8. oldal Nemzetiség
Oktouwö: ös läisn is schö fiatich
Die Weinlese ist beendet
Októberben, amikor elérkezett a szüret ideje, a gyerekek, a férfiak és az asszonyok szüretelni indultak a szőlőkertekbe. Az asszonyok és a gyerekek a szőlőfürtöket (wääpö „Weinbeere”) a vödrökbe gyűjtötték, és ha a vödrök megteltek, a vödör tartalmát a puttonyokba (putn, „Butte”) öntötték. A férfiak a puttonyban hordták a szőlőt a lovas kocsihoz (woong, „Wagen”), amin a szőlőt hazavitték. A „lovaskocsinyi” szőlő mértékegységként is szolgált, ha az emberek a szüret eredményességéről beszélgettek, például azt mondták, hogy „Idén három kocsinyi szőlőt szüreteltünk” (Täis joa hama trää woong fui wääpö kläisn. „Dieses Jahr haben wir drei Wagen voll Weinreben gelesen”).
 |
Kóstoló Peregi bácsi borospincéjében |
A szőlőt otthon egy ponyvára borították ki, a ponyváról pedig a darálóba (wäämüü, „Weinmühle”) hordták a fürtöket. A darálóból kijövő szőlőt egy présben (pres, „Presse”) átpréselték, hogy a must (maust, „Most”) jó sűrű legyen. A jó minőségű mustot vödörrel a pincébe hordták, és egy tölcséren (trochta, „Trichter”) keresztül a fekvő hordókba (fasl, „Fass”) töltötték. A teljesen kipréselt szőlőt végül a már üres kádba rakták, vizet adtak hozzá, és 4-5 napig erjesztették. Ebből lett a csingerbor (tschingöwää, „Tschingerwein”), ami úgy ízlett, mint a kicsit alkoholos szőlőlé. Sok helyütt szomjoltóként ezt a kis alkoholtartalmú, gyenge csingerbort itták víz helyett.
A hordókat még a szüret előtt alaposan kimosták és kikénezték. A kénezés során meggyújtottak egy kénrudat, ráakasztották belülről a hordó felső lukára és bedugaszolták a hordót. A hordók tisztán tartását és a kénezését nagyon komolyan vették a férfiak. Nagy szégyenben maradt az a gazda, akinek a boráról elterjedt, hogy hordószaga vagy -íze van.
A hordókat nem teljesen töltötték tele és nem zárták le, nehogy kibugyogjon a must, illetve nehogy szétrobbantsák az erjedés során keletkező gázok a hordót. A II. világháború előtt nem mérték meg a must cukorfokát, csak kóstolással állapították meg, hogy a szüret édesebb, vagy kevésbé édesebb bort fog majd eredményezni. Az erjedés ideje alatt csak gyertyával (kiazn, „Kerze”) mentek le az emberek a pincébe. Ha a gyertya elaludt, akkor gyorsan fel kellett jönni a pincéből nehogy elájuljon és megfulladjon az ember.
A hordóból kétféleképpen vették ki a bort: az alján található csapon keresztül, vagy lopótökkel. A lopótököt elsősorban akkor használták, ha a hordóban lévő bor jó minőségű volt, ilyenkor nem vertek csapot a hordó aljára, mert a csapra verés során kifolyó bor minden cseppjéért kár lett volna.
A szüretet a szüreti felvonulással (läisnfest, „Weinlesefest”) ünnepelték meg: az emberek lovaskocsin körbejárták a falut, a mai Dózsa György úton, a Hősök terén és a Fő úton meg-megálltak, énekeltek, táncoltak és vigadoztak. A szüreti felvonulásban az első lovas kocsi bakján ült a szüreti mulatság idejére választott bíró és bíróné (richtö und richtörin, „Richter und Richterin”). A délután kezdődő szüreti mulatságot a szüreti bál zárta le (läisnpäö, „Weinleseball”).
A régi idők emlékeinek lejegyzésében segített: Andrusch-Fóti Mida néni és Mirk Marci bácsi.
