútba esett avató?
Bizonyára emlékeznek még a tisztelt vörösvári polgárok a tavalyi év májusában megtartott török kútavató ünnepségére.
 |
Archív felvétel a Kápolna utcai kútról, 1944-ből. A felvételen jól látszódik a gémeskút ostora a vödörrel. A kút káváján szintén jól látszódik egy korábbi felépítmény helye. – a szerk. |
Láthatóan a jelenlévők körében nagy sikert aratott az ünnepség, még az sem árnyalta be az ünnepi hangulatot, hogy a kút kávája napjainkban bányászott Törökországból érkezett új kőből készült el. E felejthetetlen élményt nyújtó rendezvény hatására számos lakossági megkeresés érkezett az alapítványhoz, mely további ilyen hasonló cselekedetek megtételét szorgalmazta.
Többek között megfogalmazódott a Kápolna utcában fellelhető kút felújításának igénye is. Az alapítvány széles körű véleménykutatást végzett e tárgykörben, és ennek eredményeképpen egyértelműen a kút gémeskútként történő felújítása nyerte el a többségi akaratot. Hangsúlyozni szeretném, hogy a kút nem esik műemléki védelem alá, így csupán egy életveszélyes állapotmegszüntetését célzó felújítási munkáról van szó. A belesetveszély elhárításán túl szakszerű körültekintő munkálatokkal gazdagítani, bővíteni szerettük volna a vörösvári polgárok elsősorban az ifjúság és a felnövekvő nemzedék elmúlt idők hagyományairól megszerezhető tudását, ismeretét. Tévhitben él, aki azt gondolja, hogy egy ilyen kutat terveztetni szükséges, hiszen alapvetően működési elvét kell ismerni és mivel tudjuk, számtalan gémeskút létezik, a mai napig néhány működik is annak ellenére, hogy „mérnöki tervező gárda” nem készített hivatalos rajzokat róluk.
Alapítványunknak csupán az volt a kérése a Polgármester Úrhoz, hogy törvényben biztosított hatáskörében, mely kizárólag közterület foglalására vonatkozik, adja hozzájárulását, hogy a felújítási munkálatokat el tudjuk végezni a város lakóinak örömére. Mindezt /szakmailag felkészülten/ különböző kutatások, tanulmányok elvégzését követően tettük volna, hogy megfelelő szakmai ismeretek birtokában tudjuk a közösség számára a kutat átadni.
Sajnos szomorúan tapasztalom, hogy a kellő hozzáértés hiánya és a bizalmatlanság számos problémát okozott a kivitelezés megkezdésében, így a megadott időre elképzelésünket, tervünket nem tudtuk megvalósítani.
A bürokráciának ismét újabb áldozata lett, mely most éppen egy gémeskút formájában öltött testet.
Ezúton is szeretném megköszönni mindazoknak, akik e cél megvalósításának érdekében fáradoztak, lelkesedésükkel támogatták az alapítvány ez irányú törekvéseit. Külön szeretném megköszönni Heim Márton úrnak, hogy megtalálta és felajánlotta a gémeskúthoz szükséges legmegfelelőbb faanyagot.
Kérem, senkinek ne vegye kedvét a kút felújításával kapcsolatos kudarc és a továbbiakban is támogassa az alapítvány ilyen jellegű elképzeléseit, hiszen a mai rohanó világban fontos szerepe van közösségi életünk alakításában, jobbá tételében.
Bízom benne, hogy a jövőben ilyen fajta hivatali gáncsoskodás nem állja útját törekvéseinknek.
