6. oldal Színház
Színészek Vörösváron: Xantus Barbara
– Mióta éltek itt, Vörösváron?
– Nyolc éve élünk itt. Nagyon szép hely, és szeretném, ha a gyermekeim is itt alapítanának majd családot.
– Hogyan lettél színész?
– Tanárnak tanultam az ELTE BTK magyar–francia szakán, de 19 évesen felvételizni kezdtem a Színház- és Filmmûvészeti Egyetemre, ahová 23 évesen felvételt is nyertem. Mégsem itt tanultam meg végül a szakmát, hanem a Gór Nagy Mária Színitanodában, ahol osztályfõnököm mostani és eddigi és eztán is egyetlen férjem, Szurdi Miklós lett. Õ a legkomolyabb példaképem szakmai tudás, mûvészi ízlés, erkölcs és emberség tekintetében egyaránt. Mára már bizonyos szempontból mellénõttem talán, bizonyos értelemben sosem fogok. Nagyszerû ember, tiszta, egyenes. Jó apa, remek, igazi társ. Mellette, ha baj van, akkor sincs baj. Vagy legalább nem fáj úgy. Másik példaképem a mamám, és van még egy, a lányom. Õ egy csoda. Az adottságai, a képességei, és furcsa, de a meglévõ tudása. Persze, csiszolni való, de már most a legjobb, legkritikusabb, legigazabb barát. Sose hittem volna, hogy tízévesen az lesz!
– Hogyan egyeztethetõ össze a te nyüzsgõ életed, karriered a családdal?
– Család és munka szinte kizárják egymást. Mindkettõ 1000%-ot kér belõled. És mégis a boldog anya az igazán jó színésznõ, és csak a tevékeny, küzdõ színésznõ a jó anya! Mert az ilyen típusú ember, mint én, erre született, a küzdelemre. Nyerni és veszíteni. És e kettõt, s ami közte van, azt elviselni.
– Mi a kedvenc szereped?
– Amneris az AIDA címû musicalbõl. Talán ezt oldottam meg a legösszetettebben, és itt énekeltem a legjobban. Ráadásul a férjem egyik legjobb rendezése, tehát dupla öröm! Ja, igen! És Maureen a Piszkavas címû darabból. Azt hiszem, ezzel a figurával mindenkit megleptem, de leginkább magam lepõdtem meg azon, hogy hányan lakunk ebben a lényben, akit úgy hívnak: Xantus Barbara. Ahogy mondani szokás, az anyám sem ismert rám. És azt is biztosan tudom, hogy ezt a feladatot nem sokan bízták volna rám, csak a székesfehérvári Vörösmarty Színház korábbi igazgatója, Szurdi Miklós és a darab rendezõje Kolos István. Hálás vagyok nekik ezért. (Ha jól emlékszem, akkor ezt a szerepet tényleg térden állva köszöntem meg nekik a premierbanketten, a Színésztársalgóban.)
– Mik a további terveid?
– Forgatni fogok hamarosan egy magyar televíziós krimisorozatban egy jó és hálás karakterszerepet, ezen kívül próbálok Fehérváron a Copperfield David címû darabban. Egy rém gonosz nõszemélyt igyekszem életre kelteni. Nagyon érdekes feladat, tulajdonképpen nagyon szórakoztató. És Szurdi Mikinek, ahogy azt már megszokhattuk a Familia Kft. óta, több nagyszabású terve is van. Sok tehetséges emberrel. Köztük velem is. Boldog vagyok és optimista. Vele az ember mer nagyot álmodni. Amit vele álmodtunk eddig, az valóra vált…
– Akkor szép álmokat és még szebb beteljesülést kívánunk! És örülünk, hogy itt vagytok a közelünkben.
Hidas Ildikó
A Magyar Operett Napja
Peller Anna Bársony Rózsi-emlékgyûrûje
Október 24. Lehár Ferenc halálának és Kálmán Imre születésének évfordulója 2002 óta hivatalosan a Magyar Operett Napja. A Budapesti Operettszínház társulata az idén is nagyszabású gálamûsort rendezett a jeles nap alkalmából. Hagyomány immár az is, hogy ezen az estén adják át az Operettszínház elismeréseit az arra legméltóbb mûvészeknek.
A legjobb szubrettnek járó Bársony Rózsi-emlékgyûrût az idén Peller Anna kapta. A gyûrût a Budapesti Operettszínház ügyvezetõ igazgatója, Sárdi Mihály húzta Anna ujjára.
Anna ebben az évadban már túl van egy premieren: a Szentivánéji álomban játssza Heléna szerepét. Tavaly két bemutatója volt: A víg özvegy és az Abigél. Az operettszínház honlapján (www.operettszinhaz.hu) olvastuk a hírt, hogy Annának hamarosan újabb bemutatója lesz a „Bagoly és a cicababa” címû Barbra Streisand-film eredeti, színpadi változatában. A kétszemélyes darabban partnere névrokona, Peller Károly lesz, az elõadást Szabó P. Szilveszter rendezi. A premiert januárra tervezik.
F. A.
25 éves a Magyarországi Német Színház Szekszárdon
Hogy mennyire nem idegen Magyarországon a német kisebbségek kultúrájában a színjátszás, azt nem csak a pilisvörösvári színjátszási hagyományok, s azok újra éledése bizonyítja.
Aki hosszasan és behatóbban foglalkozott a német nyelvvel és irodalommal, annak biztosan nem idegen a „Deutsche Bühne in Ungarn” (DBU) név. Az 1983-ban alapított Magyarországi Német Színház ma hazánkban az egyetlen német nyelven játszó profi színház. Az intézmény feladatának tekinti a német kultúra ápolását és az irodalmi értékek megõrzését. Mivel a német kisebbségek Magyarországon sok településen jelen vannak, ezért a szekszárdi színtársulat igen gyakran vidéki és fõvárosi vendégszerepléseivel is megörvendezteti a németajkú közönséget.
Mostanában – legnagyobb örömünkre – már Pilisvörösváron is lehet színházba járni. Talán egyszer ide is elvetõdnek majd a szekszárdiak, hogy õseink nyelvén is színdarabot láthassunk.
A szekszárdi színház gyerekeknek és németül tanuló fiataloknak is „könnyen emészthetõ”, ám színvonalas elõadásokat kínál. Szekszárd megér egy hétvégi kirándulást, de Budapesten is gyakran láthatjuk õket.
Hidas Ildikó