Müller Márta
Verständnisvolle ungarische Annäherung an die Kultur der Ungarndeutschen: das Themenheft "… ungarisch fortsetzen?" der Zeitschrift „Napút”
Seit 1999 erscheint die ungarischsprachige Zeitschrift „Napút” („Sonnenweg”), die sich Themen aus den Bereichen von Kultur und Kunst widmet. Das Heft Nr. 5 des Jahrganges 2008 ist ein Themenheft zum Ungarn-deutschtum, zur Sprache, Kultur und Lite-ratur der Ungarndeutschen. In der Geschich-te der Zeitschrift ist dies nicht das erste Themenheft, denn es hat ähnliche schon zur slowakischen, bulgarischen, rumänischen und Roma-Minderheit Ungarns gegeben. Das Heft gibt u. a. einen umfangreichen Einblick in die ungarndeutsche Literatur, indem mehrere Generationen von Schriftstellern sowohl im Bereich Lyrik als auch in Prosa vertreten sind: Erika Áts, Béla Bayer, Kolo-man Brenner, Robert Becker, Ludwig Fischer, Robert Hecker, Claus Klotz, Valeria Koch, Laura Kolbach, Angela Korb, Josef Michaelis, Stefan Raile, Engelbert Rittinger, János Szabó, Franz Sziebert und Stefan Valentin. Die Aufzählung zeigt, dass hier – zu Recht – auch die Texte inzwischen verstorbener Ver-treter der ungarndeutschen Literatur Berück-sichtigung gefunden haben.
Da es die Aufgabe des Heftes ist, bei der ungarischen Bevölkerung Verständnis für die Probleme zu erwecken, die das Ungarn-deutschtum bewegen, sind die Texte in unga-rischer Übersetzung zu lesen.
Der literarische Teil der ins Ungarische übersetzten Texte wird ergänzt durch Bei-träge, die zwar auf Ungarisch entstanden sind, die aber von Autoren mit ungarischen Wurzeln stammen und die sich in ihrer Thematik mit Grundfragen der ungarn-deutschen Existenz beschäftigen. Die Namen von Robert Balogh, István Elmer und Márton Kalász sind hier zu nennen.
Ungarndeutsche Kultur bedeutet aber nicht nur Literatur, sondern auch bildende Kunst, die am Beispiel der Schöpfungen des Graphikers Robert König, der Gemälde von Ákos Matzon und den Skulpturen von Antal Dechandt vorgestellt wird.
Neben der künstlerischen Annäherung an das Ungarndeutschtum finden sich auch wissenschaftlich-faktische Beiträge zu ausge-wählten Themenbereichen, so u. a. zur Spra-che der Ungarndeutschen von Dr. Koloman Brenner, zur Literatur von Dr. Eszter Propszt und – um in diesem Kontext auch auf einen Bezug zu Werischwar zu verweisen – aus der Feder von Tímea Faragó mit dem Titel „Szivárványban a szín” eine sachliche Dar-stellung der Situation des deutschsprachigen sowohl professionellen als auch Laientheaters in Ungarn. Interviews mit bekannten Persön-lichkeiten der ungarndeutschen Minderheit, mit Dr. Elisabeth Knab, der Direktorin des Ungarndeutschen Bildungszentrums in Baje (Baja) und der stellvertretenden Vorsitzenden der Landesselbstverwaltung der Ungarn-deutschen, sowie mit Jenő Kaltenbach, dem ehemaligen Ombudsman für Minderheiten-rechte, runden das Bild auf die gegenwärtige Lage, in der sich das Ungarndeutschtum befindet, ab.
Es ist an dieser Stelle nicht möglich, alle Artikel des Themenheftes zu erwähnen, geschweige denn auf sie im Einzelnen ein-zugehen. Das Heft ist für all jene eine große Hilfe, die zwar das Deutsche nicht beherr-schen, sich aber ein Bild davon machen wol-len, was die Ungarndeutschen bewegt, wie sie ihre Lage sehen, ihr Schicksal erleben. Wir hoffen, dass diese Publikation möglichst viele Leser finden wird.
Dr. Kerekes
Sváb esküvő a Vásár téri iskolában
Interjú Lazri Judit tanítónővel
– Milyen személyi adottságokkal kezdődött a tanév az iskolában?
– A gyerekek a nemzetiségi nyelvet és a népismeretet összesen 27 nyelvi csoportba osztva, 8 nemzetiségi tanító és tanár kezei alatt, heti 5+1 órában tanulják, 7-8. osztályban ráadásul a földrajzoktatás is német nyelven zajlik. Az idei tanév rendhagyónak nevezhető, mert iskolánk októberben egy, az egész tanévre kiterjedő projektbe kezd: egy régi sváb esküvőt szeretnénk előkészíteni, majd megrendezni.
