6. oldal Kultúra
A muzsika hangjai a klarinéttől a fuvoláig
„A muzsikusnak dalból van a lelke, az egész világ szíve dobog benne…!” (Fonó Frigyes)
 |
Peregi Márton és unokája, Komár Andrea |
Peregi Márton neve bizonyára sokaknak ismerősen cseng. A vörösvári fúvószenekar klarinétosa közel 60 éves zenészmúltat tudhat a háta mögött. Besorozása után a Honvéd Zenekarban kezdte tenorosként, majd áttért a klarinétozásra. Leszerelése után a solymári zenekar tagja volt 25 évig. A klarinétot a hétköznapokon bárdra cserélte, ugyanis hivatását tekintve hentesként dolgozott. Beszélgetésünk fő témája a zenészélet volt.
– Hol, és kitől tanult hangszeren játszani?
– Magánszorgalomból kezdtem el foglalkozni a zenével, majd az évek során nagyon sokat fejlődtem. Eleinte a testvérem segített skálázni, gyakorolni.
– Tehát a családban más is foglalkozott a zenével?
– Igen. Édesapám, fivérem és nagybátyám is zenéltek. Négy unokám is kiskoruk óta érdeklődik a hangjegyek iránt. Közülük egy jelenleg is két zenekarban fuvolázik. Velük nagyon sokat gyakoroltam régebben.
– Mióta tagja a fúvószenekarnak?
– A zenekar 1989-ben alakult. Én is az alapító tagok közé tartozom.
– Milyen gyakoriak a fellépések, milyen rendezvényekre hívják Önöket?
– A fellépések gyakorisága teljesen változó. Télen ritkábban, nyáron gyakrabban hívnak szerepelni. Általában fúvóstalálkozókon, sörfesztiválokon, koncerteken, bálokon és szüreti mulatságokon veszünk részt.
– Gyakran járt külföldön a zenekar?
– Igen. Pilisvörösvár németországi testvérvárosával, Gerstettennel ápoljuk a kapcsolatot, de megfordultunk már például Stuttgartban is. Nagyon emlékezetesek ezek a fellépések.
Peregi úr unokája, Komár Andrea ugyancsak a fúvószenekar tagja közel 8 éve. Emellett a nemrég alakult pilisszentiváni zenekarban is fuvolázik körülbelül fél éve.
– Mikor kezdtél el a zenével foglalkozni?
– Általános iskolás koromban kezdtem el szolfézsra járni, majd 10 évig a pilisvörösvári zeneiskolában tanultam eleinte két évig furulyázni, majd fuvolázni.
– Nagypapád hatására kóstoltál bele a zene világába?
– Közrejátszott a család zenei múltja is, de a döntő lökést a zeneiskolában tett látogatásom adta. Egy furulyaóra megtekintése után döntöttem úgy, hogy belevágok. Nem bántam meg, nagyon szeretek zenélni.
– Melyik volt a legemlékezetesebb fellépésetek?
– Mosbachban tett látogatásunk hagyta a legnagyobb nyomot bennem. Nagy koncertet adtunk elő és nagy létszámú közönség előtt zenéltünk, nagyon jól éreztem magam.
Reméljük, hogy Andrea majd a következő generációnak is továbbadja tudását, és zeneszerető szellemben neveli őket. A zene szórakoztat, megnyugtat, emlékeket fakaszt. A zene művészetét megtanulni és továbbadni csodálatos élmény.
Frunyó Tímea
A hontalan író évfordulójára
100 éve született Wass Albert
Nagy írók, költők, zeneszerzők, kutatók, feltalálók, politikusok, híres orvosok születési évét méltón megünnepeljük. Elismerve azt a tudást, életutat és munkásságot, melyet nagyjaink ránk hagytak.
Idén, 2008-ban, Wass Albert-év van. 1908-ban, 100 éve Kolozs megyében született a nagy magyar erdélyi író. Könyveit Ceausescu idején betiltották, ahogy Tamási Áron, Márai Sándor, vagy Németh László könyveit is. 1944-től el kellett hagynia hazáját. Németországba emigrált. 1946-ban, távollétében gyilkosság vádjával halálra ítélte a kolozsvári népbíróság. A vádat azonban soha nem tudták bizonyítani. (Sajnos Romániában a mai napig háborús bűnökkel vádolják az írót.)
