11. oldal Természet
Madármegfigyelés a Pilisben
 |
Fenyőrigó |
A madarak régóta az egészséges természet jelképei. A hazai természetvédelem első intézkedései között már külön szerepel a madarak védelme, melynek jelentősége idővel kiszélesedett. Ma már nem csak az állatot, de az őt körülvevő környezetet, a tájat is védjük.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület hazánk legnagyobb természetvédelmért küzdő társadalmi szervezete. Az egyesület 1998-ban hirdette meg a Mindennapi Madaraink Monitoringját, melyhez Pándi Gáborral 2002. tavaszától csatlakoztunk. A program elindításának előzménye, hogy az Európai Madárszámlálási Tanács (EBCC) vezetősége Magyarországot kérte fel egy olyan egységes felmérő program kidolgozására, mellyel hatékonyan lehet követni a főbb élőhely típusokon végbemenő változásokat az ott fészkelő madárállományok alapján.
 |
Zöld küllő |
A program keretén belül a felmérők egy 2.5*2.5km2-es területet kapnak. Itt kell kiválasztani 15 megfigyelési pontot, melyeket évente háromszor – kétszer költési időben, egyszer télen – kell felkeresni. A madarak felismerésében a hangjuk, illetve távcső és határozókönyv segít. Az észlelt madarak faját és számát terepnaplóban kell rögzíteni.
A kapott adatokat Nyíregyházán a Monitoring Központban számítógépbe viszik, és összevetve az ország többi részéről beérkező adatokkal, kielemzik.
A monitorozó munka során az egyes megfigyelő pontokon szigorúan csak 5 percet tölthetünk, mégis közel 80 madárfajjal találkozunk egy-egy év alatt. A legutóbbi számlálást 2008 januárban végeztük. Télen a madarak viselkedése eltér a nyáritól. Az itthon maradó és a hozzánk északról telelni érkező madarak csapatokba verődve keresnek táplálékot. Néha 50-100 fenyőrigó repül át felettünk.
 |
Pillangó. Török István felvétele |
A citromsármányok, erdei- és fenyőpintyek, zöldikék, tengelicek, kenderikék, zsezsék, meggyvágók együtt keresgélnek magvakat a földön. A szén- és kékcinegék, a barát- és fenyves cinegék őszapókkal vegyes társasága a fák ágain kutat táplálék után. A nagy madártömeget gyakran rebbenti szét a zsákmányra vadászó karvaly. Az egerészölyvek az északról érkező egyedekkel együtt telelnek hazánkban, és szinte kizárólag rágcsálókat esznek. Komoran, magányosan repül a holló, örvendetes, hogy újból gyakran hallható jellegzetes, mély korr-korr „éneke”. Erdők mélyéről messzire hallani a nagy fakopáncs kopogtatását, a fekete harkály hangos csattogását és a zöld küllő kacagását. A nyáron bokrok csúcsain ülő tövisszúró gébicset északi rokona, a nagy őrgébics váltja fel. Télen találkozhatunk a kedves kis sárgafejű királykával, a süvöltőkkel és a csak egyes években inváziószerűen megjelenő csonttollúakkal.
Remélem, sikerült kedvet csinálnom gyönyörű lakókörnyezetünk felfedezéséhez és talán e cikk hatására is egyre többen választják szabadidejük hasznos eltöltéséül a természet és a madarak megfigyelését. Ha elindulunk a Karátsonyi ligetről az erdő felé, büszkék lehetünk arra, hogy ilyen változatos, értékes tájon élünk. Arra kérek mindenkit, hogy őrizzük meg a lehető legnagyobb épségében, hogy az minél inkább válhassék testi és lelki egészségünk javára.
Őszi Brigitta
Eboltás !
Értesítjük Városunk lakosságát, hogy
2008. április 16-án, szerdán 15-16 óra között
a Piactéren (Széchenyi utca)
veszettség elleni eboltást,
illetve kötelező féregtelenítést tartunk.
Az oltás minden 3 hónapnál idősebb korú eb számára kötelező. Az a kutyatulajdonos, aki ebét nem oltatja be, szabálysértést követ el, és 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Pótoltás: 2008. május 3. szombat de. 10-11 óra között, a
Polgármesteri Hivatal udvarán
Az oltás térítési díja 2.000,- Ft (ebenként), valamint a féregtelenítő tabletta ára 150,- Ft/db (10 kg testtömegre 1 tabletta), mely összeget a helyszínen készpénzben kell megfizetni.
Gromon István s.k.
polgármester