– Milyen részekből áll a felkészülés?
– Úgy gondoltuk, hogy a tanulók figyelmét minden hónapban az esküvő más-más aspektusára fogjuk irányítani. Októberben arra kérjük meg a gyerekeket, hogy gyűjtsenek régi esküvői fotókat, amelyeket vitrinben elhelyezve ki fogunk állítani az iskola folyosóján. Novemberben az eljegyzéssel kapcsolatos emlékeket fogjuk bemutatni. Januárban az esküvői zenére, a zenekar tagjaira fogunk koncentrálni, februárban pedig az esküvőt megelőző utolsó egy hét előkészületeit fogjuk felidézni. Márciusban fogunk arról írni és beszélgetni, hogy milyen ruhát viselt régen a sváb meny-asszony, a vőlegény, a koszorúslányok, a vőfély, a keresztszülők, a násznép. Áprilisban fixáljuk az esküvő napirendjét és az esküvői menetet. Májusban a lakodalom menüsorának kialakítása mellett sor kerül a menyaszszony, a vőlegény és a násznép kiválasztására. A felsős osztályok egy-egy lányt és fiút jelölhetnek a menyasszony és a vőlegény szerepére, a szereposztást szavazással fogjuk eldönteni.
– Ki koordinálja a készülődést?
– A kiállítás állandó lesz, és a tanév során állandóan bővülni is fog, vagyis minden említett hónapban nem csak felidézzük a múltat, megírjuk és beszélgetünk róla, hanem minden hónapnak megvan a felelős némettanára, aki a havi kiállítást koordinálja, a feladatot kiadja, a hozott anyagokat begyűjti és elrendezi a vitrinekben. És ezáltal nem csak a feladat oszlik meg, hanem mindenki, aki csak belép az iskolába, látja majd, hogy nálunk mi van készülőben! Mindenkit szeretnénk ráhangolni a tanév végi sváb lakodalomra.
– Mikor kerül sor magára az esküvőre?
– A tanév végén, június 13-án bált rendezünk az iskolaudvaron. Ezen a bálon szeretnénk az esküvőt a kikéréstől egészen a lagziig eljátszani. A bált megelőző két projektnapot a lakodalom részleteinek a kidolgozásával fogjuk tölteni: táncokat tanulunk, keszkenőt hímzünk, rozmaringcsokrot kötünk, gyöngyöt fűzünk.
– Ahhoz, hogy egy ilyen nagy ívű projekt megvalósuljon, ahhoz együttműködésre van szükség tanárok és diákok részéről egyaránt.
– Hogyne, ugyanakkor nagyon boldogok és hálásak vagyunk, ha az iskola falain túlról is kapunk segítséget. Örömmel fogadunk minden tárgyat: ruhát, kendőt, fotót, cikket, mondókát, dalt, muzsikát, receptet, egy szóval ötletet, ami a sváb esküvővel, az általam előbb vázolt „menetrenddel” kapcsolatos. Minden kikölcsönzött tárgyra nagyon fogunk vigyázni, és a projekt lezárása után visszajuttatjuk a tulajdonosának. A sváb esküvő eljátszásának az elsődleges célján, azaz az ismeretszerzésen kívül van egy messzebb mutató, de időben remélhetőleg sokkal tovább tartó és ható másodlagos célja is: hogy összehozza az embereket.
Müller Márta
Riesenschritt für die ungarndeutsche Dialektologie
Erster Halbband des Ungarndeutschen Sprachatlas (UDSA) erschienen
Der Senatssaal der Philologischen Fakultät der Eötvös-Loránd-Universität war am Nach-mittag des 25. September 2008 zum Brechen voll, als der erste Halbband des UDSA der Pro-minenz der ungarndeutschen und ungarischen Dialektologie und der ungarndeutschen Presse („Unser Bildschirm”; „Neue Zeitung”) durch die Herausgeber Prof. Dr. Karl Manherz, Dr. Maria Erb und Dr. Koloman Brenner vorgestellt wurde.
