1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 - oldal

9. oldal Múltidéző

Nyolcvan éve történt
A pilisvörösvári bányászsztrájk I.

A vörösvári bánya (Lipót-akna) bejárata korabeli képeslapon

Há­rom­ré­szes so­ro­za­tunk­ban hó­nap­ról hó­nap­ra kö­vet­jük a 80 év­vel ez­elõtt, 1928. no­vem­ber 23-án ki­tört bá­nyász­sztrájk ese­mé­nye­it. Az el­sõ rész­ben a sztrájk ki­tö­ré­sé­nek oka­it és a bá­nyá­szok kö­ve­te­lé­se­it fog­lal­juk ös­­sze.

Az 1920-as évek de­re­kán a ma­gyar­or­szá­gi bá­nya­vál­la­la­tok ér­té­ke­sí­té­si ne­héz­sé­gek­kel küz­döt­tek. A meg­vál­to­zott vám­ta­ri­fák ked­vez­tek ugyan­is az ol­csóbb

kül­föl­di szén be­ho­za­ta­lá­nak. A ma­gyar bánya­vál­la­la­tok kény­te­le­nek vol­tak csök­ken­te­ni a szén árát. Míg 1924 nya­rán még 50 000 ko­ro­na volt egy má­zsa ha­zai szén ára, 1926 nya­rán már csak 33 000 ko­ro­ná­ért le­he­tett ér­té­ke­sí­te­ni.

A vörösvári bá­nya is ne­héz hely­zet­be ke­rült. A bá­nya­igaz­ga­tó­ság ott spó­rolt, ahol tu­dott: a ter­me­lé­si költ­sé­gek le­szo­rí­tá­sá­val, anyag­ta­ka­ré­kos­ság­gal, a bá­nyá­szok ked­vez­mé­nye­i­nek meg­vo­ná­sá­val, bér­csök­ken­tés­sel, el­bo­csá­tá­sok­kal. Újabb és újabb csa­va­rást tet­tek a pré­sen, míg végül rend­sze­res­sé vál­tak a pót­mû­szak­ok. Az egy­re meg­erõl­te­tõbb mun­ka, a meg­él­he­té­si ne­héz­sé­gek és a lét­bi­zony­ta­lan­ság mi­att egy­re nõtt a fe­szült­ség és az el­ke­se­re­dés a bá­nyá­szok kö­zött.

A vörösvári bánya a Bányateleppel (Képeslap részlete)

1924. már­ci­us 17-én a pilisvörösvári és pi­lis­szent­ivá­ni bá­nyá­szok sztrájk­ba lép­tek az ún. drá­ga­sá­gi pót­lék fel­eme­lé­sé­ért. A sztrájk csak né­hány na­pig tar­tott, és siker­rel vég­zõ­dött. A bá­nya tu­laj­do­no­sai már­ci­us 24-én vé­gül is en­ged­tek a bá­nyá­szok­nak, és vis­­sza­me­nõ­leg meg­emel­ték a pót­lé­kot. A sztrájk gyõ­zel­me a bá­nya­mun­kás­ok szi­lárd ös­­sze­fo­gá­sá­nak kö­szön­he­tõ: nem le­he­tett õket meg­fé­lem­lí­te­ni sem­mi­lyen fe­nye­ge­tés­sel.

1928-ra a vörösvári bá­nyá­szok hely­ze­te to­vább rom­lott, ezért be­ad­ványt in­téz­tek a bá­nya­igaz­ga­tó­ság­hoz, amely­ben köve­te­lé­se­i­ket rög­zí­tet­ték. A tár­gya­lá­sok meg­in­dul­tak, de ered­mény­re nem ve­zet­tek. Ezért a bá­nyá­szok no­vem­ber 23-án is­mét úgy ha­tá­roz­tak, hogy le­te­szik a mun­kát. 1600 pi­li­si bá­nyász kezd­te meg a sztráj­kot a jobb meg­él­he­tés ér­de­ké­ben.

