12. oldal Környezet
Gázos téma III.
A Vörösvári Újság részletes tájékoztatást kért a Pilisben épülő gázvezetékről a beruházást végző cégtől. Kérésünkre Lakatos Edina, az FGSZ Földgázszállító Zrt. (a MOL leányvállalata) sajtószóvivője a következő tájékoztatást adta:
 |
A régi gázvezeték pásztája |
A Pilisvörösvár-Százhalombatta DN 800 PN 63 távvezeték megépítését a délnyugat-Budapest és Százhalombatta környékén jelentkező jövőbeni földgázszállítási igények teszik szükségessé. A vezeték amellett, hogy kiszolgálja a térség növekvő mennyiségi és nyomásigényeit, hozzájárul Budapest és környéke gáz- (és közvetve villamos energia-) ellátásának biztonságához. Tekintve, hogy a térség az ország egyik legnagyobb fogyasztási körzete, a vezetéknek országos jelentősége lesz. E vezeték megépítése nélkül a főváros és agglomerációjának gázellátása 2010 után nem biztosítható.
Új földgázszállító vezeték építésekor elkerülhetetlen a természet harmóniájának átmeneti megzavarása. Az FGSZ Zrt. számára azonban a természetvédelem ügye szigorú és megalapozott elvárásokon alapul, amelyekre e projekt során is kiemelt hangsúlyt fektettünk. A beruházás előkészítése során a szakmai felügyeletet biztosító FGSZ, mint minden hasonló esetben, most is a lehető legkörültekintőbben járt el, minden törvénybeli kötelezettségnek eleget tett, s ezt alvállalkozóitól is megkövetelte. A gázvezeték építése jogszerűen megszerzett jogerős építési engedély birtokában zajlik, s a beruházás szerves részeként a terület rekultivációjával ér véget.
Tájékoztatásul a részletek:
A nyomvonal-kijelölési és tervkészítési fázist követően a kiviteli munka a Budapesti Bányakapitányság 2007. februári határozataival kezdődött meg. Az elfogadott tervek szerint a kivitelezési munkálatokat 2008. december 31-ig kell befejezni, de annak érdekében, hogy a területet mihamarabb visszaadhassuk a turistáknak, a csövek árokba fektetését és visszatakarását terveink szerint legkésőbb 2008. április végéig befejezzük. Az ezt követő befejező munkálatok (pl: nyomáspróbák, terület rekultiváció) már jóval kevésbé zavarják majd a Pilisbe kirándulókat.
A beruházás tervezési fázisában a jogszabályokban előírt ügyfélkörrel megtörténtek az engedélyeztetések. A 314/2005. (XII.25.) Kormány rendelet szerinti előzetes környezeti vizsgálat kimutatta, hogy a beruházásnak jelentős környezeti hatása nincs. Az előzetes vizsgálatba, a jogszabály alapján, bevonásra kerültek a vezeték nyomvonalán érintett önkormányzatok is. A jogszabály alapján, a vizsgálati anyag és a lezáró határozat is az önkormányzatoknál kifüggesztésre került, így biztosítva a nyilvánosság részvételét az eljárásban. A Budapesti Bányakapitányságnál indított építési engedélyeztetési eljárásban az önkormányzatok és a zöldhatóság is hatóságként érintett volt.
A vezeték nyomvonala különböző okok miatt (bánya, vasút, település, és egyéb akadályok) nem kerülhette el az erdős területeket. A tervezéskor azonban a hatóságokkal, és a területet kezelő Pilisi Parkerdő Zrt., valamint a Duna-Ipoly Nemzeti Park szakértőivel is szorosan együttműködve megkerestük a természeti értékek szempontjából legkevésbé fájdalmas megoldást. A kijelölt nyomvonal így zömmel erdészetileg gyenge minőségű, és ökológiai szempontból is kevésbé értékes tájidegen fenyő-, illetve nem őshonos akácerdőkön vezet keresztül. A nyomvonal vezetése minden esetben az önkormányzatok és tulajdonosok megkeresésével került kitűzésre.
A vezetékfektetés munkálatai a Pilis 58 000 hektárjából mindössze 13,4 hektárt érintenek.
A természeti környezet megóvása érdekében az építés során a törvényi előírásoknál szigorúbb elveket alkalmazunk, az erdős területeken ugyanis a szokásos 30 m helyett 20 m széles munkaterület lett a kiviteli tervben jóváhagyva, s aztán kialakítva. Ez ugyan többlet-költségekkel is jár, de éppen a környezetvédelemre való tekintettel a beruházó vállalta a megnövekedett terheket.