Der Ungarndeutsche Sprachatlas ist ein Dia-lektatlas, der aus verschiedenen Sprachkarten besteht. Auf den einzelnen Sprachkarten ist die Verbreitung von bestimmten deutschen (mund-artlichen) Wörtern eingezeichnet. Mit Hilfe dieser Sprachkarten erfährt der interessierte Leser, wie bestimmte deutsche Wörter in den Dörfern und Städten, die auf den Sprachkarten zu finden sind, ausgesprochen werden. Die ersten deutschen Dialektkarten wurden von Georg Wenker und Ferdinand Wrede 1926-1956 veröffentlicht, den Gedanken, einen Sprachatlas der deutschen Dialekte in Ungarn zusammenzustellen, fasste in den 1960-er Jahren Claus Jürgen Hutterer.
Die Ungarndeutschen leben in drei großen Ballungszentren: in der „Schwäbischen Türkei” (Südungarn), in Westungarn und in Mittel-ungarn. In den als ungarndeutsch geltenden Siedlungen dieser drei Gebiete wurde eine aus 600 Fragen bestehende Liste von den, der deutschen Mundart noch mächtigen älteren Leuten abgefragt. Die Befragung wurde immer auf Ungarisch vollzogen, damit die geschulte deutsche Aussprache der Interviewer die mund-artliche Aussprache der Befragten nicht beeinflusst. Auf diese Weise wurden die Wörter des Huttererschen Fragebuches in Südungarn in 279 Siedlungen, in Westungarn in 39 Siedlun-gen und in Mittelungarn in 154 Siedlungen – darunter auch in Werischwar – erfasst.
Nach der Abfragung erfolgte die Transkrip-tion der verschiedenen mundartlichen Wörter sowie die kartographische Darstellung der transkribierten Formen. Auf jeder Seite des UDSA findet sich oben, in der Mitte des Blattes das abgefragte Wort bzw. rechts von ihm die in den einzelnen Siedlungen gefundenen mundart-lichen Varianten. Diese mundartlichen Varian-ten werden auf der geographischen Karte selbst mit verschiedenen Farben markiert, und zwar so, dass mit den Schattie-rungen derselben Farbe die morphologisch verwandten Dialektwörter dar-gestellt werden. Die am häufigsten vorgekommenen Wortformen wurden auf der Karte mit helleren, die seltensten mit dunkleren Farben veranschaulicht. Dank der flächenhaften und farbigen Darstellung der Mund-artwörter, ähneln die Karten des UDSA farbigen Bienenwabenzellen. Es ist daher nicht verwunderlich, dass die Wiedergabe von mundartlichem Material auf diese Weise in der Dialek-tologie „Wabenkarte” genannt wird. Der UDSA wird künftig in den renommiertesten (Uni-)Bibliotheken Ungarns jedem zugänglich sein, wer aber die Verbreitung der mundartlichen Varianten im Atlas nachschlagen will, der muss sich im Lesesaal einen Tisch mit viel Platz suchen, denn der UDSA ist aufgeschlagen etwa drei-viermal so groß wie ein DIN A4-Blatt.
Müller Márta
A Német Nemzetiségi Önkormányzat hírei
Nemzetiségi kultúrgála
Am 15. November 2008 (Samstag) findet in Bogdan (Sporthalle der Grund- und Hauptschule) um 15 Uhr die 9. Kulturgala der Region Nord statt.
Programm: Bogdaner Schwabenkapelle, Bogdaner Chor, Schorokscharer Gemischt-chor, zwei Tanzgruppen aus der Region, Mundartgeschichten, Mundartlieder von Solisten, die an den Landes – und Komitats-wettbewerben erfolgreich teilgenommen haben.
Bei genügender Anzahl von Interessenten organisiert die Deutsche Nationalitäten-selbstverwaltung einen Bus. Anmeldungen werden bis zum 10. November erwartet.
2008. november 15-én (szombaton) Dunabogdányban kerül megrendezésre az Észak-Magyarországi Német Önkormányzatok Szövetsége szervezésében a 9. Német Nemzetiségi Kultúrgála. Ízelítő a műsorból: Dunabogdányi Fúvószenekar, Duna-bogdányi Kórus, Soroksári Kórus, két tánccsoport a régióból, történetek, dalok nyelvjárásban.
Megfelelő számú jelentkező esetén a Német Nemzetiségi Önkormányzat buszt indít. Jelentkezni 2008. november 10-ig lehet Sax Ibolyánál.
