1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 - oldal

7. oldal Kultúra-Tudomány

Európai körút a Mû-hely Galériában

Dr. Feledy Balázs és Mezei Zsuzsanna a Galéria-beli kiállításmegnyitón (Fotó: Saufert János)

No­vem­ber 7-én a Mû-hely Ga­lé­ri­á­ba lá­to­ga­tók egy ze­né­vel és tánc­cal egy­be­kö­tött eu­ró­pai kör­úton ve­het­tek részt.

Me­zei Zsu­zsan­na fes­tõ­mû­vész és elõ­adó­mû­vész mû­so­rát és ké­pe­it nagy ér­dek­lõ­dés fogad­ta a közönség. Az es­tet a ne­ves mû­vé­szet­tör­té­nész, dr. Feledy Ba­lázs nyi­tot­ta meg. Min­de­nek elõtt fel­hív­ta a mai em­be­rek fi­gyel­mét a mû­vé­szet és az al­ko­tás fon­tos­sá­gá­ra. Me­zei Zsu­zsan­nát egye­di, komp­lex je­len­ség­ként jel­le­mez­te. A mû­vész­nõ va­ló­ban sok­ol­da­lú. Ugyan­úgy meg-áll­ja he­lyét a ze­nei pá­lyán – ki­tû­nõ­en éne­kel és zon­go­rá­zik –, mint fes­tõ­mû­vész­ként. Fest­mé­nyei tel­jes­sé­get és har­mó­ni­át tük­röz­nek, kö­szön­he­tõ­en a gaz­dag lát­vány­ele­mek­nek és az ará­nyos­ság­nak.

Dr. Feledy Ba­lázs sze­rint a fes­té­szet egy ma­gá­nyos te­vé­keny­ség, amely bel­sõ sza­bad­sá­got ad. Me­zei Zsu­zsan­na egy uta­zó fes­tõ. Fest­mé­nyei vál­to­za­tos táj­él­mé­nyek­rõl ta­nús­kod­nak: ké­pe­i­ben el­ju­tunk Normandiától kezd­ve Ve­len­cén át egé­szen a ma­gyar ten­ge­rig, a Ba­la­to­nig. Ké­pe­it talán a vi­ta­li­tás és az élet­sze­re­tet jel­lem­zi leg­job­ban.

Me­zei Zsu­zsan­na nem­csak fest­mé­nye­i­vel, ha­nem egy na­gyon szín­vo­na­las, öt­le­tes mû­sor­ral is meg­ör­ven­dez­tet­te kö­zön­sé­gét. A fest­mé­nye­in lát­ha­tó or­szá­gok­ból ho­zott egy-egy dalt, és eze­ket az adott or­szág nyel­vén éne­kel­te el. Mind­ezt Ke­rék­gyár­tó Edi­na tánc­mû­vész, ko­re­og­rá­fus fû­sze­rez­te egy-egy – a da­lok­hoz il­lesz­ke­dõ – tánc­cal.

A mû­sort hos­­szú taps­sal hálálták meg a né­zõk.

Brek Fru­zsi­na

Könyv­tá­ri új­don­sá­gok

Bõ­ví­tet­tük a fo­lyó­irat-ol­va­só kí­ná­la­tát a könyv­tár­ban!

A Vá­ro­si Könyv­tár­ban a köny­vek mel­lett szá­mos fo­lyó­irat, na­pi­lap, he­ti­lap, ma­ga­zin vár­ja az ol­vas­ni, tá­jé­ko­zód­ni vá­gyó­kat!

A fo­lyó­irat­ok a könyv­tár nyit­va­tar­tá­si ide­jé­ben ol­vas­ha­tó­ak, vál­to­zat­lan hely­szí­nen a Fõ u. 82. szám alatt!

Íze­lí­tõ kí­ná­la­tunk­ból:

Na­pi­lap­ok: Ma­gyar Nem­zet, Nép­sza­bad­ság, Nép­sza­va
Iro­dal­mi fo­lyó­irat­ok: Élet és Iro­da­lom, Je­len­kor, Kor­társ, Nagy­vi­lág
Sza­bad­idõ–hob­by: Au­tó Mo­tor, Ezer­mes­ter, Kis­ke­gyed, Nõk Lap­ja, Prak­ti­ka, Ti­na, Elixir
Gyer­mek- és if­jú­sá­gi la­pok: Bu­ci Ma­ci, Dör­mö­gõ Dö­mö­tör, If­jú­sá­gi Ma­ga­zin, Kincs­ke­re­sõ, Sü­ni, Szi­vár­vány
Né­met nyel­vû ki­ad­vány­ok: Ne­ue Ze­i­tung, Sonntagsblatt

A be­irat­ko­zás 2008. no­vem­ber 1-jétõl decem­ber 31-ig in­gye­nes!

Angeli Márta
könyvtáros

A Magyar Tudomány Ünnepe I.

2003. évi XCIII. tör­vény a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­ne­pé­rõl: az or­szág­gyû­lés no­vem­ber 3-át – azt a na­pot, ame­lyen 1825-ben Szé­che­nyi Ist­ván bir­to­ka­i­nak 1 évi jö­ve­del­mét Magyar Tu­dós Tár­sa­ság ala­pí­tá­sá­nak cél­já­ra fel­aján­lot­ta, és ez­zel le­he­tõ­vé tet­te a Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia meg­ala­pí­tá­sát – a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­ne­pé­vé nyil­vá­nít­ja. Ez év­ben is no­vem­ber 3-7-ig a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­ne­pe ki­emelt ren­dez­vé­nye­i­re vár­ták az ér­dek­lõ­dõ­ket. Az or­szág­ban nagy­já­ból 400 elõ­adást szerveznek no­vem­ber­ben.