Az eredeti terveket egy ízben módosítani kellett, mivel a kijelölt nyomvonalon illegális szemétlerakóra bukkantak a kivitelezők, amelyen a környékbeliek elsősorban építési hulladékot halmoztak fel az elmúlt évek során. Az FGSZ mérlegelte, hogy saját költségén számolja fel az illegális lerakót, ám ez a milliárdos költség közel 20 százalékkal drágította volna a beruházást. Ezt a jelentős többletterhet az FGSZ nem kívánta a gázfogyasztók közösségével megfizettetni. Az új nyomvonal nem esik sem helyi, sem pedig úgynevezett Natura 2000 védettség alá, kijelölése nem okozott többletköltséget, s miután cserjés területről van szó, több fát sem kellett kivágni. A nyomvonal módosítás bejelentése az előírásoknak megfelelően megtörtént a Budapesti Bányakapitányság felé.
Fontos aláhúzni, hogy a kész nyomvonal egy 10 m széles gyepes terület lesz, amely az erdőterület, illetve zöldfelület jellegét nem veszíti el. Az erdőterület tehát nem csökken a gázpászta területével, hisz más erdőkben is vannak hasonló, gyeppel borított nyiladékok. Környezetvédelmi szempontból fontos hangsúlyozni, hogy az erdészeti hatóság jogszabályi alapon a gázpászta nyiladéka által elfoglalt terület 2,5-szeresének megfelelő nagyságú területen írta elő az építtető, FGSZ Földgázszállító Zrt.-nek csereerdő telepítését a térségben. A pilisvörösvári medencében összesen 13,4 hektárt foglal el jelenleg az új gázvezeték erdőn átvezető építési területe, ami miatt a térségben 34 hektár új erdő telepítése valósul meg.
A csereerdősítést a Pilisi Parkerdő Zrt. szakemberei végzik, a Pilis érdekeit szem előtt tartó természetvédelmi szempontok maximális figyelembe vételével.
Összességében tehát elmondható, hogy a beruházás befejeztével több zöldfelület lesz a térségben, mint eddig volt, ráadásul az új telepítés ökológiai, erdészeti, tájképi szempontból is sokkal értékesebb, őshonos tölgy és csertölgy fafajú erdőket hoz létre.
Lakatos Edina szóvivőnek további kérdéseket tettünk fel többek között a régi gázvezeték sorsára, ill. a földtulajdonosok kártérítésére vonatkozóan. A válaszokat következő lapszámunkban közöljük.
– a szerk.
Farkas Viktor, a Pilisi Parkerdő Zrt. Pilisszentkereszti Erdészetének vezetője kérésünkre a következő kommentárt fűzte a fenti tájékoztatóhoz:
A MOL szóvivője által mondottakat megerősítem. A gázvezeték építése kapcsán Pilisvörösvár-Piliscsaba egyetem között 5,9 ha erdő mintegy 3 km hosszon került kitermelésre. Ennek a területnek a csereerdősítése Pomáz községhatárban 14,3 ha, Pilisvörösvár községhatárban 0,6 ha területen történik.
A csereerdősítések fő fafaja a kocsánytalan tölgy, elegy fafajok: cser, gyertyán, kőris, gesztenye…
Az építési szélesség valóban 20 m és a biztonsági zóna pedig csak 10 m, ami tisztán tartandó. A kettő közötti különbséget kitevő 10 m széles sáv önmagától visszaerdősül. Külön mesterséges erdősítést ezen a területen nem tervezünk.
A szerkesztő megjegyzése:
Piliscsaba a csereerdősítés tekintetében jobban járt, mint Vörösvár. A szomszédos községben ugyanis a kivágott erdősáv helyett 16 hektárnyi összefüggő új erdő létesül a közigazgatási határon belül. A Vörösváron kivágott fák viszont a pomáziak zöldterületeit növelik majd.
Tájékoztató anyagok a város hivatalos honlapján a gázvezeték-építésről
(http://www.pilisvorosvar.hu/lakossagi/mol_gazvezetek.htm)
– MOL szóvivői tájékoztató
– Polgármesteri közlemény
– Dr. Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter válasza Gulyás Dénes országgyűlési képviselőnek
– Dr. Kákosy Csaba gazdasági és közlekedési miniszter válasza Gulyás Dénes országgyűlési képviselőnek