Tájházak találkozója
 |
Sax László, NNÖ-elnök szőlő- és must-szállító kiskocsija a szüreti felvonuláson |
Am 15. November 2008 findet in Wudersch das 3. Treffen der Ungarndeu-tschen Heimatmuseen um 10 Uhr statt. Alle Interessenten werden herzlichst erwartet.
2008. november 15-én 10 órakor lesz a Magyarországi Német Tájházak 3. Országos Találkozója. Minden érdeklődőt szeretettel várnak.
Nemzetiségi délután
A Német Nemzetiségi Önkormányzat a november 23-án megrendezésre kerülő Nemzetiségi Délutánján ismét szeretne régi fotókat kivetíteni a falra. Az idei évben a téma: Parasztok, mesteremberek, kereskedők Vörös-váron… Kérjük, hogy akinek ehhez a témához kapcsolódó régi fotói vannak, keresse elő őket és juttassa el (természetesen kölcsönbe!) a nemzetiségi önkormányzat valamelyik tagjának legkésőbb 2008. november 15-ig. Reméljük, hogy sok régi fotót sikerül összegyűjtenünk és az archiválás során a jövő nemzedékek számára is megőriznünk.
Deutschsprachiges Radioprogramm
landesweit!
Die deutschsprachige Radiosendung von Radio Fünfkirchen ist landesweit zu hören. „Treffpunkt am Vormittag” meldet sich täg-lich von 10 bis 12 Uhr. Sonntags können die werten Zuhörer das beliebte „Wunschkon-zert” hören. Zweiwöchentlich werden deutschsprachige Messen übertragen.
Das Programm wird auf zwei Mittel-wellenfrequenzen ausgestrahlt. In Süd-ungarn und bei Budapest hören Sie die Sendungen auf MW/AM 873 kHz. Hören Sie zu! Es lohnt sich!
Összeállította:
Sax Ibolya
Einladung
Die Deutsche Nationalitätenselbstverwaltung lädt Sie,
Ihre Familie und Freunde
am 23. November (Sonntag) 2008 um 15 Uhr
zum traditionellen Nationalitätennachmittag
in den Theatersaal der Musikschule ein.
Mitwirkende: die Kleinkinder des Kindergartens „Csepe-redő”, Schüler der Klasse 3/A der Deutschen Nationalitäten-schule, Kinder- und Erwachsenengruppe des Deutschen Nati-onalitätentanzensembles, Werischwarer Blaskapelle, Deutscher Nationalitäten Gemischtchor, Nostalgie Gesangkreis, Akkor-deonkapelle
Meghívó
A Német Nemzetiségi Önkormányzat szeretettel
meghívja Önt, családját és barátait
2008. november 23-án (vasárnap) 15 órakor
a Zeneiskola Dísztermében megrendezésre kerülő
hagyományos Nemzetiségi Délutánra.
Közreműködnek: Ligeti Cseperedő Óvoda óvodásai, Német Nemzetiségi Általános Iskola 3/a osztályának tanulói, Német Nemzetiségi Táncegyüttes gyermek- és felnőtt csoportja, Német Nemzetiségi Fúvószenekar, Német Nemzetiségi Vegyes Kórus, Nyugdíjas Klub Nosztalgia Dalkör, Harmonika Zenekar.
Schwäbische Hochzeit
Für das „Schwäbische Hochzeit”-Projekt der Nationalitätengrundschule am Marktplatz suchen wir nach Erinnerungsstücken an alte Werischwarer Hochzeiten, das heißt nach Fotos, Rezepten, Kleidungsstücken, Gegenständen, Bräuchen und Sprüchen. Die zum Zwecke der Ausstellung angebotenen Gegenstände werden in der Grundschule gezeigt und am Ende des Schuljahres ihren großzügigen Besitzern zurückgegeben.
Felhívás
A Vásár téri Német Nemzetiségi Általános Iskola „Sváb esküvő”-projektjéhez fotókat, recepteket, ruhadarabokat, tárgyakat, lakodalmas szokásokat és mondókákat keresünk. A felajánlott tárgyak az iskolában kiállításra kerülnek, a szervezők a tanév végén minden tárgyat visszajuttatnak nagyvonalú tulajdonosaikhoz.
