5. oldal Vállalkozások
Nyílt nap a Lieglben
Szolgáltatást bõvítenének, új csarnokot építenének
„Nálunk nincs krízis, mi változatlan szinten tovább mûködünk és fejleszteni akarunk” – jelentette ki Engelbert Liegl úr november 6-án azon a nyílt napon, amelyet a Liegl-Dachser Szállítmányozási és Logisztikai Kft. pilisvörösvári telephelyén rendeztek a képviselõ-testület és civil szervezetek számára.
 |
Ezzel a környezetbarát gépsorral tisztítják a ládákat és raklapokat. A tevékenységet szeretnék bõvíteni, ezért szeretnének egy új csarnokot építeni |
A Liegl-Dachser cégnek csak Magyarországon még négy telephelye van. Az öt telephely a központtal együtt 2007-ben 25 000 szállítási feladatot végzett el 355 ezer tonna árut megmozgatva. A forgalom 38,4 millió eurót, azaz 10,2 milliárd forintot tett ki. Becsült adat szerint az idei forgalom elérheti a 12 milliárd forintot.
A nyílt nap keretében ismételten meggyõzõdhettek a képviselõk, a környezetvédõk és más civil szervezetek tagjai arról, hogy a vörösvári telephelyen milyen magas színvonalúak a biztonságtechnikai berendezések. Kõrösy János képviselõ egyenesen kijelentette, hogy „amit itt látunk, az a biztonságtechnika Mercedese”. Maguk a környezetvédõk is megállapították, hogy a városban „túl lett lihegve” a növényvédõszer-raktár veszélyességének ügye.
„Százszor jobb egy ellenõrzött növény-védõszer raktár, mint egy olyan üzem, ahol veszélyes, környezetre ártalmas anyagokkal dolgoznak, de a hatóságok nem tudnak róla. Sajnos, Magyarországon akadnak ilyenek…” – jelentette ki erre Liegl úr.
Gromon István polgármester elmondta, hogy a nyílt nap rendezésében egy évvel ezelõtt egyeztek meg a cég vezetõivel, és nagyon örül, hogy ez létre jöhetett. Nagyon fontosnak tartja a folyamatos kommunikációt, és hogy a lakosság közelebbrõl is megismerhesse a vállalat tevékenységét és az ezzel járó esetleges kockázatokat.
Nagy érdeklõdéssel hallgatták a jelenlévõk a cég fejlesztési elképzeléseirõl elmondottakat. Liegl úr határozottan kijelentette, hogy a városban élõk aggodalmát tapasztalva a vegyi anyagok (növényvédõ- és tisztítószerek) raktárát és az ezzel kapcsolatos kereskedelmi tevékenységet a jövõben semmiképpen nem fogják bõvíteni. Fejleszteni kívánják viszont egy olyan szolgáltatásukat, amelyre igen nagy igény mutatkozik: a cég autógyárak részére mûanyag konténerek és faraklapok környezetbarát tisztítását és javítását végzi – milliós tételben. (Ezek autóalkatrészek szállítására szolgálnak.) A vörösvári telephelyen már nem férnek el, kénytelenek másutt bérelni egy csarnokot, de a fejlesztési elképzelések szerint itt szeretnének építeni újabb üzemrészt erre a tevékenységre. Ezzel újabb 40 embernek tudnának a munkát biztosítani az eddigi 220 mellett.
A cég szeretne újabb területet vásárolni a beruházás számára. A fejlesztési elképzeléseket gátolja, hogy az iparterület szabályozási tervében 20% a maximális beépíthetõség. A cég vezetõi ezt nem tartják elfogadhatónak, és azért lobbiznak az önkormányzatnál, hogy ez a jövõben 40%-ra emelkedjen. (Annak idején, amikor a telephely épült, még ez volt a beépíthetõség mértéke, 2004-ban változott a szabályozás 20%-ra.)
Liegl úr elmondta, hogy az általa vezetett cég évente 30 millió forint adóval gyarapítja a város költségvetését, ha a cég fejlõdik, az nemcsak munkalehetõségeket, hanem növekvõ adóbevételeket is jelent a város számára, ami a mostani gazdasági válságban semmiképpen sem hagyható figyelmen kívül.
Fogarasy Attila
Vállalkozói fórum
Vállalkozói fórumot rendezett a Pi-lis–Buda–Zsámbék Kistérségi Társulás és a Kistérségi Koordinációs Hálózat október 29-én a Városháza tanácstermében.
A fórum elsõ felében a Pro Régió Ügynökség és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség munkatársai tájékoztatót tartottak a vállalkozások pályázati lehetõségeirõl, a hazai és az európai uniós források rendszerérõl, a vissza nem térítendõ támogatásokról. A megjelent kevés számú vállalkozó megismerhette például az Új Magyarország Mikrohitel Program által nyújtott lehetõségeket.
A fórum második felében kerekasztal-beszélgetésre került sor.
Molnár Sándor ipartestületi elnök elmondta, hogy tapasztalatai szerint a multik sokkal könnyebben jutnak hitelhez, mint a hazai kis- és középvállalkozások. A multik odabiggyesztik nevükbe a „magyar” szót, kiteszik a magyar zászlót, de a profitot azután szépen kiviszik az országból. Eközben sok kisvállalkozás nem jutott hitelhez, és ezért tönkremegy. Új szemléletre van szükség ahhoz, hogy a fejlõdés meginduljon.
Varjú László, a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke elmondta, hogy a kisvállalkozások 75 %-a hitelfelvétel nélkül próbál ma boldogulni Magyarországon. Ennek azonban nem az az oka, hogy nincsenek hitelfelvételi lehetõségek, hanem az, hogy a vállalkozók nem terveznek elõre, nem tájékozódnak, és nincsenek információik a lehetõségekrõl. Állami oldalról pedig sok program létezik a vállalkozások megsegítésére.
Varjú László példaként említette, hogy egy kisvállalkozások számára kiírt energiaracionalizálási pályázatuk összegének 90 %-a nem lett lehívva, mivel egyszerûen alig pályáztak rá.
A fórumon elhangzottak világossá tették, hogy mindkét oldal számára szükségeltetik a jobb információcsere. A vállalkozóknak elemi érdekük, hogy a pályázati lehetõséget napra készen ismerjék, a pályázat kiíróinak pedig ismerniük kell a vállalkozások igényeit.
Az semmiképpen nem jó, ha a témában érdekelt felek elbeszélnek egymás mellett, mert abból nemcsak a vállalkozók, hanem mi, átlagpolgárok is a rövidebbet fogjuk húzni.
F. A.
Fenti témához kapcsolódik, hogy városunk megújult honlapján külön menü található a vállalkozók számára. A nekik szóló menüpontokból megtudhatják a legújabb aktuális információkat például az adózással kapcsolatban. Elérhetõ innen például a Központi Régió Honlapja is (www.kozpontiregio.hu), amelynek segítségével az érdeklõdõk tájékozódhatnak a Regionális Fejlesztési Tanács és a Pro Régió Ügynökség tevékenységérõl és az aktuális pályázatokról.