Ma 2008-ban, hitvallása, világnézete miatt jutott Wass Albertnek megosztó szerep. Istenbe vetett hite, az emberek iránt érzett szeretete, a magyarság tisztelete itatja át verseit, regényeit. Vannak, akik épp a fent említett tartalma miatt kezükbe sem vennék könyveit. Egyetemeken sem tanítják (Takaró Mihály irodalomtörténész kivételével – a szerk.) ő a mélyen elhallgatott írók közé tartozik.
 |
Solymári szobrát tavaly januárban vandálok ledöntötték |
Bár a sors Wass Albertet száműzetésre ítélte, ám emigrációjában is minket tanít az igazi hazaszeretetre. Elveti és mélyen elítéli a hazugságot, a sunyiságot, s szinte ugyanazokat az értékeket tekinti alapértéknek, amit sajnos elveszítettünk.
Egyik nyaralásom alkalmával magammal vittem a „Mire a fák megnőnek” című regényét. A csodálatos tengerpart helyett nagyobb élmény lett a Wass Albert, a cegei gróf regénye. Az író szinte megfertőzi olvasóit az emberi sorsok hiteles ábrázolásával, természetszeretetével, a tisztesség- és hazaszeretetével.
2008. – Wass Albert éve. Gulyás Dénes országgyűlési képviselőnk Budakeszin jótékonysági koncertet adott a Wass Albert-szobor felállításához. Solymáron két éve állítottak szobrot az írónak. Országszerte, tereket, utcákat, iskolákat, könyvtárakat neveznek el az íróról. Pilisszántón a Szikla Színházban is előadták műveit.
Kondor Katalin, a magyar Rádió volt elnöke Wass Albert-díjat kapott.
A jelenlegi embertelen világ harsogó zajából meghitt nyugalomra, a béke szigetére evezhetünk, ha kezünkbe vesszük az író könyveit.
„Hontalan vagyok,
mert hiszek jóban, igazban, szépben.
Minden vallásban és minden népben
és Istenben, kié a diadal.
Hontalan vagyok,
de vallom rendületlenül, hogy ő az út s az élet,
és maradok ez úton, míg csak élek
töretlen hittel ember és magyar."
Dr. Gábeli Zoltánné
A Pilisvörösvári Kultúr Klub estje
Úgy tűnik, hogy lassan, de biztosan beférkőzik a köztudatba a Pilisvörösvári Kultúr Klub (PIKK), ill. annak immár hagyományossá váló pénteki rendezvénysorozata.
 |
Kovács Vahúr András, Tóth Enikő és Balasi Anikó a megnyitón (Fotó: Németi László) |
A sorozat harmadik kiállításán Kovács Vahúr András fényíró képeit tekinthették meg az érdeklődők. Mint Tóth Enikő művészettörténész a megnyitón elmondta, a művész, ha nem is közvetlenül, de önmagát tárja elénk. A képeken gyakran nem is magát a lefotózott tárgyat szemléljük, hanem a hogyant, a kép textúráját, a színeket, a fényeket, a modern festmények hangulatát idéző impressziókat. A kiállítást az érdeklődők még március 29-ig nézhetik meg.
Közvetlenül a kiállítás megnyitója után, rövid pogácsás-üdítős szünet után, Steve Taylor-Szabó pánsípművész lépett színpadra. Gyermekkorom idéződött elő, mikor szüleim elhurcoltak a Zeneakadémiára, ahol különböző klasszikus darabokat hallgattunk meg, melyeket egy szimpatikus bácsi meseszerűen, anekdotákkal fűszerezve felkonferált. Steve Taylor-Szabó sem fukarkodott az anekdotákkal, így még élvezetesebbé téve az amúgy sem hétköznapi koncertet. Mindenki megtalálta a kedvére valót a művész repertoárjában. Megszólaltak musical-részletek, operett- és klasszikus zenedarabok. Nekem mégis az tetszett a legjobban, amikor a play-back zenekar elhallgatott, és a pánsíp, ez az ősrégi pásztor-hangszer minden kíséret nélkül szólalhatott meg.