Ezen a na­pon a pomázi já­rás fõszolgabírája a kö­vet­ke­zõ táv­ira­tot ad­ta fel: (rész­let) „…jelentem, hogy Pilisvörösváron a Bu-da­pestvi­dé­ki Kõ­szén­bá­nyá­nál a mai na­pon a mun­ká­sok bér­moz­gal­mat indí­tot­tak és sztrájk­ba lép­tek. Bé­kél­te­tõ tár­gya­lá­so­kat a hely­szí­nen sze­mé­lye­sen ve­ze­tem. Ki­lá­tás van a bé­kés meg­egye­zés­re. A köz­ség­ben rend és nyu­ga­lom van.”

A sztrájkbizottság (Korabeli újság fotója)

A sztráj­ko­ló bá­nyá­szok kér­ték a bánya­igaz­ga­tó­ság­tól, hogy en­ged­jék el a te­le­pen la­kó bá­nyá­szok­nak a lak­fenn­tar­tá­si il­le­té­ket, a köz­ség­ben la­kó bá­nyá­szok­nak pe­dig ad­ja­nak lak­bér­pót­lé­kot; ré­sze­sít­sék õket díj­men­tes szén­já­ran­dó­ság­ban; a 8 órán fe­lü­li mun­ká­ért ad­ja­nak ne­kik 25%-os pót­lé­kot; a 40 fil­lé­res óra­bért emel­jék fel 8%-kal, és kap­ja­nak kará­cso­nyi se­gélyt.

A ve­zér­igaz­ga­tó ki­je­len­tet­te, hogy haj­lan­dó ki­fi­zet­ni a ka­rá­cso­nyi se­gélyt, de a töb­bi ké­rést nem tel­je­sí­ti.

A bel­ga ér­de­kelt­sé­gû Budapestvidéki Kõ­szén­bá­nya Tár­su­lat már ré­geb­ben elzár­kó­zott az elõl, hogy meg­ad­ja a lak­bér­pót­lé­kot, a ter­mé­szet­be­ni la­kást, ter­mé­szet­be­ni szén­já­ran­dó­sá­got, s azt ígér­te, hogy ezek he­lyett in­kább na­gyobb bére­ket ad majd. Ám­de négy év óta a bánya­mun­kás­ok nem kap­tak sem­mi­fé­le bér­ja­ví­tást, sõt en­nél a tár­sa­ság­nál a mun­ká­sok ke­re­se­te mû­sza­kon­ként 40 fil­lér­rel ala­cso­nyabb volt, mint az át­la­gos bányász­ke­re­set.

A vörösvári bá­nyá­szok szi­lár­dan és egy­sé­ge­sen kitar­tot­tak kö­ve­te­lé­se­ik mel­lett, és nem hagy­ták ma­gu­kat most sem meg­fé­lem­lí­te­ni. Bíz­tak ab­ban

– ko­ráb­bi si­ke­res bér­moz­gal­ma­ik, így az 1924-es sztrájk nyo­mán –, hogy har­cu­kat ez­út­tal is gyors si­ker ko­ro­náz­za majd. Azt gon­dol­ták, hogy a sztrájk leg­fel­jebb egy-két hé­tig tart­hat. Ke­ser­ve­sen csa­lód­tak eb­ben. Két hó­nap küz­de­lem, éhe­zés és fa­gyos­kodás várt rá­juk.

(A következõ részben: A bányászok éhségmenete Budapestre)

Fel­hasz­nált iro­da­lom:

– Vígh Kár­oly: Pilisvörösvári sztrájk. Az 1928. évi bá­nyász­sztrájk a ko­ra­be­li saj­tó tük­ré­ben (Pest Me­gyei Könyv­tár, Bp. 1968.)
– Fogarasy-Fetter Mi­hály: Pi­lis­vö­rös-vár tör­té­ne­te és nép­raj­za (P.vár, 1994.)

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 - oldal