13. oldal Természet-Tudomány
őszi séták szülőföldünk környékén II.
 |
Süvöltőt leterítő karvaly Csontváry Kosztka Tivadar híres festményén |
Az őszi madárvonulás a kisebb-nagyobb ragadozó madarakat is magával vonzza. A karvaly és a héja két vadászmódszert mutat be. Elmozduló köröket leírva, magasról levadássza a területet, vagy beül egy fa koronájába és az arra repülő madárra hirtelen kicsap. Nagy fordulékonysággal még a fák ágai között is üldözi kiszemelt zsákmányát. Verébcsapatok gyakran láthatók, amint egy sűrű bokor gallyai között keresnek menedéket.
(A karvaly, ha úgy látja jónak, a talajszint felett arasznyira repülve közelíti meg a gyommagokat le-gelésző kúpcsőrű énekes madarakat. A legkisebb figyelemkimaradás, vagy röpképesség-csökkenés, halállal jár. A karvaly galamb nagyságú tojója a kacagógerlét is zsákmányul ejti, még a házak udvarán is).
November elején érkeznek hozzánk a süvöltő pirókok. A madarászok gimplinek nevezik a hüppögő hangú, és a fagyal termését előszeretettel fogyasztó, lomha röptű madarat.
 |
Házi pirók |
Gyönyörű látványt nyújt a hím piros hasával, mellével, szürke szárnyával és kékesfekete sapkájával. A fagyal – rokona az orgonának – termését a madarászok gimplipirnek nevezik. A „pir” eredetileg Beer volt, de hát a szakzsargon átalakította. A gimpli elszórtan középhegységekben is fészkel, de ritka a hazai észlelése.
Dr. Bókai Bátor
A lösztalaj
Eurázsia kultúrterületeinek felszínét főként jégkorszakban képződött levegőből lerakódott üledék borítja. Hazánkban a jégkorszak alatt a Kárpátok vonulatáig lenyúló gleccserek morénáiról, a szétőrlődött kőzetek pora – amely az itteni füves pusztaságok fűszálai közé rakódott – adja a megművelésre alkalmas területek felszínét, sőt több helyen több méter vastagságban is megtalálható. Vörösvár környékén is a hegyi lejtők alsó régióiban is így találjuk. Jellegzetesen sárga színéről az Alföldön ezt „sárgaföldnek” nevezik. A vályogkészítésnek, a vert falú, a paticsfalú épületek készítésének is ez az anyaga.
Igen jó termőtalaj alakítható ki rajta, mivel az elkorhadt fűszálak helyén jól bevezeti a vizet! Sőt, a belejutó csapadékvíz lejut az alsó rétegeibe. Ez jól megfigyelhető a belevágódó árkokban. Mert amennyiben – mint például a Kevély-vonulat északi végén, a Csobánkára átvezető út jobb oldalán levő akácos erdőben – a lösz agyagrétegre települt, kis forrásból eredő patakocskát találunk. Ezek a természetes „állatitatók” a környező területek madárvilágának is rendszeres ivó és fürdőhelyei. A löszbe vágódó árkok oldalfalai mindig meredeken szakadnak le, mert az elkorhadt fűszálak határozzák meg a partoldal-leszakadásokat. (Folyó- és árokparti leszakadások).
Egyébként meglehetősen állékony, így pincéket is vágnak a löszfalakba, mindenféle kiboltozás, födémkészítés nélkül. Általában megtartja önmagát. (Budakalászon láthatjuk.) Környékünkön a piliscsabai erdők árkai, a hidegkúti medence bevágódásai, az óbudai hegyoldal mára már betöltött árkai, mind mind meredekfalakkal jöttek létre.
Dr. Bókai Bátor
Magyar beszédelemző szoftver innovációs díja
Az Oracle májussal zárult pénzügyi év végén díjazta a legsikeresebb partnereit. „A leginnovatívabb partner” díjat magyar vállalat a Nextent Informatikai Zrt kapta. A cég intelligens beszédjel-feldolgozáson alapuló technológiát fejlesztett ki Oracle-alapokon. A kitüntetett termék (Voice Miner), a telefonos ügyfélszolgálatokhoz befutott hívásokat kategorizálja, és elemzi nemcsak tartalmilag, hanem figyeli a beszélgetés érzelmi változásait is. Ez segíti az elégedetlen ügyfelek kiszűrését (remélem, a problémáik megoldását is!).
Forrás: http://itcafe.hu (2008. 07. 18.)
Saufert János
Linkajánló:
Dr.Info: új életmódportál
Az interneten útjára indult a Dr.Info (http://drinfo.hu) interaktív egészségügyi és életmódportál, amely több mint 4000 oldalon áll olvasói rendelkezésére.
A Dr.Info naponta (10-12 cikk) frissülő portál, amely az on-line médiumok lehetőségével élve, a betegséglexikontól kezdve az életmódbeli tanácsokig széles spektrumon szolgáltatja a legújabb és legérdekesebb híreket, tudnivalókat.