Az aka­dé­mi­án a Föld, víz, le­ve­gõ, tûz és az em­ber­rõl szó­ló elõ­adá­sok hang­zot­tak el, mi­vel 2008. esz­ten­dõ a Föld éve. Min­den anyag négy elem­nek a tûz­nek, le­ve­gõ­nek, víz­nek és a föld­nek kü­lön­bö­zõ ve­gyü­le­té­bõl áll – ta­ní­tot­ta Empedoklész, szi­cí­li­ai gö­rög fi­lo­zó­fus, or­vos és köl­tõ idõ­szá­mí­tá­sunk elõtt az ötö­dik szá­zad­ban.

Föld: A Föld adott­sá­ga­ink és le­he­tõ­sé­ge­ink (örök­sé­günk és jel­zá­lo­gunk). Elõ­adó: Németh Ta­más az MTA fõ­tit­ká­ra, elõ­adá­sá­ban hang­sú­lyoz­ta, hogy mi­nél több is­me­ret­tel ren­del­ke­zünk, an­nál vi­lá­go­sab­ban lát­juk, hogy vi­gyáz­nunk kell a Föld­re, mert gyer­me­ke­ink, utó­da­ink lé­te függ tõ­le. Az UNESCO az em­be­rek kör­nye­ze­té­ben tör­té­nõ vál­to­zás­ra akar­ta a fi­gyel­met fel­hív­ni, ami­kor 2008-at a Föld évé­nek je­löl­te. Ezek kö­zé tar­toz­nak a nö­vek­võ la­kos­ság hely­ze­té­bõl adó­dó kor­lá­to­zot­tan ren­del­ke­zés­re ál­ló erõ­for­rás­ok (ener­gia, élel­mi­szer, víz). Eb­bõl az ener­gia el­sõ­sor­ban a fej­lett vi­lá­got érin­ti, a fej­lõ­dõ il­let­ve elma­ra­dott or­szág la­ko­sai kö­zül mint­egy 800 ezer nem jut ivó­víz­hez és kö­rül­be­lül 1 mil­li­árd­nyi­an éhez­nek.

Az UNESCO meg­pró­bál­ja fel­hív­ni a figyel­met ar­ra, hogy ezek­be a fo­lya­ma­tok­ba ne­héz be­avat­koz­ni a köl­csön­ha­tás­ok is­me­re­te nél­kül. A boly­gónk te­rü­le­te adott, nem le­het raj­ta vál­toz­tat­ni: két­har­mad ré­sze óce­án, egy­har­mad ré­sze szá­raz­föld. A szá­raz­föld kö­rül­be­lül 11%-a al­kal­mas a me­zõ­gaz­da­sá­gi mû­ve­lés­re. A te­le­pü­lés­szer­ke­ze­tek ki­ala­ku­lá­sa­kor az egyik fel­té­tel a jó vé­del­mez­he­tõ­ség volt, a má­sik a ked­ve­zõ ke­res­ke­del­mi út­vo­na­lak közel­sé­ge, a har­ma­dik az ér­té­kes ter­mõ­föld je­len­lé­te.

Meg­döb­ben­tõ az ENSZ ál­tal ta­valy nyil­vá­nos­ság­ra ho­zott adat: a vi­lág la­kos­sá­gá­nak több mint 50%-a vá­ro­sok­ban él. Az el­múlt pár év­ti­zed­ben a vá­ro­si la­kos­ság nö­ve­ke­dé­se ös­­sze­füg­gés­ben áll az­zal, hogy a vi­dé­ki élet lehe­tõ­sé­gei rom­lot­tak. Ugyan­ak­kor a vi­dék­nek régeb­ben is meg­volt és ma is meg­van az a sze­re­pe, hogy egy olyan biz­tos hát­te­ret nyújt, aho­vá vis­­sza le­het hú­zód­ni.

A la­kos­ság egy je­len­tõs ré­sze éhín­ség­gel küzd, míg a má­sik része most kezd el meg­is­mer­ked­ni az élel­mi­szer­vál­ság el­sõ je­le­i­vel. Vajon mi­lyen ös­­sze­füg­gés­ben van mind­ez a ter­mõ­föld mi­nõ­sé­gé­vel? Vis­­sza­for­dít­ha­tó-e a fo­lya­mat, javít­ha­tunk-e a ter­mõ­föld ter­mõ­ké­pes­sé­gén? Egy jó mi­nõ­sé­gû ter­mõ­te­rü­let kép­zõ­dé­se ezer-tíz­ezer évek­ben mér­he­tõ, ugyan­ak­kor egy rossz dön­tés­sel pil­la­na­tok alatt tönk­re le­het ten­ni. A nö­ve­ke­dés sem gyógy­ír min­den­re: nö­ve­ke­dés a nö­ve­ke­dé­sért a rá­kos sejt fi­lo­zó­fi­á­ja. Az elõ­adó ki­emel­te a szür­ke ál­lo­mány gon­do­zá­sá­nak és a csa­lád támo­ga­tá­sá­nak fon­tos­sá­gát.

(Folytatjuk)

Saufert Já­nos

 

 

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 - oldal