Molnár Sándor
Pilisi Kulturális Örökségünk Védelméért Alapítvány Kuratóriumának elnöke
Gromon István polgármester válasza:
Molnár Sándor képviselő úr 2008. május 6-án (kedden) telefonon közölte velem, hogy másnap szeretnék az Erdei kápolna közelében lévő Kápolna utcai kútból a vizet kiszivattyúzni, s utána a kutat a pünkösdhétfői búcsúra (május 12.) felújítani. Ez volt Molnár úr első bejelentése a felújítással kapcsolatban, előtte semmilyen lépés az önkormányzat felé nem történt, sem hivatalos úton, sem azon kívül. A beszélgetés folyamán tisztáztuk, hogy ki lenne a kút felújítója, majd közöltem Molnár úrral azt – amit önkormányzati képviselőként egyébként nyilván úgyis tudott –, hogy mivel a kút közterületen áll és önkormányzati tulajdonban van, a felújításhoz tulajdonosi hozzájárulást kell kérni, s csak annak beszerzése után lehet megkezdeni a felújítást. Molnár úr a kérelmet még aznap be is adta.
 |
A kút mai állapotában
(Fotó: F. A.) |
A sürgősség miatt a Műszaki Osztály és a főépítész szinte azonnal foglalkozni kezdett az üggyel, de kiderült, hogy Molnár úr semmilyen vázlatos rajzot vagy szöveges műszaki leírást nem csatolt a kérelméhez (csupán egy régi fotót a kútról), így abból nem lehetett megállapítani, hogy a felújításnak pontosan mi lenne a műszaki tartalma: milyen anyagot használnának fel, milyen mértékű lenne a beavatkozás, milyen műszaki megoldást alkalmaznának stb. A hiánypótlásra másnap (május 7-én) személyesen kértem fel Molnár urat a műszaki osztályvezető jelenlétében, de ő ezt fölöslegesnek, hivatali gáncsoskodásnak, bürokráciának és hozzá nem értésnek minősítette.
A következő napon (május 8.) Molnár úr – ahelyett, hogy a kért vázlatos rajzokat vagy szöveges leírást benyújtotta volna – egy elektronikus levélben kifogásolta, hogy még nem kaptak „egyértelmű választ” a kérelmükre, és a felújítás akadályozásával vádolta a Hivatalt és személyemet is.
Közben elkészült a főépítész szakmai véleménye. Ebben a főépítész leírta, hogy „a Vörösváron található kutak egyike sem ismert gémeskútként, és joggal feltételezhető, hogy a gémeskút nem köthető sem a vörösvári svábsághoz, sem Vörösvárhoz”. Továbbá azt, hogy „a Kápolna utcában lévő kút – minden valószínűség szerint – kerekes kút volt, és akként is lett helyreállítva a '60-as évek után. Mindössze 15-30 év lehetett az az időszak, amikor átmenetileg gémes karral húzták belőle a vizet. Erre utal az a '40-es években készült fénykép, amin látható a kút oldalába vésett (!) rögzítési helye az egykori kereket tartó állványzatnak. Ezt támasztja alá Nick Mátyás visszaemlékezése, aki az '50-es években vett részt a gémeskút javításában”. A főépítész javasolta, hogy „szerezze be az Önkormányzat legalább egy, szakmailag kompetens szervezet véleményét is”.
A főépítészi vélemény alapján május 10-én (szombaton) elektronikus levélben tájékoztattam Molnár urat arról, hogy az általa vezetett alapítvány felajánlását a Kápolna utcai, közterületen lévő kút felújítására szívesen fogadom, s hogy egyetértek vele abban, hogy egy ilyen felújítás közösségformáló erejű, és abban is, hogy jelentős mértékben gazdagítja a felnövekvő, utánunk jövő nemzedék tudását a múlttal kapcsolatban. Kifejtettem, hogy éppen ezért tartom szükségesnek mindannyiunk részéről a körültekintő, felelősségteljes hozzáállást, nehogy lelkesedésünkben elkapkodjuk a dolgot, s esetleg hamis képet fessünk a múltról, vagy kárt tegyünk egy műemlék jellegű régi építményben. Ennek szellemében kértem Elnök úr szíves türelmét a törvényes hivatali eljárás lefolytatásáig, s jeleztem, hogy annak eredményéről haladéktalanul értesíteni fogom.
Pilisvörösvár, 2008. május 17.
Gromon István
polgármester