A Dr.Info csoport négy további tagja a Diabétesz online (www.diabetesonline.hu), a Tüdőbeteg portál (www.tudobeteg.hu), a Szex-doktor (www.szexdoktor.hu) valamint a nyomtatott sajtó világában kéthavonta, 64 oldalon megjelenő Dr.Info-Cukorbeteg Élet magazin.
Az emlősök egyötödét a kihalás fenyegeti
 |
Párduchiúz |
A Természetvédelmi Világszövetség legújabb Vörös Listája szerint a világ emlőseinek megközelítőleg egy ötödét a kihalás veszélye fenyegeti. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a természetvédelmi erőfeszítések eredményesek: a különösen veszélyeztetett emlősök öt százalékát sikerült így megmenteni.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) elkészítette a legújabb Vörös Listát, amely veszélyeztetettség szerint rangsorolja a Földön található fajokat. A lista 44838 fajt sorol fel, melynek 38 százaléka tartozik abba a különösen veszélyeztetett csoportba, amelyeket kihalás fenyeget.
A lista szerint 188 különösen veszélyeztetett emlős él ma, közéjük tartozik például a párduchiúz is, melyből alig százat tartanak ma számon, a kúposfejű delfin, a narvál és a fakúszó kenguru is. A kétéltűek 32 százaléka került a kihalás szélére, vagy tűnt már el a Föld színéről.
(Forrás: www.greenfo.hu)
Gondolkodjunk másképp a vízről
Nemrégiben részt vettem újságíróként egy kerekasztal-beszélgetésen, amelyen a vízről való gondolkodásnak, a vízhez fűződő viszonynak és bánásmódnak az átértékeléséről esett szó. Úgy gondolom, érdemes ennek a beszélgetésnek néhány felvetését, megállapítását újságunk hasábjain is közzé tenni.
 |
„Házadból, falvadból, vármegyédből egy csepp vizet ki ne engedj!” – mondták régen |
Pesszimista vélekedések szerint néhány évtized múlva gyilkos háborúk törhetnek ki az ivóvíz miatt, amely az éghajlatváltozás és a mértéktelen emberi pazarlás miatt fogyóban van. Ha a jéghegyek elolvadnak, a legnagyobb édesvízkészletünk vész oda. A mezőgazdaság is összeomlik a vízkészletek vészes megcsappanása miatt. Az édesvízkészletek csökkenése további negatív hatással van az éghajlatra, csökken a víz lokális körforgásának intenzitása, csökken a párolgás, ami hőt von el az adott területről. Egy lehetséges „horror-forgatókönyv szerint” a dolgok összeadódása, szerencsétlen összejátszása folytán igen nagy bajba kerülhet az emberiség.
A rendezvény bevezető előadását Juraj Kohutiar, a kassai székhelyű „Ember és víz” nevű civil szervezet munkatársa tartotta.
Az előadás vezérfonala szerint az ember végzetes módon avatkozott bele az elmúlt évtizedekben, évszázadokban a víz természetes körforgásába. Az erdők kivágása, a mocsarak lecsapolása, a folyók szabályozása, a városi betondzsungelek kialakulása, a települések terjeszkedése, a mezőgazdasági növénykultúrák térhódítása, a talaj „lezárása” épületekkel, betonnal, aszfalttal drámai módon csökkentette egy adott területen a párolgást.
A régi egyensúly, miszerint a lehulló csapadék egyharmada elpárolog, egyharmada beszivárog a talajba és egyharmada elfolyik, ma már a távoli múlté. A korábbi vélekedés szerint az volt a kívánatos, ha a vizek minél előbb elvezetődtek (folyószabályozás, patakmedrek kibetonozása, csatornarendszer stb.). Az egyensúly emiatt felborult az elvezetés javára. (Az előadó szerint Európában egy évben 20 milliárd m3 esővíz folyik el a csatornákban.)
A vizek gyors elvezetése az éghajlatra erőteljesen hat. A párolgás ugyanis hőelvonással jár. (1 m3 víz elpárologtatásához 700 kw energia szükséges.) Ha kevesebb víz marad helyben, ha csökken a párolgás, akkor az egy adott területre jutó napfény mind hőenergiává alakul. (Számítások szerint azokon a területeken, ahol nincs vegetáció és a csapadékvizet gyorsan elvezető rendszerek vannak, a nap energiájának 60-70%-a is „helyben marad”.) Ezek a lokális jelenségek összességükben a globális felmelegedést segítik elő.
Michal Kravcik, az „Ember és víz” szervezet elnöke előadásában elmondta: az emberi tevékenységgel a klímát szerencsére nemcsak rontani, de javítani is lehet. Ez a vízről való új gondolkodás, viszony alapvetése.
A megoldás egyszerű: minél több vizet kell helyben tartani, hogy egyre több napenergia fordítódjék párologtatásra. „Ne engedjük az esővizet a csatornába, ne melegítsük a földet!” – figyelmeztetett az előadó.