Hidas Ildikó
Tipegő-Topogó
 |
Tipegő-topogók Fotó: Hidas Ildikó |
Mint a hétfőn délelőttönként megrendezésre kerülő játszóház nevéből is kitűnik, a Tipegő-Topogó a legkisebbeknek szól. Ferencz Renáta az ölbeli játékokkal a bölcsis korosztályt szólítja meg. Anya és gyermeke itt megtanul együtt felszabadultan játszani, és nem utolsósorban „hasonszőrűekkel” találkozik.
A játszótér lehetne még az a hely, ahol a GYES-es, GYED-es anyukák megbeszélhetnék problémáikat, ahol kicsit kinyílhatna az a zárt világ, amit egy vagy több pici gyerek vállalása jelent. A vörösvári anyukák Piliscsabára és Pilisszentivánra járnak játszótérre! őszintén szólva a Művészetek Háza díszterme nem a legalkalmasabb a kicsik összeterelésére. Óriási a tér, a picik figyelmét elvonja a színpad, a nézőtér, és a megannyi búvóhely. A kezdeményezés jó, és Ferencz Renáta mindent megtesz, hogy összehozza a társaságot, énekkel, színes labdákkal, ritmus hangszerekkel. Szükség lenne azonban babáknak és mamáknak egyaránt egy jó kis helyre, kuckóra, szobára, játszótérre a szabadban. Nem multifunkcionális nagyteremre, ahol székekkel barikádozzák el a legkisebbeket.
Hidas Ildikó
Vendégségben Pesthidegkúton
A Budai Képzőművész Egyesület elnök-asszonya, Magyar Ari márciusban meghívta Czeglédi Gizellát, a Mű-hely Galéria vezetőjét művészeti tevékenységének bemutatására. Beszélt festészetének kialakulásáról, önálló útjáról. Köztudott, hogy Czeglédi Gizella versírással is foglalkozik; három kötete jelent meg eddig. A színművész, Réti Árpád mondta el verseinek csokrát, festményeiből összeállított vetítés kíséretében. A meglepetés: „Legbelül” című versét Molnár József, a 100 Roma Virtuóz együttes prímása zenésítette meg, Tolnai Mari tolmácsolásában hallhattuk.
Kiderült, hogy galériánk vezető asszonya hegedülni tanul – immár hat hónapja. Két népdalt mutattak be hegedűtanára, Molnár József, Csáki Tibor zongorista és Magyar Ari közreműködésével. A produkciót nagy taps jutalmazta.
A jó hangulatú összejövetelt baráti beszélgetés zárta.
Pócsi János
Ott állsz az út végén…
...Énekli felemelően szép, lírai dalában Máté Péter, s ez a refrén kísérte el utolsó útjára is 1984-ben.
A fiatalon elhunyt énekes-dalszerző napjainkban emelkedik műfaja klasszikusává. Mint annyi sorstársa, életében egész más jelzőket (is) kapott. E sorok írója is tanúsítja, hogy a hatvanas évek végén, énekes pályafutásának indulásakor, de még nagyon sokáig főképp a „nyálas”, „szenvelgő” jelzők jutottak osztályrészéül. Aztán az ezredforduló környékétől napjainkig csodának lehetünk tanúi: dalait rádióadók sugározzák, a közelmúltban egy tv-vetélkedő egész estét betöltő műsorában csak az ő szerzeményeit adták elő, tizenéves fiatalok dúdolják dalait…
Szerzeményeiből nyújtott át egy csokorra valót a nőnap előestéjén a Mű-hely Galériában megjelent hölgyeknek névrokona, a városunkban élő, negyvenes éveiben járó Máté József. Első, közönség előtti bemutatkozása volt ez az este. Kísérőjeként szintetizátoron kitűnően játszó zenészbarátja működött közre.
Az előadóest előtt Szabó László János, a nemrég elhunyt, Pápán élt festőművész életútját és galériabeli kiállítását mutatta be Ürmös Péter grafikusművész. A falakon a művész olajfestményei és tűzzománcai igényes, gondos megkomponáltságukkal és gazdag színvilágukkal gyönyörködtetnek.
A kiállítás városunkban március 30-ig tekinthető meg.
Pócsi János