A vizek helyben tartása egyben az árvízvédelmet is segíti (tározók, halastavak létesítése, patakmedrek visszaalakítása), csökkenti a talaj erózióját, nem is beszélve a természetre, a növény- és állatvilágra gyakorolt jótékony hatására (vizes élőhelyek gyarapodása).
Michal Kravcik egy szlovákiai példával szemléltette a pozitív emberi beavatkozást a klíma megváltoztatására. Pontosabban visszaváltoztatására. A Tátrát is elérte ugyanis a civilizáció minden átka. Michal Kravcik gyerekkorában még mindennap délután esett az eső a Tátrában. Később ez megváltozott, ahogy nőtt a beépített, vízelvezetett, „párátlanított” területek aránya. Az előadó szerint nem kis szerepe volt például Poprád város terjeszkedésének a pusztító szélviharok kialakulásában. A párolgó felület csökkenése a szél- és a csapadékjárás megváltozásához vezetett. A következmény: óriási erdőterületet taroltak le a szélviharok, égettek fel a tüzek.
A szlovák természetvédők mostanában mindent megtesznek a tátrai erdő „meggyógyítására”. A szél és a tűz által letarolt területeken eddig 4000 db vízfelfogó elemet telepítettek annak érdekében, hogy a lehulló esővíz minden egyes cseppjét fel tudják fogni, és a magok gyökeret tudjanak verni.
Dr. Nováky Béla hidrológus mérnök, a Szent István Egyetem professzora arról beszélt, hogy a Föld édesvízkészleteinek túlnyomó része, mintegy 99,97%-a az ún. statikus készlethez tartozik (a talajban mélyen lévő rétegvizek, a sarkok jégbe fagyott vizei stb.), amelynek a körforgása nagyon lassú. A gyors vízkörforgásban csak egy rendkívül kis mennyiség - 0,03% vesz részt. Ez az ún. dinamikus vízkészlet (folyóvizek, talajvíz stb.). A nagy problémát a professzor úr abban látja, hogy az emberi tevékenység és az éghajlati változások egyre inkább a statikus vízkészletet is „használatba veszik”. Ezáltal az eddig meglévő egyensúly és arányok megbomlanak, aminek beláthatatlan következményei lehetnek.
Leglátványosabb jelenségei ennek a káros folyamatnak a Föld gleccsereinek visszahúzódása vagy az északi sark jégtakarójának fogyása, az újabb és újabb jégtáblák leszakadása.
A statikus vízkészlet fogyása Magyarországon is jellemző. A Duna-Tisza-közén a rétegvizek megcsapolása a felettük lévő talajvíz megsüllyedését eredményezte. Hosszú távon ez a terület elsivatagodásához vezet.
Sajátos módon a folyók szabályozása – amely korábban szükséges és korszerű módszernek tűnhetett (lásd: Vásárhelyi Pál munkássága) – mára túlhaladottá vált. A folyók szabályozásával ugyanis felgyorsult a víztömeg lefolyása, csökkent a helyben maradó vizek (árterek) mennyisége és ebből adódóan a párolgás, és ráadásul megnőtt az árvízveszély is.(Nem véletlen, hogy az Új Vásárhelyi-terv már nem a vizek gyors elvezetését, hanem tározók építését szorgalmazza.)
A kerekasztal-beszélgetésen a nézők soraiból többek között felszólalt Droppa György (Duna Kör), aki egyetértve az előtte szólókkal egy régi-régi magyar mondást idézett: „Házadból, falvadból, vármegyédből egy csepp vizet ki ne engedj!”
Fogarasy Attila
A legkisebb fogyasztású mikrochip
Rendkívül kis fogyasztású mikrochipet fejlesztettek ki a Michigani Egyetem kutatói. A Phoenix Processzor névre keresztelt chipet orvosi implantátumokban, környezetfigyelő és ellenőrző berendezésekben alkalmazzák majd. Az 1 négyzetmilliméter nagyságú chipnek nem a mérete rendkívüli, hanem a teljesítmény felvétele: „alvó” üzemmódban harmincezerszer, aktív állapotban tízszer kevesebb teljesítményt fogyaszt, mint a hasonló csipek. A chipet működtető elem mérete általában sokszorosa a csip méretének, itt az elem mérete közel azonos a csippel, és azt évtizedekig tudja működtetni. Egy laptop akkumulátora csak néhány óráig működteti a készüléket.
A phoenix processzor chipet most olyan mikroérzékelőbe építik be, amellyel a glaukómás szemben lévő nyomást mérik. A csipet felhasználhatják majd pacemakerekben, a levegő vagy víz minőségének vizsgálatára, mozgásérzékelőkben stb. Általában az érzékelők adatait nem kell folyamatosan kiolvasni, elég például csak 10 percenként, ami azt jelenti, hogy az aktív állapot kevesebb, mint 1 másodperc a többi alvó üzemmód.
Forrás: http://www.sciencedaily.com/.
A cikk címe: Microchip Sets Low-power Record With Extreme Seep Mode. (2008. 06. 16.)
Saufert János
